Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-09 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 9, 1967 4 Munkás és szakszervezeti hírek íli_____ ' ír Füstbe ment terv Amikor I. W. Abel került az acélipari munkások szakszervezetének elnöki tisztségébe, a szervezet több mint egymillió tagja és az ország 19 millió szervezett munkása nagy reményt fűzött a United Steel Workers of America tevékenységéhez. Mindenki várta, hogy az USWA felrázza majd az AFL-CIO szervezetet, uj erőre, uj kezdeményezésre és uj erőfeszítésre serkenti a szervezett munkásságot. Mindenki várta, hogy napirendre tűzik a rövidebb munkahét megteremtését, a szervezetlen munkások megszervezését és talán még a John- son-kormány vietnami politikájának ellenzését is. Akik ezt várták I. W. Ábeltől, azok nagyon csalódtak. Igaz, hogy az USWA országos elnöke időközönként szép beszédeket tart, hogy a fejlett amerikai technika milyen magas életszinvonalat tudna biztosítani az amerikai dolgozók részére! A beszédeket azonban nem követték tettek. Sőt, I. W. Abel és társai: Joseph P. Maloney alelnök és Walter J. Burke titkár-pénztárnok javaslatot terjesztett a szervezet 33 tagú Végrehajtó Bizottsága elé, ajánlva, hogy a jövő évben, amikor az acélmunkások kollektiv munkaszerződése lejár, minden kérdést, amit a szakszervezet és az acélbárók képviselői nem tudnak megoldani, pártatlan bizottság elé terjesszenek és ennek a bizottságnak a döntése legyen kötelező mindkét félre. Adjuk fel a sztrájk jogát I. W. Abel és társainak javaslata nem más, minthogy a munkások ÖNKÉNT adják fel a sztrájk jogát. A munkáltatók évtizedeken át harcoltak a munkások sztrájkjoga ellen. A múlt században lázadásnak, felkelésnek minősítették, ha a munkások sztrájkba léptek. Azóta is, mióta a munkások kivívták a jogot, hogy beszüntethetik a munkát, amikor azt előnyösnek tartják, a munkáltatók minden törvényes és törvénytelen módot felhasználnak a sztrájkjog megnyirbálására. Az USWA végrehajtó bizottságának érdeme, hogy nem fogadta el az országos vezetőség ajánlatát és ragaszkodott ahhoz, hogy az acélmunkások megőrizzék sztrájkjogukat és ha kell, érvényesítsék azt a jövő évi szerződés lejártakor. A béke az egyetlen kérdés Az amerikai népnek egyetlen kérdésre kell válaszolnia és ez a BÉKE kérdése. £z a magyarázata annak, hogy a Csendes-óceán- parti rakodómunkások szakszervezete azt javasolja, hogy a szavazók a választás napján szavazzanak a vietnami vérengzés befejezésére, a “P” javaslatra. Ez a háború mindannyiunkat megmérgez és ezért a san-franciscoi szavazás országos jelentőségű. A javaslat támogatása nem jelenti azt, hogy szervezetünk egyetért annak minden sorával, de valljuk, hogy nekünk semmi keresni valónk nincs Vietnamban és onnan ki kell mennünk. Szervezetünk konvenciójának ez volt a határozata. A konvenció delegátusai követelték Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését. a tárgyalások megkezdését és végső fokon hadseregünk kivonását. A háború káros az országra A konvenciós delegátusok megállapították, hogy a 'vietnami háború káros országunkra, káros a viethai ú népre, mert veszélyezteti a világ békéjét, í>‘ ' ’ " nemiek közti bizalmatlanságot, növeli a sVőve^égeseink közötti viszályt, csökkenti hazánk munkásainak jólétét, emeli az adókat, megdrágítja a megélhetést és veszélyezteti a szakszervezetek tevékenységét. Mindenek felett veszélyezteti fiaink életét. A halottak és sebesültek száma már eddig is meghaladja a 100 ezret. Mit mond a "P"-javaslat? A béke (P) javaslat szövege a következő: “San Francisco város és megye lakosainak az a véleménye, hogy azonnali fegyverszünet jöjjön létre, vonjuk vissza csapatainkat Vietnamból, hogy a vietnami nép dönthessen saját sorsa felett.” Mi nem használtuk volna ugyanezt a nyelvezetet. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden egyezményt tárgyalásoknak kell megelőznie, tehát nem követeltük volna a csapatok “azonnali”' visszavonását. A kérdés azonban a BÉKE kérdése. Hisszük, hogy ha az amerikai nép többsége kinyilvánítja béke- szeretetét, akkor az létrehozza a tárgyalásokat, melyek a békéhez vezetnek. A javaslat megszövegezése nem a legjobb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szálljunk síkra a béke érdekében. A baj nem a javaslat szövegében van, hanem a HÁBORÚBAN. Nem szabad szavak fölötti nézeteltéréseknek megbontaniok a békére törekvők táborát. Akik békét javasoltak a múltban, el voltak szigetelve. Ma már nem ez a helyzet; ma már egyre nő azoknak a száma, akik nemcsak ellenzik a háborút, de követelik is annak tárgyalások utján való felszámolását. A békehangulat már a képviselők és szenátorok soraiban is visszhangra talál. Egyre több azoknak a szenátoroknak a száma, akik ellenzik a háborút. A változás csodálatos A hangulatváltozás a csodával határos. Egyre duzzad azok száma, akik ellenzik a vietnami háborút. Ez a városi szavazás lehetőséget ad minden szavazónak, hogy kinyilvánítsa véleményét a háborút illetően. Minden polgárnak jogában áll ellenvéleményt nyilvánítani a nemzet történelmének leg- népszerütlenebb háborújával szemben. v* A nép vállára nehezednek a hadi költségek. A nép gyermekei ontják vérüket a harcmezőkön. v* A nép gyermekei napról napra látják a tv-n, hogyan gyilkolják embertársaikat az amerikai katonák messze hazájuktól és attól félnek, hogy ha felnőnek, rájuk is hasonló sors vár. A munkabért felemészti az egyre növekvő adó. A nagyvárosok alapjaikban korhadnak. v* Azt prédikálják, hogy az országunknak az egész világ felett a rendőr szerepét kell betöltenie. Erre költjük pénzünket és közben elhanyagoljuk saját ifjúságunkat. , ■ , V* A béke kérdése áll mindannyiunk előtt. Elérkezett az idő, hogy önmagunkat szigorú vizsgálat tárgyává tegyük. MEDDIG??? Meddig tarthat az embergyilkolás, ami Fulbright szenátor szavaival élve “megmérgezi a légkört, bizalmatlanságot és viszályt szit közöttünk és a ‘Nagyszerű Társadalmat’ beteg társadalommá változtatja.” Egészséges társadalomra szavazunk, há a “P” javaslatra adjuk szavazatunkat. Azoknak, -akik attól tartanak, hogy nem támogatjuk Vietnamban harcoló fiainkat, azt mondjuk: a leghathatósabb támogatás az, ha ÉLVE hozzuk haza őket. ; A hazafiság legmagasabb megnyilvánulása: gyermekeink életének megmentése. fA fenti cikket a Csendes-tengerparti szervezett rakodómunkások hivatalos lapjából, a “Dispatcher”-ből vettük át. Noha a cikk már a választások után érkezik San Franciscoba, mégis közöljük, mert visszatükrözi a munkások háboruellenes magatartását.) Rövidebb munkahetet követelnek a kannakészitö munkások Az American s a Continental Can vállalatok mun kásái kidolgozták követeléseiket, melyeket a munkáltatók elé terjesztenek, amikor tárgyalások, kezdődnek uj munkaszerződés megkötésére. A munkások legfőbb követelése lesz a 40 órás munkahét csökkentése és hogy ugyanakkor a munkások lényeges béremelést is kapjanak. A két kannagyártó üzem 30,000 munkást alkalmaz. EGÉSZSÉGÜGY Gombás lábfertőzés Kevés ember van, aki ne ismerné a kínzó viszketést és a fájdalmas berepedést, ami a lábujjak közti gombás fertőzés jele. Sokan amiatt bosszankodnak, hogy az orvos által rendelt kezelés nyomán alig múltak el a betegség tünetei, máris újra kezdődnek a panaszok. Felvetődik a kérdés: talán gyógyíthatatlan a lábujjak közti gombásodás? Tévedés lenne ezt hinni. Sokféle hatásos gombaellenes gyógyszerünk van, s aki a kezelési utasítást megszívleli, hamar rendbejön. Tehát nem a betegség ujul ki, hanem akinek a bőre kedvez: a gombák megtelepedésének, annál könnyen lehetőség nyílik az ujrafertőződésre. Nem is kell ehhez sok: elég ha újra felhúzza azt a harisnyát, papucsot vagy cipőt, amelyet akkor viselt, amikor még gombás volt a lába. A gomba ugyanis ezekben a használati tárgyakban sokáig életképes marad. A müanyagszál harisnyából és zokniból ki sem tudjuk irtani, hiszen ezeket sem kifőzni, sem kivasalni nem lehet, a szappanos vagy szintetikus mosószeres kimosás pedig, sajnos, nem pusztítja el a szálakhoz tapadó gombaelemeket. A papucs és a cipő fényvédett belseje is alkalmas búvóhely a gombák számára. Ezeken azonban tudunk segíteni: a cipő és a papucs fertőtlenítéséhez nem is szükséges más, mint a háztartási boltokban kapható formalin. Ezzel kell átitatnunk egy-egy vattacsomót, amelyet aztán a fertőzött lábbelibe kell helyeznünk. Két napra csomagoljuk be légmentesen — ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a párolgó formalin kifejtse hatását. Ajánlatos azonban újabb viselés előtt néhány napig szellőztetni, nehogy a formalin ekcémát okozzon. A fertőzött harisnyákat még el lehet dobni, de nem könnyű a bőrt megvédeni a gombás fertőzéstől akkor, ha mi magunk rejtegetjük a fertőző gombákat. Ez a helyzet olyankor, ha valakinek gombás a körme. Az ilyen gombás góc gyakran nem okoz panaszt, mégis meg kell szüntetni, mert — .egyéb veszélyek mellett — a folytonosan ismétlődő lábgombásodás előidézője lehet. Még ezzel sem követtünk el mindent az ujrafer- tőződés elkerülésére. Távol kellene maradni mindazokról a helyekről, amelyek köztudomásúan gombával fertőzöttek. Elsősorban a közös strandok, főképpen a zárt levegőjű fürdők jönnek számításba. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy ilyen helyre ne vetődjön be egy gombás lábú fürdőző. Elég, ha mezítláb végigsétál — aki nyomába lép, máris fertőződhet. A legtöbb közös fürdőben úgy védekeznek ez ellen, hogy eltávolították a fából készült rácsokat és gyékényszőnyegeket. Az ilyen szerves anyagokon ugyanis, a fürdő párás levegőjében, tömegesen tenyészik a gomba. A kérdés azonban ezzel még nem oldódott meg, mert a gomba a ned_ vés cementpadozaton, a gumiszőnyegen és a mii. anyagrácson is életképes marad. Ez ellen csak naponta többszöri fertőtlenitőszeres felmosással és — ami szintén elengedhetetlen — ismételt, alapos szellőztetéssel lehet védekezni. A naponkénti lábmosás mindenkire kötelező higiénés előírás. Már ezzel is gátoljuk a gombásodást, mert az ápolatlan bőr vegyhatása lugosab- bá válik, ez pedig a gombáknak előnyös. A nyirkos környezet is kedvez a gombák szaporodásának. Törekedjünk tehát arra, hogy a láb bőre se legyen nedves. Gondosan törülközzünk, sőt, hintőporral szárítsuk az ujjak közti bőrt. Akinek izzad a lába, ne akadályozza a bőr párolgását műanyag vagy gumitalpú cipővel. A lúdtalp is fokozza a lábizzadást, ezért is tanácsos betétet viselni. Ha szükséges, alkalmazzunk izzadáscsök- kentő ecsetelést és hintőport. Még egy tanács: akinek többször volt lábgombásodása, hetenként egyszer-kétszer akkor is kezelje a lábát, ba nem észlel semmi tünetet. A gombásodás megelőzésére régi módszer: a lábmosóviz- hez kanálnyi ecetet keverni. A korszerű él járás: tisztálkodás és gondos törülközés után az ujjak közé és a harisnyába gomba-ellenes hintőport szórni, A két megelőző módszert együttesen is lehet alkalmazni. Dr. Kovács László
