Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-27 / 30. szám
Thursday, July 27, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD £ Schalk Gyula: CSILLAGOK KÖZÖTT AZ ÉLET NYOMÁBAN i. "Tanultam én, hogy általszürve a tudósok finom kristály műszerén Bus Földünkkel és bus testemmel rokon elemekről ád hirt az égi fény" (Tóth Árpád) A Föld az élet bölcsője, ám minden időben voltak és vannak, akik ábrándokat szőnek a nagy élményről, amikor az ember nyomára bukkan kozmikus társainak. Fantasztikus regények és novellák ezrei őrzik ezeket az ábrándokat. Tóth Árpád mottóként idézett finom ihletű sorai között is ott bujkál a Földön kivüli élet gondolata. Ő azonban még “bus”-nak érzi a Földet és azon az embert, pedig több mint 350 évvel ezelőtt Giordano Bruno a máglyára vetett nagy olasz filozófus is igen optimistán Ítélte meg az ember és a kozmikus térségek viszonyát, amikor azt tanította, hogy a végtelen világmindenségben végtelen sok bolygó létezik és ezeken éppen úgy lehetséges élet, mint a Földön. Ma, az űrkutatás első évtizedének végén bizton állíthatjuk: e gondolatok megszűntek a regényírók kiváltságos témái lenni és beléptek a tudomány berkeibe. A Földön kivüli élet gondolata nem újkeletű. Már a legősibb, több száz éves iratoktól a több ezer évesekig fel-fel bukkan. A kínai Teng Mu csaknem ezer esztendővel ezelőtt a következőket irta: “Az üres tér olyan mint egy királyság, a Föld s az ég nem több, mint egyetlenegy személy ebben a királyságban. Egyetlen fán sok gyümölcs van és egy királyságban számos ember. Milyen ostobaság lenne azt képzelni, hogy azon a Földön és égen kívül, amelyet láthatunk, nincs más ég, és nincs más föld.” Valóban. Kutató tekintetünk kérdőn siklik az égboltra, hogy a tér távoli mélységeiből felénk sugárzó apró kis fényfoltok körében felfedje, megtalálja az ember kozmikus társait, elfogja a gigászi távolságokból talán ugyanúgy Napunk kicsiny fényfoltja felé küldött idegen lények pillantásait. Különösen nagy az érdeklődés szükebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben esetleg lehetséges élet formái iránt. Vannak, akik a Holdon keresik, vannak, akik a Mariner-4 Marsrakéta által készített felvételeken szeretnék felfedezni az élet nyomát. Az élet kialakulásának azonban megvannak a maga szigorú törvényei. Ma már tudjuk, hogy a Holdon hiába keressük, de a Mars bolygón is csak akkor lelhetünk valamilyen megnyilvánulására, ha e bolygótestvérünk rendelkezik azokkal a feltételekkel, melyek az élet létrejöttét lehetővé teszik. Rendelje meg az Amerikai Magyar Széf MAGYARORSZÁGI ROKONAI RÉSZÉRE Az óhazai magyarok nagy érdeklődéssel olvassák lapunkat, óhazai előfizetőink szeretik a Magyar Szót és ottani olvasóink száma egyre növekszik. • A legszebb, legjobb és a legtartósabb ajándék óhazai rokonai, barátai részére: ELŐFIZETÉS A MAGYAR SZÓRA. Rendelje meg még ma! — Használja az alanti szelvényt — AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék a lapot a következő címre: Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... Város: ................................................................... Megye: ................................................................. j (Egy évi előfizetés Magyarországra $12.00, fél- jj évi $6.50, negyedévi $3.50) A közelmúltban egy diákság részére kiadott zsebnaptárt lapozgatva akadtam a következő sorokra: “A csillagászok már évszázadok óta fürkészik az égbolt milliónyi csillagát, de csak a legutóbbi időben nyílt lehetőségük arra, hogy hatalmas nagyítású távcsöveikkel a csillagok felszínét is szemügyre vegyék. Vajon milyen növények vagy egyszerűbb élőlények találhatók rajtuk? — vetődött fel a kérdés.” Bizony az idézett sorok