Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-07 / 36. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 7, 1967 Lübke és Kiesinger Irta: Charles R. Allen, Jr. (Átvéve a Committee to Combat Nazism and Anti-Semitism "Fact Memorandum" cimü negyedévi lapjából) .! Harmadik rész Kurt Georg Kiesinger még jobb példa arra, hogy 'milyen messzire mentek Nyugat-Németországban 'ezzel a “múlttal való hivatalos megbékülés”-sel. ’Kiesingert, mint mindenkit tudja, a KDE és az SDP ‘“Nagy Koalíciója” választotta ki Nyugat-Németor- szág kancellárjává 1966 telén. Mint ilyen, a hivatalos “Németország röviden összefoglalva” cimü nyugatnémet nyomtatvány szerint, ő “határozza meg a Német Szövetségi Köztársaság általános politikai vonalát.” Q Nyugat-Németország legmagasabb rangú közembere. E kérdésben a különböző véleményüek egyetértenek abban, hogy Kiesinger belépett a náci pártba 1932-ben és 1945 végéig tagja maradt; hogy a második világháború alatt a német külügyminisztériumban dolgozott. A mentegetek álláspontja Mentegetői, mint pl. természetesen a bonni kormány és itt nálunk az American Council on Germany, Inc. váltig állitják, hogy annakidején egész “fiatal ember” volt, aki nem vette komolyan a náci pártba való belépését, sőt, “a náci párt ellen fordult 1933-ban”. Ugyanezek a mentegetők azt is vallják, hogy csak “alacsonyrendü” állást töltött be a náci külügyi hivatalban. A háború után, mint mondják, úgy az amerikai bíróság 1946-ban, mint a nyugatnémet bíróság 1948-ban teljesen tiszta bizo nyitványt adott ki róla, a volt nácik elleni eljárásoknál. “Dr. Kiesinger rekordja azóta kitűnő”, mondják. (Ennek a nyilatkozatnak az aláírói között vannak: Robert Murphy és Charles E. Saltzman, volt helyettes külügyminiszterek, dr. George N. Shuster, a Hunter College volt igazgatója, dr. Hans J. Morgenthau, a Chicagói Eegyetemről, dr. Henry Kissinger, a Harvard Egyetemről, dr. Harry Gi- deonse, a New School for Social Research uj vezetője és dr. Robert Strausz-Hupe, a Pennsylvaniai Egyetem Foreign Policy Research Insitute vezetője, melyről nemrég kiderült, hogy CIA pénzt kapott.) Azok között, akik nem Írták alá a nyilatkozatot, négy kiváló amerikai neve szerepel: Jacob Blaustein, az American Oil Co. elnöke, Irving Engel ügyvéd, az American Jewish Committee tiszteletbeli elnöke, Lucius Clay generális, az amerikai csapatok parancsnoka a háború után megszállt Németországban és William J. Vanden Heuvel, aki Kennedy szenátorral szoros politikai összeköttetésben áll és aki kijelentette: “Nem vagyok hajlandó mentegetni az uj pártot (neo-náci) Németországban.” Most vizsgáljuk meg ezeket a fenti “künagyaráz- kodásokat”: 1. Kiesinger a náci pártba zsenge 29 éves korában lépett be. 2. 1945-ben, amikor a náci pártnak még hűséges tagja volt (az állitólagos náci-ellenes tevékenységéből soha, egy árva szó sem jelent meg) még csak 42 éves “kiskorú” volt. 3. Az 1946-ban és ’48-ban állitólagos náci-ellenes eljárásokról való adatokat lakat alatt tartják Bonnban. Ezeket a közszemlére való dokumentumokat, minden kísérlet ellenére a bonni kormány nem hajlandó nyugati újságíróknak megtekintésre kibocsátani. Leeutoliára 1966 decemberben a N. Y. Times-t utasította el ezzel a kéréssel kapcsolatban. | 4. Arra