Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-17 / 33. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday INNEN-ONNAN “Száz évvel Jézus Krisztus születése előtt Cicero azt mondta: “A szabadság — részvétel a hatalom­ban.” A négerek nem akarják az egész hatalmat magukhoz ragadni, mert akkor másokat fosztaná­nak meg a szabadságtól. Viszont az amerikai nége­rek pontosan ilyen megokolással nem egyeznek bele soha, hogy ők ne vegyenek részt a hatalom­ban”, mondotta Rév. Luther King Jr. • • • A nyugat-európai olajárak szinte napról napra emelkednek. A nagy amerikai és angol olajtársasá­gok értesülései szerint a Szuezi-csatorna előrelát­hatóan még hónapokig használhatatlan marad, így azután megnőtt a kereslet a tankhajók iránt, és bár már a "benaftalinozott" olajszállítókat is üzembe állították, a hajóterek bérleti dija 400 szá­zalékkal haladja meg a közel-keleti agresszió előtti árszintet. • • • Amerikai közvéleménykutatók megkérdeztek 1,400 családot, miért halasztották el soronlevő autó-, bútor- és egyéb tartós fogyasztási cikk vá­sárlásaikat. A fő okok sorrendben: aggodalom a világpolitikai helyzet romlásától; aggodalom a viet­nami háború kimenetelétől; aggodalom újabb adó­emelésektől. • • • Ky marsall, Dél-Vietnam erős embere, aki szin­tén indul a köztársasági elnökválasztáson, választá­si gyűlésein beszéd közben kiszemeli legrongyo­sabb hallgatóját, magához inti és alkalmanként két dollártól húsz dollárig terjedő összeget nyom az il­lető markába. Távolabb eső helységekben az ado­mány egy mentholos cigaretta, s ha a megajándé­kozott megdicséri a szivnivalót, akkor megkapja az egész csomagot azzal a hozzáfüzéssel, hogy ime, ez is amerikai. • • • A bonni parlamentben a házszabályok értelmé­ben a teremszolga hangosan közli a köztársasági elnök, illetve a házelnök érkezését, s ha Lübke vagy Gerstenmaier belép, mindenki felállva üd­vözli. Mióta Kiesinger a kancellár, lassacskán di­vatba hozták, hogy az ő érkeztét is jelzi egy herold, s a képviselők az ő tiszteletére is felállnak. Leg­utóbb csak Mende, Független Demokrata Párt ve­zér és egy baloldali szociáldemokrata képviselőnő maradt ülve, mondván: a szervilizmusnak is van határa. • • • A Szövetség a Haladásért elnevezésű latin-ameri­kai gazdasági és politikai programot értékelve Frei chilei elnök megállapította: a latin-amerikai or­szágok évi fegyverkezési kiadása elérte a 1.5 milli­árd dollárt. Ezzel szemben az átlagos évi összeg, amit az U.S. 1961 és 1965 között egy-egy dél-ame­rikai országnak juttatott, csupán^ 1.1 milliárd dől lár volt. • • • “Valószinüleg senki sem hiszi el, hogy ezek a fegyverek és hadseregek elriasztanak egy Latin- Amerikán kivüli agresszort, ám az az állitás sem talál hitelre, hogy az úgynevezett felforgató tevé­kenység megállítására ezeknek az országoknak 50 tonnás tankokra és szuperszonikus repülőgé­pekre volna szükségük. A fegyverkezési verseny csupán bizalmatlanságot és elburjánzott naciona­lizmust- szül az egyes országok között, ellene hat mindenfelé integrációs törekvésnek” — állapítja meg a chilei államfő. Washingtonból viszont bizo­nyára nyilván ezzel a céllal irányítják éppen igy a fegyvervásároltatási politikát. • • • A Német Szövetségi Köztársaság életének vál­ságjelenségeit koncentrált erőfeszítésekkel igyek­szik enyhíteni a nagytőke. A fő módszer az áru- ®xport rohamos növelése. 1966-ban a szövetségi köztársaság 80.6 milliárd márka értékű árut vitt ki, s ezt világviszonylatban csak az Egyesült Álla­mok múlta felül 118 milliárd márka értékű kivi­telével. • • • A Volkswagen gyár 1949-ben exportálta első termékét az Egyesült Államokba, abban az évben 2 darab cserebogár hátú autót adtak el. Az idén elérték az eddigi legmagasabb kvótát: március fo­lyamán 38,632 Volkswagen kelt el. AMERIKAI ÍRÓNŐ BESZÁMOL VIETNAMRÓL Mary McCarthynak, a kiváló amerikai Írónő­nek utolsó vietnami tudósítása jelent meg a nyu­gatnémet SPIEGEL hetilapban. Ez az U.S. és a dél-vietnami kormány frontmögötti katonai akcióit ismerteti és mivel itt nem elsősorban a vérontás­ról ir, az Írónőt nem annyira a borzalom tölti el, hanem a végtelen undor. Ismerteteti az 1961-es Staley közgazdász által kidolgozott “stratégiai fal­vak” akcióját, amiket .zután — követvén a náci példát, amely a ha>'' aborokat buzdító feliratokkal diszitette — “az .z ügy táborainak” neveztek el. A ma is soka* „replő Maxwell Taylor akkori ve­zérkari főn .elkesen támogatta a tervet, de — mondja jnő — a szenátus előtt még ma is ugv lép f' Jitha szakértő volna Vietnam ügyében. Mert a táborokban nem is követték a német mészá lásokat, egyébként hasonlóan szégyenletes viszonyok uralkodtak bennük. Erőszakkal hajtot­ták be a falvak lakosságát, miután házaikat fel­gyújtották és földjüket elpusztították, néhány el­lenszegülőt agyonlőttek — hogy az úgynevezett “vietcong” katonák ellátási bázisait elvegyék. A táborokat drótsövény vette körül s azokat este hét órakor lezárták, az odaszánt élelem nagyrészét a kormánytisztviselők ellopták és ezzel — mondja a riport — a felkelőknek a legnagyobb szolgálatot tették, mert a népet még sokkal erősebben elkese­rítették a kormány ellen. A Staley-terv megbukott, a tervezőt éppúgy elejtették, mint professzor-tár­sát, Fischel-t, aki Diem diktátor politikai rendőrsé­gét szervezte meg. Ekkor rátértek a “forradalmi fejlesztés” prog­ramjára, amely fekete pizsamába öltöztetett csa­patokat küldött széjjel, hogy a felkelők falufejlesz­tő munkáját utánozzák s ezzel a kormány s az amerikaiak felé fordítsák a nép szimpátiáját. Az eszmék háborúját hirdették és ezen — mondja Miss McCarthy — még az angyaloknak s a felhők­nek is halálra kellett magukat röhögniök. A CIA (Central Intelligence Agency) fantasztikus ideoló­giai tanfolyamokat szervezett a fiatalok salakjá­nak, akiket a hadseregbe szellemileg alkalmatlan­nak tartottak, vagy akik azért csatlakoztak, hogy ne kelljen katonai szolgálatot teljesíteniük és ezek­nek — mint a régi falusi iskolákban —-kórusban kellett az előirt válaszokat üvölteniök a vietnami történelmi legendákról s az amerikai “big brother” jóságáról. Parancsnokuk — írja — még a pápát is gyalázta béketörekvéseiért, dolgozni azonban A perzsa sah senkit sem látott a falufejlesztők között. Ugyan­olyan őrültségnek nézi ezt Miss McCarthy, mint a CIA egyéb propaganda-akcióit, például a hírhedt "Green Berets" csapatok dicsőítését, akiket az amerikai tisztek is “fantaszta katonáknak” csúfol­nak. A CIA már annyira belemerült sokirányú ha­zugságaiba — szerinte —, hogy önmagáról sem tudja, micsoda és Vietnamban senki sem tudja a másikról, nem a CIA embere-e; sem pedig a hábo­rúról irt könyvek áradatában sem lehet mindig megállapítani, sok van-e köztük, amit nem a CIA íratott (legtöbbet a náci fajüldözés elől az U.S.-ba menekült Praeger kiadó bocsátja ki). Még nagyobb megvetéssel számol be a tudósitó az átpártoltak, árulók csapatairól, amelyek tétle­nül, unottan hallgatják táboraikban a politikai át­képző tanfolyamokat, a magánvállalkozás dicsőíté­sét és csak néha van alkalmuk magukat egy-egy paraszt megkinzásával vigasztalni. De valójában a megszállók nem ilyesmitől remélik a sikert, ha­nem a bombázástól, a növényzet elpusztításától, a termés megmérgezésétől, ugyanakkor gondosan titkolván önmaguk előtt is, hogy itt népirtásról, genocide-ról van szó, miután ők utóvégre “felsza­badítók” még ha a népek egy negyed része bele is pusztul. Nem ismerik el, hogy ők háborút indítot­tak; nem, ők véletlenül, szerencsétlenségből sod­ródtak bele a nagy kalandba, Johnson szerint ők csak “reagálnak” Hanoi akcióira. És ez a skizofré­nia, tudathasadás, a valóság elől való menekvés az amerikai egyéniség, a népiélek felbomlására kell, hogy vezessen. németországi látogatásának botrányai tovább gyű­rűznek. Mint ismeretes, Iránból terroristákat vit­tek Nyugat-Berlinbe a sah védelmére és ezek, a német rendőrökkel karöltve brutálisan megtámad­ták a sah terrorrendszere ellen békésen tüntető diákokat. Egy diákot egy rendőr hátulról agyonlőtt, sok diákot, diáklányt és a tüntetésben részt nem vett szemlélőt megsebesítettek. Nyugat-Berlin szo­ciáldemokrata pap-polgármestere olyan hangon nyüatkozott minderről, amely beleillett volna Hell- dorf gróf, Berlin náci rendőrparancsnokának a szájába. A sah pedig türelmetlen átiratban köve­telte a német kormánytól a tüntetők megbünteté­sét. A szociáldemokrata német kül- és igazságügy­miniszterek szófogadóan meg is indították az eljá­rást, de közbeszólt a müncheni televízió, amely “Látogatás a rendőrállamból” címen ismertette az eseményeket, amit megkönnyitett, hogy a riporter svájci állampolgár és nem kell a nyugatnémet kor­mány megtorlásától félnie. A leadás egyik jelene­tét a festői német kisváros, Rothenburg, szállodá­jában vették fel, ahol a szobalányokat a “Hof- knix”-re, az uralkodó előtti térdhajlásra tanítot­ták és a WC-t virágokkal díszítették fel. A szállö- dásnő különösen alkalmas magas személyiségek fogadására, miután annakidején sajátkezüleg há­mozott egy almát a Führernek. Majd lefihnezték a diszőrség fegyverfogási gyakorlatait, a katona­zenekar hangszereinek szétszedését, bombakeresés céljából és a perzsa terroristák rohamát a tünte­tők ellen, amit a rendőrség tétlenül nézett, mielőtt felváltotta őket. A zárójelenetben Lübeck minisz­terelnöke azzal búcsúztatja a magas vendégeket, hogy hangsúlyozza Németország és Irán rendsze­reinek rokonságát. A német kormány megindította a vizsgálatot a bajor rádió ellen. Heinz Reinefarth német SS-parancsnok bűnügye 23 éve foglalkoztat­ja a német igazságügyi szerveket, de máig sem fe­jeződött be. Ez a német kisvárosi polgármester a háborúban egy kiirtó-brigád kommandánsa volt, amely alá tartozott a leghirhedtebb Dirlewanger megsemmisítő ezred is. Reinefarth-ot rendelték ki 1944 augusztusában a varsói felkelés elnyomásá­ra s ő büszkén irta meg az “Ostdeutscher Beobach- ter”-ben, hogy 250,000 varsói lakost sikerült lik­vidálnia. De egyéb érdemeire is hivatkozott, igy a chelmoi és a lodzi koncentrációs táborokba zárt zsidók kiirtására. A háború után az angolok kezébe jutott, ezek őt sietve szabadon bocsátották és meg­tagadták a lengyelek kiadatási kérelmének teljesí­tését. 1949-ben a német bíróság ártatlannak mon­dotta, de egy egyetemi jogtanár, aki 1944-ben Var­sóban szolgált, újra leleplezte bűnösségét. Mégis, 1958-ban a német államügyész megtagadta ügyé­nek a bírósághoz való áttételét és miután megta­lálták a német IX. hadtest naplóját, amely a ter­helő adatokat tartalmazta, most a Flensburg-i bíró­ság illetéktelennek mondotta magát ez ügy-ben ítél­kezni. Lengyelországban nagy a felháborodás a nyugatnémet bűnpártolás miatt. Az indiai Madhya Pradesh állam kormányzója Narajan Szingh-et bizta meg kormányalakítással, az előző kongresszus párti kormány lemondása után. Narajan Szingh letette az esküt. Az uj főmi­niszter kezdeményezte nemrég, hogy az állam 34 parlamenti képviselője lépjen ki az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártból. A Patriot cimü lap feltétele­zése szerint az uj kormányban a Dzsana Szangh elnevezésű jobboldali vallásos párt képviselői lesz-.. nek többségben. t«* Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! A/V\€RÍKAI .jßfczqrtfacr' €*★•*★★★★★★★★★★★★'*•★★'*■*★***★**'*■*■*■★■**■*•**•* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre ?6.50

Next

/
Thumbnails
Contents