Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-28 / 39. szám

2 INNENONN AN I Ml \m I......1TITHT If — wr • ,q • ■ xEgy Lawrence Lipton nevű költő elhatározta, hágy Kalifornia partjai előtt, a nemzetközi, vize­ken kalózrádiót helyez üzembe, hasonlóan a Északi­tengeren lehorgonyzott brit reklámrádióhoz, Ö azonban nem árukat akar kinálni a zeneszünetfek- b®i, hanem olyan politikai adásokat, amelyek a hirverés-'szerint kellemetlenek a washingtoni kor* aránynak. A Radio Free America uj kalóz intéz­mény- a CIA viszont régi kalóz. Várjuk meg, mi köze az-'egyiknek a másikhoz. . : • • • _ í ,y ..." ^ Michael Stewart, az angol kormány gazdaságügyi minisztere árpolitikai beszédet tartott az a'isóház- ban. tkozben észrevette, hogy Davenport konzer­vatív .képviselő ásitozik. Ezután párbeszéd követke­zett':'—A képviselő ur alkalmasint álmos! — Nem, unatkozom. — Jellemző, hogy a dolgozókat érintő téma a képviselő urat untatja. — Nem a téma, hanem az ön előadása untat, s miután ezt eltitkolni tovább nem tudom, távozom. — Ha beszédeimnek .*-3' -!:/■ - <• H. . a jpvőLon mindig legalább ennyi haszna Ipsz, hogy Pavenport képviselő ur távozik az alsóházból, ak­kor nem hiába dolgozom — igy a miniszter. • • •-• Az arab olajembargó természetesen éreztette- ha­tását az elmúlt hetekben. Az iráni olaj jelentősége hallatlanul megnőtt, s most ott az olaj árának eme­lését követelik vásárlóiktól. A britek hajlandók is megfontolás tárgyává tenni a követelést, minthogy nekik létérdekeik fűződnek a perzsa termeléshez, Ae -Egyesült Államokban viszont elleneznek min­den áremelést, mert ez automatikuson vonatkoznék az arab olajpiacra is, amit az érdekeltségek nem találnak kívánatosnak. • • • Husszein király mindig is nyugatbarát politikát folytatott. Bár a csapás, amely országát érte, nyu­gati bejegyezéssel történt, a hadsereg újjászerve­zésekor most mégis Angliához, hagyományos fegy- verszáliitójához fordult. A britek ezúttal Hunter flpusu vadászgépeket adnak Husszeinnak az elpusz­tított jet-ek pótlására. • • • A “Look” cimü heilap írja: Az amerikai hatalom nyugati határai ma a Csencies-óceán távoli partjain húzódnak — 8,000 mérfölddel San Franciscotól nyugatra. A Távol-Keleten több mint félmillió em­bert állomásoztatunk, valamivel több ezer harci repülőgépet és számos hadihajót. Csendes-óceáni hatalom vagyunk — az egyetlen csendes-óceáni hatalom. Azért jöttünk ide, hogy itt maradjunk. • • • Milyen szerepot tölt be az EgyesültÁllamok Ázsia vulkánikus jövőjében? Mennyi ideig mara­dunk itt? "Nem vehetünk részt egy másik háború­ért folyó háborúban — jelentette ki az U.S. volt ja- páni nagykövete. — Bele kell egyeznünk befolyá­sunk csökkentésébe. A világnak egyáltalában nincs szüksége arra, hogy hol ide, hol oda üssük az or­runkat és kiabáljuk: Fiuk, utánunk!" • • • Adenauer utolsó politikai táviratát De Gaulle- nak küldte. Ebben még egyszer a tábornok figyel­mébe ajánlotta a nyugat-európai egység szükséges­ségét. A francia államfő nagyon udvarias választ adott, de ekkor sem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy véleménye szerint most a legfontosabb teen­dő az európai népek függetlenségének megóvása Amerikától. Legutóbb, Kiesingerrel találkozva, a tábornok felelevenítette a táviratváltást, s csupán annyit fűzött hozzá, hogy véleménye szerint az európai kontinenst továbbra sem “a vodkától kell félteni, hanem a mindent elmosó whiskytől.” • • • A Bundeswehr létszámát Bonnban általában 460 ezer főben szokták megadni. Most, hogy a költség- vetési vitákban felmerült az esetleges csökkentés gondolata, kiderült, hogy a félmilliónyi katonát rá­adásul 160 ezer civil szolgálja ki: hivatalnokok, technikusok, munkások. A létszámbujtatásra jel­lemző, hogy az NSZK legnagyobb katonai gyakorló­terét, a münsteri tábort "civilek őrzik", hogy "ke­vesebb katonát kelljen fegyverben tartani." 3U3-9W — Öli liíÚe'Si/m ,82 A VIETNAMI SEGÉLYBIZOTTSÁG 4 VEZETŐJE LEMONDOTT Ötven tag tiltakozó levelet küldött Jofinsonhoz.— “Megsemmisítő ember­telenség a háború” — mondották Egy vietnami amerikai segélybizottság négy ve­zetője, a vietnami háború elleni tiltakozással le­mondott tisztségéről, ugyanakkor a lbizottság 50 önkéntes, tagja, tanitók, agronómusók és társa,dal- mi munkások, levelet Írtak Jphnsqn.,. elnökhöz^ amelyben a háborút “megsemmisitő ern.bertelen- ség”-nek nyilvánítják. Ezt írják: “Eleget láttunk belőle, hogy mondhatjuk: ennek a. ..háborúnak a maradandó emléke csak a sok halott és sebes,ült, a sok kétségbeesett és elhagyatott ember. lesz. . .. az; irányzat a háború egyre nagyobb kiterjesztésé^ rfe mutat. Mi azt mondjuk, a háború .egyre .. na­gyobb lefokozása kellene.” ' . A segélybizottság, az “International Voluntary Services”, az U.S. segélprogramja által finanszí­rozott privát önkéntes csoport, mélynek kereté­ben 17Ó szakértő működik Dél-Vietnamban. Céljuk, hogy a falvak lakosságának segítségére legyenek a földművelésben és a menekültek oktaíásábah, kiképzésében. A fiatal önkéntesek többsége az egyetemekről jött, egy részük társadalmi munká­ban képzett. Húszán közülük a háborúval szemben “lelkiismeretbeli ellenállók”, akik katonai szolgá­lat .helyett végeznek segélymunkát Vietnamban. Az utóbbi hónapokban nézeteltérés fejlődött ki a. különböző segélyszervezetek és .az v ottani U.S'. konzulátus között. A szervezetek önkéntes munká­sai biztosítani akarják maguknak a jogot, hogy mint privát amerikai polgárok, szabadon vitathas­sák a. háborút a dél-vietnamiakkal és az amerikai­akkal és tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai kor­mány egyre jobban be akarja vonni őket is. a há­borúban való részvételbe. Több más segélyszerve­zetben is hasonló nézetek nyilvánultak meg. Don Rönk, aki két éve végez segélymürikát Viet­namban ezt mondotta: “Tiltakozásom vietnami barátaim legjobb érde­kéit szolgálja. Evvel megmondom, amit ők nem rapndhatnak meg: Legyen vége a háborúnak.” Don Luce, a segélyszervezet igazgatója már 9 eye van Vietnamban. Ö igy nyilatkozott: “Véget kell vetnünk ennek a háborúnak, Szemtanúi va­gyunk a vietnami családi élet szétbomlásának, a mezőgazdaság, a közlekedés pusztulásának. Látjuk a városi nyomortanyák elterjedését... Próbáltam; tanácsot adni a menekültek, a falvak elpusztítása, a lombtalanitási vegyszerek kérdésében. Azt mond­ták, küldjék jelentést. De semmi sem történik. Mi, mint egyének, nem vehetünk részt azoknak az elpusztításában, akiket szeretünk... Elmegyünk innen, mert csak igy fejezhetjük ki, hogy nem ér­tünk egyet azzal a tragédiával, ami itt végbemegy.“ Az anfómunkásoik sztrájk alapot; gyűjtenek Emil Mazey, a United Auto Workers Uunion tit­kára és pénztárnoka felkérte a tagság-ót, hogy se­gítsen előállítani 100 millió dolláros sztrájk alapot. Az UAW Ford gyárakban alkalmazott 166 ezer tagja szeptember 6. óta sztrájkban van és a szak- szerv ezetnek fel kell készülni, hogy a General Motors-nál is hamarosan sztrájkra kerülhet a sor. A minden eddiginél nagyobb sztrájk alap előte­remtésére Mazey az UAW októberi konvencióján 25 dollár külön tagdijat fog kérni a többi üzemek­ben dolgozó, nem sztrájkoló munkásoktól. Mazey kijelentette: “Azért van szükségünk a 100 millió dolláros sztrájk alapra, hogy meggyőz­zük a General Motors-t, a Chrysler-t, az alkat­részgyárakat és más vállalatokat, hogy amit meg­kapunk a Ford-tól, azt követeljük tőlük is, külön­ben náluk is sztrájkolunk.” A General Motors-nál háromszor annyi szerve­zett munkás dolgozik, mint a Ford-nál. Hetekig tartó sztrájk-segély kiutalására kell a szakszer­vezetnek felkészülnie. A Ford munkások hatásos béremelést, embersé­gesebb és “civilizált” munkaviszonyokat követel­nek, a kanadai Ford-munkások számára egyenlő fizetést, azonkivül több nyugdijat garantált évi keresetet, a kényszer túlóra eltörlését, a túlóra csökkentését és az egyes Ford műhelyekben fenn­álló sokezer panasz orvoslását. 259 iró véleménye Vietnamról Londonban egy érdekes könyv készül. A könyv szerzője, - illetve összeállítója két kérdést intézett 259 világhírű Íróhoz. Az egyik kérdés így hangzik: “Támogatja, vagy ellenzi a vietnami háborút?” A másik kérdés: “Hogyan lehetne ezt, az ön vé­leménye szerint, felszámolni?” Több mint 35 országból a legkiválóbb íróknak tette fel a szerző a kérdéseket. Simone de Beauvoir, teres francia Írónő, a fenti kérdésekre igy válaszolt: “A vietnami konfliktust úgy lehet megoldani, hogy Amerika vonja ki a katonáit azonnal Vietnam­ból. Johnson — szerintem — épp olyan háborús bűnös, mint azok, akiket Nürnbergben elitéltek.” A. Alvarez, angol költő és kritikus ezt irta: “Mint Amerika régi csodálója, különösnek talá­lom, hogy ilyen agyafúrt és az ideálizmus iránt semmi érdeklődést nem mutató texasi kártyás (po­ker player), mint az elnök olyan nehezen ismerje be, ami olyan világos: az Egyesült Államok elég hatalmas ahhoz, hogy ne kelljen restelkednie, ha béketárgyalásokba bocsátkozik, a békéért való gyil­kolás helyett.” Pestises halottak ötszáz éves temetőjére bukkan­tak kábelrakás közben Bécs belvárosában. A mész- maradványokkal borított csontok az aszfalt alatt fél méterről kerültek elő. Az igazságszolgáltatás berkeiből ► Milwaukee város bíróságának döntése: “Tol- vajlásban bűnösnek nyilvánított személy a lopott pénz után nem köteles jövedelmi adót fizetni.” ► Egy Washington állambeli okanogani biró dön­tése: “A bírósági tárgyalás folyamán tilos az es­küdteknek a bibliát olvasniuk, mert az ott leirt egyes események kedvezőtlenül befolyásolhatják józan gondolkodási és objektiv elemzési képességü­ket.” y Connecticut állam törvényhozó gyűlése mun­kanélküliségi bizottságának határozata: “Annak a nőnek, aki csak azért hagyta ott munkáját, mert főnöke a pokolba küldte, nincs joga munkanélküli segélyre.” ■ ~ ► Az olaszországi Trapani-ban a bíróság olyan végzést adott ki, amelynek értelmében “büntető­jogi felelősséggel tartoznak azok a személyek, akik,' noha nem volt fegyvertartási engedélyük, agyon­lőtték magukat.” Megtalált kincsek. — Tatarozási munkák alkal­mával véletlenül találták meg a salzburgi egyetem padlásán a szmolenszki egyetem könyvtárának a németek által a háború alatt elhurcolt kincseit. A 18 felbontatlan ládát ezernél több, a XVH—XIX. századból származó könyvvel visszaadták a Szovjet­uniónak. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, NAT. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre ft.,öö AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD_______ Thursday, September 28, 1967

Next

/
Thumbnails
Contents