Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-20 / 29. szám

Vd. XXI. No. 29. Thursday, July 20, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 “SZABAD VÁLASZTÁS” DÉL-VIETNAMBAN A Johnson-kormány szószólói, az amerikai sajtó nagy ré­sze és mindazok, akik igazolni óhajtják az amerikai agressziót Vietnamban, azt szeretnék elhitetni az átlag amerikai polgár­ral, hogy a szeptemberben tartandó vietnami általános válasz­tások demokrata rendszert ültetnek a nyeregbe. Az utolsó pár hét folyamán Ky miniszterelnök és Thieu államfő közti viszályról érkezett hir. Mindketten az elnöki tisztségre pályáznak. A két tábornok közti viszály "megoldó­dott" úgy, hogy Ky miniszterelnök lemondott az .elnöki jelö­léséről és a második helyet, az alelnöki jelölést fogadta el. Nyilt titok azonban, hogy ez csak látszólagos megoldás, mert a versengés a két tábornok közt tovább folyik a kulisszák mögött. A saigoni jelentések most arról számolnak be, hogy mind Ky, mind Thieu felhasználnak minden rendelkezésükre álló államhatalmi szervezetet, hogy lehetetlenné tegyék Au Truong Thanh választási kampányát. Az elnöki tisztségre pályázó tiz polgár egyike, Thanh közgazdász, 1963 óta két kormányban, mint miniszter műkö­dött. Ez azonban nem akadályozza Ky-t és Thieu-t, hogy azzal vádolják Thanh gözgazdászt, hogy kommunista. E vád alapján megtiltották, hogy gyűlést tartson, sajtókonferenciát rendez­zen, röplapokat osszon szét, és az újságokból is kicenzurázzák Thanh nyilatkozatait. Mi az oka annak, hogy ilyen szélsőséges eszközökhöz for­dul Mr. Ky és Mr. Thieu? A magyarázat egyszerű és világos: Thanh elnökjelöltség! programjának legfőbb pontja: azonnali fegyverszünet és tár­gyalások a szabadságharcosok képviselőivel. Ky és Thieu fél a fegyverszünettől, a háború tárgyalások utján való felszámolásától, mert ez a tábornokok terrorural­mának végét jelentené és a nép demokratikus érzelmeinek, óhajának megvalósításához vezetne. Ky és társai katonai győ­zelemre törekednek, egyre nagyobb számú amerikai áldozatok árán. A vietnami népnek, az amerikai népnek, az egész világ népének érdeke a vietnami háború azonnali, tárgyalások ut­ján való felszámolása. S miután Ky és Thieu, valamint az őket támogató ameri­kai hatóságok katonai győzelemre törekednek, ők tüzxel-vas- sal ellenzik Thanh jelölését, de ezzel lerántják a leplet, a "szabad" választás szemfényvesztéséről és az egész világ előtt, teljes meztelenségében mutatják be az elrettentő dél-vietnami katonai diktatúrát. Teijecf#)éhség elleni lázadás New Jersey államban 26 halott, ezer sebesült és közel 1,500 a letartóztatottak száma. — Plainfield, Jersey City és East Orange néger lakosai is lázadnak az éhség és nyomor ellen NÖVEKSZIK A SZTRÁJKHULLÁM Tiz millió "ember-napi" (man days) termelést vesztett az amerikai gazdaság ez év első hat hónapjában sztrájkok következtében. Vasutasok, repülővállalatok alkalmazottai, ta­nítók, városi és állami alkalmazottak, közlekedési munkások, autó és szövő munkások, hajóépítők, villanyüzemi dolgozók, fuvarosok és számos más ipar munkásai sztrájkba kényszerül­tek a munkáltatók felelőtlen, makacs magatartása miatt. A nagy gumivállalatok korai 60,00 munkása áll sztrájkban már a harmadik hónapja. A munkásokat magasabb munkabér követelésére kény­szeríti a közszükségleti cikkek állandó és rohamos drágulása és a munkások vállára nehezedő adók emelkedő terhe. Az árak és adók emelkedése az elmúlt esztendőben a munkások életszínvonalának csökkentését eredményezte. Mialatt a trösztök profitja egyre jobban emelkedő irányt mutat, a munkások életszínvonala egyre hanyatlik. Sztrájkokkal, harci készséggel a munkások lelassíthatják ezt a kedvezőtlen folyamatot, de megváltoztatni csak úgy tud­ják, ha csatlakoznak a békemozgalomhoz és kényszerítik a Johnson kormányt a piszkos vietnami háború felszámolására, az amerikai hadak Vietnamból való kivonására. Az AFL-CIO országos vezetői egot-földet megmozgatnak, hogy visszatartsák a szakszervezetek tagságát a háború el­leni harctól. A tagság feladata, hogy áttörjön a Johnson sze­kerét toló reakciós Meany és társai által felállított akadályo­kon, és hogy a "munkásvezérek" akarata, óhaja és tanácsa ellenére csatlakozzon az egyre burjánzó békemozgalomhoz. Ez az egyetlen ut, mely a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezet. NEWARK, N. J. — A nem­zetőrség múlt szerda óta meg­indult terrorkampánya a nyo­mor és éhínség ellen lázadó néger lakosok ellen, tovább folyik. A terror egyik leg­újabb áldozata Michael Pugh, 12 éves kisfiú, ki azt a "bűnt” követte el, hogy lakásából ki­lépve a járdamenti szemétlá­dába ürítette ki a szemétkosa­rat, amikor a nemzetőrség egyik “hőségnek” puskagolyó­ja halálos sebet ejtett az ár­tatlan gyermeken. Mrs. Eloise Spellman, 41 éves néger háziasszonyt 10-ik emeleten lévő lakásában, ház­tartási munkája közben érte a nemzetőrség egy másik “hősé­nek” halálos golyója. A ha­lottak száma 26-ra emelkedett, akik közül 25 néger gyermek, nő és férfi s egy fehér rendőr. "A bűnözők felkelése" Richard J. Hughes, New Jersey állam kormányzója, Newark néger lakosainak Iá- í zongását, a “bűnözők felkelé-, sének” minősítette. Sokkal jobban jellemezte a néger nép magatartását egy néger asszony, kinek arcáról lesirt az elkeseredés és aki — mialatt szemlélte, hogyan hordtak ki egy élelmiszer üz­letből minden elvihetőt — megjegyezte: “Idegen agitátorokat okol­nak a lázadásért. Miért nem mutatnak a nemtörődömségre, a néger nép elleni faji meg­különböztetésre, az ellenünk használt terrorra, az éhségre és nélkülözésre?” (Folytatás a 4-ik oldalon) Leverték a vasutasok sztrájkját WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök, a kongresszus segítségével leverte a vasúti munkások sztrájkját. A szená­tusban és a képviselőházban 24 órán belül elfogadták az elnök azon javaslatát, hogy a sztrájkoló vasúti munkásokat visszarendeljék munkahelyük­re. A törvényre emelt javaslat előírja, hogy ha a vasutválla- latok és a szakszervezetek kö­zött nem jön létre egyezmény! hatvan napon belül, akkor az azt követő harminc napon be­lül “pártatlan” Egyeztető Bi­zottság dönt a vitás kérdések­ben, mely döntés végleges mindkét félre. A kongresszus e törvénnyel véget vetett a “szabad és füg­getlen” szakszervezeteknek. A sztrájkoló munkások az International Association of Machinists szakszervezet tag­jai. A sztrájk megbénította az ország vasútvonalainak 90 szá­zalékát. 600,000 vasúti mun­kás tiszteletben tartotta a gé­pészek sztrájk őrvonalát. Ha Johnson elnök és a kongresz- szus nem siettek volna a vas- utvállalatok segítségére, a munkások pár napon belül megnyerték volna harcukat. SZTRÁJKBA LÉPETT 37 EZER RÉZHUHKAS SALT LAKE CITY. — A négy nagy réz-tröszt 37,000 munkása: bányászok és fino­mítók, sztrájkba léptek, maga­sabb bérért és előnyösebb munkaviszonyokért. A Kenne-; cott, a Phelps Dodge, az Ame­rican Smelting és az Anacon­da részt-trösztök tulajdonosai megtagadták a munkások jo­gos követeléseit. A bányákban és finomítókban dolgozók, kik a United Steel Workers Union tagjai, munkabeszüntetéssel válaszoltak a munkáltatók ma­kacs magatartására. “SARJAD A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ CSIRÁJA” - mondja Mansfield szenátor A demokrata szenátorok vezetője élesen .elítéli Johnson vietnami politikáját WASHINGTON, D. C. — McNamara hadügyminiszter Vietnamból való visszatérésé­vel egy időben, Mike Mans­field, Montana állam szenáto­ra, nagy beszédet tartott a szenátusban, melyben élesen kritizálta a Johnson-kormány vietnami politikáját. “Igenis, tudunk — mondot­ta Mansfield szenátor — 100 ezer vagy ha kell 200,000 és ha szükséges még több ame­rikai katonát Vietnamba kül­deni. Valóban porrá égethet­jük Hanoit, lerombolhatjuk Haiphongot, aknákat vethe­tünk kikötőjébe, de mielőtt mindezt a lépést megtennénk, gondolkozzunk el, milyen adó­terhet akarunk az amerikai népre hárítani, akarunk-e bér- és árszabályozást bevezetni, hány amerikai ifjút akarunk feláldozni Vietnam mocsarai­ban, őserdeiben?” “Én úgy vélem — folytatta Mansfield szenátor —, hogy már a harmadik világháború csirája sarjad Délkelet-Ázsiá- ban. Ha a vietnami háborút | tovább fokozzuk, akkor csak ! idő kérdése és a kínai—szov­jet viszály megoldódik s ki tudja, hogy nem nézünk-e vál­ság elé Koreában, a Formóza- szorosban, Thai-földön, Ber­linben, a Közel-Keleten és a világ számos más pontján?” Manstield szenátor követel­te a vietnami háború leépíté­sét. Felszólalását támogatta George D. Aiken, Vermont ál­lam republikánus szenátora és mások. Stuart Symington, Missouri állam “héja” szenátora a John son-kormány politikájának vé­delmére kelt. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1953 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents