Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-21 / 51. szám

Thursday, December 21, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HOI MARAD AZ “AMERIKAI ÉLETSZIK VON AL”? Évi 9,191 dollár kell a szerény megélhetéshez A dolgozók jövedelme ettől messze elmarad rtétveái JPevéc írja: Rev. Gross A. László B. D.. Th. M. Szájkosarat a papokra? Csak félfüllel hallottam a rádión, hogy Lyndon B. Johnson — a williamsburgi “kiprédikálás” gyöt- relmes élménye után — elrendelte, hogy valahány­szor a jövőben egy templomot meg akar tisztelni legmagasabb jelenlétével, a Fehér Ház törzskara szerezze be előre az illető lelkész elmondandó szentbeszédének a szövegét (vagy kivonatát) és ha az a legkisebb mértékben is eltér az ő szája izétől — és a pap nem hajlandó a szöveget az elnök Ízlé­sének megfelelően átalakítani —, akkor a templom keresztet vethet az ő tervezett látogatására... ügy látszik, az elnök ur eltökélte magában, hogy ő olyan templomba, amelynek a papja elég vak­merő az ő tévedhetetlen nemzetközi vagy belföldi vonalvezetését bírálat tárgyává tenni, soha többé be nem teszi a lábát. így akarja elkerülni legutób­bi cikkem vége felé tett jóslatom bekövetkeztét, hogy t. i. "Williamsburg után a szorgalmas temp­lomlátogató LBJ nem csekély szorongással és ag­godalommal fogja átlépni minden templom küszö­bét, attól való féltében, hogy Rev. Lewis ihlető példáján felbuzdulva más lelkészek is élni fognak az alkalommal és alaposan odamondogatnak neki." Inkább otthon marad, ahol szegénykét nem bántja, nem korholja senki... Ez az elnöki rendelkezés egyértelmű volna egy­részt az alkotmánybiztositotta vélemény- és szólás- szabadság elvének a durva felrúgásával, másrészt az állam és az egyház különállását előíró — és ugyancsak az alkotmányban gyökerező — alapelv­nek a cinikus sárbataposásával. Nem is hiszem, hogy az elnöknek ez az “önvédelmi” stratégiája valami nagy sikerrel kecsegtetne. Nincs olyan önérzetes és hivatása magaslatán álló pap, aki kész volna két alapvető alkotmányos jogot sutbadobni, csak azért, hogy az elnököt hall­gatósága soraiban láthassa. Aki ezért a hivságos kiváltságért hajlandó a függetlenségéről és szólás- szabadságáról lemondani, az ipso facto nem való a pulpitusba és szégyenére válik a papi hivatásnak. Egy papnak senki sem Írhatja elő, hogy miről pré­dikáljon és miről hallgasson. Ha mond valamit, ami netalán megbotránkoztatja a híveit vagy a fö- lötteseit (pl. a püspökét), helye van a megrovásnak, sőt az elmozdításnak is — de csak a megfelelő el­járás minden fázisának gondos betartása mellett, amelynek a során a papnak joga van védeni magát, tényeket és adatokat felsorakoztatni a kifogásolt kitételek támogatására s bibliai párhuzamokat von­ni álláspontja helyességének a bizonyítására. De hogy neki valaki a szájába rakjon szavakat, ame­lyek nem az övéi, vagy kiszedjen a szájából szava­kat, amelyek kikivánkoznak belőle — olyan nincs a sifonérban! Sok vita folyt az utóbbi hetek folyamán — úgy egyházi, mint polgári körökben — arról, hogy va­jon volt-e joga Rév. Lewis-nak az elnök jelenlété­ben elmondani azt a beszédet, amivel ez a rovat a minap “Akadnak ilyen papok is... ” cim alatt fog­lalkozott. Szabad volt-e a vendégként megjelent el­nököt a nyilvánosság előtt ilyen kínos helyzetbe sodorni? Engem is többen megkérdeztek erre néz­ve. Az én válaszom igy hangzott: Ha a napnak joga van a vietnami hadviselés körüli problémákról el­mélkedni a saját gyülekezete épülésére és okulásá­ra (már pedig ehhez vitathatatlanul joga van!), akkor az elnök jelenlétében NEMCSAK JOGA. HA­NEM KÖTELESSÉGE ezt a rendkívül fontos témát belefoglalni a prédikációjába. Pont akkor hallgas­son >srről a szörnyű tragédiáról, amikor maga előtt látja ennek a nemzeti és nemzetközi szerencsétlen­ségnek az értelmi szerzőjét?! Miféle pap volna az, aki az elnök távollétében hétről-hétre ostorozza -— az isteni igazság nevében! — a mi vietnami barbár­ságainkat, de az elnök jelenlétében hirtelen lenyeli az isteni igazságot?! Péter és apostoltársai is vol­tak hasonló helyzetben (a próféták egész soráról nem is beszélve), de ők — szembeszegülve a jeru- zsálemi hatóságok tiltóparancsával — minden ha­bozás nélkül kijelentették: “Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.” (Csel. 5:29.) Igaz. hogy a hatóság poroszlói össze-vissza verték A Labor Department tanulmánya megerősítette, hogy egy városi munkás szerény megélhetéséhez átlagban évi 9,191 dollár jövedelem kell. Az U.S. Bureau of Labor Statistics kibocsátott adatai azt mutatják, hogy egy négytagú családnak 1966 őszén szerény megélhetéshez ennyi jövedelemre volt szüksége. Ez 1959 óta 51 százalékos emelkedést jelent. A tanulmány tárgyát képező tipikus család: férj, feleség, 13 éves fiú és 8 éves leány; az apa az egyetlen kenyérkereső. Ennek az átlag családnak már van elegendő ruhája, háztartási berendezése. Ha az említett jövedelemhez a feleség munkavál­lalása is szükséges, vagy ha korábbi munkanélküli­ség miatt még nem szereztek be mindent, a megél­hetési költségek még magasabbra szöknek. Ahol a család saját házában lakik, a házat 7 évvel ez­előtt vették, amikor az árak, a kamatlábak és a törlesztési költségek a jelenleginél lényegesen ala­csonyabbak voltak. 39 kisebb és nagyobb város tanulmányozásából állapították meg ezt az átlagot. New Yorkban az átlagosnál valamivel több, Pittsburghban valami­vel kevesebb jövedelem szükséges. Nemcsak az árak emelkedése okozza az általános szerény megélhetés költségeinek emelkedését, ha­nem az a körülmény is, hogy egyre gyakrabban kell autó, hogy a munkahelyre eljusson a munkás és egyre többen kénytelenek nagy megterheléssel családi házat vásárolni a lakáshiány és a drága ház­bérek miatt. Ma már nem az élelem, hanem a A Wall Street Journal egyik cikke felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az erőmüvek jelentenek a folyók, tavak állatvilágára. A cikk­ből a következőket idézzük: A ‘halak elbágyadnak, azután elpusztulnak. A sikamlós, zöld alga, villámszerű gyorsasággal ter­jed el. A vizek nem képesek többé magukat a szennyvíztől megtisztítani. Ezek a szomorú következményei annak, mond­ják a vízszennyeződés ellen harcolók, amikor a melegített vizet az erőmüvek a folyókba, tavakba és folyamtorkolatokba kibocsátják. Ez a “hő-szeny- nyeződési” probléma, melyet legtöbbször figye­lemre se méltatnak, most váratlanul gyorsan elő­térbe kerül. Az uj erőmüvek, különösen a nukleáris fajtáju- ak, nemsokára a melegített viz katasztrofális viz- özönével árasztják el az amerikai vizeket. A kor­mány számítása szerint ez az ártalmas áradat éven­te több mint 100 trillió gallont (ezer billió) érhet el, nagyjából kétszer annyit, mint a jelenlegi. Ez a probléma állítja meg jelenleg Vermontban a nukleáris erőmű építését, melynek kiömlő me­legvize a Connecticut River hőmérsékletét magas­ra emelné. A hatóságok Vermontban, New Hamp- shireban és Massachusettben félnek a halak életé­re való küiatásától. Más helyeken is probléma ez. őket ezért az engedetlenségért, de ők boldogok voltak, hogy az igazságért gyalázatot kellett elszen­vedniük. (Csel. 5:40—41.) Mi is a Názáreti Jézus útmutatása egy ilyen szi­tuációban? “Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hall­gat rád, megnyerted a te atyádfiát; Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három ta­nú vallomásával erősittessék meg minden szó. Ha azokra nem hallgat, MONDD MEG A GYÜ­LEKEZETNEK; HA A GYÜLEKEZETRE SEM HALLGAT, LEGYEN ELŐTTED OLYAN, MINT A POGÁNY ÉS A VÁMSZEDŐ.” (Máté 18:15-17.) hajlék jelenti a legmagasabb költséget. Egy má­sik drágító körülmény a szövetségi, állami és váro­si adók folytonos emelkedése. New York és New Jersey közeleső vidékein a személyes adók 1959 óta több mint 700 dollárral emelkedtek. A John­son elnök által javasolt 10 százalékos pótadó a vietnami háború finanszírozására, még nagyobb mértékben drágítaná a szerény megélhetést. A Bureau of Labor Statistics kihangsúlyozza, hogy az említett költségvetés csak szerény megél­hetésre vonatkozik. Nem foglal magában pénzmeg­takarítást, - iskoláztatást és munkanélküliségi '-tar­talékot-. A költségvetés csak egy használt autót vesz számításba, de a házon kívül eltöltött vaká­ciót már nem. A férj egy öltönyt vásárol minden négy évben, amelyet egész éven át hordj a fele­ség minden öt évben vesz egy télikabátot. Egy kis háztartási villanygépet, mint a kávéfőző, csak 33 évenként lehet pótolni, a hűtőszekrényt minden 17 évben. A Bureau a közeljövőben a kényelme­sebb megélhetési színvonal költségeit is tanulmá­nyozza, amit általában az “amerikai életszínvonalá­nak neveznek. * * Annak ellenére, hogy csak szerény megélhetés szükségleteit elégíti ki, az amerikai családok több­ségének a jövedelme messze e mögött marad. Például az átlag gyári munkás, aki teljes időt dolgozik egész éven át, csak $5,842-t keres évente, a szerény megélhetési költségvetésnek kevesebb, mint kétharmadát. Több államban a telepekről kibocsátott viz hő­mérsékletére szigorításokat állítanak fel, a belügy­minisztérium szabályai alapján. , Edmund S. Muskie, demokrata szenátor rá akar­ja bírni az Atomic Energy Commission-t, hogy akadályozza meg a hő általi viz-szennyeződést, már akkor, amikor az erőmüveket tervezik. Az AEC védelmi szabályokat követelhetne az építkezési jog kibocsátása előtt, vagy pedig a kongresszus hoz­hatna vízvédelmi szigoritási törvényt az épitkezpsi engedélyek kibocsátására. NEW YORK, N. Y. — 12 tejtermék vállalatul tagját letartóztatták azzal a váddal, hogy összqps- küdtek a tej árának mesterséges felemelésére. (Ez a magyarázata annak — a megye főügyésze szerjnt —, hogy a tej ára 1965 október óta 20 centről 26 centre emelkedett. A város lakói naponta 2.2 rpil- lió quartot vásárolnak a vád alatt levő vállalatok által előállított tejből. * \ WASHINGTON, D. C. — Dean Rusk külügymi­niszter arra serkenti a képviselőket és szenátoro­kat, hogy hozzanak törvényt, mely börtönbüntetés­sel és pénzbírsággal sújtaná azokat, akik a minisz­térium által tilos listára helyezett országokba látogatnak. 1 Hát ez világos beszéd! Nem lehet semmi kétség aziránt, hogy LBJ a fenti tanításban körvonalazott három lépés közül kettőnek már többizben alá volt vetve, mielőtt megjelent volna a williamsburgi templomban azon az emlékezetes vasárnapon. El­képzelhetetlen, hogy ne akadtak volna a hozzá kö­zelállók között olyanok, akik vagy négyszemközt vagy pedig kettesben-hármasban próbáltak a lel­kére beszélni. Nyilvánvaló, hogy nem hallgatott rájuk. Hát itt volt az ideje, hogy valaki most már a gyülekezet nyilvánossága előtt — még pedig az ő jelenlétében! — a fejére olvassa a bűneit! És ha ez sem használ, én bizony szót fogadok a Názáreti Jézusnak: úgy tekintek rá, mint pogányra és vám­szedőre! AZ ERŐMÜVEK VESZÉLYEZTETIK A FOLYÓK, TAVAK ÉLETÉNEK BIZTONSÁGÁT A kibocsátott melegvíz megöli a halat, elősegíti az alga fejlődését

Next

/
Thumbnails
Contents