Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-12 / 41. szám
Thursday, October 12, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD m. Victor Perlő: AFL-CIO vezetői felfigyelnek az importálás veszedelmére Az AFL-CIO tagságának felét képviselő szak- szervezeti vezetők bizottságot állítottak fel, azzal a megbízatással, hogy az esedékes országos konvencióra import-korlátozási javaslatot dolgozzon ki. Több szakszervezeti vezér felszólalt az olcsó munkaerővel előállított importcikkekből eredő munkaveszteség miatt. Méltatlankodásukat fejezték ki afölött, hogy az emiatt elbocsátott munkásokról a kormány semmiképpen nem gondoskodott. George Baldanzi, a textilmunkások vezetője követelte, hogy mondjanak ki teljes tilalmat a 12—26 cent órabér mellett előállított cikkek importálása ellen. Azt kérdezte: “Ugyan mi az ördög jót teszünk hazánknak, vagy a világ békéjének, ha Taiwanba és Hong Kongba exportáljuk a munkát?” Az építkezési munkások vezetője, Peter McGa- vin, azt a vádat emelte, hogy azzal vették rá az AFLrCIO-t a “Kennedy Round” vám-redukálási törvénykezés támogatására 1962-ben, hogy egy függeléket adtak hozzá, amely bizonyos “kárpótlási segélyéről gondoskodik az importcikkek révén munkanélkülivé vált munkások számára. A kormány azonban sok más Ígéretével együtt, ezt sem váltotta be. Most aztán a “Kennedy Round” vámredukálásai, melyekben végül megegyeztek, az amerikai munkásság számára újabb csapást jelentenek. Nem alaptalan ez a félelem. A gépszerszám importálás 1967 első 7 hónapjában 88 százalékkal emelkedett, az acél behozatal pedig a 6.2 millió tonna rekordmennyiséget érte el. Augusztusban, első ízben, több mint 70 ezerre emelkedett az importált automobilok száma, melynek révén minden 8 eladott autóból egy import áru. A japán * gyártmányú színes televízió- készülékekből 400 ez- rét hoztak be, 240 ezerrel többet, mint a műit évben. Gépekből és közlekedési eszközökből, az 1965. évi 2.9 milliárd dollárnyi értékhez viszonyítva, 1966-ban 4.8 milliárd dollárnyit importáltak és ez évben megközelíti a 6 milliárd dollár értéket. Import áruink textil cikkekben háromszorosát, színes fémekben a kétszeresét, vas- és acélárukban több mint másfélszeresét teszik ki export árucikkeinknek. És mindez annak ellenére, hogy pangás állt be az Egyesült Államok üzleti életében és még mielőtt a “Kennedy Round” vám-redukálásai életbe léptek volna. Ezek nem a vak gazdasági törvényszerűség következményei, hanem egyszerűen az amerikai nagy vállalatok és a kormány 20 éven keresztül folytatott’ gazdasági politikájának előre kiszámítható eredménye. Abból az imperialista politikából erednek, amely az áru helyett tőkét exportál és amely a gyarmati sorban elnyomott, alacsonybérü külföldi munkások által előállított árut hozza piacra, a szervezett, “szabad” belföldi munkások termékei helyett. Az U.S. bázisok és a nukleáris fegyverek fedézete alatt, a bábkormányoknak és a kizsákmáA^vv.w.v.v'.v.w.v/.v.v.w.v.v.'.VAV.í; Ajándék 7—77 éveseknek! £ j SZÜLŐFÖLDÜNK f A most megjelent művésziesen illusztrált 560 I oldalas könyv a külföldön élő ■[ magyarság könyve! ■! ! Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon % I át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi £ szemelvények megértéséig! V A Szülőföldünk • közel hozza Magyarországot, annak népét, !■ • tájait, történeimét, zene és népdalkincsét 5 Ára: $3.95 ! Megvásárolható minden magyar könyvet' <! I árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál j! Sw^vwwv«vvvvwvvvwvvwwwi/vvvw.wwv,t nyolásban milliomos csendes társaknak megvesztegetésével, az amerikai nagyüzemek óriási nemzetközi birodalmat építettek fel, melynek nincs párja a történelemben. Már most elismerten évi 8 milliárd dollár hasznot húznak ebből a birodalomból. Több mint 50 milliárd dollár értékű és egyre növekvő mennyiségű amerikai rendelésre készült külföldi gyártmányú árut hoznak be az országba, azonkívül olyan külföldi cégektől is vásárolnak, amelyekben amerikai érdekeltségek is részesednek. Különösen azóta lendült fel az import kereskedelem, mióta a vietnami háború a belföldi árakban nagy emelkedést okozott és versenyképessé tette a külföldi árut. A dollár meggyengült helyzetéből kifolyólag és az Egyesült Államok egyre nagyobb izoláltsága miatt, Washington kénytelen nagyobb kereskedelmi engedményeket tenni, hogy “szövetségeseinek” kétes politikai támogatására továbbra is számíthasson és megakadályozza őket a dollár aláásásában, ha esetleg aranyban kérnék a fizetést áruikért és szolgálataikért. Nemrégen, egy washingtoni tárgyaláson, a japánok nem voltak hajlandók elfogadni semmiféle szigorítást az U.S.-be exportálandó áruikra és figyelmeztettek, hogy a szigorítás a japánok részéről gazdasági megtorlást vonna maga után, különösen amerikai farmtermékekkel szemben. E rovat olvasói számára mindez nem újság. Mi már évek óta kipellengérezzük a “nemzetközi szökevény gyárak”-at. Az AFL-CIO vezetőségét is nagy felelősség terheli ezekért, mert támogatták a külföldi és belföldi kommunista-ellenes politikát, a tengerentúli beavatkozásokat, a katonai bázisokat és a velük járó háborúkat. Soraikból eltávolították azokat, akik ezeknek ellenálltak. Hozzájárultak ahhoz, hogy a nagyvállalatok a kommunista-ellenes- séget használják fel hódításuk céljaira. Semmi sem utal arra a washingtoni tárgyalásról szóló jelentésben, hogy ezek a szakszervezeti vezetők a bajok okát megmagyarázzák tagjaiknak, vagy hogy a Meany-klikk hajlandó érdemleges küzdelmet folytatni a munkalehetőséget leromboló importálások ellen. Hogyan lesz képes az amerikai munkásság hatásos ellentámadást kezdeni a munka megőrzésére? Nem a kvótákért és behozatali szigorításokért való elaprózott követelésekkel, melyek tulajdonképpen csak függelékei az imperialista külpolitika további támogatásának. Ennek a kulcsa abban rejlik, hogy a munkásságnak elleneznie kell a nagyvállalatok politikáját belföldön éppúgy, mint világszerte, kiindulva az amerikai munkásság tömeges kezdeményezéséből, mely egyik napról a másikra kiűzhetné az amerikai támadókat Vietnamból. Ez minden másnál hatásosabban idézné elő a “nemzetközi szökevény gyárak” hanyatlását, mert tévedés ne essék: Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak népe — hogy Nyugat-Európáról ne is beszéljünk — meg akar szabadulni az amerikai nagyvállalatoktól. Meg is fog szabadulni tőlük, mihelyt felszabadulnak az U.S. közvetlenül, vagy közvetetten gyakorolt katonai uralmától. Akkor majd egy másféle U.S. kormány vezetésével lehetséges megkezdeni egy munkás-külpolitika kidolgozását, beleszőve a teljes belföldi foglalkoztatottságot. Ennek tervezésében az egész ország népének részt kell vennie és ne valami hamis, “liberális kereskedelmi politika” legyen az alapja, amely csak az óriási részvénytársaságok és nemzetközi haszonélvezetük számára liberális, s a monopóliumok, kartellek terveinek felel meg. A novemberi szakszervezeti konferencia többet tehet az olcsó munkaerőből eredő cikkek importálása