Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
Thursday, August 3,1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Schalk Gyula: CSILLAGOK KÖZÖTT AZ ÉLET NYOMÁBAN ii. (Útban a Mars bolygó felé) Napjaink egyik legizgalmasabb feladatának kétségtelenül a Mars felderítése Ígérkezik. Izgalmas- sága mellett azonban nehéz is a feladat mely e tekintetben a tudományra, az űrkutatásra hárul. A nehézségek egy része a Mars pályahelyzetéből adódik. Rendszerint 26 hónaponként közelítené meg Földünket, ha pályája tökéletes kör lenne. A Mars pályája azonban ellipszis alakú, és ennek következtében (figyelembe véve, hogy a Föld pályája sem pontosan kör alakú) a két bolygó távolsága nem mindenkor azonos, még szembenállások esetén sem. Századunk legkedvezőbb Marsközelsége 1924 augusztusában volt, amikor “csupán” 55.7 millió kilométer választotta el földünktől. Az 1956-os szembenállás során már 56.5 miihó kilométer volt a távolság. A legközelebbi nagy Marsközelség 1971 ben lesz, amikor 56.2 millió kilométer választja el a Föld kutatóit e titokzatos égitesttől. A nagy szembenállások 15 évenként követik egymást, ezért igazán kedvező megfigyelésekre is csak 15 évenként nyílik alkalom. A közbeeső időszakok közelségei korántsem adnak olyan jó lehetőségeket, mint az úgynevezett nagy oppoziciók. A közvéleményt, de a tudományos világot is változatlanul foglalkoztatja a kérdés: vajon van-e élet a Marson? A vita már több évszázada tart. Régi könyvekben lapozgatok. Vagy ötven évvel ezelőtt írták őket. Akkoriban igen sokan hittek a Marson lehetséges életben. Flammarion egy helyütt azt Írja: “A Marson hamarosan olyan világot fogunk látni, mely alkalmas az élet hordozására.” Azóta eltelt jónéhány évtized és nagyon különböző vélemények láttak napvilágot a Marssal kapcsolatosan. Még napjainkban is számos szélsőségesnek mondható elmélet forog “közkézen”. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vitát már csak az űrkutatás segítségével lehet megoldani. E tekintetben az első kísérlet már megtörtént. Az 1962 novemberében útnak indított Mars-1 szovjet rakéta, majd a Mariner-4 amerikai Mars-rakéta voltak az. első lépések fizikailag is a bolygó felé. Az eddigi eredmények azonban még nem alkalmasak a vita lezárására. Az emberi tudat főként földi párhuzam alapján egész sor érvet hozott fel a marsbeli élet védelmében. Valamennyi bolygó közül leginkább hasonlít a Földhöz, és szerves élet számára is a lekalkalmasabbnak tűnik. A marsbeli napok hossza alig különbözik a földiektől és ten- gelyhajlása a pályasikhoz miként a Földön is, az évszakok váltakozásához vezet. A fényesebb terüRendelje meg az Amerikai Magyar Szót MAGYARORSZÁGI i ROKONAI RÉSZÉRE Az óhazai magyarok nagy érdeklődéssel olvassák lapunkat. Óhazai előfizetőink szeretik a Magyar Szót és ottani olvasóink száma egyre növekszik. • A legszebb, legjobb és a legtartósabb ajándék óhazai rokonai, barátai részére: ELŐFIZETÉS A MAGYAR SZÓRA. Rendelje meg még ma! — Használja az alanti szelvényt — AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék a lapot a következő cimre: Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... Város: ................................................................... Megye: ................................................................. (Egy évi előfizetés Magyarországra $12.00, félévi $6.50, negyedévi $3.50) letek hőmérséklete alig valamivel a zéró C fok fölé emelkedik, a sötétebb területek hőmérséklete pedig 8—10 fokkal magasabb is. A sötét részek színe az évszakokkal együtt változik és a színek között a zöld is felismerhető. A Mars felületén optikailag is megfigyelhető hatalmas porviharok után a sötét, “mélyebben fekvő” részeket nem temeti be a por, márpedig csak a növényzet képes arra, hogy “lerázza” magáról a port és tovább növekedjék. 1958-ban W. Sinton amerikai csillagász a palomárhegyi óriástávcsővel szerves szénhidrogén vegyületekre jellemző színképvonalakat észlelt három hullámhosszon is a bolygó színképében. Ezek az érvek kétségtelenül a marsbeli élet védelmezőinek álláspontját erősitik. Ők hangoztatják legerősebben az úgynevezett Mars-csatornák életre utaló jellegét is: Ezeket a pontosan még máig sem tisztázott kérdéses csatornaszerü képződményeket legelőször felfedezőjük Schiaparelli olasz csülagász tartotta, számos követőjével együtt értelmes lények kezemunkájának. Ám éppen az utóbbi évek kutatásai tették nyilvánvalóvá, hogy ezek a képződmények a valóságban egymás mellé sorakozott foltoknak a sokaságai, és