Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-09 / 45. szám
Thursday, November 9, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORO 7 Montreáli mérleg Magyar miivészek sikere a kanadai világkiállításon Nemrég zárta be kapuit a minden eddiginél nagyobb szabású világkiállítás, a montreáli “Expo 67”. Magyarország nem vett részt a kiállításon, ehelyett nagysikerű Magyar Hetet rendezett Montrealban. Mégis örvendetes, hogy a fél évig nyit- vatartó Expo-n sok magyar vonatkozású esemény' re is sor került. A világ magyarsága a kiállítás számos alkotásán hagyta ott kezenyomát, s most, amikor az Expo rendezői a legkülönfélébb statisztikákat, értékeléseket állítják össze, érdemes nekünk is mérleget vonni a magyarok szerepléséről. A montteáli Ébner György mérnöki irodája számos épület, pavilon tervezésében vett részt, ők készítették az Akvárium, valamint az Auditórium terveit. Ébner irodája körülbelül 1 millió dollár értékű megrendelést kapott és a többi között közreműködött az Egyesült Államok és az NSZK pavilonjainak tervezésében is. A világkiállítás jacht-kikötőjének a “Marina”-nak egyik vezető építője Vecsei Imre volt. A szabadtéri színpadot szintén két magyar, a Vargus-Baracs kettős építette, a világkiállítás sportsfcadionjának épitése pedig Budavári Ferenc nevéhez fűződik. Sok dicsérő jelzőt és aranyérmet kapott Mózes Sándor, aki az Expo Színház világításának nagyszerű megoldásával a külsőre egyébként szimpla épületet a legszebbek közé emelte. A világkiállítás sokféle megoldású világítási testeik szintén magyar, a montreáli Fodor Miklós vállalata tervezte és szállította. A svájci pavilonban az előtér falán hatalmas fém-kompozició fogadta a látogatókat — Kemény Zoltán szobrászművész alkotása. Töl- gyessy Viktor otkawai fiatal magyar szobrász alkotásait az Afrika-tér bejáratánál állították fel. A kanadai pavilon hires éttermének, a “Tundrá”- nak terveit Kovács Rudolf vancouveri mérnök készítette, a hatalmas mesterséges szigeteken elültetett. nagy fákat pedig a Solti-féle kertészet- szállította Torontóból. Az afrikai világot megelevenítő kenyai kiállítás egyik rendezője Törzs Iván volt, aki az amerikai televízióban bemutatott nagysikerű dzsungel-sorozatot is rendezte. Egész sor pavilonban találkozhattunk talpra- esett magyar hostessekkel. A neves külföldi vendégek egyik kísérője a több nyelvet beszélő Anno Judit volt. A kanadai pavilonban Vörösvári Csilla, a televízió központi pavilonjában pedig Halász Gyöngyvér képviselte a magyar nyelvet. Ontario tartomány pavilonjában három magyar lánnyal találkoztunk, s dolgozott magyar kisérő a mexikói, nyugat-német, az amerikai és a Kodak-pa- vilonban is. Az Expo bábszínházában Hincz Gusztáv torontói magyar bábos szórakoztatta a kis vendégeket. Bővelkedtek magyar nevekben a világkiállítás kulturális rendezvényei is. Az Expo Színház vendégei esténként tapsolhattak Lehár “Mosoly országáénak, amelyet a winnipegi Hirsch János fiatal rendező vitt színpadra a milánói Scala-val. A nemzetközi filmfesztiválon jó kritikát kapott a “Hogy szaladnak a fák” cimü magyar film, s a nemzetközi tudományos kisfilmfesztiválon négy magyar filmet is bemutattak. Nagy sikere volt Szőnyi Erzsébetnek és 15 tanítványának, akik a világkiállításon bemutatták a hires Kodály-féle zenepedagógiai módszereket, továbbá Durko Zsoltnak, aki a zeneszerzők fesztiválján nyert értékes dijat. Müvét a budapesti Bartók vonósnégyes adta elő, a közönség és a szakértők nagy elismerése mellett. A nemzetközi karikatúra-, valamint a fényképkiállitáson magyarországi és külföldi magyar fotóművészek egyaránt sikerrel szerepeltek. u* Balczó András, a jönköpingi öttusa világ- bajnokság első helyezettje — sportbarátok kérésére — elsőként szülővárosába, Nyíregyházára küldte el bemutatásra egyéni és csapatbajnoki aranyérmét, valamint azokat a serlegeket, melyeket tisz. teletdijkénfc kapott. Az amerikai magyarság irodalmának története Az amerikai magyar irodalom részletes történetét Kovács József értekezése 1880 és 1940 között tárgyalja. Hiányzik azonban tanulmányából Reményi József, Molnár Ferenc és Zilahy Lajos, akik egyrészt kívül esnek az időhatáron, másrészt irodalmi jelentőségük miatt önálló kutatást, feldolgozást igényelnek. Az említett hatvan esztendő távlatában a szerző az amerikai magyar irodalom fejlődését három egymást követő hullámában ismerteti. Az első a századforduló idején kivándorolt nemzedék munkássága, ezt inkább általános kultúrtörténeti, mint irodalmi vonatkozásban tartja jelentősnek. A második hullámot az első világháború utáni szocialista irodalom müveiből, a harmadikat a 80-as években a fasizmus elől menekülő irók képviselik. A negyedik hullámról, a második világháborút követő évtizedekben Amerikában letelepedett irók munkásságáról a közeljövőben esedékes tengerentúli tanulmányúján kíván részletes anyagot gyűjteni. Kikről szól a tanulmány? Elsőnek, önálló fejezetben, Abet Ádámot említi. Nagyváradon született 1867 karácsonyán, három éves korában teljesen árva maradt, 1890-ben vándorolt ki. Munkásságáról elmondja, hogy alapitó tagja volt az Amerikái Népszavának, verset, novellát, színdarabot és tanulmányt irt, lényegében az amerikai magyar irodalom első képviselőjének tekinthető, aki azonban szerény tehetsége miatt kenyerét szabómesterként kereste meg. Az értekezés Pipacs álnéven irt versei közül a Lányokhoz, A szülőimhez, a Valósult álom, a Március tizenötödikén cimüekből szemelvényt közöl, megemlíti többi között Egyesített hadművelet cimü novelláját, Csodatükör cimü kötetben megjelent húsz dalát, amelyeket cimü színdarabját, a Napkeltétől napnyugtáig Kedves Imre zenésitett meg, továbbá Társadalmi öntudat cimü angol nyelven irt tanulmánykötetét. A következő fejezetek az amerikai magyar iro- dalöfn kibontakozásáról szólnak. A századforduló és az első világháború közötti évek jellegzetessége, hogy az amerikai magyarságnak van sajtója — a clevelandi Szabadság például, amelyet Kohányi Tivádar szerkesztett, 1901-ben már 10 esztendős jubileumát ünnepelhette, ugyancsak Cleveland- ban Kemény György szerkesztésében Dongó cim- mel magyar nyelvű vicclap is megjelent, — vannak irói is, de hiányzik az irodalom olvasó tábora. Ennek főbb okai, hogy amig az újság jellegénél fogva éppen a társadalom beilleszkedést mozdítja elő, a könyv befelőfordulásra ösztönöz, s hiányzik a kritika is, ami irányítaná és formálná az irodalmi Ízlést, a jelentkező irók fejlődését. Ebben a korban az amerikai magyar irodalomban három visszatérő téma uralkodik: a kivándorlás problematikája, az amerikai magyarság életének bemutatása, ezzel kapcsolatban a honvágy érzésének ébrentartása, s az 1848-as szabadság- harc, a nemzeti függetlenség eszméjének megőrzése a költészetben. Ennek megfelelően a költők, Kemény György, Szécskay György, Pólya László, Rácz-Rónay Károly, Jovicza István a kor divatos, petőfieskedő stílusában írnak, mig a prózairók közül a legnagyobb sikert a William Warm néven iró Diener Márton aratja Weinerék Amerikában cimü karrier-regényével. Az első világháború utáni évek irodalmi alkotásai közül a szerző külön fejezetben tárgyalja és a kivándorlás eposzának nevezi Kemény György tizenkét részes munkáját, amely Vas András cimmel 1922-ben Detroitban jelent meg. Az elbeszélő költemény formájában és hangvitelében Arany Toldiját utánozza, hőse hosszú évek szorgalmas munkájával házat épit magának, az uj házba családját is kihozatja, ekkor véglegesen lemond a hazatérés gondolatáról. A hivatalos Magyarország elismerése az amerikai magyarság irodalmi eseményére éppen ezért késett, a Petőfi Társaság csak három évvel a kötet megjelenése után szánta rá magát arra, hogy a szerzőt kültagjául fogadja. A következő fejezet címszereplője Rudnyánszky Gyula. 1905-ben érkezett Amerikába, 1912-ben mondott búcsút az amerikai m a g y a rságnak, megvakultán tért haza. Kivándorlásának okait kutatva, a szerző két feltevést együttesen fogad el, üldözöttség osztrákellenes megnyilvánulásai miatt és meglehetősen zilált anyagi helyzetét. Rövid amerikai munkássága alatt mégis sokat irt, szervezett: 1907-ben Amerikai Felköszöntő cimmel kötete jelent meg, 1908-ban kiadta és szerkesztette az Amerikai Hírlapot, 1909-től 1911-ig a Nap sugár cimü szépirodalmi hetilapot, ez folytatásokban közölte Megvalósult álmok cimü regényét. Kinntartózkodása alatt Amerikai Aranytrombita cimmel — Petur bán aláírással — belekezdett az amerikai magyarság krónikájának megírásába, lapjaiban Műkedvelők Könyvtára cimmel irodalmi igényű egyfelvonásos jeleneteket közölt a műkedvelő színjátszók számára. A tanulmány arról is megemlékezik, hogy Rudnyánszky megérkezése pillanatától résztvett az amerikai magyar közéletben, előbb az Amerikai Magyar Szövetségnek volt titkára, később Kemény Györggyel és Berkó D. Gézával összefogva megszervezte az Amerikai Magyar Sajtó Egyesületét. Gazdag terveinek va- lóraváltásában azonban megakadályozta betegsége, váratlanul bekövetkezett vaksága. Kovács József tanulmánya ezután az előbb New Yorkban, majd később Clevelandban megjelent Uj Előre, illetve utódja, az Amerikai Magyar Világ köré csoportosult irók, költők munkásságát ismerteti. Néhány név a csoport irói közül: Olexo Endre, Egri Lajos, Csont Péter, Gyetvai János, Bebrits Lajos, Köves Lajos, Lusztig Imre, Gárdos Emil. (Folytatjuk) Isis szentélye körül... A Szombathelyen folyó régészeti ásatások iránt, amelyek az egykori római város, Savaria maradványait tárják fel, egyre növekszik a külföldi érdeklődés. Ismeretes, hogy Savariát időszámításunk után 455-ben földrengés törölte el a föld színéről, s a középkorban építették rá a mai Szombathelyt. A 30 éve tartó ásatások eddig feltárták többi között Savaria világhírű Isis-szentélyét, bazilikáját, vámházát, mühelynegyedét, számos lakóházát, útjainak jórészét, közte a hires Borostyánkő ut egyrészét is. Az ásatásokról korában, az NDK Tudományos Akadémiája két publikációt tett közzé, szerepelt savariai anyag a bolognai régészeti kiállításon is, egyebek között az NSZK- ban, Olaszországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában Egyiptomban hangzottak el előadások a szombathelyi ásatásokról tudományos szimpóziumokon. A szombathelyi ásatásokat külföldi szakemberek is népes számban látogatják, legutóbb a londoni British Museum munkatársai tekintették meg az ősi Savaria napvilágra került emlékeit. Megjelent a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára A Magyar Tudományos Akadémia gondozásában megjelent a magyar nyelv történeti-etimológiai szótáránok az A-tól a Gv.-ig terjedő címszavakat tartalmazó, 1,144 ololdalas első kötete. A háromkötetes teljes mü, amelynek utolsó kötete előreláthatólag 1972-ben jelenik meg, 12,000 szócikkben mintegy 60,000magyar szó eredetéről, fejlődéséről ad számot. JAMAICA ,Ae‘2,S8 REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban) Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia KFUVEZö FIZETÉSI FELTÉTELEK!
