Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

& AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 19, 1967 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Egy olvasó kritikája a magyar mezőgazdaságról és a szerkesztőség válasza DUQUESNE, Pa. — Nem vagyok rossz szándék­kal a jelenlegi magyar kormány iránt, hiszen ők több jót tettek 20 év alatt, mint a Ferenc Jóska és a grófok, bárók kormánya 150, vagy 200 év alatt. Csak azt fájlalom, hogy a föld nem azoké, akik megművelik. De ha már elvették a földeket, miért nem iparosítják azt is, akárcsak a bányákat, vagy a gyárakat? S fizessen a kormány rendes fizetést a mezőgazdasági munkásoknak is, mint a bányá­szoknak. Ez volna a helyes eljárás és akkor volna kedve dolgozni a mezőgazdasági munkásnak. De igy, ahogy most van, szerintem zsarnokság, mert ha a kormánynak dolgozik, akkor a kormány fizes­sen is J. Szarka A szerkesztőség kérésére egy mezőgazdasági szakértő az alábbi választ adja a fenti levélre: A levél Írójának nem helytálló az a megállapítá­sa, hogy Magyarországon elvették a földet a pa­rasztságtól. Ilyet senki nem tett. A parasztság szö­vetkezetekbe tömörült és a föld a szövetkezetekbe tömörült parasztság tulajdona. Sőt, hogy az állam mennyire tiszteletben tartja a parasztok korábbi földtulajdonát, bizonyítja, hogy a parasztok által bevitt földért a szövetkezet földjáradékot tartozik fizetni. A szövetkezeti tag tehát csak azért, mert korábban saját tulajdonában volt a föld, munka- nélküli jövedelmet élvez, egészen addig, amig a szövetkezet tagja marad. Arról most nem beszé­lünk, hogy minden szövetkezeti tagnak lehet ház­táji földje a saját személyi tulajdonában, melynek megművelésében a szövetkezet korszerű techniká­val segíti a parasztságot. Ami az “iparosítás” hiányát illeti, meg kell je­gyezni, hogy ennek a szükségességét a hazai köze­gek is felismerték. De figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság iparosítása mindenhol a világon (az U.S.-ben is) hosszabb folyamat, mint maga az ipar megteremtése. Az U.S.-ban is akkor követke­zett be a nagy ugrás, amikor az ipar elég erős volt ahhoz, hogy agrotechnikai, agrokémiai, stb. termé­kekkel nagy tömegben elláthassa a mezőgazdasá­got. A levélírónak figyelembe kell vennie, hogy az uj Magyarország lerombolt és mindamellett fejlet­len ipart vett át 1945-ben. Azóta mindössze 22 év telt el és Magyarország az iparilag közepesen fej­lett országok sorába lépett. Másodszor: a mezőgaz­dasági nagyüzemek zöme csak 1959—1961-ben jött létre. Tehát mindössze 5—7 éve jött létre a piac, amely uj igényeket támasztott az iparral szemben. Arról lehet vitatkozni, hogy az ipar elég gyorsan reagált-e az uj igényekre. Az is vita tárgya lehet­ne, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek rögtön fel­ismerték-e, milyen követelményeket támaszt a nagyüzem. Mindamellett tény, hogy a mezőgazda­ság termelő erőinek összetételében forradalmi vál­tozások történtek. Figyelembe kell venni, hogy a nagyüzemek meg­ISMÉT KAPHATÓ ssssssssssssssss| “LEARN HUNGARIAN” f Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul ® / akarnak tanulni 8 ® Gyönyörű keménykötésben, finom papiron, raj- ® % zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti % Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában * Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a ifi MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 1 § 13« East 16 th Street, New York, N. Y. 10M3 % alakulásakor az akkor meglévő és a kisüzemi ter­melésnek megfelelő termelő eszközök nagy részét kiselejtezték. Volt tehát egy időszak (1959—63), amikor pótolni kellett a kiesett termelőerőket. Az állam igen nagy összegű hosszúlejáratú hitelekkel sietett a szövetkezetek segitségére. Az eredmény nem maradt el. Ma a magyar mezőgazdaság összes vonóerőkapacitásának mintegy 80 százaléka gépi vonóerő. Ez óriási változás. Néhány adat: tí A ü 2 a A 2 fid ^3 iS ■ -Q d a dg 5 is ■ S S tu '2 9 ‘2-2 1 II ** is I ll 6? O u -o -g w S ~ 'S :Q p g 'S OS >. .6 -go M 23 >■ J-I M 3 n o_ w -03 w P h a o —_____o a 1935 ~7Öl4~ 1389 — — 1950 13377 717 57 1851 1960 41015 225 165 7477 1966 65495 134 283 14792 Megjegyezzük, hogy mig 1960-ban 1 kát. hold szántóra 81 kg, addig 1966-ban már 1677 kg mű­trágya jutott. Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy a számokból olvasni lehessen. Javítani kell az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek árarányát. Ez a munka már évek óta folyik, de bizonyos időbe telik a módositás, hiszen az sokoldalú érdekeket érint. Mindenesetre a leg­utóbbi 3 évben igen jelentős áremelések történtek a mezőgazdaság javára és ez a tendencia folytató­dik a jövőben is. Meg kell jegyezni, hogy olvasónk nem vette figyelembe, hogy Magyarországon a szö­vetkezeti parasztság társadalombiztosítási és nyug­díjrendszere megvalósult. (Ez talán egyedülálló a világon.) A magyar kormány eltökélt szándéka, hogy összhang jöjjön létre a város és a falu között. Ez a folyamat megkezdődött, aminek egyik bizo­nyítéka, hogy a korábbi nagyarányú eláramlás a faluból megállt és — különösen a korszerű techni­kához értő falusi származású fiatalság részéről — megkezdődött a kívánatos visszaáramlás a túlzsú­folt városokból. A béke és szeretet híve CALIFORNIA. — Küldök három dollárt a nap­tárra, sajnos a sovány jövedelemből többre nem telik. Az újságot igen szeretem, mert az igazságot meg meri mondani és mert a béke, szeretet hive. P. Macsi Amikor az öregek beszélgetnek A VÉNÉL, N. J. — Együtt üldögélünk és elbe­szélgetünk. Azt mondja az egyik, hogy neki a lába fáj, a másik jajgat a fájós derekára. Azon tűnő­dünk, mi lehet az oka mindennek? Azt mondja az egyik: talán sokat ettem,, a másik meg: talán sokat ittam. A kávét, a tojást ki kellene hagyni, ha a tej jó volna, azt kellene fogyasztani. De amióta a tej ki van finomítva, fehér kotyvalék lett belőle, egye meg a macska. Találsz még sok mindent és meg is próbálod, de bármit is fogyasztok mindig csak odajutsz, hogy ez sem jó már nekem, az sem segít rajtam, hiszen kémiai anyaggal kevernek itt mindent. Elvitték a jó húst, elvitték a jó vajat, nincs sem­mi ize. Mondanom sem kell, hogy elérkeztünk a ké­miai világba. Amikor még kicsi gyerek voltam, há­rom évig szoptatott az anyám, azután kecsketejen, babon, borsón, kásán nevelt nagyra. Jól emlék­szem a túrós csuszára, a disznóorral főzött töltött káposztára, néha kolbász, hurka. Most is vágyok rája. Azt hiszem, hogy ha még ezeket fogyaszta­nánk, talán a láb és derékfájást is jól elbírnánk. Itt ülünk kettesben, a múlton tűnődünk, de nem sok időnk van már, nem is panaszkodunk. Ablonczy Pál EGÉSZSÉGÜGY Kétmillió időskorú nagyothalló A Medicare nem nyújt segítséget Ha ön is azok közé az öregkoruak közé tarto­zik, akiknek hallása leromlott, anyagi körülmé­nyeitől függ, hogy tud-e ezen segíteni. Ha az orvos a hallás megjavítására operációt, vagy gyógykezelést ajánl, a Medicare fedezi a költségeket, a szokásos levonásokkal: az első 40 dollár kórházszámlát és az első 50 dollár orvos­számlát a beteg fizeti, valamint a további orvosi költség egyötödét. Ha azonban az orvos hallóké­szüléket ajánl, a Medicare ehhez semmivel sem járul hozzá. Egészen helytelenül, a Medicare egészségi biz­tosítás nem vonatkozik hallókészülékre, szemüveg­re és hamis fogakra. A Public Health Service jelentése szerint az or­szágban hat és fél millió egyénnek rossz a hallása; ezeknek legkevesebb Vá-a 65 éven felüli. Egyese­ken segít a hallókészülék, de ezt csak orvosi vizs­gálat állapíthatja meg. A hallókészülékek százasokba kerülnek Ha az orvos hallókészüléket ajánl az erre rászo­rult el lehet k é s z ü Ive, hogy esetleg 350 dollárt kell fizetnie egy tranzisztoros, száraz elemes ké­szülékért, azonkívül állandó költségei lesznek aa uj elemek beszerzésével. Erről jelent a Consumers Reports, a Consumers Union független kutatóvál­lalat kiadványa. A C.U. a hallókészülékekről ta­nulmányt végzett, mely szerint — habár nyilván­valóan nagyon fontos, hogy orvosi tanáccsal lás­sák el a nagyothallókat, — mégis tiz hallókészü­lék közül nyolcat csakis a kereskedő tanácsára vesznek meg. Csak egyetlen állam, Oregon Írja elő, hogy a hallókészülékeket eladók valamennyire értsenek mesterségükhöz. A Cons umers Union-nak egy nyomtatványa megmagyarázza a hallási hibák megállapításának nehézségeit és a helyes hallóké­szülék kiválasztásának bonyolultságát, jelentést tesz az általuk megvizsgált és kibróbált hallóké­szülékekről, amelyekből 300 különböző fajta van forgalomban. Ez a nyomtatvány felsorolja a Na­tional Association of Hearing and Speech Agen­cies által országszerte helybehagyott hallási kli­nikákat. A nyomtatványt 15 centért és 10 cent portódij beküldésével meg lehet rendelni a követ­kező címen: Consumers Union, 256 Washington St. Mount Vernon, N. Y. 10550. Akinek egészségügyi felszerelésre van szüksége A betegeknek otthonukban néha kórházi ágy­ra, tolószékre, oxigén-sátorra, vagy más egész­ségügyi felszerelésre van szükségük. Ezek mind nagyon sokba kerülnek. A Medicare “Part B” ré­sze az ilyen felszerelés bérletére is vonatkozik, ha azt az orvos előírja, bármilyen hosszú időre. Habár a Medicare az ilyen felszerelés megvá­sárlását nem fedezi, van mód arra, hogy a vásár­lás költségei is fedezve legyenek. Sokféle egészségügyi felszerelést azzal a felté­tellel lehet bérelni, hogy ha a bérlet kifizette az árát, a felszerelés a bérlő birtokába kerül. Ebben az esetben a bérlet részletfizetésnek számit. Ha a felszerelés használata hosszú ideig “orvosilag szükséges”, a teljes árát fedezheti a Medicare. Más esetben a bérlő kifizetheti a bérletben lefi­zetett összeg és a vásárlási ár közötti különbsé­get. Mindkét esetben a felszerelés az ő tulajdona lesz. Washingtonban a Federal Aviation Administra­tion számos rendelettel szigorította a légi utazás biztonsági szabályait. A szigorításoknak az a célja, hogy szerencsétlenségek esetén több életet lehes­sen megmenteni. Evégből sokkal több kijáratot kell építeni az uj repülőgépeken. Kétmilliárd dollárra becsülik a változtatások költségét, amelyet való­színűleg felemelt viteldijak formájában az utasok­nak kell maj4 megfizetniük. „ v ,

Next

/
Thumbnails
Contents