Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-29 / 9. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 29, 1968 INNEN-ONNAN A francia államfő egyik sajtóértekezletén az egyik újságíró szokatlanul éles kérdést tett fel: — És mi lesz De Gaulle után? A tábornok válasza: ‘‘Minden és mindenki egyszer véget ér. Hivatali teendőm véget érhet ma este, hat hónap múlva, vagy öt esztendőn belül akármikor. Ha egyeseket meg akarnék nevettetni, azt is mondhatnám, hogy még tiz vagy tizenöt évem van hátra. Ezt azonban magam sem tartom valószínűnek” — mondta a tá­bornok teljesen közönyös hangon. • • • Az augsburgi amerikai helyőrség egyik katonája, bizonyos Pace nevű, sikeresen szervezi a nácikat az Egyesült Államok Európában állomásozó alakula­taiban. A nemrég előléptetett harcos, akiről pa­rancsnokának a lehető legjobb véleménye van, az­zal büszkélkedik, hogy már tiz "rohamosztagot” szervezett különböző egységeknél. Legutóbbi sza­badságát arra használta, hogy tisztelgő látogatást tett a brit náci pártnál. Jövőre Hitler szülőházá­hoz akar zarándokolni. Feletteseinek véleménye: a hadseregnek nem áll módjában a katonái privát nézetei ellen fellépni... • » • “Mikor láttam a vietnami parasztokat, amint a bombázások után kőből és anyagból utakat és bar- rikádokat építettek, mikor láttam őket a sárban térdepelni, kezükben agyagtömbökkel, akkor nem voltok kétségeim, ki a fejlettebb, tiszteletre mél­tóbb, és felsőbbrendü: az-e, aki lent térdel a sárban, vagy a másik, fenn a levegőben, millió dolláros gépein” — irta Peter Weiss hires, német iró. • • • Minden 10 arrorikai közül majdnem egy személy a hadügyi tárcának köszönheti állását. Több mint 20 ezer közvetlen vállalkozó és 100 ezer alvállalko­zó dolgozik a Pentagonnak. 77 különböző iparágat közvetlenül érintenek a katonai kiadások. Több min£ 6,000 katonai támaszponton és létesítményen költik el a katonai költségvetés dollárjait. A Pen­tagon döntései egyes vidékeken fellendülést, má­sutt. hanyatlást idéznek elő. A katonai támaszpon­tokon kivül 5,300 városban folyik a hadügyminisz­térium terveinek megvalósítása. • • • Magyarországon kevesen próbáinak jóslásokba bocsátkozni a gazdasági reform várható eredmé­nyeiről. De világosnak tűnik az emberek előtt, hogy az eddigi gazdasági rendszer már nem volt kielégítő a modern magyarországi feltételek kö­zött, bármilyen sikereket is lehetett elérni az eddi­gi módszerekkel a múltban. A változás tehát elke­rülhetetlen. Amennyiben az uj mechanizmus a kez­deti szakaszban nem bizonyul tökéletesnek, a szük­séged vonatkozásokban egyszerűen megváltoztat­ják, \ddig formálják, mig végül beválik, • • • Brown brit külügyminisztertől származik az anek dota: "Egyik kollégám parlamenti interpellációra válaszolt. Szövegét titkára készítette elő, megfelelő Használati utasítással. A j.egyzet különböző infor­mációkat tartalmazott, majd egy ponton a követ­kező^ megjegyzést: — Ha az átkozott idióta még tovább is kérdez, akkor ezt kell válaszolni — és újabb részletek következtek. A derék miniszter szórakozottságában a titkári kommentárt is felol­vasta, a T. Ház legnagyobb derültségére." • • • Törökországban divat, hogy az ország egyik leg­híresebb jósnőj 2 szüveszter előtt elkészíti az uj év­re szóló politikai prognózisát. Gursun asszony jö­vendőmondása nagy becsben áll, mióta megjósolta a Kennedy ellen készülő merényletet. 1968-ra a következőket Ígéri: Johnsonon már semmi sem segít, hatalmát elveszti, megbukik. Jacqueline Ken­nedy az év vége felé házasságot köt egy ősz férfi­val. Husszein jordániai király ellen merényletet kísérelnek meg. A ciprusi, a közel-keleti és a viet­nami válság nem oldódik meg. Albany, N. Y. — New York állam törvényhozó testületének republikánus tagjai szigorított sztrájk­tiltó törvényt akarnak hozni a közalkalmazottak ellen. EGY ELHUNYT MUNKÁS ÉLETÉNEK MARGÓJÁRA Miért szükséges a magántulajdon felett végrendelkezni? Az emberek általában elhanyagolják, hogy gon­doskodjanak arról, mi legyen saját tulajdonukkal ha ők már nincsenek. Különösen az ingatlannal nem rendelkező munkások veszik ezt nagyon köny- nyen, bár kis fáradsággal végrendelkezhetnének személyes tulajdonuk felett. Azt hiszik, hogy ha csak kis összegű bankbetétjük, vagy szerény csa­ládi házuk van, közösen a férj és a feleség nevén, mely esetben egyik vagy másik halála után az élet­ben maradt félre száll a tulajdon, tehát automa­tikusan el van az ügy intézve és kedvezőtlen hely­zet nem állhat elő azért, mert nincs külön vég­rendelet. Hogy mennyire téves ez a felfogás, annak iga­zolására álljon bizonyságul — mindannyiunk oku­lására — az alábbi eset. Detroitban a motorvárosban két évtizeden át élt a G---- házaspár. Jól ismerték őket a ma­gyarok, mivel a férfi foglalkozása révén sok ma­gyar családdal került érintkezésbe. Mindketten éveken át köztiszteletben álló, aktiv tagjai voltak az egyik helybeli magyar társasegyletnek. Néhány évvel ezelőtt az asszony meghalt, a ma­gára maradt férfi pedig nehezen tudott hozzászok­ni uj helyzetéhez. Kezdett kimaradni az egylettár­sai megszokott köréből. Mindinkább gyengülő el­lenállása következtében az ital élvezetében kere­sett szomorú helyzetére enyhülést. így vált mind gyakoribb látogatójává az úgynevezett “szegény emberek klubjáénak. Valószínűleg onnan hazaté­rőben, egy hideg januári estén, lakóháza előtt a járdán fekve találták meg. Az egyik szomszéd a rendőrséget hívta, jöttek a mentők és kórházba szállították, ahol meghalt. Több napig tartották a hullgházban, arra várva, hogy valaki keresni fog­ja és jelentkezik érte. Mivel a két helyi napilapnál hetek óta tartó sztrájk miatt nem jelentek meg a hírlapok, az ille­tékes hatósági közegek rádión tették közzé azok­nak a nevét, akiket a mentők, illetve a rendőrök kórházba, vagy hullaházba szállítottak. Az egyik helyi magyar temetkezési vállalat tulaj­donosa felismerte a nevet, jelentkezett a halott ki­vitelére és eltemetésére. Ugyanakkor egy nő is je­lentkezett a halottért, aki mikor megkérdezték, hogy milyen kötelék fűzi a halotthoz, azt felelte, hogy nem rokona, hanem korábban háziasszonya volt, amikor az illető nála lakott. Azt mondták ne­ki, hogy ez nem jogosítja őt fel arra, hogy a ha­lott teteme felett rendelkezhessen. így a temetkezési vállalkozónak adták ki, azzal a kikötéssel, hogy csak korlátolt temetési költség­re tarthat igényt, annyira, amennyit ilyen esetek­ben a szabályok előirnak. A temetkező kijelentet­te, hogy ő nem azért jelentkezett a halottért, mert üzletet keres, hanem azért, mert ismerte életében és emberi érzéseitől vezényelve, emberi módon, a szokásos keretek között kívánja eltemetni, annál is inkább, mivel a halott élettársát annakidején ő temette el. A temetés igen szerény keretek között ment végbe. A koporsón egy szál virág sem volt, egészen az utolsó percig, amikor egy fiatal leány és fiú — a halott legutóbbi háziasszonyának hozzátartozói — jöttek a temetkező kápolnába. Műanyagból készült kis virágcsokrot helyeztek el a koporsóra. Az em­berek iránti tisztelet ezen megnyilvánulása e so­rok íróját mélyen meghatotta, Elég kár, hogy régi barátai nem jöttek el és nem adták meg neki ke­gyeletből a végtisztességet. Most következik aztán a végrendelet jelentősé­ge. Mikor a mentők a haldokló embert a kórházba vitték, találtak nála egy 6,000 és egy 5,000 dollá­ros bankbetét-könyvet és később azt is megtudták, hogy 500 dolláros életbiztosítása van. De mivel nem volt végrendelet és rokon sem jelentkezett, a hagyatéki bíróság (Probate Court) fog az ügyben rendelkezni. Mivel azonban a 6,000 dolláros bank­betéten valahol New Jerseyben élő idősebb