Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-28 / 52. szám
Irta: LUSZTIG IMRE ■ ti ?Ugy terveztük, hogy a délelőtt 11 órás nagy négymotoros repülőgéppel megyünk vissza Moszkvába; Ott is voltunk a repülőtéren időben, de az időjárásjelentés egy nagy zivatarról számolt be, S-igy. lefújták a járatot. Délután 2 óráig vártunk, amikor egy kétmotoros repülőgépre ültünk. Azt hittem, majd jól összeráz a hosszú utón, de téved- tém, olyan simán repültünk, akárcsak a fecske. Nem ment a gép egyenesen Moszkvába, hanem sí Don folyó torkolatánál, a Káspi-tenger menti Rosztovban leszállt. A repülőtéren lévő árusítónál virslit (hot dog) vettünk, amely nagyságban és minőségben is felülmúlta amerikai hasonmását. 1 Repülés közben alkalmunk volt letekinteni a Fekete-tenger partján lévő Sochira, mely fölött gyönyörűen sütött a nap. Szinte irigykedve gondoltam a napfiirdőzőkre, mert csak pár ezer láb választott el ettől a világhírű üdülőhelytől, melyet annyira vágytam megtekinteni. Gondoltam, jó volna ejtőernyővel leszállni és pár napig ott megpihenni. A moszkvai szállodák A Szovjetunió “barátai” még ma is úgy beszélnek Moszkváról, mint a “nagy faluról”. Ha Moszkvát faluszámba vesszük, akkor nagyon érdekes falu térül szemünk elé. Igaz, hogy Moszkvában nincsenek olyan utak, mint a Champs Elysée, vagy a Fifth Avenue, vagy az Unter den Linden, de meg kell állapítani, hogy nyomornegyedek sincsenek, mint Harlem, vagy Watts, vagy Hough (Cleveland), vagy Bedford Stuyvesant. Amikor először Moszkvába érkeztünk, a Lenin- gradskaya Hotelben szálltunk meg. Yerevánból való visszatérésünk alkalmával az Ukrán Szállóban laktunk. Mindkét szálloda kifogástalan ellátást nyújt, a szoba tágas és tiszta, állandó melegviz- szolgáltatás van. Minden nap adnak tiszta törülközőt, a felvonó gyakran jár, nem kell reá várakozni. A szállodák éttermeiben jó, ízletes és változatos ételek kaphatók. Ezt csak azért jegyzem meg, mert sokan vannak, akiknek még ma is téves felfogásuk van a fent említettekkel kapcsolatban. Nem hiszem, hogy volna még egy “falu” a világon, amely ilyen szállodákkal rendelkezik. Ebben a “faluban” található a világ egyik legnagyobb könyvtára, a “Lenin Könyvtár”, nem tudom pontosan hány millió kötettel. Az épület terjedelemben vetekedik a newyorki 42. utcai könyvtárral. A világ leghatalmasabb tornya !• : •• November 7-én avatták fel Moszkvában az 534 méter (1602 láb) magas televíziós tornyot. Innen vetítik a hatalmas Szovjetunió minden csücskébe a, tv-programokat. A toronyban ezer lábnyi magasságban van a 300 személyt befogadó “Hetedik Mennyország Étterem”, melynek többek között az a különlegessége, hogy tengelye körül forog, úgyhogy az ablakon kitekintve Moszkva északi, nyugati, keleti és déli része egyaránt látható. Érdekes “falusi” látvány. Az Űrhajósok "Oszlopa" Nem messze a moszkvai tv-toronytól, az űrhajósok tiszteletére állított ives “oszlop” emelkedik a magasba, tetején rakétával, mely mintha csak az ég felé emelkedne. Mind az elképzelés, mind a kivitel egyedülálló a világon. Sehol máshol — tudomásom szerint — nem épitettek még ilyen remekművet, mely visszatükrözi az űrhajózást, a 20. század e “csodáját.” Moszkva a színházak városa Nem mondok újat azzal, hogy Moszkva operájáról, a balettjéről (Bolshoi) és zenekonzervatóriumáról hires. Azt talán nem tudja mindenki, hogy Moszkvában nem egy, de két állandó balett-szinház van, s ezek minden este telt házak előtt játszanak. Alkalmunk volt megtekinteni mindkettőt. A Nemirovich-Danchenko Balett “Swan Lake” előadását látni kell, hogy kellőképpen értékelhessük. Ez a társulat a klasszikus táncokat modern formában adja elő. A rendezés, a tánclejtések uj, forradalmi változást hoztak a tánc világába. A jövő nem a Bolshoi, hanem a Nemirovich táncegyüttesé. Talán azt sem tudja mindenki, hogy AMERIKAI MAQX&3 SZÓ,^ ___________ Thuj-sday, Deeemlw 28;., 1967 Moszkvában van állandó gyermekszinház, cirkusz és bábszínház. A nemrég épült “Kongresszusok Palotája” a középkori templomok és.,épületek között a 20. század építészeti remekművét képviseli. Ebben a Palotában tartják a Szovjet Parlament üléseit, a Párt kongresszusait és operát, balettet és koncertet is élvezhet a közönség ebben az elkápráztató épületben. Moszkvából való elutazásunk előtti estén ebben a palotában néztük meg a Vörös Hadsereg Kórusának előadását. Felejthetetlen élmény volt, bár 1961-ben alkamunk volt gyönyörködni bennük, amikor Kanadában léptek fel. Kocsival Montreálba mentünk, hogy ezt a páratlan kórust és táncegyüttest megnézhessük, mert addig csak lemezeken élvezhettük őket. A montreali előadást egy kaszárnyában, vagy sportarénában tartották. Az Egyesült Államokban nincs hasonmása a 6000 befogadó képességű moszkvai Palotának; legközelebb áll hozzá a 2600 személyt befogadó Lincoln Center Operája, vagy koncert-terme. A moszkvai földalatti Mindenki sokat hallott és olvasott a moszkvai földalattiról. Itt csak arra a kérdésre kívánok kitérni, melyet a newyorki beszámoló után az egyik munkástárs tett fel: helyes volt-e Moszkvában, ahol a lakáshiány még ma is komoly kérdés, évekkel ezelőtt olyan sok pénzt költeni egy ilyen szép, modern, palotaszerü és múzeumra emlékeztető földalatti vasúthálózatra? Válaszom erre az, hogy a Szovjetunióban, mint minden más szocialista országban, a kormány minden cselekedetét a lakosság érdeke irányítja. A -szovjet kormány úgy látta, a lakosság érdeke megkívánja, hogy tiszta és kellemes körülmények között utazhasson munkahelyére és onnan vissza, otthonába. Felteszem a kérdést: helyes volna-e, ha New York 3 millió lakosa olyan szép, tiszta és kellemes földalattin utazna munkába, mint Moszkva lakói? Ha megkérdeznék a newyorki piszkos, sötét, túlzsúfolt és zajos vonatok szenvedő utasait, minden kétségen felül IGENNEL válaszolnának. Tehát csodálatos “falu” az, melynek sok millió lakosa a világ legmodernebb földalatti vasutján tiszta, jól szellőzött, nyáron híivös, télen meleg kocsikban utazhat munkába és mindezért csak öt kopeket fizet. (A newyorki viteldij egynegyedét, a chicagói vi- teldij egyhatodát.) Megtekintjük a Mauzóleumot A Szovjetunióban tett látogatásunk egyik kimagasló mozzanata volt a Lenin Mauzóleum megtekintése. óránként két katona, szuronyos puskával, ünnepi menetben a Mauzóleum felé halad, mögöttük egy őrmester. Mikor a Mauzóleum elé érnek, felváltják az őrt álló két katonát és ez az őrváltás a nap minden órájában megismétlődik. Mint mindig, ezúttal is, végeláthatatlan sorokban álltak az ország és világ minden részéből érkezett látogatók, hogy megtekintsék a győzelmes októberi forradalom vezérének, Leninnek bebalzsamozott tetemét. Márványlépcsők vezetnek három emelet mélységbe. Minden kanyarulatnál diszőr áll, akárcsak egy szobor. Az épület mélyén, nagy terem közepén, a neon-lámpák fényében ott “alszik” koporsójában Lenin, a világ egyik legnagyobb gondolkodója, aki uj ösvényre vezette az emberiséget. A szemlélők nem állhatnak meg, mert módot kell adni az utánuk következőknek, hogy megtekinthessék Lenint és kifejezhessék tiszteletüket. A pár másodpercig tartó szemlélés közben eszünkbe jutott, hogy elérkezett a proletár forradalom ötvenedik évfordulója, mely a tehetséges, közkedveltségnek örvendő, humanista forradalmár, Lenin vezetésével és irányításával átvette a hatalmat, megkötötte a breszt-litovszki békét, visszaverte az imperialistákat, bevezette az Uj Gazdaságpolitikát és megszilárditotta a szovjet rendszert Oroszországban. Feleségem könnyezett, amikor a Mauzóleumból kiléptünk. Se vége, se hossza Csupán Moszkváról cikksorozatot lehetne imi és még akkor sem említhetnénk meg e hatalmas város minden nevezetességét. De meg kell említeni, hogy a város peremén mindenfelé uj lakónegyedek épülnek, mégpedig rohamlépésben. Nagy, 16 emeletes modern lakóházak nyúlnak az ég felé a déli, északi, keleti és nyugati részeken. Az Egyesült Államokban is épülnek nagy, modern lakóházak, de a két építkezés között két fontos különbség van. Láttam pl. New York Harmadik Avenue-jén a modern, uj házak egész sorát, de sem a házak előtt, sem mellettük nem láthatunk egyetlen fát. virágot. Az uj szovjet lakóházakat gyönyörű fák és virágok veszik körül. A newyorki Harmadik Avenuen egy háromszobás lakás 3—400 dollárba kerül havonta, amit csak üzletember, orvos, ügyvéd, vagy hozzájuk hasonló nagykeresetü ember tud megfizetni. A Szovjetunióban, Moszkvában az uj lakóházakat munkások, hivatalnokok, stb. részére épitik, olyan házbérekkel, melyeket módjukban van keresetükből megfizetni. Következő cikkemben befejezem magyarországi élményeim ismertetését. SPELLMAN BÍBOROS New York érsekéről igy emlékezett meg a vezető francia újság, a Le Monde: — Sok európai úgy fog emlékezni Spellman bíborosra, mint a dollár mindenhatóságát megtestesítő főpapra, aki vidáman áldotta meg a Vietnam ellen küldött halálgépeket és léghűtéses Cadillac- jában közlekedve, egy elmúlt korszak “diadalmas” klerikalizmusát képviselte. .. Téves volna most utólag személyiségének olyan humánus és apostoli jelleget tulajdonítani, amely őt nem illette. Ellentétben olyan főpapokkal, mint Cushing bostoni bíboros, helyeselte McCarthy szenátor “boszorkányüldözését” és a II. vatikáni zsinaton az egyházi szervezet minden modernizálását ellenezte. .. Bár legutóbb az óvatosság azt diktálta neki, hogy ne nyilatkozzék olyan harcosan, mint a múlt évben — amikor ez skandalumot idézett fel — szive mindvégig a “jók” győzelméért, a “vörösök” leverésé- ért dobogott. ... .. „ Felidézi a Le Monq^, hogy a II, firtat on a többi amerikai pappal együtt á 'vallásszabadság mellett szavazott a bíboros és püspöktársai élén megkísérelte enyhíteni a zsinat álláspontját a nukleáris háború ellen. Helytelenítette, hogy a szöveg erkölcstelennek nyilvánította ilyen fegyverek birtoklását, mivel szerinte ezek feladata a “világszabadság” megvédése. “De ez a manőver az utolsó órában, hála a pápa közbelépésének és Eichstätt püspöke energikus válaszának, nem sikerült és Spellman bíboros lemondott róla, hogy az amerikai főpapokat a javaslat elleni szavazásra bírja. Nem lehetett azonban megakadályozni egy másik akciót, amelyben a bíboros vezető szerepet játszott és amely egy ázsiai nemzet sorsára végzetes hatással volt, mérhetetlen károkat okozott magának az U.S.-nek is és veszélyezteti az egész világ békéjét. Erről a Le Monde megírja, hogy 1954-ben, a franciák vietnami veresége után, a bíboros egy védencének, a fiatal John Kennedy szenátornak figyelmébe ajánlotta a dél-vietnami Ngo Dinh Diem-et, aki New Yorkhoz közel, a Maryknoll szemináriumban élt. Spellman megnyerte számára a szenátor apját is és ők ketten szerződést kötöttek a Harold Oram reklámcéggel a katolikus antikom- munista népszerűsítése céljából. Nixon alelnök is támogatta az akciót. (Diem véres diktatúrája háborúba vitte saját népét és az U.S.-t is, amely ma is folyik, négy évvel azután, hogy a diktátort és öccsét az amerikai hatóságok jóváhagyásával megölték.) Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollar, félévre Í6.50 Moszkva, a "nagy falu” a
