Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-03 / 31. szám

AMERIKAS MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 Thursday, August 3, 1967 INNENONNAN Megoldatlan továbbra is a következő gazdasági probléma: miképpen érhet el egy tőkés gazdálko­dást folytató ország egyidejűleg árstabilitást és tel­jes foglalkoztatottságot...? Kennedy közgazdászai­nak a megoldásra kidolgozott módszerei három évig beváltak, de ekkor jöttek az első nehézségek, jelenleg pedig az infláció ismét súlyos probléma az Egyesült Államokban, és a helyzet végső alaku­lása még nem mérhető fel. • • • .A nyugatnémet "Alkotmányvédő Hivatal" he­lyettes vezetője, dr. Nollau irta a minap egy újság­cikkében: "az elkövetkező években az állami költ­ségvetés hiányát nyugodtan fedezhetnénk a kato­nai kiadások csökkentéséből." Hogy mivel indokol­ja dr. Nollau eme véleményét? Ezzel: várható és elképzelhető a két egymással szemben álló tábor békés egymás mellett élése. • • • ' Ky, dél-vietnami miniszterelnök úgy döntött, hogy két tábornoki csillagja mellé egy harmadi­kat is adat magának. Ebben az elhatározásában az vezeti, hogy biztositsa: amennyiben a szeptemberi elnökválasztások mégsem úgy sikerülnének, aho­gyan ő elképzeli, akkor rangidős tisztként “befo­lyásolhassa” az ország további sorsát. • • « Az indonéz szárazföldi hadsereg uj parancsno­kává Panggabean vezérezredest nevezték ki. A tá­bornok vezető szerepet játszott Sukarno hatalom- fosztásában. Kinevezését úgy lehet értékelni, mint esetleges változás előjelét Indonézia külpolitikájá­ban, amelyet eddig Malik külügyminiszter többé- kevésbé a semlegesség medrében tartott. A tábor­nok elébe akar menni az Egyesült Államok elkép­zeléseinek, s máris arról beszél, hogy Indonéziának kezdeményezőként keltene fellépnie egy uj délke­let-ázsiai paktum megkötésében. • • • Ghánát speciális “segélycélpontnak” szemelték ki Washingtonban. Ez a politika nagyarányú, és valószínűleg hosszúlejáratú gazdasági kötelezett­ség-vállalást jelent. Politikai kockázattal is jár. A nagyszabású amerikai erőfeszités célja, hogy nyu­gatbarát kormány maradjon hatalmon Ghánában, legalább egy évtizeden át. "-•C’C. • • • De Gaulle és Roosevelt rokonok és mindketten atyafiságban vannak II. Erzsébet angol királynővel, George Washingtonnal és Winston Churchillel. Egy amerikai történész véleménye .ez, aki szerint Roose­velt anyja. Sara Delano ugyanabból a francia csa­ládból származik, amelynek lille-i ága szerepel a francia elnök felmenői között is. Valahol az ük­apák tájékán került bele ez a család a három má­sik személyiség vérkörébe. • • • A bonni parlamentben á minap úgy határoztak, hogy felfüggesztik azt a döntést, amely a diákok anyagi támogatásának növelését irányozta elő. Nyüt szavazás volt, mindenki kézfelemeléssel fog­lalt állást. Csak az ülés jegyzőkönyvének ellenőr­zésekor derült ki, hogy a parlament fordítva akart állást foglalni, de az elnök rosszul tette fel a kér­dést, és már senki sem figyelt oda, hogy mire szavaz. • • • Nyugat-Európa olajellátásának 40 százaléka (133 millió tonna) tavaly a Szuezi-csatornán keresztül érkezett a Perzsa-öbölből. 1956-ban még az olaj 80 százaléka jött ezen a viziuton. Azóta a csatorna je­lentősége azért is csökkent, mert óriás-tankhajó flottákat helyeztek forgalomba. Az olajszállító vál­lalatok most arra használják ki a csatorna üzem­képtelenségét, hogy feltornázzák a díjtételeket. A tonnánkénti 4.48 dolláros fuvarköltséget máris 13.30 dollárra emelték.