Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-17 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ............. Thursday, August 17, 1967 Munkás és szakszervezeti hírek _____________________________ 575-öt. Ebben azonban már benne vannak az elbocsátandó mérnökök is. Sztrájkra szavaznak az autómunkások Tipikus amerikai sztrájk NEW YORK, N. Y. — Három héttel ezelőtt a Telenfonvállalat Brooklynban dolgozó munkásai azzal a követeléssel léptek fel, hogy azokban a városnegyedekben, ahol nagy a bűnözés, párosával dolgozhassanak. Nem véletlen, hogy a telefonszerelők ilyen követeléssel álltak elő; egyes városrészekben a kábítószerek rabjai több munkást megtámadtak. Ez késztette a telefonvállalat alkalmazottait a fentne- vezett követelésre. Elbocsátanak három munkást A világ legnagyobb és leggazdagabb trösztje, az AT&T ahelyett, hogy elismerte volna a munkások jogos követelését, megtagadta azt és amikor a munkások sztrájkba léptek, három munkást elbocsátottak, azzal vádolva őket, hogy ők biztatták fel az alkalmazottakat a sztrájkra. A munkások szolidaritása A munkáltatók e pökhendi magatartására a válasz az volt, hogy a város többi kerületeiben dolgozó telefonszerelők is sztrájkba léptek és miután a tröszt képviselői nem voltak hajlandók tárgyalni a sztrájk felszámolásáról, 15,000 Yew York állami telefonmunkás is sztrájkba lépett. A munkások szolidaritása következtében e gazdag tröszt vezetői belátták, hogy a rendelkezésükre álló dollármilliárdok nem tudják a telefont beszerelni és a beszerelt telefont jó karban tartani. Ezt csak a munkások tudják elvégezni. Végre aug. 8-án, a sztrájk második hetében kénytelenek voltak a három munkást visszavenni és eleget tenni annak a követelésnek, hogy a veHÍREK AZ AUTÓVÁROSiÓL Minden jel szerint Detroitban nem fekete forradalom volt a fehérek ellen, hanem a nyomor ellen lázadtak fel a szegények. A kei-eskedők lázongás után mindjárt felemelték az élelmiszerek árait, ami még rosszabb helyzetet teremtett, mert sokan nem tudtak munkába menni, és igy pénzük sem volt. A város lakossága adott össze élelmiszert és ruhát, ez azonban nem kielégitő. A város is sok pénzt veszített ezekben az időkben, mert az üzletek be voltak zárva, nem fizettek forgalmi adót, a rendőrök sem Írhatták fel a gyorshaj tókat, a gazolin állomások is zárva voltak. A hisztéria idején sok ártatlan embert tartóztattak le, ezeket hely hiányában a bíróság előtt tartották autóbuszokban, sok esetben tiz órán át, étien, szomjan. A birók éjjel-nappal dolgoztak, az anyák keresték fiaikat. Egy ügyvéd a televízióban tiltakozott a törvénytelen elitélések és a rendkívül magas óvadékok ellen. A kórházak is tele voltak sebesültekkel, orvosok. áonlónök 18 órán át dolgoztak, leváltás nélkül. Volt kórház, mely becsukott, mert kifogyott a fehérneműből, orvosságokból, mivel a forgalom leállítása miatt nem kaptak uj szállítmányokat. A fiatalok azt mondják, hogy ha lenne munkájuk, nem volnának az utcán, de ha nincs munka, ugv szereznek pénzt, ahogyan tudnak. Nagy az elégedetlenség, kifogy a türelem és akkor kirobban a lázadás. 41 halott, 500 millió dolláros kár, 5,000 otthon nélküli ember. 40 tűzoltó sebesült meg, egy meghalt. A hotelek adtak helyet 8 naptól egy hétig a nagy családoknak, leszállított áron. A rendőrök, tűzoltók, tanárok harcoltak a magasabb fizetésért, de megtagadták tőlük azzal, hogy a városnak nincs pénze. Most azután találnak majd pénzt a rengeteg áldozat gyógyítására, a bebörtönözöttek ellátására, és házak építésére. Nagy mértékben az volt a lázongás oka, hogy a város megvette a házakat azzal az ürüggyel, hogy nagyon öregek, újakat kell építeni, olcsó, egészséges lakásokkal. De ez csak ígéret maradt és a szegények még mindig várják, az ígéret teljesítését. T* r»r< n Dotrlnff szélyes városnegyedekbe párosával küldjék ki a munkásokat. Az egyezmény 45 napig marad érvényben, mely idő alatt tovább folynak a tárgyalások, hogy végleges egyezményre jussanak. Ha ezt nem érik el, akkor egyeztető bizottság elé viszik az ügyet. Elbocsátanak “több száz” irodai alkalmazottat ROCHESTER, N. Y. — A Xerox vállalat igazgatósága elhatározta, hogy “több száz” irodai alkalmazottat bocsát el. Magyarázat: emelni akarják a profitot. E nagy vállalat igazgatói elégedetlenek az elért profittal. Ez év második negyedében 22,267,916 dollár profitot könyveltek el, ami nagy emelkedést jelent az egy év előtti 20,577,832 dollárhoz viszonyítva. Az újságírók feltették a kérdést: hány irodai alkalmazottat szándékoznak elbocsátani? Joseph C. Willson, a cég igazgatója igy válaszolt: körülbelül DETROIT, Mich. — A Ford, G.M. és a Chrysler autóvállalat képviselői eddig semmi hajlandóságot nem mutattak arra, hogy komolyan tárgyaljanak az autómunkások képviselőivel. Ez a magyarázata annak, hogy az Auto Workers Union képviselői szavazást rendeztek a munkások között, hajlandók-e sztrájkba lépni, ha a munkáltatók nem változtatják meg álláspontjukat. A szervezet egyik fontos követelése, hogy a kanadai GM-munkások bérét az amerikai színvonalra emeljék, ami egyedül 43 centes béremelést jelent. Tüntetést rendeznek a szakmunkások Az ipar szakképzett munkásai, akik követelik, hogy bérüket a többi alapiparokban fennálló bérekkel egyenlővé tegyék rugusztus 23-án tüntetést rendeznek követeléseik alátámasztására. A szakszervezeti vezetők hiába próbálták a munkások harciasságának e megnyilvánulását megakadályozni. A jelek arra mutatnak, hogy a munkaszerződés lejártakor a munkásoknak sztrájkolniok kell, ha követeléseiket érvényesíteni akarják. HOGYAN CSIKARNAK KI NAGYOBB PROFITOT AZ ÉLELMISZERBOLTOK? A szupermarket hálózatok üzletemberei között nagy meglepetést okozott múlt ősszel, hogy a háziasszonyok bojkottálással, piketeléssel tiltakoztak a magas árak ellen. El is érték sok helyen, hogy lejjebb szállították egyes élelmiszerek árát és más árakat, még a nagybani árak emelkedése mellett sem emeltek. De a vietnami háborúból eredő infláció mégis eljut az élelmiszerboltokba, amint azt mindenki észreveszi, aki a család heti szükségletét bevásárolja. Az újabb bojkottálások, tiltakozások megelőzésére, az újabb áremelésekkel szemben, a szupermarketek újfajta trükkökhöz folyamodnak. Egyrészt olcsóbb mmőségü árut vezetnek be, másrészt propaganda-osztályuk hangzatos érvekkel próbálja meggyőzni a vásárlókat, hogy miért szükséges a drágítás és miért érdemes többet fizetni valamilyen áruért. A vásárló közönség nagyon jól tudja, hogy valahol a termelés és eladás között a közvetítők húzzák a legnagyobb hasznot az élelmiszerforgalomból s a nagy üzletek sem károsulnak, sőt sok panaszuk ellenére évről évre nagyobb profitot könyvelnek el. A coloradói Aurorá-ban Mrs. Ruth