Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-14 / 37. szám
Thursday, September 14, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 A bünhullám Tagadhatatlan, hogy a rekordok nemzete vagyunk, úgy sportban, mint ipari és mezőgazdasági termelésben. Nekünk van a legtöbb autónk, telefonunk, repülőgépünk, nálunk a legmagasabb az életnivó, mi eszünk, s főleg iszunk a legtöbbet. Nekünk van a legnagyobb hadseregünk, a legtöbb napalm-, atom- és hidrogén-bombánk és még sok mindenben mi vagyunk a legjobbak. Olyasmiben is, amivel nem igen dicsekszünk, mint pl., hogy ebben a leggazdagabb országban 30 millió polgár él, akik sohasem laknak jól és a néger népnek még felszabadulásának 100-ik évfordulója után is harcolnia kell legelemibb polgárjogaiért. Kétségtelenül van olyan rekordunk is, amely évek óta állandóan javul és amit nem veszélyeztetett a Szovjetuniónak a miénknél gyorsabb elő- haladása, mert mig nálunk ez a rekord évente átlagosan 10%-kal növekedett, addig a Szovjetben állandó lemorzsolódás jelentkezik. Igaz, hogy ez a rekord sem olyan természetű, amivel dicsekedni lehet, sőt arra mutat, hogy a sok rekorddal telitett társadalmunk hamis és félrevezető. A bűnözési rekordról van szó. Nem uj dolog ez, hiszen a baloldal üldözésében annyira rekordra törő FBI kiskirálya, Mr. Hoover évente jelenti, hogy a bűnözések száma kétségbe- ejtően növekszik. Az államapparátus állandóan arra törekszik, hogy ezt a maga módja szerint ellensúlyozza, mint az az orvos, aki a vérbajt nem tudományos eszközökkel gyógyítja, hanem hintőporral takarja el a kiütéseket. Az állam sem a baj gyökerét irtja ki, hanem azzal igyekszik a bűnt eltakarni, hogy még több rendőrt alkalmaz és uj fogházakat épit. Ha Hoover jelentését olvassuk az “U.S. News and World Report” folyóiratban, látjuk, hogy 1960- ban és 1966-ban mennyi bűnt követtek el az or- szában. A jelentés csak az erőszakos bűneseteket mutatja ki, amelyek élet- és vagyon ellen irányultak. Nincsenek belefoglalva az üzleti életben elkövetett csalások, szélhámosságok, autóval elkövetett gázolások. A bűnözők száma hétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a lakosságé. Ha tovább vizsgáljuk a kimutatást, kitűnik, hogy Amerikában minden 60 lakosra jut egy bűncselekmény, sőt ha ebből kivesszük azokat, akik a bűn elkövetésénél nem jöhetnek számításba (kisgyermekek és öregek, kórházban, elmegyógyintézetben, börtönben lévők, külföldön élők, stb.), akkor azt látjuk, hogy minden 45 lakosra jut egy bűncselekmény. Milyen bűncselekményekről van szó A bűncselekmények, melyeket felsorolnak, a következők: gyilkosság, nemi erőszakosság, rablás, atonállás, betörés, lopás 50 dolláron felül, autólopás. Legnagyobb emelkedés a lopásnál mutatkozik (77%), ugyancsak az autólopásnál (21%) és a betörésnél (55%). Ebben a három kategóriában mutatkozó emelkedés azt mutatja, hogy társadalmi rendszerünk kirívó hibái, a nagy nyomor, a társadalombiztosítás elégtelensége készteti a bűn útjára a reménytelenségben élő tömegeket. A lázadások ellen nem több rendőrre, börtönre, uj szigorított törvényekre van szükség, hanem a nyomor okainak megszüntetésére. Nagy hiba az is, hogyr a nemzet ügyeinek intézői nem látják, hogy a piszkos vietnami háború nem kis mértékben járul hozzá a bűnözések számának emelkedéséhez. Azonnali és alapos intézkedések meg tudnák állítani ezt a szörnyű bíinhullámot. Ilyen intézkedések lehetnének a közmunkák megindítása, a munkanélküli biztosítás összegének felemelése és az időtartam meghosszabitása, a városok patkányfészkeinek lerombolása és egészséges, olcsó házbérü állami és városi házak építése, szövetségi segéllyel, az öregségi nyugdíj 100 százalékos felemelése, a vietnami háború azonnali beszüntetése. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Áprilistól júliusig, összesen 4 hónap alatt katonák és rendőrök megöltek 84 személyt, 3,828-at megsebesítettek és 9,551-et bebörtönöztek — majdnem mind négereket — fosztogatás vádjával, általános felháborodás közepette. Az üzletekből elhurcolt élelemnek, ruhának és egyebeknek a teljes értéke nem tehetett ki többet néhány millió dollárnál, ami csak kis töredéke annak, amit az amerikai négerektől naponta elrabolnak, a normális árakon felül számított árakkal, házbérekkel, kölcsönkamattal és biztosítási díjjal. Ugyanezen idő alatt másutt milliárdokat kitevő fosztogatás ment végbe anélkül, hogy egyetlen fosztogató meghalt, megsebesült, vagy börtönbe került volna. Nem a reakciós kormányunk által törvényesen helybenhagyott fosztogatásról van szó: nem az adó- kibuvókról, a muníció megrendelésekről és a külföldi befektetésekről, amelyek a nagyvállalatoknak és a multimilliomosoknak sokmilliárd dollárt jövedelmeznek évente, az amerikai nép és az U.S. által kizsákmányolt országok kárára. Nem a vietnami falvaknak az amerikai csapatok által való rendszeres fosztogatására gondolok, amelyet gyújtogató, gyilkoló hadjárataikkal, kérkedve hajtanak végre. Ehelyett arra a nagyméretű fosztogatásra gondolok, amelyet világosan az amerikai törvények megszegésével követnek el és amelyekért börtön, vagy pénzbüntetés jár. A kormány jól tudja, hogy ezek végbemennek, tudja a bűnösök neveit, és elkövetett bünük körülményeit, de egyrészt úgy tesz, mintha nem tudna róluk, másrészt enyhén a körmükre koppint és figyelmezteti őket, hogy “lassan a testtel!” A nyáron például a következő esetek derültek ki: 1. Kamat-k«gyenlitési adókibuvó. A fizetési mérleg deficitjének csökkentésére a kormány 15%-os adót számit, ha amerikai lakos külföldi értékpapírt vásárol. A törvény szemérmetlenül részrehajló a monopóliumok érdekében. Ha egy nagyvállalat megvásárolja egy külföldi cég fő részvényeit, ezért nem kell adót fizetni. Ha ellenben egy “közönséges” milliomos egy cég részvényeinek kevesebb, mint 10%-át veszi meg, ezért köteles adót fizetni. Azonban ezek közül a kisebb milliomosok közül is csak alig néhány fizeti meg az adót. A pénzügyminisztérium tud arról, hogy 100—150 millió dollár értékű ilyen vásárlások voltak, adó fizetése nélkül. Milyen eljárást alkalmaznak? Kijárókkal hamisittatnak okiratokat, mellyel bizonyítják, hogy amerikai részvényeket vásárolnak, igy nem kell adót fizetniük. A milliomosok meghamisítják az adóbevallásaikat és letagadják tartozásukat. Long szenátor bemutatott a kongresszusnak sok olyan esetet, amelyről a pénzügyminisztérium már régóta tudott. A minisztérium 1965 márciusi jelentése megemlít egy Jackson Heights-i lakost, aki külföldi értékpapírok vásárlásáért járó 3.5 millió dollár adót nem jelentett be és ebből egy pennyt sem fizetett meg. 1966 júliusában a pénzügyminisztérium több ilyen esetet jelentett, amelyek mindegyike többmillió dolláros fosztogatásnak felelt meg. Itt van a számos, bebizonyított okirathamisitás, adócsalás. Ezzel szemben milyen eljárások történtek? Senkit sem helyeztek vád alá, senkit sem tartóztattak le, vagy lőttek le és a pénzt sem hajtották be. 2. Vietnami gyógyszerek. La Thanh Nhge, aki Saigonban nemrégen miniszter volt, megvesztegetésül 896,258 dollárt kapott amerikai gyógyszer- gyáraktól, vásárlási szerződésekért Dél-Vietnam- nak, az U.S. “külföldi segély” alapból finanszuoz- va. Az amerikai vállalatok eladnak Dél-Vietnartí- nak annyi antibiotikumot (a katonai üzletektől eltekintve), amennyi több mint 100 millió személy normális használatára elégséges. De Dél-Vietnam 16 millió lakosa közül csak elenyésző kevesen tudják megfizetni ezt a drága gyógyszert, amit 200 százalékos haszonra adnak el. Minden eladás után 10—15%-os megvesztegetést fizetnek. A megvesztegetésért a gyógyszergyárak külön számlát nyújtanak be az amerikai kormányhoz. A legismertebb U.S. gyógyszergyárak — mint Lederle. Merck, Pfizer, Parke Davis, Upjohn, stb. — vannak ebbe belekeverve. Ez a gyógyszer-incidens csak egyike azoknak, amelyek nemrégen nyilvánosságra kerültek, de I márki kálmár | 1 SZAVAL I j HANGLEMEZEN! j £ Petőfi Sándor .............. A XIX. század költői $ / Vörösmarty Mihály..................A vén cigány ^ 2 Kiss József .......................................... Tüzek J / Babies Mihály ............................ Husvét előtt 2 £ József Attila ...................... A város peremén > V Ady Endre.................................. Az ős kaján 2 Ä Edgar Allan Poe .............................. A holló -y / Illyés Gyula ...................................... Bartók y cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és y ^ mély átérzéssel. | Eredeti ár $5.00 j y Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- j $ dány $3.00, kettő $5.00. — Érméi szebb karé- j 'f csonyi ajándékra még csak gondolni sem > £ lehet. í\\V\VV£\VV\\\\\V\\A\VVWkVW\\\\WV»V ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ; Angol-magyar és magyar angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 címen Victor Perlő: A fosztogatásokról ! egész biztos, hogy hasonló megvesztegetéseket fizetnek, az amerikai adófizetők bőrén, az évi 300 millió dollár után, amit “polgári külföldi segély” címen küldenek Vietnamba. 3. Semenenko. Serge Semenenko egyike az orosz “fehérgárdistáknak”, akik elmenekültek a “szabadság” hazájába a szocialista forradalom elől. Mint a többi előkelő menekült, ő is az amerikai arisztokrácia kedvence lett és a bostoni First National Bank alelnökségéig vitte fel, azonkívül, hogy számos más vállalatnak is a vezetője. Kapott busás jutalomdijat vállalatoktól kölcsönök megszerzéséért. Olyan vállalatok részvényeivel spekulált, amelyekről tudta, hogy kölcsönt kapnak és a hozzávaló pénzt a CIA front-szervezete, a Baird Foundation szolgáltatta. Merész és dicsekvő volt ezekben a vállalkozásokban. Egyszerűen csak az amerikai kapitalistáknak azt az előjogát gyakorolta, amellyel fosztogathatnak, csupán az volt a baj, hogy ezt túlsók lármával csinálta. így hát le kellett mondania bankelnökségéről és bele kellett egyeznie, hogy visszaszolgáltatja legutóbbi millió dolláros jutalomdiját, melyet Jack Warner mozimágnástól kapott. De a bank nem számit arra, hogy megkapja a pénzt. Semenenko elment, hogy Chemway Corp. nevű vállalatát vezesse (Zonite, Forhans) és mint a Hilton International, a Warner Bros. Pictures és más vállalatok vezetője folytassa karrierjét. Nincs ellene eljárás a törvény megszegéséért, megvesztegetés elfogadásáért és senki sem perli a pénz visszatérítéséért. Az amerikai igazság és törvény mindig is osztálytörvény volt, az uralkodó kapitalista osztály védelmére és a dolgozók, különösen a legkizsákmá- nyoltabb néger dolgozók elnyomására. Az amerikai igazság és törvény osztály-jellege rég nem tűnt fel oly szemérmetlen meztelenségében, mint most. A többség igazságának érdekében, a gazdagok mérhetetlen törvényes, vagy törvénytelen rablásának megszüntetésére, a kapitalisták által való kizsákmányolás és elnyomatás kiküszöbölésére szükséges, hogy a munkásság és a néger nép politikai hatalomra jusson. | PAÁL MÁTHÉ ROVATA j
