Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-03 / 31. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 3. 1967 Fodor Erna: Hogyan nyaralnak a dolgozók Magyarországon ? Ma már mindenki tudja, hogy Magyarországon, vagy más szocialista országokban, minden dolgo­zónak két vagy több heti, munkaévei szerinti fize­tett szabadság jár. Az viszont, hogy hol és hogyan töltik a dolgozók szabadságukat, már kevésbé is­még rábeszélés kellett ahhoz, hogy a munká­sok fizetett szabadsá­gukat nyaralóhelyen töltsék el. Ma azon­ban már az a helyzet, hogy bár minden év­ben uj, meg uj nya­ralókat nyitnak és a szakszervezetek több mint félmillió dolgo­zót nyaraltatnak éven te, előfordul, hogy egyesek csak a téli hónapokban kerülhet­nek be az üdülőhe­lyekre, annál is in­kább, mert a nyári hónapokban előnyben részesítik a gyermekes csa­ládokat. Miután jómagam is szakszervezeti tag vagyok, az idén történt első Ízben, hogy nyaralást kaptunk, nem is teljesen díjtalanul. A két heti nyaralásért 252 forintot fizettem, férjem, aki nem szakszerve­zeti tag, 450 forintért nyaralt velem együtt két hétig, tehát ketten napi két dollárért nyaraltunk a szakszervezet üdülőjében. Még az év elején fel­szólítást kaptunk, írjuk meg, hol szeretnénk nya­ralni? Választásunk a Mátra-hegység egyik üdülő­jére, Galyatetőre esett. így most valóban módom van arra, hogy leirjam, miként nyaralnak a magyar dolgozók. Miután itt ipari és nem szakmai szak- szervezetek vannak, minket a papír- és nyomda­ipari szakszervezet utalt be nyaralásra. Mikor útra keltünk, Budapesten 90 F fokot mu­tatott a hőmérő. Gyöngyöstől kezdve megindul­tunk a felfelé vezető szerpentin utón Mátrafüred, Mátraháza felé. Két és fél óra alatt megtettük az utat az 1,000 méter magasságban fekvő Galyatető­re, ahol mintha elvágták volna a meleget. Akár­csak a Catskill-hegyekben, estére kabátra volt szükség. Meglepetésünkre gyönyörű,* terméskövekből épült modem szálloda fogadott bennünket. Meg is kérdeztük Bódy Lajos helyettes igazgatót: “Mikor épült ez a szálloda?” “Ez a nyaraló még 1939-ben épült, a pénzügyminisztérium rendeletére, a pénz­ügyminisztérium kezelésében is működött, tehát sohasem volt magánkézen”, mondotta Bódy Lajos. “Kik nyaraltak itt régente?” — kérdeztük “Na­gyon 'drága szálloda volt, 123 pengő naponta, ami­kor naponta egy pengő volt a kereset”, mondta. Ennél falán semmi sem mutatja jobban a mun­kásság megváltozott helyzetét, nemcsak a gyárak­ban, hanem a népjólét és egészségügy terén is. Fizetett szabadság, nyaralás ismeretlen fogalom volt a magyar munkásság részére. Igaz, Galyatetőn is minden megváltozott. A régi, elavult bútorokat kicserélték újakkal, korszerűbbekkel. Magasnivóju üdülőt teremtettek a szakszervezeti munkásság részére. mert. Vagy tiz évvel ezelőtt Fodor Erna JAMAICA Tewon: “ ”’38 { REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók ! Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- ! lanykáiyhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — < Porszívó készülékek — Legolcsóbban! { Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia í ' KFDVEZö FIZETÉSI FELTÉTELEK! ? * _ A magyar munkások és családtagjaik nyaralnak itt az önköltségnek 20%-ért, a többit a szakszerve­zet pótolja. Minden második csütörtökön 260 uj nyaraló érkezik a szállodába és ezeket 140 tagú személyzet látja el reggeli, ebéd, uzsonna és vacso­rával. A vendégek étlapja változatos, minden étke­zésnél, háromféléből válogathatnak egy nappal előbb és igy nem fordulhat elő, hogy a kiszolgáló a kért ételre azt válaszolja, hogy: “sajnálom, de már elfogyott.” Érdeklődéssel néztük, hogy itt is sokan voltak, akik egyáltalán nem fogyasztottak kenyeret, félve