névtelen írójának e kis szövegébe nagy hiba csúszott, mert bár a mi hatalmas csillagvárosunkban, a Tejútrendszerben is százezermillió csillag foglal helyet, ezek egyike sem lehet az élet otthona. Elsősorban azért, mert minden egyes csillag egy-egy távoli izzó gázgömb, akárcsak a mi Napunk. A csillagok felszíne nem lehet az élet hordozója. Az életet csupán a csillagok körül keringő sötét, kihűlt égitesteken, a bolygókon kereshetjük. Bolygónál nagyobb, csillagszerű égitesten a kialakult nagy nyomás, és magas hőmérséklet mellett olyan belső reakciók indulnak meg, amelyek gázzá hevítik az égitestet, és atomokra tépnek minden szilárd anyagot. A bolygóknál kisebb égitestek viszont (pl. a Hold) nem képes megkötni az illékony anyagokat, a levegőt, a vizet. Ezek nélkül pedig nem épülhet fel szerves anyag. A csillagok legnagyobb része kettős, vagy többes rendszert alkot. A Napunkhoz hasonló, égi Útjukat magánosán járó csillagok nem túlságosan gyakoriak. Két egymás körül keringő csillag körül azonban szinte lehetetlen elképzelni olyan bolygópályát, amely alkalmas lenne az élet hordozására, hiszen a kettős csillagok körül keringő bolygók hol az egyik csillagot, hol a másikat közelitik meg nyolcasra emlékeztető hurokpályán, aminek következtében igen eltérő hőmérsékleti viszonyok alakulhatnak ki a bolygón. Az élet jelenlétét leginkább a Naptipusu, magánosán keringő csillagok bolygószerü égitestjein kereshetjük. Naprendszerünkben a Földdel együtt kilenc bolygót ismerünk. E kilenc bolygó közül csak három kering a Nap környezetének egy olyan zónájában, ahol a hőmérséklet a forrpont és a fagypont között mozog. Ez a zóna az úgynevezett bioszféra, vagy életzóna. A Föld, a Vénusz és a Mars bolygónak jutott az a szerencse, hogy egy ilyen szélsőségektől mentes hőmérsékleti szakaszában keringjen a Napnak. Csakis ebben a szakaszban érdemes nyomozni az élet után a Naprendszerben, hiszen a Marson túl hideg, a Vénuszon belül pedig forró a Nap légköre és az élet kialakulására alkalmatlan. Talán túlzás lenne azt állítani, hogy az általunk ismert csillagászati világegyetemben a Föld helyzete a legoptimálisabb az élet kialakulása szempontjából. Fel kell tételeznünk, hogy a Föld életviszonyai és körülményei csak egy átlagot jelentenek. Ezzel nem kevesebbet állítunk, mint azt, hogy egy csillag közelében, mely a mi Napunkhoz hasonlít, létezik a jelen pillanatban is olyan civilizáció, melynek ismerete és lehetőségei magasan a mienk felett állnak. Ugyanakkor azt is állíthatjuk, hogy léteznek Nálunk alacsonyabb ismeretekkel és lehetőségekkel rendelkező társadalmak is, amelyek számára a mi felfedezésünk is elegendő alapot adna saját kultúrájuk ugrásszerű előrevitelére. A Föld tehát nem különös, a Föld a maga emberével átlag. Mégis a Naprendszeren belül, közös középponti csillagunk környezetében úgy látszik, hogy a Földnek jutott a legkellemesebb hőmérsékleti zóna a Marssal és a Vénusszal szemben. Vajon mindezek ellenére alkalmas lehet-e a Mars és a Vénusz az élet kialakulására? Első megközelítésre azt mondhatnánk, hogy miután az életzónában keringő égitestről van szó, minden bizonnyal. Csakhogy mint látjuk a Hold is ugyanazon zónában kering, sőt a Föld tőszomszédságában bolygórendszerünk legkellemesebb környezetében, mégis alkalmatlan az élet hordozására. Valamely bolygószerü égitestnek az életzónában való keringése önmagában még nem elegendő az élet kialakulásához. Ehhez szükséges az is, hogy a bolygón jelen legyenek az élet úgynevezett csillagászati alapfeltételei is. Ezek: a megfelelő tömeg, a légkör, a viz, a szárazföldek jelenléte, a megfelelő tengelyforgási sebesség és az élet számára alkalmas hőmérséklet. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, már súlyos akadálya az élet kialakulásának. Gondoljuk csak el, nem jutna-e Földünk is a Hold kiégett sorsára, ha eltűnne légköre, ha szabadon érné a Nap káros sugárzása, ha nem szűrődne át a légkör védőburkán? Vagy alkalmas lehetne-e a Föld az élet hordozására ha oly gyors lenne tengelyforgása, mint a Jupiteré, mely 10 óra alatt tesz meg egy fordulatot saját tengelye körül? Elegendő lenne-e az élet ritmikus viteléhez öt órás nappalok és éjszakák váltakozása? Lehetséges-e élet viz nélkül? Meg tudna-e maradni az élet a Földön, ha valami gigászi kéz beemelné bolygónkat a Merkur pályájára? Bizonyára nem. Feltétlenül az szükséges, hogy ezek a feltételek együttesen legyenek jelen. Bármelyiknek a hiánya, vagy a másik rovására való megnövekedése kizárja az élet kialakulásának lehetőségét. A Vénusz bolygó esetében sürü vastag felhőtakarója teljesen elzárja az utat az optikai megfigyelés elől. Nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy összefüggő kontinensek, vagy hatalmas viztenge- rek boritják-e ezt az égitestet. Tengelyforgási sebessége a legújabb mérések szerint lassúbb, mint Nap körüli keringési ideje, vagyis e különös bolygón hosszabb egy nap, mint egy esztendő. (Az előbbi ott 243 nap, az utóbbi csak 225.) Soha senki nem látott még felszínére. Pusztán a Nap körül elfoglalt helyzetéből ítélve, vagy éppen a légkör jelenléte alapján ma még éppen olyan tudománytalan állítás lenne a vénuszbeli élet mellett állástfoglalni, mint határozottan állítani, hogy teljesen kizárt ezen a bolygón az élet lehetősége. E tekintetben az űrkutatás további évtizedei adhatnak csak felvilágosítást. A légkör teljes átlátszatlansága miatt azonban a világtörténelem legmerészebb vállalkozása lenne pl. adott technikai lehetőségek mellett is bemerülni e titokzatos felhőburok alá a teljes ismeretlenségbe, a vaksötét semmibe. A bolygókutatás legfogasabb problémája ma mindenképpen a Vénusz bolygó. Jelenlegi adottságaink mellett célszerűbbnek látszik olyan bolygó felé fordulni, melyről legalább optikai megfigyeléseink alapján rendelkezünk már némi ismerettel és felszínét is alkalmunk nyílik nagy távcsöveken át megszemlélni. Ilyen Naprendszerbeli égitest a Mars bolygó. A marsbeli élet problémája azonban már csak azért is külön cikket érdemel, mert századunk legidegtépőbb vitái éppen ehhez az égitesthez fűződnek. (Folytatjuk) ORVOSVICCEK Éjjel háromkor telefoncsengés ébreszti fel az orvost. Izgatott, aggódó férj kéri: “Doktor ur, jöjjön azonnal, a feleségemnek azt hiszem vakbélgyulladása van.” Az orvos flegmával inti a férjet nyugalomra. “Nyugodjon meg, adjon neki szódabikarbónát, majd holnap ott leszek. Megnyugodhat, egész biztos, hogy nem vakbélgyulladás!” A férj azonban tovább erősködik, hogy igenis, vakbélgyulladás. Végül az orvos türelme kifogy és rákiabál: “Nézze, három évvel ezelőtt vettem ki a felesége vakbelét. Senkinek sem lehet két vakbele!” A férj erre igy válaszol: “De lehet az embernek két felesége!” c+-s Nagyon ideges hipochonder tudatja orvosával, hogy halálos májbetegségben szenved. “Szamárság — mondja az orvos — maga nem tudná azt megállapítani. Annak a betegségnek semmiféle észlelhető tünete sincs.” “Tudam —7 mondja a beteg —, ezek pontosan az én szimptomáim.” r......................-.......................-...............................í I Amerikai Magyar Szó , 130 East 16th Street J New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelvet ! küldök megújításra $.................-t. I Név:............... | 1 I | Cim: ..................................*..............................| J Város:..........................................Állam:..............* * Zip Code.............. C