Kane, aki a háziasszonyok legsikeresebb bojkottálási mozgalmát szervezte meg, nem hiszi, hogy a “Food is a Bargain” és más hasonló jelszavak félrevezetik a közönséget. Az a véleménye, hogy ha az árak továbbra is emelkednek, az asszonyok az ősszel, sőt már a nyár folyamán is tüntetéseket fognak megszervezni a nagy élelmiszer-boltok előtt, mert csakis igy lehet ellensúlyozni az éelem folytonosan fokozódó drágulását. Az éleímiszerhálózatok most úgy akarnak még több pénzt kicsikarni a vevőkből, hogy újabb, nagy hasznot hozó árukat vezetnek be. Az Iowa-i West- field Products promóciós vállalat a legnépszerűbb keresztnevekkel ellátott fésűk, fogkefék, tollak, kulcstartók, tükrök, törülközők és más hasonló tárgyak nagy tömegét adta el 3 ezer szupermarketISMÉT KAPHATÓ “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Gyönyörű keménykötésben, finom papii-on, rajzokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 hálózatnak, amelyen azok majdnem 50 százalékos hasznot húznak. Az élelmiszerboltok hanglemezeken és nylon harisnyákon is 30—40% hasznot zsebelnek be. Egyes nagy üzletek úgy mozdítják elő a drágább árucikkek forgalmát, hogy átrendezik a polcokat és ezeket feltűnőbb helyre helyezik. Az egyik ilyen üzlet vezetője megjegyezte: “A szuper- marketban az áru helyes kiállításának az a titka, hogy a vevő, mig az olcsó árut keresi, belebotoljon a nagyobb hasznot jelentő áruba.” Sok helyen árulják a nyárson sütött csirkét, melyet nyersen fontjáért 25 centért lehet megvenni, de amelyért sütve 49 centet számítanak. Ezért jó nyitott szemmel vásárolni,’ mert igaz, hogy enni kell, bármennyire felmennek az árak, de résen kell lenni az elárusítók trükkjeivel szemben, hogy senki se fizessen magas árakat olyasmiért, amit olcsóbban is megvásárolhat. ró ci (la íomílztoáitaó KÉRDÉS: 64 éves vagyok és mint özvegy kapom a társadalombiztosítási járulékot. Mit kell tennem, hogy 65 éves koromban a Medicare kötelékébe tartozhassak? FELELET: Kérés nélkül fog kapni blankettát a Medicare orvosi biztosításra. Töltse ki ezt az ivet és küldje be a 65. születésnapja előtti hónapban, hogy 65 éves korára érvényes legyen. A kórházi biztosítás a 65. életkorban minden további nélkül életbe lép. KÉRDÉS: Még dolgozom és nincs szándékomban, nyugdíjba menni. Szükséges, hogy 65 éves koromban javadalmazásért folyamodjak? FELELET: Figyelembe kell venni, hogy 2—3 hónappal a 65. születésnap előtt kell folyamodni és nem később. Ha idejében jelentkezik, azzal biztosítja a Medicarehez való jogosultságát és azt is, hogy havi nyugdijat kaphasson, ha erre jogosult lesz. Dolgozhat, ameddig kedve tartja, de ha 65. születésnapja előtt idejében nem folyamodik, akkor nem lesz jogosult a Medicare javadalmazásaira. KÉRDÉS: Mi történik, ha csak 65 éves koromban jelentkezem a Medicare-re? FELELET: A kórházbiztositásra azonnal jogosult lesz, de az orvosi biztosítás késlekedni fog. Minél később jelentkezik, annál későbben lép életbe orvosi biztosítása. KÉRDÉS: Ha a kórházbiztositás keretében otthonomban bejáró ápolók gondoznak, kell-e ezért valamennyit fizetnem? FELELET: Nem kell ezért fizetnie. A kórházi biztosítás a kórházból, vagy lábadozó otthonból való elbocsátás után 365 napig 100 ápolói látogatás költségeit fizeti, azon kívül, amit a Medicare orvosi biztosítás fizet 100 ápolói látogatásért egy pvhpn _4____
