Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-20 / 29. szám
Vd. XXI. No. 29. Thursday, July 20, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 “SZABAD VÁLASZTÁS” DÉL-VIETNAMBAN A Johnson-kormány szószólói, az amerikai sajtó nagy része és mindazok, akik igazolni óhajtják az amerikai agressziót Vietnamban, azt szeretnék elhitetni az átlag amerikai polgárral, hogy a szeptemberben tartandó vietnami általános választások demokrata rendszert ültetnek a nyeregbe. Az utolsó pár hét folyamán Ky miniszterelnök és Thieu államfő közti viszályról érkezett hir. Mindketten az elnöki tisztségre pályáznak. A két tábornok közti viszály "megoldódott" úgy, hogy Ky miniszterelnök lemondott az .elnöki jelöléséről és a második helyet, az alelnöki jelölést fogadta el. Nyilt titok azonban, hogy ez csak látszólagos megoldás, mert a versengés a két tábornok közt tovább folyik a kulisszák mögött. A saigoni jelentések most arról számolnak be, hogy mind Ky, mind Thieu felhasználnak minden rendelkezésükre álló államhatalmi szervezetet, hogy lehetetlenné tegyék Au Truong Thanh választási kampányát. Az elnöki tisztségre pályázó tiz polgár egyike, Thanh közgazdász, 1963 óta két kormányban, mint miniszter működött. Ez azonban nem akadályozza Ky-t és Thieu-t, hogy azzal vádolják Thanh gözgazdászt, hogy kommunista. E vád alapján megtiltották, hogy gyűlést tartson, sajtókonferenciát rendezzen, röplapokat osszon szét, és az újságokból is kicenzurázzák Thanh nyilatkozatait. Mi az oka annak, hogy ilyen szélsőséges eszközökhöz fordul Mr. Ky és Mr. Thieu? A magyarázat egyszerű és világos: Thanh elnökjelöltség! programjának legfőbb pontja: azonnali fegyverszünet és tárgyalások a szabadságharcosok képviselőivel. Ky és Thieu fél a fegyverszünettől, a háború tárgyalások utján való felszámolásától, mert ez a tábornokok terroruralmának végét jelentené és a nép demokratikus érzelmeinek, óhajának megvalósításához vezetne. Ky és társai katonai győzelemre törekednek, egyre nagyobb számú amerikai áldozatok árán. A vietnami népnek, az amerikai népnek, az egész világ népének érdeke a vietnami háború azonnali, tárgyalások utján való felszámolása. S miután Ky és Thieu, valamint az őket támogató amerikai hatóságok katonai győzelemre törekednek, ők tüzxel-vas- sal ellenzik Thanh jelölését, de ezzel lerántják a leplet, a "szabad" választás szemfényvesztéséről és az egész világ előtt, teljes meztelenségében mutatják be az elrettentő dél-vietnami katonai diktatúrát. Teijecf#)éhség elleni lázadás New Jersey államban 26 halott, ezer sebesült és közel 1,500 a letartóztatottak száma. — Plainfield, Jersey City és East Orange néger lakosai is lázadnak az éhség és nyomor ellen NÖVEKSZIK A SZTRÁJKHULLÁM Tiz millió "ember-napi" (man days) termelést vesztett az amerikai gazdaság ez év első hat hónapjában sztrájkok következtében. Vasutasok, repülővállalatok alkalmazottai, tanítók, városi és állami alkalmazottak, közlekedési munkások, autó és szövő munkások, hajóépítők, villanyüzemi dolgozók, fuvarosok és számos más ipar munkásai sztrájkba kényszerültek a munkáltatók felelőtlen, makacs magatartása miatt. A nagy gumivállalatok korai 60,00 munkása áll sztrájkban már a harmadik hónapja. A munkásokat magasabb munkabér követelésére kényszeríti a közszükségleti cikkek állandó és rohamos drágulása és a munkások vállára nehezedő adók emelkedő terhe. Az árak és adók emelkedése az elmúlt esztendőben a munkások életszínvonalának csökkentését eredményezte. Mialatt a trösztök profitja egyre jobban emelkedő irányt mutat, a munkások életszínvonala egyre hanyatlik. Sztrájkokkal, harci készséggel a munkások lelassíthatják ezt a kedvezőtlen folyamatot, de megváltoztatni csak úgy tudják, ha csatlakoznak a békemozgalomhoz és kényszerítik a Johnson kormányt a piszkos vietnami háború felszámolására, az amerikai hadak Vietnamból való kivonására. Az AFL-CIO országos vezetői egot-földet megmozgatnak, hogy visszatartsák a szakszervezetek tagságát a háború elleni harctól. A tagság feladata, hogy áttörjön a Johnson szekerét toló reakciós Meany és társai által felállított akadályokon, és hogy a "munkásvezérek" akarata, óhaja és tanácsa ellenére csatlakozzon az egyre burjánzó békemozgalomhoz. Ez az egyetlen ut, mely a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezet. NEWARK, N. J. — A nemzetőrség múlt szerda óta megindult terrorkampánya a nyomor és éhínség ellen lázadó néger lakosok ellen, tovább folyik. A terror egyik legújabb áldozata Michael Pugh, 12 éves kisfiú, ki azt a "bűnt” követte el, hogy lakásából kilépve a járdamenti szemétládába ürítette ki a szemétkosarat, amikor a nemzetőrség egyik “hőségnek” puskagolyója halálos sebet ejtett az ártatlan gyermeken. Mrs. Eloise Spellman, 41 éves néger háziasszonyt 10-ik emeleten lévő lakásában, háztartási munkája közben érte a nemzetőrség egy másik “hősének” halálos golyója. A halottak száma 26-ra emelkedett, akik közül 25 néger gyermek, nő és férfi s egy fehér rendőr. "A bűnözők felkelése" Richard J. Hughes, New Jersey állam kormányzója, Newark néger lakosainak Iá- í zongását, a “bűnözők felkelé-, sének” minősítette. Sokkal jobban jellemezte a néger nép magatartását egy néger asszony, kinek arcáról lesirt az elkeseredés és aki — mialatt szemlélte, hogyan hordtak ki egy élelmiszer üzletből minden elvihetőt — megjegyezte: “Idegen agitátorokat okolnak a lázadásért. Miért nem mutatnak a nemtörődömségre, a néger nép elleni faji megkülönböztetésre, az ellenünk használt terrorra, az éhségre és nélkülözésre?” (Folytatás a 4-ik oldalon) Leverték a vasutasok sztrájkját WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök, a kongresszus segítségével leverte a vasúti munkások sztrájkját. A szenátusban és a képviselőházban 24 órán belül elfogadták az elnök azon javaslatát, hogy a sztrájkoló vasúti munkásokat visszarendeljék munkahelyükre. A törvényre emelt javaslat előírja, hogy ha a vasutválla- latok és a szakszervezetek között nem jön létre egyezmény! hatvan napon belül, akkor az azt követő harminc napon belül “pártatlan” Egyeztető Bizottság dönt a vitás kérdésekben, mely döntés végleges mindkét félre. A kongresszus e törvénnyel véget vetett a “szabad és független” szakszervezeteknek. A sztrájkoló munkások az International Association of Machinists szakszervezet tagjai. A sztrájk megbénította az ország vasútvonalainak 90 százalékát. 600,000 vasúti munkás tiszteletben tartotta a gépészek sztrájk őrvonalát. Ha Johnson elnök és a kongresz- szus nem siettek volna a vas- utvállalatok segítségére, a munkások pár napon belül megnyerték volna harcukat. SZTRÁJKBA LÉPETT 37 EZER RÉZHUHKAS SALT LAKE CITY. — A négy nagy réz-tröszt 37,000 munkása: bányászok és finomítók, sztrájkba léptek, magasabb bérért és előnyösebb munkaviszonyokért. A Kenne-; cott, a Phelps Dodge, az American Smelting és az Anaconda részt-trösztök tulajdonosai megtagadták a munkások jogos követeléseit. A bányákban és finomítókban dolgozók, kik a United Steel Workers Union tagjai, munkabeszüntetéssel válaszoltak a munkáltatók makacs magatartására. “SARJAD A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ CSIRÁJA” - mondja Mansfield szenátor A demokrata szenátorok vezetője élesen .elítéli Johnson vietnami politikáját WASHINGTON, D. C. — McNamara hadügyminiszter Vietnamból való visszatérésével egy időben, Mike Mansfield, Montana állam szenátora, nagy beszédet tartott a szenátusban, melyben élesen kritizálta a Johnson-kormány vietnami politikáját. “Igenis, tudunk — mondotta Mansfield szenátor — 100 ezer vagy ha kell 200,000 és ha szükséges még több amerikai katonát Vietnamba küldeni. Valóban porrá égethetjük Hanoit, lerombolhatjuk Haiphongot, aknákat vethetünk kikötőjébe, de mielőtt mindezt a lépést megtennénk, gondolkozzunk el, milyen adóterhet akarunk az amerikai népre hárítani, akarunk-e bér- és árszabályozást bevezetni, hány amerikai ifjút akarunk feláldozni Vietnam mocsaraiban, őserdeiben?” “Én úgy vélem — folytatta Mansfield szenátor —, hogy már a harmadik világháború csirája sarjad Délkelet-Ázsiá- ban. Ha a vietnami háborút | tovább fokozzuk, akkor csak ! idő kérdése és a kínai—szovjet viszály megoldódik s ki tudja, hogy nem nézünk-e válság elé Koreában, a Formóza- szorosban, Thai-földön, Berlinben, a Közel-Keleten és a világ számos más pontján?” Manstield szenátor követelte a vietnami háború leépítését. Felszólalását támogatta George D. Aiken, Vermont állam republikánus szenátora és mások. Stuart Symington, Missouri állam “héja” szenátora a John son-kormány politikájának védelmére kelt. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1953 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