nőro­kon és a már eqilitett volt háziasszony neve is be van jegyezve, mint kedvezményezettek (benefici­ary), a törvény szerint ők jogosak az összegre, te­kintet nélkül arra, hogy érdemesek-e rá, vagy sem. Az 5,000 és az 500 dollárból kifizetik majd a te­metési költségeket és más kiadásokat, a megma­radt összegre pedig igényt tarthat az elhunyt óha­zában élő nővére, akit a hagyatéki bíróság valószí­nűleg a magyar hatóságok segítségével próbál majd megtalálni, ha ugyan él még. Nos, a fentiekből az a tanulság, hogy sajátma­gunk és hozzátartozóink érdekében is kívánatos, szükséges, sőt erkölcsi kötelesség, hogy végren­delkezzünk, tekintet nélkül arra, hogy sok, vagy kevés tulajdonunk van. A fentemlitett magyar munkás nagy hanyagságot követett el azáltal, hogy nem végrendelkezett és családtag, rokon hiányában nem egyházának, egyletének, vagy lapjának hagyta sok éves munkájával szerzett vagyonkáját. Ezzel jobb szolgálatot tett volna a társadalom­nak. J. K. DOLLÁRHIÁNY ÉS DOLLÁRFELESLEG A háború után a nagy országok között egyedül az Egyesült Államok őrizte meg, sőt növelte gazda­sági erejét, a többit kimerítette, sőt nagyrészben, elpusztította a háború. Az U.S. uralkodott a világ nem-szocialista részének gazdasági életén és ezt a helyzetet energikusan kihasználta gazdasági be­folyását megerősíteni egy sor államban és kiter­jeszteni olyan országokra, amelyek odáig tőle füg­getlenek voltak. Az újjáépítés és a fogyasztás sür­gős szükségletei óriási áruéhséget okoztak minden­felé és csak az U.S.-nak volt olyan érintetlen ter­melő-apparátusa, ahonnan ez árukat megszerezni lehetett. Mivel azonban a kiéhezett világ még alig fizethetett értük a maga javaival, termelésük vég­zetesen lecsökkenvén, az U.S. Európában lefoly­tatta az un. Marshall-akciót, hitelezve, kisrészben ajándékozva ama árukat, amelyek a beruházáshoz és fogyasztáshoz kellettek. Ez persze nem volt elég s igy az illető országok részint uj amerikai köl­csönöket vettek fel, részint a pénzük tartalékát képező aranyat és dollárokat fizették az U.S.-nak, mely igy a világ aranytartalékatúlnyomó' részének birtokosa lett és mint hitelező ellenőrizte és irá­nyította gazdasági csatlósainak politikáját. A vásár­láshoz kellő dollárokat nehéz volt megszerezni, a dollárhiány volt a nem-szocialista világ egyik leg­égetőbb gazdasági problémája. A helyzet azóta megfordult. Most Európának és egyes más világrészbeli országoknak a dollárfeles­leg a gondja, mit csináljon a rengeteg dollárköve­teléssel, amely úgy keletkezett, hogy az U.S. nem tudott elég áruval fizetni a külföldről kapott javak­ért és az ott eszközölt befektetéseiért. Most azonban az U.S. nem könyörög partnerei­nél — amiképp korábban ők tették — halasztás­ért, a dollár alátámasztásáért, hanem ingerülten követeli, hogy azok tegyenek meg mindent a dol­lár érdekében, és felháborodik azon, hogy a világ pénzügyi egyensúlya igy megingott. Amig az inga ő feléje fordult, addig nem volt ellene kifogása, most azonban uj valutarendszert, uj nemzetközi fizetési eszközt követel, hogy adósságait ne kelljen kifizetnie. El sem tudja képzelni, hogy szövetsége­sei most olyan pénzügyi nyomást gyakoroljanak rá­ja, aminőt ő gyakorolt ellenük 10—20 évvel ez­előtt. Fináncpolitikus Jacksonville, Ore. — Harvey Rowden két fiát vesztette el Vietnamban. A harmadik fiát is behív­ták sorozásra. Rowden törvényes utón próbálja fiát kimenteni a katonai kötelezettségből. rkifkirk-k-kirkirk'irtfkirtrk-kirkirii * Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL, 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act cf March 2, 1870 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy övre §10,00, félévre §5.50. Minden más külföldi ország- ^fgílá£13rfi$^84 ba egy évre 12 dollár, félévre ff..50

Next

/
Thumbnails
Contents