Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-20 / 29. szám
Thursday, July 20, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 KIK AZ AFRIKAI MAGYAROK? "Kik azok a magyarabok?” címmel rendkívül érdekes dokumentumműsor szerepelt nemrég a Magyar Televízióban. A “magyarab” szó az Afrikában élő, magyar származású arabokat jelöli, akik Szudánban és Egyiptomban jelentős számban élnek. A feltevés és a szájhagyomány szerint e- zek a magyarok három hullámban kerültek Afrikába. Az első csoport azokból a harcosokból került ki, akik Hunyadi János, hires törökverő hadvezér seregében szolgáltak és fogságba estek. A második csoportot ugyancsak a törökök vitték Afrikába, amikor Magyarország másfélévszázados török megszállás alatt volt, mig a harmadik a XVIII. század elején, a kuruc szabadságharc leverése után került Afrikába. A “magyarabok” magyar származását ma már csupán nevük, e- gyes szokásaik és emlékeik jelzik. Egy magyar kutató, Fodor István, meglátogatta az afrikai “magyarabokat”, filmet forgatott, fényképeket készített róluk és magnófelvételen szólaltatta meg őket. Ezt mutatta be a Magyar Televízió fent említett érdekes műsora. KECSKEMÉT Kecskemét jövőre ünnepli várossá alakulásának 600. évfordulóját. A magyar Alföld “hirös városa” régi kiskunsági vendégszeretettel, s megújult külsővel várja az érdeklődőket a jubileumi ünnepségekre. Lebontották az öregtemplom mögötti düledező földszintes háztömböt, helyén uj utat nyitottak, mely egyenesen fut a városháza és a templom közé. Ezzel megszűnt az a kanyargó útszakasz, mely egészen az utóbbi időkig legveszélyesebb közlekedési pontja volt Kecskemétnek. A városi mozi mellett a piacteret mái* régebben megszüntették. Ide is uj, kétsávos közutat építettek, közepén végig park-sétánnyal. Ez az ut Rákóczi Ferenc nevét kapta, s a körutat, illetve a vasútállomást köti össze a belvárossal. A Katona József színháztól csak egy utcahossz volt a Rávágy-tér, ahol nem olyan régen még a Bugacpusztára induló és onnan érkező kisvasút mozdonya pöfékelgetett nagy kényelmesen. Az állomást 1961 elején bontották le, és mivel soksok évtized alatt nagyon az emberek szivéhez nőtt, bucsuünnepséget rendeztek, mikor az utolsó vonat elindult Bugacra. A járat különben továbbra is megmaradt, csak ezt a belső állomást szüntették meg. Azóta itt épült fel a legszebb kecskeméti lakónegyed. Három-, négy- és kilenc-emele- te házaiban 1,300 család lakik. Utcái, parkos terei tágasak. Iskolát, óvodát, bölcsödét és más középületeket is kapott a lakónegyed. Uj lakónegyed épül a Mükertnél is, egyelőre ezer lakással, a Hunyadi városrészen pedig ennél többet építenek fel. Ugyanakkor gyors ütemben iparosodik a város. Eddig többek között magnetofongyárat, habselyemgyárat és reszelőgyárat építettek, 1970-ig pedig szerszámgépelem-gyá- rat helyeznek üzembe. Jelenleg nagyösszegü beruházásokkal korszerűsítik a két régi, gyártmányaival világhírnévre szert tett üzemet, a konzervgyárat és a kádgyárat. A lebontott Beretvás-vendégfogadó helyett az öregtemplom mellett épült egy ötemeletes szálloda, étteremmel, eszpresszóval, bárral, 103 vendégszobával és kerthelyiségekkel. A templommal szemben hatemeletes lakóépület készült el az idén. E három nagy épület szökőkutas rózsaligetet ölel körül. Arrább, a színház mellett emelkedik Kodály Zoltánnak, a város nagy zeneköltő szülöttének uj é- nek-zenei általános és középiskolája. Ez volt az első ének-zenei iskola, melyet Kodály javaslatára alapítottak, s amelyben az ő elképzelése szerint folyik a tanítás. Ma már több ilyen iskola van az országban. De mert ez volt az első és a mesternek is leginkább a szivéhez nőtt, szinte fogalommá vált itthon és külföldön egyaránt. A nemrég elhunyt nagy magyar zeneszerző sűrűn meglátogatta szülővárosának éneklő gyermekeit. Kodály Zoltán hagyatéka most emlékmúzeumot kap Kecskeméten. A város másik nagy fiának, a drámairó Katona József szülőházában mutatják be az ő életének, munkásságának dokumentumait is. Kodály szülőháza ugyanis már régen nincs meg. Az elmúlt években lefolyt vizkereső fúrások lehetővé tették, hogy bővíthették a széktói strandot, s felépíthetnek egy korszerű fedett-uszodát, amely nemcsak a város, hanem az ország legmodernebb ilyen létesítménye lesz. Ezt ez év őszén nyitják meg. MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS Lárma, rémület és óriási harc — Égő sátrak és aranyeső a templompárkányról Három órakor felépítették a törökök táborát, a magasba szökő sátorrudakon félholdak díszelegtek, a sátorlapok könnyű, színes kelmékből készülnek, amelyek nemcsak szebbek, de pompásab- ban is égnek. Miután a tábor felépült, sokáig nem történt semmi. Pedig a lelátókat — a tanácsháza erkélyétől az idenyiló lakásablakokon át a kopasz fák tetejéig — szinültig megtöltötték az érdeklődők, a tér körül vastag fekete embergyürü állt és várt fél ötig, amikor végre mocorgás kezdődött a török táborban. Először néhány lovas sétált dölyfös hóditóként a sátrak körül, majd a janicsárok érkeztek. A janicsárok festői ruhában voltak, harci sorokban vonultak táncos, mutatós lépésekkel, kezükben fegyvereket forgattak, lévén ez a felvonulás afféle győzelmi ünnepség, győzelmi ceremónia. Csak a janicsárok termete hagyott némi kívánnivalót maga után, tekintve, hogy — mint a bennfentesek kikottyantották — gimnazista lányok akadtak csak e célra, fiuk nem. Megjegyzem, az kiderült amúgy is, mert akadt a janicsárok között olyan is, aki alighanem elvesztette a sapkáját, s barna hajában a félreismerhetetlen dauer menthetetlenül a huszadik század jelenlétéről tanúskodott. Nyolc markos — tényleg markos! — török hozta aztán a pasa gyaloghintóját, mellettük lefátyolozott háremhölgyek lépegettek. A pasa méltóság- teljesen fogadta a hódolatot, megtekintette a foglyokat, akiket ezután betereltek a sátrakba, a pasa szemlét tartott harcosai felett, majd elcsendesedett a tábor. Az izgatottan várakozó közönség — amely már sejtette, hogy a busók hamarosan rajtaütnek a kevély törökön, — ismét várakozhatott egy kicsit, mivel a busók csigatempóban haladtak csak előre a város túlzsúfolt utcáin. A lovasok jóval előbb megérkeztek, rátámadtak a török lovasokra, és hosszú ideig tartó, eldöntetlen küzdelem kezdődött. A törökök nyilván nem ébredtek fel a csatazajra — jaj is lett volna a busó előőrsöknek, mivel a gyalogos csapat némileg késett. Na de végre megérkezett! Nagy lárma és rémület, óriási harc. .. Az első támadó ugyan egy gyerekkocsit toló, bolondos kedvű busó volt, aki támadás helyett azonnal fejreálló tudományát mutatta be a még üres tér közepén. A törökök ide-oda menekültek, végül azonban föladták a kilátástalan küzdelmet. A busók kerepeltek, húzták a forgókerekeket, a kéregcsónakot, amelynek végében meglepő módon egy ócska esernyőt tartó busó üldögélt. A pasát kilökték a gya- loghintóból, helyére egy busó telepedett. Váratlanul dermesztő hatású ágyulövés reszkettette meg a levegőt, ez később többször ismétlődött. A törököket, akik nem tudtak elmenekülni beterelték a sátrakba. A busók elkezdték diadalünnepüket, kigyulladt a tér egyik szélén felfüggesztett piros, sárga és zöld lámpafüzér, betáncoltak a térre a népi együttesek, lakodalmas kocsin vidám népviseletes ünneplők érkeztek, durrant a legnagyobb ágyulövés, fáklyák és zöld-piros füstfáklyák gyulladtak a tér különböző pontjain, a busók hamuzsákokkal csapkodtak, egyikük egy hurkatöltőből fújta szerteszét a hamut... Kigyulladtak a sátrak is, nagyszerűen égett a tábor, a közeli házak ablakain kísértetiesen tükröződött a fény. A sok-sok bolondozó busó között a táncosok lassan kialakították a kört és kólót jártak az égő tábor körül. A templom homlokzati párkányáról csodaszép arany eső hullott percekig, ritkaszép látvány. Borvizsga Tokajban Tokaj világhírű borainak három-négy évig kell érlelődniök, mig elnyerik páratlan bukéjukat. Az érlelésre a legmegfelelőbbeket mindig tavasz- szal, az uj borok fejtésének befejeztével jelölik ki a szakemberek. A “borvizsga” ezekben a hetekben folyik a vidék pincészeteiben. A vizsgáztatók csak azokat a borokat bocsátják további iskoláztatásra, amelyek “testessége”, iz-, illat- és zamatanyaga, továbbá savtartalma megfelel ahhoz, hogy a későbbi kezelés során “bagy- bor” — száraz és édes szamorodni, illetve aszú — fejlődik belőle. A további érlelésre alkalmas borokat egyenletes hőfokú és páratartalmu pinceágakban gyűjtik össze. Az idén a Szőlészeti Kutató Intézet tarcali Rákóczi pincéjében két borkülönlegességet, szűrt hárslevelűt és ritkaságnak számitó muskotály-aszut is érlelnek. Az ország legrégibb vízimalma Nem messze Tihanytól, örvényes község határában áll az ország legrégibb vizimalma. Ezen a helyen — mint a második tihanyi oklevél is említi — már 1211-ben is állott egy vízimalom .Azóta szakadatlan forgatja az örvényesi kis patak a vízimalom kerekeit. Az öreg műemléket minden évben ezrek keresik fel. A régi épület azonban már meglehetősen megrongálódott. Felújítására rövidesen sor kerül és egyik helyiségében malomipari múzeumot rendeznek be, ugyanakkor rétescsárdát is nyitnak a közelben, ahol a malom által őrölt különleges finom lisztből sütik majd a friss rétest. Tudományos müvek a magyar egyházi műkincsekről Hosszú ideje nagy és érdekes munka folyik a budapesti Iparművészeti Múzeumban, amelynek egyházmüvészeti osztályán tudományos leírást készítenek a magyarországi egyházi műkincsekről. Ilyen összefoglaló nem készült eddig, igy tehát évszázados mulasztást pótolnak a nagy vállalkozással. A munka tiz esztendeje kezdődött és ebben az első évtizedben három vármegye anyagát gyűjtötték össze és dolgozták fel. A vállalkozásban^ igen jelentős az, hogy a munka “ökumenikus” jellegű, vagyis minden vallás templomainak műkincseiről tudományost ismertetés jelenik meg. Vadmenfő expedíciók Az idén nagyon sok gondot okozott a Tisza é» mellékfolyóinak áradása. Viz alá kerültek az árterek és sok nemes vad elpusztult. A vadásztársaságok expediciókat indítottak a vadak megmentésére. Ladikokkal közelítették meg a bentrekedt őzeket és biztonságos helyre szállították őket. Több megyében ideiglenes őz-rezervátumokat rendeztek be. Akadt olyan vadásztársaság is, amely több mint 500 értékes vadat telepitett ki a veszélyeztetett területekről. Népszerű az uj magyar liturgia Budapest egyik legnagyobb külső kerületének, Pesterzsébetnek főplébániája érdekes adatokat hozott napvilágra a katolikus egyházközség hitéletéről. A plébánia területén 18,000 hivőt tartanak nyilván, s a templomban vasárnaponként 8 misét modanak. Általános vélemény, hogy a* uj magyar liturgia nagyon népszerű a hívők körében. A plébánia-templomban megkötött házasságok száma 1965-ben 150, 1966-ban 180 volt. Ugyanebben az időszakban a keresztelések száma is növekedett: 299-ről 343-ra.