hogy ezeket csak a korabeli távcsövek, melyek kis felbontóképességgel dolgoztak, mutatták összefüggő vonalrendszernek. Mindent egybevetve azonban a marsbeli élet védelmezői kitartanak amellett, hogy legalább növényi élet van a Marson. A párhuzam azonban még nem bizonyíték, mondják a kételkedők és felsorakoztatják ellenérveiket. Nézzünk ezek közül is néhányat. A Marson nincsenek nyílt vízmedencék, össz vízkészlete mindössze ezredmilliméter vastagságban borítaná be felszínét. Légkörében két-háromszor több a széndioxid, mint a Föld légkörében. Csak nagyon csekély oxigént és vizpárát sikerült kimutatni. Meg- indokoltnak látszik a feltevés, hogy földi tipusu növényeknek a marsbeli viszonyokhoz való alkalmazkodásával nem magyarázhatók a bolygón észlelt jelenségek. A marsbeli növényeknek, ha vannak —, egészen eltérő, számunkra ismeretlen módon kellett fejlődniük. Sokszor hangoztatott vélemény az is, hogy a jelenleg uralkodó Marsviszonyok mellett az élet nem keletkezhetett, csak a távoli múltban, gyökeresen eltérő körülmények között volt mód arra, hogy a Marson élet alakuljon ki. Ennek megfelelően ha találunk egykor valami növényféleséget ezen az égitesten, akkor az egy kihalófélben levő élet utolsó maradványa lehet csupán. A már-már holtpontra jutott vitát újabban néhány érdekes kísérlet billentette a marsbeli élet igenlőinek oldalára: kísérleti berendezésekben ugyanis mesterséges marslégkört állítottak elő és a mindössze két százaléknyi oxigént tartalmazó légkörben egy egész sor növény kicsirázott! Igen jól tűrték a növények a marsbeli hőmérsékleti viszonyokat is, sőt megállapítást nyert, hogy bizonyos növények folyékony viz nélkül is életképesek maradtak! A legmeglepőbb azonban az volt, hogy az állatvilág egyes képviselői is jól tűrték a marsbeli viszonyokat. Talán ezek a kísérletek terelik újabb irányba a Mars vitát. Talán mégiscsak azoknak lesz igazuk, akik hisznek a marsbeli életben? Az ilyen kísérletek túl a Mars jobb megismerésén talán előbbre viszik általában az élet keletkezésére és a vüágmindenségben való terjedésére vonatkozó nézeteinket is. Végülis az emberiség örök nagy kérdései közül az élet kérdése a legizgatóbb és ezen kérdésnek tágabb értelemben vett része csak a földi, vagy éppen a marsbeli élet létének vagy nemlétének problémája. (Folytatjuk) Meggyilkolták a békeharcos diákot AUSTIN, Tex. — “Ismeretlen tettesek” agyonlőtték George Vizard 23 éves egyetemistát, amint szünideje alatt egy szupermarket raktárában dolgozott. Vizard odaadóan dolgozott a néger nép jogaiért és a vietnami háború ellen. Minden jel arra mutat, hogy Vizard reakciós elemek áldozata lett. Johannesburg, Dél-Afrika. — A Die Vaderland kormánypárti lap sürgette, hogy az U.S. kormánya vezesse be a szigorú apartheid-ot, a fajok teljes elkülönítését. Kijelentette, hogy Amerika faji polgárháború előtt áll és erre az apartheid a legjobb megoldás. MÁRKI KÁLMÁN SZAVAL HANGLEMEZEN! Petőfi Sándor: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI \ Vörösmarty Mihály: A VÉN CIGÁNY \ \ Kiss József: TÜZEK I ! Babies Mihály: HUSVÉT ELŐTT £ József Attila: A VÁROS PEREMÉN & Ady Endre: AZ ŐS KAJÁN \ Edgar Allan Poe: A HOLLÓ \ Illyés Gyula: BARTÓK ^ cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és £ mély átérzéssel. £ Eredeti ár $5.00 ^ Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- > \ dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb karé- £ J csonyi ajándékra még csak gondolni sem í lehet. í* ORSZÁGOS LAPKONFERENCIA Lapunk országos lapkonferenciája ez évben újabb mérföldkövet jelent a sajtónk életében. Beszámolunk ezen a konferencián az eddig elért eredményekről. Kihangsúlyozzuk az elénk táruló lehetőségeket. Programot terjesztünk a delegátusok elé és rajtuk keresztül az olvasókhoz és az egész amerikai magyarsághoz. Rámutatunk a felelősségre, amely reánk hárul e program életbeléptetéséért. Vegyen részt a konferencián, töltse ki az alábbi szelvényt! Küldje be lehetőleg augusztus 15-e előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Szándékomban van résztvenni az ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁN, szombaton és vasárnap, szeptember 2- és 3-án Detroit, Mich.-ben a Petőfi Körben. Név:...................................................................... Cim:........................................................................ Város: ..................................Állam: ..................... Zip Code:.............. Szükségem van szállásra..........személy részére
