Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-10 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 10, 1967 I. Eddig inkább a nagy magyar Alföld vidékeiről számoltunk be olvasóinknak, Veszprém megye kivételével. Most egy határmenti megyébe, az ország nyugati részén lévő Vas megyébe látogattunk el, Ausztriával és Jugoszláviával határos ez a megye; lakosainak száma 281,000. A dunántúli dombos vidék legmagasabb pontja a Kőszegi-hegység írott- kő nevű csúcsa, amely a valóságban a Stájer-Alpok nyúlványa. E gyönyörű erdős hegység váltakozik a megye közepén a Kisalfölddel, a Rába feltöltött, széles völgysikjával. A megye déli részét ma is őrségnek hivják, még abból az időből, amikor határőrséget telepitettek ide a német császárok ismételt támadásainak elhárítására. Éghajlatát is befolyásolják az Alpok nyúlványai. A hőmérséklet télen magasabb az országos átlagnál,, nyáron pedig alacsonyabb. Vas megye lakossága is eléggé kevert. Szép szám mai laknak itt horvátok, vendek, németek és cigányok. A vendek már a honfoglalás idején itt voltak. A római, a szláv és frank uralom számos emlékei a mai napig fennmaradtak. A vármegye délnyugati részén fekvő Szombathelyre igyekeztünk. Budapestről indulva valósággal átszeltük az egész Dunántúlt. Székesfehérvár, Veszprém, Bakonygyepesen át, Jánosháza felé. vitt utunk. Hosszupereszteg, Szemenye, Kám, Csem- peszkopács, Vasszécseny, Tanakajd, Táplánszent- kereszten át mentünk és nem győztünk csodálkozna a rengeteg uj házon minden egyes faluban, pedig csak a főutcákon mentünk keresztül és csak később a, falvak látogatásánál jöttünk rá, hogy a mellékutcákban egészen uj házsorok épültek. Szombathely, a megye székhelye A régi Szombathelynek volt ugyan kevés ipara, de az nem sokat számított. A város jelentősége inkább mint vasúti csomópont volt. Valószinüleg ezért kapott szőnyegbombázást a II. Világháborúban. Akikkel beszélgettünk, azt mondták, hogy 1,000 halottat temettek egy nap á bombázások alatt. Az ország ipari fejlesztési programja itt is erősen érezteti hatását. Szükség is volt rá, mert a lakosságot foglalkoztatni kellett és a vidék ifjúsága is ide özönlött munkaalkalmat keresni. Ez természetesen újabb problémákat jelentett, mert a bom: bázás következtében sokat szenvedett városban óriási volt a lakáshiány. Ma 62,000-en laknak Szombathelyen. Ebből 17,000 dolgozik az iparban. Naponta 14—15,000 pár cipő készül, jelentős textil-, pamut-, faipar, ruházat, hiradástechnikai, mezőUj automata szövőterem a szombathelyi fonodában gazdasági, élelmiszergépgyártási üzeme, fémipara, járműjavítója van a városnak. Van ezenkívül kertészete és 6 termelőszövetkezete, emellett ma is vasúti gócpont. Bár Szombathelyen jártam iskolába, egy-két utca kivételével nem ismertem rá a városra. Hatalmas változáson ment át 1945 óta. A lebombázott házak helyén hatalmas, uj modern épületek állnak. Vannak helyek, ahol szinte rontják a régi barokk házsorok összhangját, de kellett a lakás és igy építettek. Hatalmas uj városrészek épültek fel. A város fennállása óta 1948-ig összesen 12,738 lakás épült. 1948 óta viszont 17,403 lakást építettek és 393 magánház épült 1966-ig. A tömeges lakásépítés tovább folyik, de ennek ellenére még mindig lakáshiány van. Egészen kiemelkedő az épülőfélben levő Derko- vies városrész. 1963-ban kezdték építeni. Itt tízszintes házakat építenek. Amerre a szem ellát uj épületek, egész házsorok épülnek. Egyes részei már szépen parkosítottak, a világ bármely városának díszére válnának. Modern 2—3—4 szobás lakások (konyha, hall Magyarországon nem számit szobának). A házak tetején mindenfelé annyi tv antenna, hogy alig hittünk a szemünknek. Kiváncsi voltam, hogy néz ki egy uj lakás, hát becsöngettem az első kapunál levő földszintes laSzombathelyi, Március 15. tér kásba. Szakály István volt a névtáblán. Idős nénike nyitott ajtót és kérésemre, hogy engedje megnézni lakását, készségesen, talán némi büszkeséggel beengedett. “Szakály István szövetkezeti dolgozó’’, mondta a néni. A leánya is dolgozik, ő vezeti a háztartást részükre. A konyhában modern bútorok, szép fürdőszoba, két másik szobában teljesen korszerű világos, modern bútorok, tv és komoly könyv tár a szekrényben. Szövetkezeti lakás, melyért havonta 370 forintot fizetnek a törlesztéssel együtt. Magyarországon tudniillik háromféle építkezés folyik egyszerre: állami,, szövetkezeti és magán. így is súlyos gondot okoz a lakáshiány. Az állami lakásokat azok kapják sorrendben, akiknek legnagyobb szükségük van rá. Ezért minimum házbért fizetnek a lakók. A szövetkezeti lakásért 10—15,000 forintot kell letenni és 25—30 év alatt, vagyis ha az illető a felvett kölcsönt letörlesztette, saját tulajdo nába megy át éppúgy, mint az örök lakás, villákat láttunk, a gyönyörűen parkosított városrészeken. Ezek a magánházak. Sok szép park és játszótér van a városban. Hatalmas fejlődés a kulturális életben Nagyon büszkék a szombathelyiek kultur-, illetve ahogy hivják: Művelődési és Sportházukra, a Március 15. téren. Nyukodtan palotának nevezhetnénk. Ezt Károlyi Antal Ibl-dijas építőművész tervezte s 1963-ban készült el. 24 millió forintba került. Hatalmas színpada és 1,300 ülőhelye van Nemrégen itt tartották az európai táncversenyt Szombathelyen á háború előtt is volt gimnázium és kereskedelmi iskola, de e tekintetben is hatalmas a haladás. A városnak uj tanítóképzője és fel-; sőfoku gépipari technikuma; 4 gimnáziuma, 2 köz- gazdasági technikuma, gépipari középfokú technikuma és 18 nyolc-osztályos általános iskolája van, 7,605 tanulóval, ezeket 358 tanító képezi ki. A város óvónőinek száma 72. A középiskolások száma 3,663, ezeket 166 tanár tanítja. A dolgozók részére is vannak iskolák. Érdekes, hogy amíg 1963- ban még 594 dolgozó járt este az általános iskolába, addig 1966—67-ben mindössze 87-en jártak ide. Viszont a dolgozók középiskolájában, 1,545 tanuló képezi magát részben este, részben levelező tanfolyamon. A város könyvtárában az 1966-os statisztikai kimutatás alapján 103,403 volt a könyv- állomány. Az össznépesség 11.5%-a rendes könyvtárlátogató, illetve könyvkölcsönző. (Folytatjuk) A szünidőre hazaérkezett athéni diákok véleményének lényege: az amerikaiak bizonyára nem akarták kockáztatni, hogy itt népfrontkormány kerüljön hatalomra. A görög tábornokok “forradalma” általában összefüggésben van mindazzal, ami Közép-Keleten most történik. ÖNCSOMAGOLÁS Az 1919—21-es magyarországi fehér terror idején a tiszti különítmények és a hozzájuk közelálló sajtó azt hiresztelte, hogy nem ők bántalmazták, kínozták, verték össze és sebesitették meg a zsidókat és a “destruktivokat”, hanem ezek önmaguk okozták a kék foltokat, zuzódásokat, sebeket és töréseket, hogy azután a “nemzeti hadsereg” tisztjeit vádolják érte és ezzel megrágalmazzák a “keresztény-nemzeti” rendszert. Legjobb esetben any- nyit ismertek el a tiszt urak és minisztereik, hogy “katonai egyenruhát öltött felelőtlen személyek” követték el a kisebb “kilengéseket.” Arra persze már nem tudtak válaszolni, hogy vajon az áldozatok annyira gyülölték-e Horthyékat, hogy azoknak a rossz hírbe hozása kedvéért meg is ölték magukat? Sorra fogták ki a Dunából a hullákat, némelyiküket egyszerűen agyonlőtték, sok holttestet azonban feldaraboltak, mielőtt a zsákba varrták őket. Ezekről azt mondotta a keserű budapesti humor. hogy “önfeldarabolást végeztek.” Most felborult a rend az amerikai városok egész sorában, az elnyomott, kizsákmányolt, megcsalat- kozott és reménytelen négerek lázonganak elkeseredésükben és sajnos, ennek nagyon sok áldozata van. Mindenki sajnálja őket, de sokan vannak —• miként sok politikus és a sajtó nagyrésze — akik a legszigorúbb megtorlást követelik az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetői ellen. Valóban, az orvlövészeket, az ártatlan embereket lesből támadókat el kell ítélni. De kevesen kérdezik, amikor az áldozatok növekvő számait olvassák, hogy a sok tucatnyi agyonlőtt és az ezernyi sebesült miért majdnem mind néger? Hát ők saját maguk ellen fordítják a fegyvereket — amiként azt a magyar tiszt urak mondták a zsidókról és a destruktivek- ről? Nyilvánvaló, hogy nem a négerek ölik a fehéreket — miután csak néhány fehér áldozata van a zavargásoknak — hanem a rendőrök, nemzetőrök és katonák lövik agyon vagy sebesitik meg a feketéket. Ez azonban a lapcimekből nem szokott kiderülni. Mindig csak azt olvassuk, hányán haltak meg, illetve sebesültek meg — de szinte sohasem olvassuk ezt igy, hogy “a rendőrök megöltek ennyi meg ennyi négert.” Mintha az újságírók a régi Pesten jártak volna iskolába. Schiller professzortól, a bonni gazdasági minisztérium szociáldemokrata gazdájától megkérdezték: miért kellett két héttel ezelőtt áll-mütétnek alávetnie magát? A válasz: “Maradjon magunk között, de két centiméterrel tágittatnom kellett a számat, mert a régi fazonnal már nem győztem a nagykoalíciót.” ORSZÁGOS LAPKONFERENCIA Lapunk országos lapkonferenciája ez évben újabb mérföldkövet jelent a sajtónk életébon. Beszámolunk ezen a konferencián az eddig elért eredményekről. Kihangsúlyozzuk az elénk táruló lehetőségeket. Programot terjesztünk a delegátusok elé és rajtuk keresztül az olvasókhoz és az egész amerikai magyarsághoz. Rámutatunk a felelősségre, amely reánk hárul e program életbeléptetéséért. Vegyen részt a konferencián, töltse ki az alábbi szelvényt! Küldje be lehetőleg augusztus 15-e előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Szándékomban van résztvenni az ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁN, szombaton és vasárnap, szeptember 2- és 3-án Detroit, Mich.-ben a Petőfi Körben. Név:..................................... ........................... Cim:.......................................................... .......... Város: .................................. Állam: .................. Zip Code:.............. Szükségem van szállásra..........személy részére Fodor Erna: Vas megye, a Dunántúl
