Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

Thursday, October 19, 1967 AMERIKAI MAGYAt SZÓ — HUNGARIAN WORD • 12345678900$1234567890$1234567890$1234567890$12358 • rt g IA SZÁMOK BESZÉLNEK f 3 írja: Eörsi Béla 2 #12345678900S1234567890$1234567890$1234567890$12358« A Szovjetunió félszázados gazdasági fejlődése Nem állítjuk, hogy a szovjet gazdasági sikerei csodához hasonlatosak, de mindenesetre leszögez­zük a tényt, hogy az utóbbi 50 évben egy ország­ban sem volt ilyen bámulatos fejlődés. Igaz, hogy Oroszország oly gazdag területben, ásványkincsek^ ben, értelmes lakosságban, hogy egyedül csak az Egyesült Államok gazdagságához tudjuk hasonlíta­ni. Az elmúlt 50 évből azonban csak 30 éven át ju­tott a békés fejlődés lehetőségéhez. Az első 10 év alatt (1917—1927) csupán annyit érhetett el, hogy az első világháború színvonalát elérje. Az első világháború, a polgárháború és a száraz­ságokozta éhség tönkre tette a cári idők ál-jómód- ját és 10 év kellett, hogy a gazdasági viszonyok megjavuljanak. A következő (1928—1940) korszak­ban (nevezhetnénk az ötéves tervek idejének) fej­lődött ki az a gazdasági és főként technikai épít­mény, amely lehetővé tette a II. világháború győ­zelmét. Utána újból a szomorú felépítés korszak* jött, amely szintén 10 évig tartott. Újságjainkban, a hidegháború megkezdése előtt sokszor Írtak ar­ról, hogy a nácik mennyire tönkretették a Szovjet­unió területét. Talán két kis adat megvilágítja ezt a szomorú állapotot. A bevetett terület 41%-át ve­szítették el 1942 őszén és az őszi búza és kukorica termőföldek 75%-át, ami azt jelenti, hogy Orosz­ország legjobb földje veszett el. 1950-ben kezdődik az újabb előretörés. Mind­nyájan figyelemmel kisértük a technikai fejlődést (főként a legmodernebb: a sputnik és a jet), amely erőteljes haladást mutatott. Az ipar óriási arányok ban törtetett előre, a mezőgazdaság küzködött, lassúbb mértékben, mégis jó eredményt tudott fel­mutatni. A lakosság száma 1920-ban 134.2 millió, most kb. 235 millió, de számításba kell venni, hogy 1914-től 1920-ig 16 millióval csökkent a háborúk és rossz táplálkozás miatt és 1941—1947 alatt 25 millió áldozata volt a Hitler gyilkosoknak. Nem érthetnénk meg a Szovjetunió ritmusát, ha nem ismerjük a politikai okokat, amelyek a gazdasági formákat befolyásolták. Oroszországot 1917-től kezdve a kapitalista államok tudatosan ellenséges félfasiszta államokkal vették körül. A hiteltől megfosztották, kereskedelmét meg­béklyózták. így elsősorban nehéziparát kellett ki­fejlesztenie, amig a fogyasztásra szánt könnyű­ipart és a mezőgazdasági szükségleteket nem tud­ták elegendő tőkével és munkaerővel ellátni. Ez helyes gazdasági politika volt, mert megfelelő fel­szerelés nélkül nem tudott volna Hitler csapataira döntő csapást mérni. Az Egyesült Államok kb. 10 százalékát adta a szükséges hadianyagoknak, 90 százalékát asszonyok, gyermekek, öregek és rok­kantak készítették a kiürített és távolban felépí­tett gyárakban. 1950 után sem lehetett békésen építeni. Chur­chill “hálaképpen” kihirdette a “Hideg Háborút”, pedig Anglia a Szovjet megtámadása révén jutott csak levegőhöz 1941-ben. A Szovjet azonban csak 1958-ban, amikor már az “A” és “H” bombát fel­találta. amikor a Sputnik révén a világ bámulatát vívta ki és a “missile”-gyártásban is eredményeket ért el, tudta háború veszélye nélkül gazdaságát tovább építeni. Az ötéves tervek A Szovjetunió történetét az 5-éves tervek meg­figyelésével lehet a legjobban értékelni. Az első tervnél 24.8 milliárd rubelt fektettek be (809c a nehéziparba), a másodiknál már 95.5 milliárd ru­belt tudtak előteremteni, a harmadiknál (amelyet az 1941 júniusban kitört háború megállított) 138.5 milliárd rubel befektetést mutathatott ki a szovjet gazdaság. Mindez az orosz munkás és földműves kopekjaiból került ki, mert semmiféle külföldi hi­telt nem élvezett, mint pl. a U.S. az 1865—1914 közötti fejlődése korszakában. A németek 31,850 ...................... ipartelepet tettek tönkre, igy a negyedik terv hely­reállítással foglalkozott. Az utóbbi években az ötö­dik, hatodik és hetedik tervet hajtották végre, nagy sikerrel, annak ellenére, hogy néha voltak keser­ves csalódások. Az 1950—1957 években Oroszor­szág évi fejlődése ötször annyi volt, mint az U.S.-é az Eisenhower idő alatti stagnáló korszakban., Mezőgazdasága és főként állattenyésztése nem volt képes az iparban elért sikereket utánozni. En­nek sok oka volt, amelyeket más alkalommal fej­tünk ki. Mindenesetre tény az, hogy 1917-ben inég faekékkel szántottak és ma a mezőgazdaság 70%-a gépesítve van. A mezőgazdaság lassúbb fejlődését szűz és nemhasznált talajok feltörése utján ipar­kodtak pótolni. Az 1956. évi adatok alapján 89.6 millió holdat vettek termelés alá, főként a Kazpkh Köztársaságban és Nyugat-Szibériában. 3. A Szovjetunió jövője Említettük, hogy a Szovjetunió nagyon gazdag ország. A cári Oroszország is az volt, bár ásvány­kincsét még akkor nem fedezték fel. Amikor a ka­pitalista hatalmak elzárták a külvilágtól, kénytelen volt otthon kutatni nyersanyagok után és meg is találta azokat. Az USSR a világ vasércének 50%- nyi tartalékát bírja, a manganéznek 88%-át, a ká­liumnak 54%-át, a világ ismert szénlerakatának 57%-át és a világ legnagy obb erdőterületét. A két világháború megmutatta, hogy gyárakat és bányákat keleten, vagy Szibériában (főként az Ural és az Altai-hegyek közötti vidéken) kell elhe­lyezni. Nyersolaj és természetes gáz lerakata a vi­lág ismert tartaléka 20%-ának felel meg; a fenti okból uj forrásokra törekedtek az eddigi kauká­zusi (bakui) telepek mellett. Az orosz nép megtanult Írni és olvasni, a fele már városi lakos és sok a tanult szakmunkás. Orosz országnak mindig voltak tudósai, zeneművészei és kiváló irói, most újabban a rendkívül jó iskola- rendszer mellett ez megtízszereződött. Az ország oly nagy, hogy még 100 millió lélek könnyen elfér benne. Nyersanyag gazdagsága, értelmes, szorgal­mas népe és jól működő rendszere biztosítja a jövőt. A MEDICARE EGY ÉVI MŰKÖDÉSE (Folytatás a 3-ik oldalról) né az eljárásokat és sok Medicare beteg részére anyagi előnyökkel járna. Akik eddig ellenálltak a programnak, azok most is nagy propagandát fejte­nek ki ellene, abban a reményben, hogy ha kihang-. súlyozzák nehézségeit, azzal talán megakadályoz­hatják a program további kiterjesztését. Igaz, hogy a Medicare programban nagyon sok a hiányosság. Ezek közé tartoznak a levonandók, mint . az első 50 dollár és a 20%, amit a betegnek kell fizetnie. A szakértők becslése szerint, egy idős személy or­vosi költségeinek kevesebb, mint 60%-át fizeti meg a program, egyrészt a levonandók miatt, másrészt mert bizonyos fontos egészségügyi szolgálatokra nem vonatkozik. Ezek miatt az öregek addig halo­gatják kezeltetésüket, amig könnyebb bajuk súlyos betegséggé fejlődik. A kongresszus előtt levő ja­vaslatok semmit sem ajánlanak ezeknek a problé­máknak a kiküszöbölésére. Amit nem fedez a Medicare Mindezek mellett még más komoly terhek is há­rulnak az idős emberekre, amelyeken a Medicare sem segít. Nem vonatkozik orvosságokra, sem szem vizsgálatokra. A 65 évesnél idősebbek többségének van valamilyen krónikus betegsége, amely bár nem kíván kórházi kezelést, de rendkívül drága orvosságoknak az állandó szedésével jár. Nagy hányadát teszik ki az egészségügyi költségek­nek az orvosságok. Egy 1964—65-ös közegészség- ügyi jelentés kimutatta, hogy a 65 évnél idősebbek évente $50.20*t költenek receptre irt orvosságokra és hasonló szükségletekre, mint pl. inzulin, melyek­re nem vonatkozik a Medicare, A szem romlása is nagyon gyakori az öregeknél; gyakran szükségük van szemvizsgálatra és uj szemüvegre. Ezeket a fontos .dolgokat és más hasonlókat — mint pl. or- thopéd felszerelések, hallókészülékek, tolószékek, fogorvosi szolgálatok — kizárja a Medicare, holott ezekre van az öregeknek a legnagyobb szükségük. • Nyilvánvaló, hogy a Medicare továbbfejlesztésé­vel az amerikai egészségügyi szolgálatokat radikáli-. san át kellene szervezni. A kormánynak először is sokkal szigorúbban kellene ellenőriznie az egész­ségi intézményeket és az orvosokat. Jelenleg külön­állóan működő kórházak, hivatalok, laboratóriumok és privát orvosok látják el az egészségi szolgálato­kat, túlsók költséggel és elégtelen eredménnyel. Az orvosok 85%-ának egyéni prakszisa van, holott ma már egyre többen elismerik, hogy a megszer­vezett egészségi szolgálatok gazdaságosabbak és a betegre nézve előnyösebb eredménnyel tudnak mű­ködni. Elkerülik a munkaerő pazarlást és több gondot fordíthatnak a betegség megelőzésére. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet a sokezernyi kis, egyéni gyógyszertár, amelyekben a gyógyszerek különféle néven forgalomba hozott, zűrzavaros töm kelegét rendkívül drágán árusítják. A gyógyszere­ken a hirdető vállalatok és a közvetítők busás hasz­not csinálnak. Fontos körülmény volt a Medicare első évi mű­ködésében az a vita, hogy kinek mennyi jusson a költségvetésből. A kormány most minden eddigi­nél többet költ egészségügyre, de a velejáró költ­ségek is minden eddiginél magasabbak. Mégis pa­naszkodnak a kórházak és az ápoló otthonok. Azt állítják, hogy vesztenek a Medicare betegeken és ezért a többi betegekre hárítják a külön költségek viselését. Annyira megdrágultak ezek az intézmé­nyek, hogy még az “AMA” is kifogásolja, hogy a kórházak gátlás nélkül emelhetik a betegellátás költségeit. A megdrágult kórházi kezeléssel együtt komoly problémát okoznak az orvosi honoráriu­mok, amelyek 1966-ban 40 év óta a legnagyobb arányban emelkedtek (7;8%) és minden jel arra mutat, hogy ez évben legalább ennyivel lesznek magasabbak. Nyilvánvaló, hogy a Medicare “B” részének, az orvosi kezelésnek költsége is több lesz, mint amennyire eredetileg számítottak. A kormány csak 1967 végéig köteles havi 3 dollár­ért nyújtani ezt a biztosítást. Azután, egész bizto­san felemelik á dijat. Már most javasolják, hogy 4 dollár legyen g.jiavi dij. .. A Medical Enonomics nevű szaklap jelentette, hogy a háziorvosok honoráriuma 2a %-kai, á bel­gyógyászoké 40%-kai emelkedett a Medicare élet- .belépte óta.. A gyermekgyógyászok díjazása nem emelkedett, ami nagyon jelentős, mivel csak gyer­mekeket és nem Medicare betegeket kezelnek. Még mindig folyik a vita, kevés eredménnyel akörül, hogy a kormány megállapítsa a márkás gyógyszerek hatásosságát a vegyi néven árult, jó­val olcsóbb gyógyszerekkel szemben. Ennek alap­ján a törvénynek gondoskodnia kellene arról, hogy a Medicare keretében az orvos a hatásos orvossá­gok közül a legolcsóbbat írja elő. Az egyre tornyosuló egészségi költségekkel szem ban azonnali akcióra van szükség. Ha a kongresszus mégis megengedi továbbra is a közvetlen számlá­zást, legalább a “szokásos és mérsékelt” honoráriu­mok táblázatát minden orvos rendelőjében ki kel­lene függeszteni a beteg tájékoztatására. A program telj-esitményei Mindent egybevéve, hibáival és hiányosságaival, a Medicare mégis fontos kezdeti lépés a közegész­ségügyi szolgálatok terén. Sokmillió idős égvén ré­szesült kórházi s orvosi kezelésben a Medicare első évében, akik közül nagyon sokan semmilyen, vagy csak elégtelen orvosi ellátást kaptak volna. Amel­lett nem kellett emberi méltóságuktól megfosztot tan könyörögniük a kezelésért, mert ez most ter­mészetes jussa minden 65 éven felülinek. A Medicare elősegítette az egészségügyi szolgá­latok színvonalának emelését azzal, hogy csak a ki­vánalmaknak megfelelő intézmények közreműkö­dését fogadta el. A Medicare révén a kisebbségi csoportok tagjai is ugyanolyan bánásmódban ré szesülnek, mint mások. A jelenlegi hiányosságok kiküszöbölésével és az adminisztrációs nehézségek megszüntetésével az öregkoruak olyan egészségi szolgálatokban részesülnek, amelyeket, mint civili­zált ország lakosai, joggal megérdemelnek. Sajnos, hogy a program kivitelezői semmi haj­landóságot nem mutattak, hogy a kórházi és orvosi intézmények elfogadott szokásaival és működési formáival szembeszálljanak, holott ezek hátráltat­ják a Medicare program hatásosabb működését. Ha nincs megfelelő ellenőrzés és szigorítás^az. egy . re növekvő költségek megakadályozhatják, hogy az * öregek megfelelő orvosig kórházi ellátást kapjanak, mert ilyen körülmények között a szolgálatokat sem feljavítani* sem kiterjeszteni nem lehet.-

Next

/
Thumbnails
Contents