- Az arab szolidaritás — kiváltképp olajügyekben — kristályra emlékeztet: kemény és ennek meg­felelően törékeny. Számíthatunk arra, hogy az ér­dekelt országok és vállalatok majd próbára teszik. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! ''Nem tűrünk tö”, de a szükség törvényt bont Irta: LUSZTIG IMRE "Even saintly folks may act like sinners unless they have their customary dinners." "Még a szentek is bűnözőkké válhatnak, ha nem jutnak szokásos ebédjükhöz." Bertolt Brecht: Koldus-Opera “Nem törünk törvényszegést. Leverjük az erő­szakot, tekintet nélkül arra, hogy ki követi azt el, milyen jelszó, vagy zászló alatt.” Ezeket mondta Lyndon B. Johnson elnök, az amerikai néphez intézett tv-beszédében, julius 24- én, éjfél előtt. “Ez a nemzet mindent megtesz, ami szükséges, hogy elnyomja és megbüntesse azokat, akik ilyen cselekedetekben részt vesznek.” Majd “liberális” elnökünk igy folytatta: “Felhívom tehát Detroit és az ország lakosait: működjenek közre, hogy helyreállítsuk a törvényt és a rendet.” Törvény és rend Johnson elnök fentidézett szavamak lényege az állami hatalom brutális igénybe vétele az éhező nép leverésére. “Nem türünk törvényszegést” — mondta az el­nök. A monopóliumok tulajdonosai, vezetői megsze­gik a saját képviselőik által hozott törvényt, ami­kor önkényesen méregdrágán adják el gyártmá nyaikat, legyen az autó, a hadseregnek gyártott muníció, vagy a gyermekeknek szükséges tej. Amikor a szövetségi hatóságok rajtakapják eze­ket a monopóliumokat és néhány ezer, vagy né­hány millió dolláros “büntetést” szabnak ki rájuk, a büntetés kifizetése után ezek az urak tovább folytatják törvényszegő cselekedeteiket. A Ku-Klux-Klan is törvényszegő Meggyilkolták a három fiatal polgárjogi har­cost, Mike Schwernert, Andrew Goodmant és James E. Chaneyt. Ez a gyilkosság minden bizony­nyal törvényszegés és bár 1964-ben követték el, eddig még senkit sem büntettek meg érte. Néger templomokat felrobbantottak. Ez is tör­vényszegés — de senkit sem ítéltek el, vagy bün­tettek meg. Néger gyermekeket gyilkoltak meg, de ez is büntetlen maradt. Meggyilkolták Viola Liuzzót; Ez is törvényszegés volt, de senki sem ment börtönbe e törvényellenes cselekedetért. Dodd szenátor is megszegte az ország törvényét, amikor a politikai kampányára kapott pénzt a sa­ját zsebébe tette. De még mindig ott ül a szenátus­ban, büntetlenül. Megtölthetnénk lapunk hasábjait olyan törvény­szegések sorozatával, melyek büntetlenül marad tak. Johnson elnök tehát nem mondta a teljes igaz­ságot, amikor igy szólt: “Nem türünk törvény­szegést!” Az elnök nem fejezte be a mondatot; valószínű­leg ezt akarta mondani: Nem türünk. törvénysze­gést, ha a szegények fellázadnak a nyomor ellen. aki munkából hazatérve, csecsemőjét patkányha­rapástól megcsonkítva találja.” Phüip Hart, Michigan állam szenátora is sokkal őszintébben közelítette meg a botrányba fulladó helyzetet, amikor igy nyilatkozott: A nyomor elleni lázadást nem lehet szép szónoklatokkal megoldani. Rockefellernek és Hart szenátornak igaza van.. De mi hozzátesszük azt is, hogy Johnson elnök fe nyegetése nem oldja meg a problémát, amely Det­roit