Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-13 / 28. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 13, 1967. Negyven év múltán ismét megjelent a Világatlasz Képes politikai és gazdasági világatlasz jelent meg Magyarországon, 28,000 példányban, a budapesti Kartográfiai Vállalat gondozásában. A 185 szines térképoldallal ellátott kötetben megtalálhatók a földi’észek növény- és állatföldrajzi térképei, a jellemző embertípusokat és a sarkvidékeket bemutató lapok, s az önálló országok zászlói, címerei is. A Föld egyes tájait, városait külön 58 oldalas képanyag ismerteti. Mindezt kiegészíti a 80 oldalas földrajzi és gazdasági statisztika és a 96 oldalas névmutató. Az adatokból kiderül, hogy Magyarország pontos területe 93,030 négyzetkilométer, vagyis hozzávetőlegesen akkora, mint Jordánia, Libanon, Portugália vagy a Koreai Köztársaság. Az óhaza lakossága 10.135,000 fő — ugyanannyi, mint Tanzánia, Peru, Ceylon, Belgium, Algéria, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Ausztrália lakossága — ez utóbbi területe viszont 82-szer nagyobb, mint Magyarországé. A kereken 40 esztendővel ezelőtt, 1927-ben kiadott Cholnoky-féle földrajzi és statisztikai atlasz szerint Magyarország területe 92,916 négyzetgi- lométer, lakos sága pedig 7.980,000 fő volt 1921-ben. Böngésszünk tovább az 1967-es atlasz statisztikáiban. A földrajzi adatok “leg”-eiben nem szerepel Magyarország. A legmagasabb hegyek, a legnagyobb tavak, a leghosszabb folyók stb. versenyében “lemaradtunk”. Egyedül a leghosszabb hidak között tünteti föl az atlasz — a 39. helyen — a 928 méteres budapesti Árpád-hidat. . . A gazdasági táblázatoknál már sokkal jobb a helyzet. A Föld 130 országának “ranglistáján” a barnaszén és lignit termelésben az 5., a bauxit bányászatban a 6. helyet foglalja el Magyarország. A többi táblázat előkelőbb helyei: műanyag: 14., magnézium: 11. * (A Cholnoky-atlasz hasonló táblázataiban csupán a barnaszén termelésben szerepel az 1920-as évek Magyarországa, a 16.. helyen.) A mezőgazdaság nemzetközi statisztikájában Magyarország helyezései: kender 3., napraforgó- mag 6., cukorrépa 11., kukorica 13., rozs 15., szőlő 15. (Cholnoky-adatok: kender 7., cukorrépa 12., rostlen 17., kukorica 13., rozs 8. Napi-aforgómag és szőlő termesztésben 1921-ben a nemzetközi rangsorban Magyarország nem szerepelt igaz viszont, hogy akkor a búza-rovat 13. helyét foglalta el.) Végül idézzük a 40 éves Cholnoky-atlasz néhány más rovatát. A csődök számát tekintve — 1923-ban — Magyarország évi 2,503 csőddel az “előkelő” 7. helyet foglalta el, a 100,000 lakosra eső csőd-statisztikában pedig a 3. volt. A munka- nélküliek száma szerinti szomorú “rangsorban” 40 évvel ezelőtt a 12. helyen találhattuk Magyar- országot. Mond valamit talán, hogy a most kiadott Világatlaszban Magyarország vonatkozásában e rovatok egyáltalán nem szerepelnek. Uj obszervatórium Magyarország “tetején” A Kékestetőn, Magyarország “tetején” uj obszervatórium kezdte meg működését a közelmúltban.^ kékestetői a tizenkilencedik olyan magyar- országi meteorológiai állomás, amelynek méréseit és megfigyeléseit az Országos Metorológiai Intézet, a nemzetközi meteorológiai hálózatnak továbbítja. Az uj obszervatórium 1,014 méter magasságban épült fel. Szaporodnak a kócsagtelepek Az ötvenes évek elején már csak a Kis-Balaton nádasaiban költött néhány kócsagpár, félő volt, hogy teljesen kivesznek ezek a kecses, hófehér pllazatu madarak. Az utóbbi években azonban örvendetesen változott a helyzet. A módszeres ter- nészetvédelem, valamint a sok uj, nagyterjedel- nü mesterséges halastó jó életfeltételeket teremett a vizimadaraknak, igy a kócsagoknak is. A <Jc-Balaton után először a Velencei tónál tűntek 'el fészkelő kócsagok, majd megjelentek a Tisza ;s mellékfolyói ártéri füzeseiben is. Az idén ta- rasszal újabb kócsagtelepekről érkezett jelentés. Költenek a kócsagok Biharugrán, ahol kiterjedt tógazdaság nyújt számukra védelmet és élelmet. Több kócsagtelep található már a Körösök árterein, továbbá az öntözéssel uj arcot öltő Hortobágy környékén is. Nemzeti park a Mecsekben A Mecsekben alakítják ki Magyarország első Nemzeti Parkját. A hegyvonulat keleti felében — Magyarország és Mecseknádasd között — 44 négyzetkilométernyi területet jelöltek ki erre a célra. Valóságos ősvadon ez a táj, amelynek völgyeiben meseszerűen szép falucskák húzódnak meg, az erdők rengetegében még honos a vadmacska és a holló, hegyi patakokban hemzseg a sebes pisztráng, s gyönyörű erdők, ritka virágok diszknek a hegyoldalakon. A leendő Nemzeti Park magába foglalja majd a Márévár festői romjait és a vízesésekkel teli óbányai völgyvonulatot. Ezen a területen az erdészet nem irtja az erdőt, a jármüvek nem hatolhatnak be és nem lehet semmit sem építeni engedély nélkül. Épülnek ellenben forráshelyek, pihenők, kilátók, menedékkunyhók a gyalogos turisták számára. A vadon legfestőibb pontján — Pusztabányán — üdülőhelyet alakítanak ki, ahol a hazai és a külföldi vendégek zavartalanul élvezhetik a táj romantikáját, a tiszta levegőt és a csendet. A Nemzeti Parkot gyürüalak- ban korszerű autóut öleli körül, ennek mentén parkolóhelyeket létesítenek és innen már gyalogszerrel folytatják útjukat a turisták. Az illetékes erdészet máris ennek a tervnek a szellemében folytatja a kijelölt területen az erdő- gazdálkodást és a vadgazdálkodást. A kis hegyi falvakban pedig, ahol még élnek egyes népi mesterségek és művészetek, ösztönzik a lakosságot ezeknek folytatására, fejlesztésére. Ki alapitolta Virginia államot? Szepessy Géza muzeológus finnországi tanul- mányutján a turkui vár királyi kancelláriájában egy szerelmespárt ábrázoló freskón meglátott egy felírást: “Johann von Unger, 1594, Pontus de la Guardia”. Ez a férfiú- az akkori svéd hadiflotta tisztje — a ma is virágzó Unger-család őse, nevének tanúsága és a helyi hagyományok szerint Magyarországról került annakidején a mesz- szi északra. Részletes adatok azonban életéről és haláláról nem maradtak fenn. A magyar muzeológus finn kollegáival széleskörű nyomozásba kezdett ennek a “magyarországi Jánosnak” az elő- és utóélete után. Végülis az a feltevés alakult ki, hogy igencsak azzal a John Smith kapitánnyal lesz azonos, akinek életéről már vannak történelmi dokumentumok. Először Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában tűnt fel, majd török fogságba esett, de megszökött és észak felé menekült orosz földön keresztül. így érkezhetett Turkuba, ahonnan később Angliába utazott. 1607-ben tagja volt annak a tengeri expedíciónak, amely Észak-Ameri- kában megalapította Jamestown-t. Kitűnő szervező lehetett, mert harácsoláshoz szokott társait sikerült munkára és rendszeres életre szoktatnia. Végülis ő alapitotta meg Észak-Amérika első angol települését, Virginiát, amelynek aztán kormányzója lett. Kalandos élete volt. Egyszer az indiának fogságába került, akik halálra ítélték. Már kivégzésére készültek, amikor a törzsfőnök leánya, Pocahontas a nyakába borult, s ezzel áz indián hagyományoknak megfelelően megváltotta a haláltól. John Smith végülis az angol királyi udvarban, mint “újvilági előadó” fejezte be életét. Ott készitette azt a térképet, amely először tünteti fel Virginia államot. Érdekes lenne, ha beigazolódnék, hogy magyar ember alapitotta meg a mai U.S. legrégibb angol települését ... v* Szélesíti vevőkörét a Nagykanizsai Üveggyár, Eddig főleg Törökországba, a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba exportált. Most mintakollekciót küldenek Spanyolországba és Dél-Amerikába is. C-KS u* Tízezer juhbőrkabátot exportál Kanadába 250 ezer dollár értékben a csurgói Napsugár KTSZ. Az utolsó kardkovács família Egy józsefvárosi kis pincemühely, az egyetlen talán egész Európában, ahol középkori kardok, római sisakok, görög láncok, lándzsák és vértek készülnek. Hamlet koronája, Bánk bán kardja, Coriolánus pajzsa, a tv-ből ismert Tenkes kapitány fegyverzete Budapesten, a Somogyi Béla utcai Zá- gon-féle pincemühelyben készült. Itt kovácsolták a tőröket, fejdiszeket a nagyvázsonyi lovas játékokhoz. Vert diszcsatok készülnek a jelmezkölcsönző számára, hogy teljessé és korszerűvé váljék általa a báli éjszaka lovagja; negyvennyolcas, jurátus és hajdú kardok szériában kerülnek ki a Zágon-család keze alól. — A Jókai filmeket szeretjük, mindig hoznak egy kis munkát! — mondja a mester, miközben a rajzokat mutatja, amelyeket egy uj filmhez tervezett. Hadtörténész is, enélkül nem tudná melyik korban milyen fegyvereket, páncélokat, kardokat viseltek, tanácsadó és szakértő, akire a színházak, filmgyárak, mindig számíthatnak. Most éppen görög kardokat formálnak a Nemzeti Színház részére. Kézi kovácsolásu sarkantyúk, különböző tőrök és kardok indulnak útnak rövidesen az angol, francia és olasz televíziók részére. — Sajnos — sóhajt a kardkészitő, egyre kevesebb az olyan készülő film, amelyhez villogó kardok, Öreg szablyák, könnyű lándzsák szükségeltetnek. . . , ,«|4| De a fiát mégis kardmüvesnek adta, hogy ne haljon ki a magyar kardmüves mesterség és művészet. 22 Nemzetközi Vásáron vesz részt 1 Magyarország 1967-ben Elkészült a magyar külkereskedelem 1967. évi külföldi kiállításainak programja. Eszerint 22 nemzetközi vásáron jelenik meg hivatalos kiállítóként Magyarország. A magyar külkereskedelem immár hagyományosan vesz részt a lipcsei, a poznani, a zágrábi, a binoi. a plovdivi, a milánói, a bécsi és az izmiri vásárokon. Poznanban például uj pavilonba költözik a magyar kiállítás, amely az eddigieknél jóval nagyobb, 1,500 négyzetméteres területet foglal el. Képviselteti magát a magyar külkereskedelem a friedrichsafeni és a kölni élelmiszervásárokon, továbbá a damaszkuszi, a tripoliszi, a páduai, a trieszti és a bari vásáron. Résztvesz Magyarország Karachiban az ipari kiállításon és a torontói nemzetközi vásáron. Külön kórház a koraszülötteknek 1 Budapesten Budapesten külön kórházat rendeztek be a koraszülött csecsemők gondozására. A kórházban az újszülött fogadására egész apparátus mozdul meg. A műtőből percek alatt a kondicionált levegővel ellátott fülkébe viszik. Az apró ágyacskák mellett kezelőasztal, fíirösztő és egyéb berendezés várja. Klimatikus levegővel árasztják el a fülkét és óránként 5—6-szor cserélik a levegőt. Ezután az orvosi kar keresi fel, röntgen, sebész, ideg- és belgyógyász vizsgálata következik. A kórházban zömmel hét hónapra született csecsemőket nevelnek. Ritkábban 1 kilogramm alatti súlyú gyerekek is születnek. Az intézet fennállása óta körülbelül 500 olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kivételesen alacsony sulvu újszülötteket is életképes csecsemőkké kezelték. Volt köztülc egy 56 dekás is. A gyermekek akkor kerülnek vissza édesanyjukhoz, ha már elérik a nonnális körülmények között született csecsemők súlyát. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország ] minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva i ^^ymimi\iuwm<tf\>www<wiwiu«<wwMowwww>*i