ellen, mint a kijárók és a harcias hangzású beszédeket mondó AFL-CIO bürokrácia együttvéve. Jól’ tennék, ha ezt a kérdést kellően előtérbe helyeznék a konferencián. ävswvv\v\\\vvi««vwv\v\\v\v\\\v\\\\\«: KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! Hanoi üdvözli az uj VDK-szovjel segélyegyezményt A Vietnami Demokratikus Köztársaságban széles visszhangot keltett a Szovjetunióval kötött uj egyezmény a harcoló Vietnamnak nyújtandó gazdasági és katonai segélyről. A hanoi rádió többször is megismételte az erről szóló részletes közleményt és idézte a kommentárokat, amelyek egybehangzóan a VDK és a Szovjetunió barátsága és harci összeforrottsága uj nagy szerű kifejezésének nevezik a moszkvai szerződést. A VDK néphadseregének napilapja, a Quan Dói méltatta az uj szovjet harci repülőgépek, föld-levegő rakéták, tüzérségi és gyalogsági fegyverek, valamint egyéb modern eszközök szállításának jelentőségét. “Harcunk kemény megpróbáltatások előtt áll —• irta a Nhan Dán —; a most megkötött egyezmény is megmutatja, mennyire számíthatunk barátainkra. Ez lelkesít és erőt ad. Köszönet ezért a testvéri Szovjetuniónak, a testvéri szovjet népnek.” Tiltakozás a dél-afrikai apartheid ellem A metodista egyház legnagyobb szervezete, a Methodist Board of Missions, határozati javaslatot hozott, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha a First National City Bank megújítja hitelszerződését a faji elkülönítést gyakorló Dél-Afrika kormányával, visszavonják a banktól 10 millió dollárt kitevő befektetésüket. Ezzel a határozattal fejezi ki tiltakozását a metodista egyház az ellen, hogy a bank részese egy 10 bankból álló conzorciumnak, amely 40 millió dollár megújítható hitelt nyújt Dél-Afrikának. AZ AMERIKAI ‘ZÖLDSAPKÁSOK’ BOLÍVIÁBAN A Buenos Airesben kiadott hetilap, Siete Diaz nemrég közölte, hogy a bolíviai katonaságot az amerikai “Green Beret” erőinek tagjai képezik ki és amerikai fegyverekkel látják el az országban működő felszabaditási mozgalom letörésére. Pablo Alonso, a hírlap bolíviai tudósítója küldte be a jelentést, miután szemtanúja volt a “zöldsapkások” kiképzettjei által amerikai fegyverekkel folyó gerilla-ellenes harcoknak. LAK ÁS EG YENLŐSÉGI JAVASLAT MILWAUKEE-BAN A lakáskiadás terén a diszkrimináció megszüntetésére javaslatot nyújtott be a Milwaukee, Wis.-i városi bizottságban Mrs. Vei R. Phillips, a 19 tagú bizottság egyetlen női tagja. Mrs. Pillips, aki maga is néger, a városi tanács előtt kijelentette, hogy már elég régóta elhanyagolják a szegény néger lakosok igényeinek kielégítését. A 23 napja szüntelenül folyó tüntetések nyomán benyújtott javaslatot a teremben lévő polgárjogi önkéntesek megéljenezték. Millió dolláros bika North Salemben, a New York városától nem messze lévő faluban van a világ legelső bikája. Két tenyészfarm vette meg pár évvel ezelőtt 280 ezer dollárért és most egy harmadik partnert találtak, aki a harmadrészért 333 ezer dollárt fizetett. Ez a bika, mely a “President” névre hallgat, 1964-ben Chicagóban a nemzetközi állatkiállitáson az első dijat nyerte. | Amerikai Magyar Szó ■ 130 East 16th Street J New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel J küldök megújításra %. .................-t. I Név:.......................................................... | I Cim: ...........................................................................J J Város:......................... ...............Állam: ...... J ■ Zip Code............... I !______________________________ j