lángbaborulását s az ország több mint 30 vá­rosában lázadást idézett elő. Üres szalmát csépelnek a republikánusok A republikánusok ismét bebizonyították, hogy- müyen fából vannak faragva. A nemzet nyomora elleni lázadásokat kicsmyes pártelőnyök elérésére óhajtották kihasználni, amikor a párt koordináló bizottsága nyilatkozatot bocsátott ki, melynek lé­nyege: a jelenlegi adminisztráció fennállása idején érett meg a helyzet, mely a nagy városokban ki­robbanásokat eredményezett. A republikánusok által kibocsátott dokumentu­mot a New York Times vezércikkben “botrányos merényletének minősítette. “Egy árva szót sem mond a dokumentum — Ír­ja a New York Times — a tűzfészkekről, a nyo-. mórról, a munkanélküliségről, az elégtelen egész­ségügyi ellátásról, a szegények hiányos oktatásá­ról és sok, sok más problémáról.” Javíts szenátor ur is politizál New York állam kétkulacsos republikánus sze­nátora, Javíts, ismét bebizonyította, hogy kiérde­melte “hírnevét”, amikor igy ezólt: “Érdemes megjegyezni a jelenlegi nemzeti váj Sággal kapcsolatban, hogy mig az Egyesült Álla­mok 40 dollárt költ évente minden délvietnami la­kos felsegitésére, addig csak tiz dollárt költünk minden amerikai polgárra, az amerikai szegények nyomorának megszüntetésére.” Ez igaz, de Javíts' szenátor nem mondta meg a valóságot, amikor igy folytatta: “Képesek vagyunk folytatni a vietnami háborút és ugyanakkor eltörölni a nyomort.” A tények, az élet meghazudtolja Javíts szená­tort, mert a vietnami háború egyre nagyobb kiter­jesztése nemcsak, hogy nem számolja fel a 30 mil­lió amerikai nyomorát, de mind több amerikai csa­ládot sodor a nyomor meredeke felé. A közszükségleti cikkek állandóan emelkedő ára, a mindjobban emelkedő adók és közlekedési dijak, állandóan csökkentik az amerikai dolgozók életszínvonalát. Egyre vüágosabb, hogy amig 2 milliárd dollárt költünk HAVONTA a vietnami háborúra, amig 80 milliárd dollár költünk ÉVENTE hadi célokra, addig nem enyhül az amerikai nép nyomora, ha­nem egyre mélyül. Csupán a vietnami háború felszámolása és a hadi célokra előirányzott hallatlanul hatalmas összegeknek a nyomor elleni harcra való előirány­zása oldhatja meg a jelenlegi nemzeti válságot. Ismételten felhívjuk Johnson elnök, figyelmét a Bertolt Brecht Koldus-Operájából előbb idézett mondatra, valamint a magyar közmondásra. Nemzeti botrány Ma már nem kétséges, hogy a 30 millió nyomor­gó amerikai ügye nemzeti botrány. A harminc mil­lió nyomorban élő 50%-a néger, ami azt jelenti, hogy7 a 20 millió néger 75%-a a nyomortanyák tűz- és patkányfészkeiben tengődik. Itt utalunk a cikkünk elején idézett mondatra: “Még a szentek is bűnözőkké válhatnak ha nem jutnak szokásos ebédjükhöz.” Ennél nagyobb igaz­ságot soha sem mondtak. A jó magyar közmondás: szükség törvényt bont — ugyanezt a gondolatot fejezi ki. Rockefeller és Hart elismerik a tényeket Nelson Rockefeller, New York állam többszörös milliomos kormányzója, is kénytelen volt elismerni a tényeket,. amikor ezt mondta: “Hogyan várha­tunk törvénytiszteletet azon apától, vagy anyától, / Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! A/V\eR!KAI r Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország­ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50 G

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents