Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-02 / 44. szám
ÜDVÖZÖLJÜK A SZOVJETUNIÓT:, ! Otven évvel ezelőtt az emberiség uj mesgyére lépett. 1917 november 7-én az orosz munkások és parasztok átvették a politikai hatalmat és megalapították az első szocialista államot. Megszűnt az ember ember általi kizsákmányolása. Megszűnt a nemzeti kisebbségek elleni megkülönböztetés. Megszűnt a munkanélküliség, a nyomor, az időskorúak bizonytalan zord élete. Létrejött egy olyan kormányzat, mely kezdettől fogva a mai napig a béke ügyét istápolta. A mai vészteljes időkben is az emberiség érdekét a szocialista világ, a Szovjetunióval az élen védelmezi. Üdvözöljük a Szovjetunióban élő 200 milliónyi embertársunkat. Fogadalmat teszünk, hogy velük és világ minden békeszerető népével együtt harcolunk a béke megteremtéséért és fenntartásáért. AMERIKAI REPÜLÖK ÁLLANDÓAN BOMBÁZZÁK HARM LAKOSSÁGÁT VÉRES HARCOK D JOHNSON ELNÖK ÉS GORE SZENÁTOR Az ország fővárosában lezajlott tömegtüntetés visszatükrözte az amerikai nép többségének óhaját: BÉKÉT VIETNAMBAN. Johnson elnök a tüntetést követő nap beszédet tartott,; melyben ismételten szembeszállt az amerikai nép akaratával és kijelentette: “továbbra is fenntartjuk jelenlegi vietnami politikánkat.“ Beszédét tett követte. Az amerikai hadirepülőkről a bombák halmazát dobták Észak-Vietnam legnagyobb repülőterére, Phucyen-nél. . I Johnson elnök beszéde még fülünkben csengett, amikor Albert Gore, Tennessee állam szenátora — egy évi hallgatás után — szót kért a szenátusban és beszédében többek között a következőket mondotta: “Világos, hogy eredeti célkitűzéseinket nem tudjuk elérni Vietnamban, sem most, sem máskor. Ezért NEMZETI ÉRDEKÜNK megkívánja, hogy tárgyalások utján véget vessünk a háborúnak és kivonjuk csapatainkat Vietnamból.“ “A legtöbb, amit elérhetünk: Délke!<et-Ázsia semlegesítése, beleértve Vietnamot is." “Belemerültünk a vietnami mocsárba. Tárgyalások utján kell kievickélnünk belőle.“ "A Johnson-kormány félrevezette az amerikai népet és hamisan állította be a nemzet igazi érdekét. Nemzetünk igazi érdeke az, hogy békében éljünk a világ két másik nagyhatalmával: a Szovjetunióval és Kínával. Ezzel szemben a jelenlegi irányzat éppen az ellenkező eredményt éri el. Nagy a veszély, hogy egyre jobban kátyúba jutunk és magunkkal rántjuk az egész világot a harmadik, mindent elpusztító világháborúba." “Jelenleg nem védjük nemzeti érdekünket Vietnamban, hanem kárt okozunk annak." íme, két homlokegyenest ellenkező álláspont. Johnson elnök a monopolisták és a katonai klikk álláspontját képviseli. Gore szenátor az amerikai nép túlnyomó többségének óhaját fejezi ki. Johnson elnök politikája az emberiség végzetéhez vezet. Gore szenátor javaslata a béke és boldogság lehetőségét tárja az amerikai nép elé. Az Amerikai Magyar Szó minden erejével támogatja Gore szenátor hazaszerető és az emberiség sorsát féltő álláspontját. WASHINGTON, D. C. — A képviselőház 2.7 milliárd dollárt irányzott elő a hadsereg tagjainak fizetésemelésére. Ugyanakkor csak 10 millió dollárt szavazott meg a szegények lakbérének kiegészítésére. ★ TOKIÓ, Japán. — 700,000 közalkalmazott sztrájkba lépett nyolc százalékos béremelés követelésével. ★ ATLANTA, Ga. — Börtönbe vetették dr. Rév. Luther King jr.-t és három lelkésztársát: Rev. Ralph D. Abernathyt, Rév. Wyatt T. Walkert és Rev. A. D. Kinget. 1963-ban azt a "bűnt" követték el, hogy bírói tiltóparancs ellenére több ezer néger és fehér élén tüntettek a néger nép jogaiért. Az alsó bíróság döntését a Legfelsőbb Bíróság 5:4 szavazattal jóváhagyta. Dr. King követői tüntetéseket rendeznek Atlanta, Ga.-ban és tiltakoznak az egyenjogúságért harcolók öt napos bebörtön-i zése ellen. SAIGON. — Október 21- és* 28 között az amerikai repülők a bombák ezreit szórták Észak- Vietnam ártatlan lakosságára, minden bizonnyal azon célkitűzéssel, hogy megtörjék a hősies vietnami nép harci készségét. Az amerikai hadvezetőség napi két-három repülőgép vesz teségről számol be, mig a vietnamiak szerint az utolsó hét folyamán több mint harminc amerikai repülőgépet lőttek le a MIG 21-es gépes és a rakéta-osztagok. A lelőtt gépek nagy része F—105 típusú, de van közöttük egy B—52-es hatalmas bombázó is. Az amerikai pilóták nyiltan hangoztatják: A Hanoi elleni kiküldetés egyenlő az öngyilkossággal. Véres harcok Danang közelében A Danangtól délre fekvő tengerparti területen véres harc fejlődött ki az első (amerikai) gyalogezred és a szabadságharcosok között. Az amerikaiak helikopterekkel megerősítéseket szállítottak a harc színhelyére. Mindkét rész több halottat hagyott a harctéren. Ugyancsak erős összeütkö-j zésre került sor Saigontól 72 mérföldé északra, ahol a sza-j badságharcosok egy dél-vietnami támaszpontot foglaltak el. Az amerikai hadvezetőség 1,400 amerikai katonát szálli- tott a visszavonuló dél-vietnamiak támogatására, E sorok Írásakor a harc a két fél köI zött tovább tart, nagy áldó- j zatokkal mindkét oldalon. A DEMOKRATA PART EGYSÉGESEN TÁMOGATJA STOKES MEGVALASZTASAT CLEVELAND, 0. — A De- mokrata Párt vezetősége rendkívüli gyűlést tartott és az ott megjelentek kivétel nélkül fogadalmat tettek, hogy minden lehetőt elkövetnek a párt polgármesterjelöltjének Carl B. Stokes-nak a megválasztása érdekében. 275 pártbizottsági tag jelent meg a gyűlésen, akik közül többen eddig ellenezték Stokes megválasztását. Most, hogy az egység helyreállt, nagy lehetőség van arra, hogy az ország hatodik legnagyobb városának szavazói néger jelöltet ültetnek a polgármesteri tisztségbe.-A- 1 t. 1. A i 1 1 1 1 1 1_L. i_A_A_1_A A i l A SPANYOL MUNKÁSOK ÉS DIAKOK TÜNTETNEK A FRANCO-URALOM ELLEN ***********+***********+*+**%*-*+*************«**4 VÉRT ÖNTÖTTEK A TÜNTETŐK A SOROZASIIRATTÁRBA Három férfi jelent meg a baltimore-i sorozóhivatal irodájában — közöttük Father Philip Berrigan, a St. Peter Claver katolikus templom kurátora, bátor békeharcos, és engedélyt kért saját sorozási adatainak megtekintésére. A hivatalnoknő az ületékes irattár fiókjaihoz vezette őket. Mikor odaértek, üveget vettek elő és vért öntöttek számos sorozási kártyára a kihúzott fiókokban, utána megvárták, mig az FBI képviselői odaér*****-+^**-*+******^****+ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT JAVASOLNAK A HÁBORÚ FELFOKOZÁSA ESETÉN DETROIT, Mich. — Abban az esetben, ha a Johnson-kormány felfokozza a vietnami háborút, az itt ülésező Egyházak Világ Tanácsa 700 papból és hivőbői álló gyülekezete azt javasolja, hogy az ország lakosai, munkásai, közalkalmazottai, üzletemberei lépjenek sztrájkba és igy tiltakozzanak a Johnson-kormány ellen. Mi képezi az újabb háborús felfokozást? A Bizottság, mely e javaslatot előterjesztette, a következő eseteket véli elég súlyosaknak ahhoz, hogy azokra az amerikai nép általános sztrájkkal reagáljon: 1. Ha gyalogos katonákkal behatolnak Észak-Vietnamba. 2. Ha az amerikai hadsereg atomfegyvereket használ. 3. Ha bombázzák a Vörösfolyó gátjait. 4. Ha megtámadják Kínát. A javaslatot a 700 delegátus elfogadta és azt most az Egyházak Világ Tanácsának vezetősége elé terjesztik. keztek, akik mindhármukat, a kívül őrt álló Rév. James Men- gel-el együtt letartóztatták. A tüntetők röpcédulákat is osztogattak; nyilatkozatukban megmagyarázták, hogy miért folyamodtak a tiltakozás ilyen formájához: “Szívesen és készséggel ontottuk vérünket e remélhetőleg konstruktiv áldozatként. Azért öntöttük ezekre az iratokra, hogy felkeltsük a figyelmet: ezekkel a kártyákkal és ezekben az irodákban kezdődik meg az amerikaiak és 10 ezer mérföldre innen a vietnamiak vérének szörnyű, hiábavaló pazarlása. “Azt a vádat emeljük, hogy Amerika inkább megvédi tengerentúli profitjának birodalmát, mintsem befogadja saját feketebőrü lakosait, vagy felépítse a nyomortanyákat és megtisztítsa a levegőt és a vizeket.” Á tüntetők felhívták a közönséget, hogy kövessék őket, amikor “az ellenvélemény nyilvánításából az ellenállás útjára mennek át.” A baltimore-i katolikus érsekség egyházmegyéje nyilatkozatban elitélte háboruelle- nes tettéért Father Berrigan-t és kijelentette, hogy az érsekség megkérdezése és beleegyezése nélkül cselekedett. VoL XXI. No. 44. Thursday, November 2, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. MADRID. — Az ország fővárosában és Sevillában, Barcelonában, Gijonban, valamint az ország más ipari gócpontjaiban a munkások és az egyetemi diákok ezrei tüntettek a Franco-diktatura ellen. A hatóságok a tüntetést megelőzően letartóztattak 400 szakszervezeti vezetőt, abban a hiszemben, hogy ezzel lehetetlenné teszik a tiltakozó sztrájkokat és utcai tüntetéseket. Számos pap is részt vett a demonstrációban, többet letartóztattak közülük. Ez volt a munkások és haladó szellemű egyetemi diákok legnagyobb megmozdulása a Franco-uralom megalapozása óta.