az elhízástól. A múltban sokat koplaló magyar munkás ma már fél az elhízástól! Persze nem min­denki türtőzteti magát és bizony elég sok vendég van túlsúlyban. A galyatetői SZOT (Szakszerveze­tek Országos Tanácsa) üdülőnek saját sütödéje is van, hatalmas konyháján nemcsak az oda beutalt üdülőknek, hanem a köx-nyék kisebb üdülőinek is főznek, sütnek. így a napi adagok száma 800— 1,000 között váltakozik. Mivel az üdülő jó messze van a legközelebbi várostól, Gyöngyöstől, továbbá a téli hónapokban a hófúvások néha napokra elzár­ják a külvilágtól, kénytelen volt függetleníteni magát külső segítségtől. így saját asztalosmühelye, kárpitos, műszerész üzeme és mosodája is van, sőt saját villanyfejlesztő teleppel is rendelkezik melyet csupán szükséghelyzetben használnak. Elő­fordul, hogy a vihar miatt megszakad az áramszol­gáltatás, ilyenkor a 160 HP motor 15 perc alatt ellátja az egész környéket árammal. A szálloda négy szintes épülete minden kénye­lemmel ellátott, 2—4 ágyas szobák, egyesek privát fürdővel és valamennyi balkonnal. Hatalmas fedett fürdőmedencéjét a közeli források látják el, de té­len meleg vizet adnak az úszóknak. A személyzet állandó, nyár végével sem bocsátják el őket, mert az üdülő egész évben nyitva van és teljes kapaci­tással működik. A családos alkalmazottak 2 szoba- konyha-fürdőszobás lakást kapnak fűtéssel, vilá­gítással, havi 240 forintért. Fizetésük ugyanaz, mint általában a vendéglátó iparban, borravalót — ami nem kötelező — elfogadnak. A vendégek szórakoztatására külön programot dolgoztak ki. Kirándulásokat szerveznek a környé­ken fekvő Párádra, Egerbe, a Mátra különböző ré­szeire, stb. Hetenként kétszer mozielőadás van és minden este zene, néha rendes kabaréprogram, Szép könyvtár áll az üdülők rendelkezésére, tehát nem kell unatkozni. Állandó orvosi rendelő van a beutaltak részére. Bár Galyatetőt nagyon szép, modern üdülőnek tartottuk, beszélgetéseink során megtudtuk, hogy Hajdúszoboszló, ill. uj gyógyfürdője még szebb és üjabb. Természetesen az is szinültig tele van nya­ralókkal. A soproni Lövérekben lévő SZOT üdü­lőről is sokat hallottunk. Ott nemcsak a táj szép, de a történelmi múltban rendkívül gazdag város igen sok érdekességet nyújt a látogatóknak. Aki szereti a magaslati helyeket, az Galyatetőt nagyon kedveli. Kodály Zoltán éveken keresztül lakosztályt tartott fenn itt és csak nemrég bekövetkezett el­hunyta óta adhatják azt ki a vendégeknek. Az amerikai agresszió “eredménye’' Vietnamban Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Nemzet­közi Ellenőrző Bizottság jelentése szerint, Dél- Vietnamban minden héten átlag 1,600 embert öl meg a háború, ezeknek a fele 16 éven aluli gyer­mek. A sebesültek száma kb. háromszor annyi, gyógykezelésük megoldhatatlan probléma, mivel csupán száz, rosszul felszerelt kórházzal rendel­keznek. 150—250 orvos állandóan karokat és lá­bakat kénytelen amputálni, a legelhanyagoltabb körülmények között. Pestis- és kolerajárvány fe­nyeget. Ez csupán egyik “eredménye” az amerikai ag­ressziónak Dél-Vietnamban. v0 Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! Az izraeli kommunista párt a háborúról Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága junius 22-én tárgyalta a háborúval kapcsolatos kér­déseket. Meir Vilner főtitkár beszámolóját követő vita után határozatot fogadtak el, melyet a Köz­ponti Bizottság junius 29-én tett közzé. Az alábbi­akban közlünk néhány szemelvényt, melyek ré­szünkre különös fontossággal bírnak. A háború, melyet az Eshkol-Dayan-Begin kor­mány junius 5-én megindított, súlyos kárt okozott Izrael nemzeti érdekeinek és nemzetközi helyzeté­nek. A háború nem erősítette meg Izrael biztonsá­gát, sőt még jobban megrázta azt; nem hozta köze­lebb az izraeli-arab békét, hanem még jobban el­odázta. Ez a háború, amelyet az Eshkol-Dayan-Be­gin kormány kezdett el, agresszív háború, amelyet előre terveztek az U.S. és Anglia kormányaival együtt és a nyugatnémet kormány segítségével. A fő célja a háborúnak az egyiptomi és sziriaí anti-imperialista kormányok megbuktatása; az arab államoknak a Szovjetunióval való kapcsolatai meg­törése és az idegen olaj monopóliumok koncesz- szióinak, valamint a nyugati gyarmati hatalmak közel-keleti katonai bázisainak megvédése. Az arab államokat arra akarják kényszeríteni, hogy lemond janak a palesztinai arab népek nemzeti jogairól, különösen arról a jogról, hogy a menekültek sza­badon választhassanak az ENSZ határozata értel­mében visszatérés, vagy kártérítés között. A KP figyelmeztet arra, hogy Izrael állam biztonsága és jövője azt követeli, hogy véget vessenek az agresz- sziónak és az amerikai olaj- és muníció-mágnások­kal való összeesküvésnek. Az izraeli kormánynak a világrészünk anti-imperialista kormányai elleni agressziójában segítségére voltak azok az arab ki­jelentések, amelyek tagadják Izrael létjogosultsá­gát és segítségére voltak az arab terrorcselekmé­nyek Izrael területén. Az IKP ismételten intette az arab nemzeti moz­galom vezetőit, hogy az Izrael létjogosultsága elleni kijelentések csak az izraeli uralkodó körök propaganda malmára hajtják a vizet. Az IKP küz­dött idáig és fog küzdeni ezután is Izrael uralkodó osztályának politikája ellen, amely kalandor és nemzetellenes politika az imperializmus szolgálatá­ban és amely katasztrófára vezet. Pozitív terv a palesztinai kérdés megoldására Palesztina két né­pé törvényes jogainak elismerése. Az IKP küzd az agresszió felszámolásáért és az izraeli csapatoknak a fegyverszüneti vonalhoz való visszavonásáért. Izrael állam imperialista hatalmaktól való függő­ségének megszüntetése, a palesztinai arab népek nemzeti jogainak és elsősorban a menekültek jo­gainak Izrael állama részéről való elismerése az ut az izraeli-arab békéhez és Izraelnek mint nemzet­nek az arab államok részéről való elismeréséhez, beleértve a tengeri hajózás szabadságát. A Szovjetunió hűséges barátja volt és marad Iz­rael népének. A diplomáciai viszony megszakítása nem Izrael kormánya ellen irányul, hanem annak politikája ellen, amely az angol-amerikai olajtársa­ságok érdekeinek oltárán feláldozza Izrael nemzeti érdekeit. A Szovjetunió mindent megtett, hogy a közel-keleti háborút megakadályozza. Most a Szov­jetunió minden erejével arra törekszik, hogy az agresszió következményeit felszámolja és békét, biztonságot teremtsen a világnak ebben a részében. A baloldali erők készülnek az 1983-as elnökválasztásra CHICAGO, 111. — A béke és haladás szellemé­ben működő szervezetek képviselői konvenciót tar­tanak a jövő hónapban Chicago, 111.-ban. Részt vesz ezen az összejövetelen a Southern. Christian Leadership Conference, dr. Martin Lu­ther King néger népvezérrel az élén, a Congress of Racial Equality, a Committee for a Sane Nu­clear Policy, a DuBois Klub-ok, a Mississippi Free­dom Democratic Party, az ügyvédek Vietnami Bi­zottsága és számos más országos ifjúsági szervezet. Kétezer delegátusra számit a szervezőbizottság. A konvenció célkitűzése: Johnson megbuktatása és békét hirdető elnök- és alelnökjelölt választása. A konvenció szónokai között lesznek: Dr. M. L. King Jr., dr. Benjamin Spock, I. F. Stone, Julian Bond, Robert Sheer, a Ramparts folyóirat szer­kesztője, Simon Cassady, a Demokrata Párt los- angelesi tanácsának volt elnöke és Thomas Hay­den, a Students for Democratic Society volt elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents