Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-07 / 49. szám
MINDANNYIUNK ÉLETE FOROG KOCKÁN Nemrégen Sayville, L. l.-on egy utca kereszteződésnél két autó összeütközött. A szerencsétlenségnek hét halálos áldozata volt. A vizsgálat kiderítette, hogy az egyik autóban ülő hét személy közül öt kábítószerek hatása alatt állt, köztük a kocsi vezetője is, aki a szerencsétlenséget előidézte. Dr. Sidney Weinberg, a megye orvosa, aki a vizsgálatot levezette, igy nyilatkozott: "A kábítószerek hatása alatt lévők éppoly veszedelmesek, mint azok, akik ittas állapotban vezetnek autót." Egyre többen keresik a kiutat a kábitószerek használatában; igy akarják "megoldani" problémáikat. A kábitószerek hatása alatt álló autóvezetők mindannyiunk életét veszélyeztetik. Társadalmunk e szimptomáját csak úgy küszöbölhetjük ki, ha orvosoljuk a "betegségeket", amelyek azokat előidézik, vagyis felszámoljuk a nyomortanyákat, munkába állítjuk a munkanélkülieket, véget vetünk a faji megkülönböztetésnek és főleg befejezzük az erkölcstelen vietnami vérontást, elhárítjuk a harmadik világháború kitörésének lehetőségét. Ha az országutakon robogó 97 millió autó vezetőjének csak egy kis hányada áll kábitószerek hatása alatt, mindany- nyiunk élete, az autóvezetőké és a gyalogjáróké egyaránt veszélyben van. BŰNÖZÉSI HULLÁM A NAGYVÁROSOKBAN Frank D. O'Connor, New York Városi Tanácsának elnöke követeli a rendőrkapitány, Howard R. Leary lemondását. Követelését azzal támasztja alá, hogy a városban a bűnözés elrettentő méretekben meg növekedett. O'Connor számokat sorol fel: ez év első 9 hónapjában, a múlt év ugyanezen hónapjaihoz hasonlítva, a lopások 60, az erőszakos támadások 15, a gyilkosságok 15, a betörések 29 és a nemi erőszakosságok 15 százalékkal emelkedtek. A Városi Tanács demokrata elnöke követeli, hogy a város rendőrkapitányságát olyan ember vegye át, aki erélyesen lép fel a bűnözőkkel szemben. Lindsay polgármester és a kormányzatát védők válasza O'Connor vádjaira az, hogy az ország többi városaiban még sokkal nagyobb arányban nő a bűnözés és hogy ők mindent megtesznek a bűnözés korlátozására: több rendőrt, több rendőrkocsit és egyéb felszerelést állítanak be. Mind a demokrata tanács-elnök, mind a republikánus polgármester csak a szimptomákról beszél és nem utal az okokra, melyek a bűnözést előidézik. Amig 750,000 newyorki lakos elégtelen közsegélyen tengeti életét, amig Harlem, Bedford-Stuyvesant, a Lower East Side és a város sok más nyomortanyájának lakosai patkány-, és tűzfészkekben nyomorognak, amig a szines polgárok 20 százaléka munkanélküliségre van Ítélve, addig a bűnözés nem csökken, tekintet nélkül arra, hogy mennyi fegyveres rendőrt és detektívet állítanak szolgálatba. HAZAFIAS CSELEKEDET Az "Intrepid" nevű repülőgép anyahajó négy fiatal tengerésze: Craig W. Anderson, Richard D. Baily, John M. Barilla és Michael A. Lindner pár héttel ezelőtt otthagyta egységét és közös elhatározással csatlakozott azon amerikai hazafiak táborához, akik az emberiség elleni bűncselekménynek tekintik az amerikai csapatok agresszióját Vietnamban. Munkát vagy jövedelmet követel M. L. , Jr. Megbénítjuk a társadalom közigazgatását RÖVIDEN NEW YORK, N.Y. — Spellman kardinális 78 éves korában agyvérzésben elhunyt. • NEW YORK, N. Y. — Két lakás lángba borult a hét végén, nyolc gyermek vált a lángok martalékává. Az egyik lakás Manhattan 6-ik utcájában, a másik Brooklyn nyomornegyedében van. • ATHÉN. — Minden jel arra mutat, hogy egyezmény jött létre Török- és Görögország között. Ennek értelmében a görög és török csapatokat visz* szavonják Ciprus szigetéről és megerősitik az Egyesült Nemzetek békefenntartó csapatait. • SAIGON. — Nagy harcok folynak a Mekong-delta, valamint Dakto és Conthien környékén. A szabadságharcosok több municiókészletet felrobbantottak. ATLANTA, Ga. — Dr. Martin Luther King, Jr. a néger nép kimagasló vezére kinyilvánította: 1968 tavaszán tömegmegmozdulással megbénítjuk Washington közigazgatását. így hozzuk tudtára a társadalomnak, hogy a szegények munkát, vagy biztosított jövedelmet követelnek. Társadalmunk válaszúton ‘‘Hazánk, az Egyesült Államok válaszút előtt áll. Úgy véljük, hogy hazánknak, társadalmunknak uj utón kell haladnia, elhatározottsággal és bátran. "Lehetetlen hazánk válságát túlozni. Civilizációnk alapja: a demokratikus kormányrend- szer, az emberek erkölcsisége forog kockán. ‘‘Célunk: munkát, vagy jövedelmet biztosítani nemcsak a néger, de a fehér szegények részére is. Ha a társadalom nem reagál tömegmegmozdulásunkra, akkor az ország példátlan erőszak, lázongás és káosz színhelye lesz." így hangzik dr. King nyilatkozata. A Nobel-dijas világhírnévnek örvendő néger vezér 3,000 tüntetőt treníroz, akik a kampányt áprüisban kezdik meg a Kongresszus és a Fehér Ház tömegpiketelésével. (Folytatás a 12-ik oldalon) Zátonyra futott tárgyalások MOLINE, Hl. — A Deere traktor és mezőgazdasági gépeket gyártó 20,000 sztrájkoló dolgozója és a vállalat közti ! tárgyalások zátonyra futottak. A dolgozók az autómunkások szakszervezetébe tartoznak és ugyanolyan engedményeket követelnek, mint amilyeneket a Ford és a Chrysler autógyárak munkásai elnyertek. John R. Collins, a munkások szóvivője vádolja a vállalatot, hogy meg akarja fosztani a munkásokat elsőbbségi joguktól. “CSAK A VIETNAMI HÁBORÚ BEFEJEZÉSE MENTHETI MEG A DOLLÁR ÉRTÉKÉT” Ezt mondja Marriner S. Eccles a Fed. Reserve Board volt elnöke Kis hirecske jelent meg a N. Y. Times dec. 4-i számának egyik első kiadásában. Ez a tekintélyes hírlap, mely “mindent, ami közlésre érdemes" megír, csak eldugva, a 94. oldalon tartotta “leközlésre ér- demes”-nek ezt a kis hirecs- két. De csak az egyik kiadásben, mert a későbbiben — úgy látszik a körmire koppantottak a túlbuzgó tudósítónak — ezt a hirecskét már mással helyettesítették. Mi elég fontosnak tartjuk a hirt, hogy la- ! púnkban szóról-szóra közöljük: “Washington, dec. 3. (AP) — A Federal Reserve Board volt elnöke a vietnami háborúnak tulajdonítja az Egyesült Államok növekvő pénzügyi problémáit. Egyik megoldás lenne — mondotta Marriner S. Eccles, aki a harmincas években és a második világháború alatt az igazgatóság elnöke volt — a háború befejezése. “Mr. Eccles mondotta, hogy az infláció a dollár vásárlóerejét évente 4—5%-kal csökkenti. ‘Az kellene’, mondotta, ‘hogy redukáljuk a kiadásainkat és erre vonatkozólag mond hatom, hogy a Vietnamra fordított költséget kellene csökkenteni, vagy kiküszöbölni.’ “Ajánlotta, hogy Dél-Viet- nam és a Vietcong koalíciós kormányt alakítson és az Egyesült Államok csapatai vonuljanak ki. Arra a kérdésre, hogy veszélyben áll-e a dollár az angol devalvációból kifolyólag, Mr. Eccles igy felelt: ‘Igen, ebben veszélyt látok. Jelenleg azért oly gyenge a dollár, mert országunk az utolsó 17 év alatt deficitre működött a nemzetközi fizetések mérlegében.’ “Mr. Eccles nézeteit a Metromedia előre felvett ‘Opinion: Washington’ televízió interjú programján adta le.” A hatóságok katonai szökevényeknek bélyegzik őket. Mi e négy ifjú bátor lépését hazafias cselekedetnek tekintjük. Nem véletlen az, hogy a szenátus külügyi bizottságának! elnöke ellenzi Johnson vietnami politikáját. Nem véletlen az, hogy az egyetemi diákok és tanárok egyre nagyobb számban szállnak szembe Johnson vietnami politikájával. Nem véletlen az, hogy a Demokrata Párton belül egyre többen szólalnak fel és követelik a vietnami háború befejezését. Minden jel arra mutat, hogy a Demokrata Párt 1968-as konvencióján a békét követelő delegátusok ellenezni fogják Johnson jelölését és vagy Eugene McCarthy szenátort, vagy az általa ajánlott békeplatformot támogató és a békéért küzdő személyt jelölik az elnöki tisztségre. AZ U.S.-T “HÁBORÚS BŰNÖSÉNEK TALÁLTÁK A Copenhága melletti Ros-j kilde-ben, a Bertrand Russell által vezetett háborús bűnügyi bíróság minden vádban bűnös- j nek nyilvánította az Egyesült Államokat, u. m. népirtásban, tiltott fegyverek használatában, a hadifoglyok kínzásában és megölésében és másféle kegyetlenségekben. A bíróság az amerikai kormányt Laosz és 1 Kambódia ellen elkövetett agresszióban is bűnösnek találta. Bűn részeseknek minősítette Japánt, Thaiföldet és a Fü- löp-szigeteket. Habár ennek a bíróságnak nincs hivatalos jogereje, a határozata nagy erkölcsi erővel bir. A közismert, nemzetközi tekintélyekből álló bíróság Ítélete, melyet kétségbe ném vonható bizonyítékokra alapit, nyilvánosan megbélyegzi az Egyesült Államok vietnami szerepét és az amerikai kormány szégyenletes vietnami politikáját. A bíróság határozata egyöntetű volt, a Japánra vonatkozó rész kivételével, amelyet hárman elleneztek. 1. INTÉST Ént. as 2nd Class Matter DWai. 19.iL, ahder the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXL No. 49. Thursday, December 7, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.
