Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-20 / 29. szám
>' '■> A1- ‘to f> SyÁ k'T '¥ a AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD INNENONNAN BARÁTI BESZÉLGETÉS FOCK JENŐVEL, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉVEL A mai görög probléma-komplexumban nehéz volna iránymutató elemet találni, mint amilyen a stratégiai. Konkrétabban szólva: Görögország földrajzi-stratégiai helyzete és az Egyesült Államok globális stratégiájában elfoglalt helye alkotja azt a tényezőt, amely minden egyébnél jobban megvilágítja a legújabb görög eseményeket... Elegendő egyetlen futó pillantást vetni a térképre s máris észlelhető, hogy Görögország területe — Törökországgal és Ciprussal együtt — a Közép-Kelet felé jrányuló stratégiai katapult. • • • ' Lollobrigida és Claudia Cardinale a minap kihallgatáson járt VI. Pál pápánál. Azóta kiszivárgott, hogy az egyházfő mit közölt a két hölggyel, és mire intette őket. Meglepte őket azzal az állításával, hogy tulajdonképpen kollégák, mert mindhárman-"a társadalmi érintkezés munkásai"; alighanem elértették viszont a finoman fogalmazott leckét: "Éljetek rendezetten, szeretetben és békében!" • • • Az amerikai hadsereg póthitelek megszavazását kérte a kongresszustól telekvásárlási célokra. A vietnami háború következtében ugyanis szükségesnek bizonyult, hogy uj katonai temetőket létesitse- . nek. A lapok megirták, hogy amikor tavaly “előrelátó” honatyák felajánlották a hadsereg vezetőinek a temetők bővitését, visszautasításban volt részük,mondván, hogy erre nem lesz szükség. • • • Nem segit a NATO-n, ha azt mondjuk, hogy minden alkalommal javul a helyzete, amikor megrugdossák. Miután De Gaulle lényegében szakított a NATO-val, egy előkelő amerikai személy azzal érvelt, hogy ez előnyös, mert kierőszakolja a NATO-ban már amugyis szükségessé vált reformokat. Lemnitzer, a szervezet főparancsnoka erre a megjegyzésre azt válaszolta: Még egy ilyen előnyös lépés, és készen vagyunk. “Hiszem, hogy egy újfajta gondolat hódit Európában — egy újfajta folyamat, amely az országok közötti megértést segiti majd, elterjeszti a tudást, és megacélozza a háboruellenes szellemet. Úgy vélem, hogy a dolgok jelenlegi állása e szellem fejlődésének kedvez. Európa jelentős mértékben hozzájárulhat a béke fenntartásához és a biztonság »megteremtéséhez. Szilárd meggyőződésem, hogy égy napon lehetővé válik a katonai paktumok felszámolása és megszabadulhatunk a régi gyanakvástól” — mondotta Novotny csehszlovák államfő. • • • A fasizmus a liberális társadalom második és legnehezebb válságát jelenti, mivei saját talaján jut hatalomra és lényegét saját radikális formájában a lehető legtökéletesebbon és leghatásosabban tagadja meg. Ha az Athénben uralomra került katonai diktatúra még nélkülözi a fasizmus néhány klasszikus vonását, ez csupán abból következik, hogy Görögországban a liberális társadalom is csak tökéletlenül rendezkedett be. • • • ÄKABA ÉS PANAMA. — Johnson és kormánya nemcsak közel-keleti presztízsét és közvetlen érdekéit védte, amikor szabadjára engedte Izraelt. Példát is akart statuálni. Most folynak ugyanis az amerikai—panamai tárgyalások az ottani csatorna jövőjéről. A panamaiak bele akarják vétetni az uj szerződés szövegébe azt a jogukat, hogy a csatornát — szuverén hatalomként — le is zárhatják. Ha tehát az U.S. gyengeséget vagy bizonytalanságot mutat a Közel-Keleten, bátorítja Latin-Ameri- kát is. • • • Észak-Vietnam bombázásának rr-sgszüntetését vették fontolóra állítólag a Pentagonban •— kiszivárgott hírek szerint. Az ok nem az, mintha be akarnák szüntetni a háborút, hanem az a tény, hogy a bombázásokkal szemmiféle stratégiai előnyre nem tudtak szert tenni, viszont a légi akciók iszonyúan sokba kerülnek. Csupán májusban 500 pilótát és 566 repülőgépet vesztett az U.S. a Vietnami Demokratikus Köztársaság légterében -— saját beismerése szerint. A bombázások megszüntetését t®* Bevallom, ez volt az első alkalom, hogy kormányfővel, miniszterelnökkel beszélgettem. S noha tudtam, hogy ezúttal munkáskormány képviselőjével állok szemben, mégis enyhe izgalom fogott el, amikor ott ültem a fogadóteremben. Sietek itt leszögezni, hogy bemutatkozásom után egy perccel máris eltűnt elfogodottságom és úgy éreztem, mintha kollégámmal beszélgetnék. Fock miniszterelnök meleg, barátságos, közvetlen modora hozta létre ezt a hangulatot. Hiszem, hogy ha a magyar kormány minden tagja, a kis és nagy hivatalokat betöltő egyének hasonló magatartást tanúsítanak azokkal szemben, akikkel' személyes kapcsolatot tartanak fenn, akkor ez nagyban elősegít heti a szocializmus építését. No de térjünk a beszélgetésre. Fock miniszter- elnök több, mint egy órát szentelt arra,' hogy lapunk hasábjain keresztül szóljon az amerikai magyar honfitársakhoz. A miniszterelnök gazdasági szakember s nem véletlenül esett olyan sok szó arról, amivel ma 'otthon mindenki foglalkozik: a gazdasági mechanizmus kérdéséről. . .Milyen stádiumban van a gazdasági mechanizmus reformja? A gazdasági irányítás uj rendszerét hivatalosan 1968 január elsején vezetjük be. Kísérleti alapon az uj rendszer néhány vonása már most is sok helyen érvényesül, de kiteljesedése hosszú időt vesz igénybe, néhány ötéves terv eltelik, árriig minden részlete működni fog, — mondotta a magyar-miniszterelnök. Sokan külföldön félreértik a mechanizmus reformját. Úgy látják, mintha az a tervgazdálkodás feladását jelentené. Ez teljesen helytelen felfogás. Szocialista gazdálkodásunk a többéves tervek rendszerére alapszik, a mechanizmus reformja csupán eszköz' hogy jobban, okosabban,- nagyobb hozzáértéssel termeljünk. Központi terv szerint alakítják a termelést. Az egyes vállalatok, üzemek azonban önállóak lesznek és maguk dolgozzák ki éves terveiket. Az eddigiektől eltérően az éves tervek ilyen kidolgozása nem felülről kapott utasítások alapján történik, hanem pénzügyi-gazdasági eszközök és anyagi ösztönzők igénybevételével. A mechanizmus reformja ezzel együtt hangsúlyozza a dolgozók közvetlen érdekeltségét a termelésben és ezzel is* serkenti a termelékenységet, amely a reform egyik legjellemzőbb vonása. A nagyobb önállóság minden termelő egységnél,— hogy csak egyet említsünk a példák közül — azon üzemekben, melyek export-importra termelnek, bizonyítja, hogy a külföldi felekkel való közvetlen összeköttetés megk,önnyiti és meggyorsítja az üzleti kérdések lebonyolítását, ugyanakkor mentesíti a kereskedelmi minisztériumot szám tálán olyan problémától, melyet az üzemek vezetői nagyobb hozzáértéssel tudnak elintézni. így a kereskedelmi minisztérium koncentrálhatja tevékenységét a nagy koncepciókat igénylő problémákra. A profit fontos jelzőszám lesz, de csak szóban azonos a kapitaliziAusban jelentkező profittal, miután felhasználása teljesen más: egy részét a dolgozók jövedelmének emelésére fordítják, másik részét a vállalat továbbfejlesztésére használják és a fennmaradó részt az államnak fizetik be. Az állam ezeket az összegeket ú jabb nagy be- ruházások mellett a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére használja fel. Az árképzés egész rendszere megváltozik. A fő törekvés itt az, hogy az árakat a termelési önköltség alapján határozzák meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen megszűnik az állami ártámogatás, a dolgozók szociális érdekeit továbbra is figyelembe veszik egy sor árucikk és szolgáltatás árának meghatározásánál. így például továbbra is. ártámogatással kerül az üzletekbe olyan fogyasztási cikk, mint a kenyér, és továbbra is állami támogatással jutnak a dolgozók a kultúra termékeihez. nácsolja a helyi háborúk első számú amerikai szakértője, a vietnami háború ideológiai atyja: Henry Kissinger professzor is. Fontos jellemvonás az is, hogy a m u n k a érő áramlása minden megkötöttség nélkül történik. Ennek ellenére a tervezés biztosítja azt, hogy a munkanélküliséget elkerüljük. A gazdasági irányítás uj rendszere, noha még hivatalosan nem működik, ott ahol már alkalmazzák, szép eredményeket mutat. A közel-keleti válságról v A beszélgetés során nagy helyet foglalt él a közel-keleti válság kérdése. A miniszterelnök kifejtette, hogy a közel-keleti tragikus esemnéyek a -nemzetközi fejlemények hosszú láncolataként jöttek létre. Már évek óta, a világ számos területén fokozódott a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok agresszív tevékenysége. Eatin-Amerikában az Egyesült Államok deklarálta az egyoldalú beavatkozáshoz való jogát ?— és él is vele. Afrikában a hírhedt 1964-es közvetlen kongói beavatkozása mellett nyíltan vagy búr- holtán támogatja a kontinens déli részein uralmon lévő rezsimeket. , . Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok évék óta nyílt, szégyentelen agressziót követ el és napról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden előírását semmibevevő támadásait, melyek az egész világ békéjét fenyegetik. Éz a légkör nehezíti Európában is a függő problémák rendezését. A szocialista országoknak a békés együtt működésre tett kezdeményezései’ visszhangra találtak a kontinens nyugati részén élő népek körében. Ugyanakkor az Egyesüti Államok és Anglia a NATO-ban és azon kivül kifejezett hivatalos politikája, ennek az agresszív katonai szervezetnek további erősítése. Mindkét hatalom támogatja a Német Szövetségi Köztársaság egyre nyíltabban fasizálódó millitarista köreinek revansvágvó terjeszkedési törekvéseit, atomfegyfer igényét. Izrael tehát olyan nemzetközi háttérben követte el agresszióját, amelynek egyik jellemző vonása főbb szövetségeseinek a nemzetközi helyzet javu- ’ lását gátló, sőt romlását elősegítő tevékenysége. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikája és különösen a Vietnam elleni háborúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gyakorolt Izrael elhatározásaira, felelőtlen, és bűnös lépéseire. • - k Mi a békés megoldás? Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök utalt az ENSZ rendkívüli közgyűlésén elmondott beszédére, melyben hangsúlyozta, hogy: az Izrael által elfoglalt arab területek ténye önmagában bizonyi- téka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erőinek feladata, hogy felszámolják ennek követkzemé- nveit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek megteremtését. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog az ENSZ. Alapokmánya elveinek semmibe vevésével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi épségét. Nem engedehtő meg, hogy az agresszor élvezze agressziója gyümölcseit, hogy tárgyalást az erőszakosan elfoglalt területek birtokában akarjon diktálni. Ebben a helyzetben kell helyesen megfogalmaznunk. hogy mi értendő valóban békés megoldáson. Izrael és az Egyesült Államok képviselője is egy(Folytatás a 12-ik oldalon)-2_ ■í>aÁi' áá Thursday, July 20, 1967 Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 int. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50
