Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-19 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Thursday, October 19, 1967 Már ebéd óta leselkedtek az udvar hátuljában, mely közvetlenül a patakra nézett. Ormótlan, sötét udvara volt a bérháznak, kietlen, mint a kitakarított nyári pince; zöldet csak cserépben láthatott ott az ember, esetleg egy-két erkélyen virított leander, ládában, de azok is kókadoztak már. — fis ha estig se jön? — türelmetlenkedett a legkisebb, szőke buksija ott lapult két társa mögött. — Jön! — bizonygatta egyre a nyurga, s a harmadikra hunyorgott biztatón. — Tegnap is jött, meg tegnapelőtt, meg azelőtt, fogott is egy verebet. — El találod véteni. . . Engedd nekem . A harmadik ingatta a fejét, nem szólt, minden figyelmét az eresz és a csatorna ellennőrzésére összpontositotta. — De, ha mégis jönne, mondjuk... — hozakodott elő kételyeivel a legkisebb. —- Maradj már csendben! — sziszegte a harmadik, termetre a középső, zömökebb és akaratosabbnak látszott. — Még elriasztod... Megnyugodtak. Egy ideig csendben várakoztak; tekintetüket a csatornára függesztették, mely megfeketedett pala tetőt zárt le, hogy függőlegesen útjára inditsa a szürke, egysiku falakat. Csupán az ablakok élénkítették meg, és az ablakokon kilengő fehér és színes függönyök. Nyár végi csönd volt, meleggel, esőszagu szellővel, s a légben — valahol a mezőkön — talán már utrakeltek az ökörnyálak. E természetes esöndet csupán a negyedik emeleti ablakból eléBaráth Lajos: Lurkók bukkanó szócsata zavarta, mely a fehér csipkefüggönnyel együtt kilibbent a zavaros vizű kanálisra. .. — Semmit se bizonyít? — kíméletlenül csípős, női hang kérdezett. — Semmit! ez meg egy mély bariton volt. — Rosszindulatból tette valaki... Irigyelték a boldogságunkat. A nő élesen és keserűen nevetett. — Boldogság?.. . A férj pisszegett. — Az egész város meghallja! A nő sikongott. — Nem érdekel... Tudja meg mindenki, hogy milyen vagy. Képmutató... Én bolond. Nem hittem senkinek... Pedig mondták, hogy megcsalsz. — Egy levél semmit se bizonyíthat — dörögte a férfi, hangjára felriadtak a csatornán tollászkodó lusta verebek. — Teszem azt... ha én most leülök és irok egy levelet... mondjuk a Kovács- nénak... igen, a Kovácsnénak. De, mindegy. Megírnám, hogy a férje ezzel, meg azzal .. Persze, elhinnék. És kész volna a botrány.., Mert taI ................I "I IJI.IPLll* — Hát ez! Nahát! — Mi van ? — Itt olvasom... a Daily Telegraphban. .. egy levelet... azt írja: “A koncentrációs táborok Auschwitz után huszonegy évvel ismét életünk részévé váltak. . .,r pótrémhír — Ez igy van, sajnos. Miért csodálkozik? Ez igy igaz, szó szerint! Amit a Dél-afrikai Unióban meg Rhodesiában a színesekkel müveinek, az fasizmus. Az igenis Auschwitz! — Várjon! Még nem olvastam felf Azt írja. tovább : “és a világ hallgat, mint a sir... ” — Ez nem igaz! Dehogy is hallgat! A világ nagyon is beszél, csak az angol miniszterelnök folyton mellébeszél. .. — Várjon! — Mire Várjak? Ha eddig hagyta őket garázdálkodni, akkor most miért gondolja, hogy egy- .«erre... — Hallgasson már, az istenért! Nem hagy végigbeszélni ! Ez a levél, amelyet a Daily Telegraph közöl, ez egy New York-i levél, amelyikben... —+ New York! Chicago! És a déli államok! Az már nyílt fasizmus, ami ott a négerekkel történik! fis micsoda parlament az, amelyik a XX. század második felében nem hajlandó a néger gettókat ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol \ ZSEBSZÓTÁR I két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség i [ Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, ! 130 East lóth Street, New York. N. Y. >0003 ! címen aawwwMwwwwwwwvwwwwr’ swmw megszüntetni ? — Hagyja már abba! Az a levél nem a gettókról ir, hanem a koncentrációs táborokról... — Amiket az amerikaiak Vietnamban létesítettek. Huszonegy évvel Hitler után népirtás, felperzselt föld, koncentrációs táborok! De nem igaz, hogy a világ hallgat! Miért mondja, hogy a világ hallgat? — Maga nem hallgat! Csak egy percig hallgasson már, hogy felolvassam végre... — No. — A Daily Telegraph közöl egy levelet New Yorkból, amelyben ez áll szó szerint: “A koncentrációs táborok Auschwitz után huszonegy évvel ismét életünk részévé váltak és a világ hallgat, mint a sir. Az ENSZ, a vallásos szervezetek nem tiltakoznak...” — De ez nem igaz! — Már megint! — De ha egyszer nem igaz! Honnan veszik, hogy a vallásos szervezetek nem tiltakoznak? A buddhisták nyílt utcán elégetik magukat! Még a pápa is a legutóbbi enciklikájában aggódik. És az ENSZ? Lemondott a főtitkár, mert nem hajlandó Johnsonék háborús bűntetteihez asszisztálni. — De itt nem erről van szó! — De erről van szó! Annyira erről van szó, hogy egy nemzetközi biróság alakul az amerikaiak háborús bűncselekményeinek a kivizsgálására. A nürnbergi per szerint, a fasiszta háborús bűnösök ellen indított hajdani per szellemében fogják feltárni.. . — De aki ezt a levelet irta... —Annak tökéletesen igaza van! Aki ma Auschwitz ellen küzd, az az amerikai ujfasizmust é3 háborús agressziót elitéli! Ennek a nemzetközi bíróságnak például olyan emberek a tagjai, mint Bertrand Russell, Peter Weiss, Simone de Beauvoir. Jean-Paul Sartre... — Fábián Béla! Érti?! ő az, aki a levelet... — 6 Is? Látja, ez rendes dolog tőle! Ismerem ugyan a múltját. Horthy álellenzéke, liberális nagytőke.. és húsz év óta odakint ellenünk dolgozik, de ha most ő is rádöbben, legalább Auschwitz miatt rádöbben... — Ha nem hallgat meg, itthagyom!... Értse meg! Fábián Béla irta ezt a Daily Telegrap-hnak New Yorkból. — Értem. — De nem az amerikai koncentrációs tábor?*- ról irta. ■—Hanem? . — A magyarországi koncentrációs táborokról. — A magyarországi? Hát ez., Ki.hiszi ezt el nuld meg, fiacskám, hogy az emberek a rosszat hamarább elhiszik, mint a jót. A nő újra csak sirt. — Ilyen betűket csak nő ir... És ilyen mondatot is... “Édesem, harmadik napja nem kerestél...’* A verebek újra nyugtalankodni kezdtek, aztán mégis megnyugodtak, tovább sütkéreztek a napon. — Becsületemre, hogy nem igaz — könyörgötfc a bariton. — No! Csillapodj már... Itt szakadjon rám a. .. csillár, ha igaz! Igen, szakadjon rám a csillár, ha. .. Ebben a pillanatban egy tarka kandúr kúszott a csatornára, a lusta verebek egyike kétségbeesetten csirpegett, a harmadik fiú kezében megfeszült a csúzli... A csillár két ága darabokban hullott a szőnyegre. A nő sikoltott, a férfi pedig dermedten várta, az ismeretlen hatalom további büntetését, amiért kételkedett hatáskörében és átkot kért tőle magára. A három lurkó utcákon át futott, futott A dombnak induló hajlatok egyikén megpihentek. A hosszabbik sokáig simogatta szöghaját, aztán megszólalt. — Mondtam, hogy add ide nekem.,. Én nem hibáztam volna, tudom. . A harmadik, termetre a középső, szégyenkezve hallgatott. — Holnap aligha jön el a kandúr — mondta szomorúan a legkisebb, aki mindig kételkedett. neki? Nem hogy idebenn, de odakinn?.. Nálunk ma már százezrével járják az országot a külföldiek, van köztük jó barát, közönyös ember, ellenség .. Még az ellenség sem hiszi! Arról panaszkodnak, hogy kevés a szórakozóhely, de hogy koncentrációs... Arról meg mi panaszkodunk, hogy sok minden dekoncentrált nálunk, itt-ott a termelés, az építkezés... De hogy koncentrációs?... Ez egy koncentrált... őrültség! — Na végre! Csakhogy együtt vagyunk! — De nekem olyan furcsa ez az egész! Nem hittem volna.., — Mit nem hitt volna? Fábián Béláról nem hitte volna? Az amerikai propagandáról nem hitte volna? Azt nem hittem volna, hogy már csak ilyen... póthireket lehet rólunk kitalálni... Azt nem hittem volna, hogy... Mondja, tényleg ilyen jól állunk? Komlós Jánost, Budapest H—u—M—O—R KÖNYV Kollégám büszkén újságolja: A közeljövőben jelenik meg “A boldog házasság titka” cimü könyvem, amelyben lélektani, biológiai és morális szempontból elemzem a házasság intézményét. — Gratulálok. Kapsz egy halom pénzt. — Kell is az nagyon. Sokba került a válásom. 1 MÁRKI KÁLIÁR 1 SZAVAL HANGLEMEZEN! \ Petőfi Sándor......... . A XIX. század költői j í Vörösmarty Mihály . . ------ A vén cigány j { Kiss József ................................ .. Tüzek j \ Babies Mihály ................ ........Husvét előtt ] I József Attila ..................... A város peremén | Ady Endre . . ----- -----Az ős kaján Edgar Altan Poe . . ___ A hoHó \ I Illyés Gyula ........ ........ Bartók j I cimü verseit szayaija nagy tehetséggel és ! mély átérzéssel. Eredeti ár $54W { Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pét- I dény S3 00, kettő *5.00. — Ennél szebb kari- j ! csonyi ajándékra még csak gondolni som \ | lehet. I I Amerikai Magyar Szó I * 130 East lóth Street I New York, N. Y. 10003 * Tiszteit Kiadóhivatalt I : Mivel lapom előfizetése lejárt, ide manókéi vei ? küldök megújításra $..............I * I * Név:.............. | * Cfm ................... * g Város. • • >.«, • AHmKi ....,«•, * Zip Code.............. I