vonatkozólag, hogy Kiesinger “csupán technikai kisegítő” volt a náci külügyminisztériumban: A kivégzett háborús bűnös segédje 1940-ben Ribbentrop (akit később Nürnbergben háborús bűnösként kivégeztek) Kiesinger-t “tudományos segitő”-ként alkalmazta, egy éven belül pedig a náci külügyminisztérium “rádió-ideológiai osztályáénak lett a helyettes vezetője. A “Führer” 1939 szeptember 8-i rendelete utasította Kiesinger hivatalát, hogy az adott előirások szerint terjessze külföldre a náci kormány propagandáját a rádió- továbbitási hivatalon át. Másszóval, a rádió-ideológiai osztályt azzal bízták meg, hogy az egész világ felé, de különösen a nácik által megszállt területek valamint a Szövetségesek országai felé fejtsen ki teljes erejű náci propagandát. Kiesingert 1941 végefelé a külügyminisztérium képviseletében Ribbentrop személyes megbízottjává nevezték ki az “Interradió AG” igazgatóságába, amely Göbbels propaganda minisztériumának és Ribbentrop minisztériumának összeolvadásából keletkezett. Kiesinger antiszemitizmusa E kétféle megbízatásában Kiesinger 1941-től 1945-ig kimagasló szerepet töltött be náci-Német- ország rádiópropagandájában. Ebből csak néhány példát idézünk: A Német Demokratikus Köztársaság berlini Háborús Bűnösök Dokumentációs Központjának nyilvánosságra hozott adatai szerint, 1943 decemberében Kiesinger részt vett egy Párizs közelében működő leadó állomás “árjásitásában”. Ennek a “Radio Cite nevű állomásnak a részvényei nagyobbrészt zsidó kezekben voltak.” Jorgen Bendix dán operaénekesnek nem adtak engedélyt, hogy Berlinben a rádióprogramon megjelenhessen 1941 március 9-én, mert “félig zsidó” volt. Ez Kiesinger sugalmazására történt. A külügyminisztériumban, egy bizonyos Herr Dr. Wyerman-nak kiadott utasításban, 1941 novem: bér 4-én Kiesinger javaslatot hagyott helyben, melyet Göbbels propagandaminisztériumához nyújtottak be. Eszerint egy bostoni rádióállomás azt állította, hogy kevés zsidó tölt be fontos állást az amerikai kormányban, politikában, a sajtóban és a rádiónál. Ezt a rádióleadást meg kellett cáfolni — Kiesinger javaslatára — a következő antiszemita ékesszólással: “Nem igaz-e, hogy az elnök (F. D. Roosevelt) minden nap zsidókkal van körülvéve, akik mindenben tanácsot adnak neki és akikkel szoros, személyes kapcsolatot tart fenn? Nem igaz- e, hogy Mr. Morgenthau (akkori pénzügyminiszter) az elnök személyes barátja és a szomszédságában, Hyde Parkban van birtoka? Nem igaz-e, hogy Mrs. Morgenthau Mrs. Rooseveltnek egyik legjobb barátnője, akivel minden nap találkozik és nem igaz-e, hogy Morgenthau-ék zsidók? Nem igaz-e, hogy Walter Lippman és David Lawrence ismert, újságírók is zsidók?” Azt is figyelembe kell venni, hogy Kiesinger szolgálatait akkor vették igénybe, amikor feszült helyzet alakult ki Ribbentrop és Göbbels között. Mikor Hitler Kiesingert 1939 szeptember 8-án előléptette, ez más fontos lépésekkel együtt olyan szándékú “drasztikus lépés” volt, hogy az egymás ellen féltékenykedő minisztereket valahogyan ösz- szeegyeztesse és biztos legyen afelől, hogy viszályuk nem veszélyezteti a nácik háborús ügyét. Kiesinger szerepe tehát nem csupán a külföldi náci rádiópropaganda tanácsadói tisztségében nyilvánult meg, hanem abban az ugyanolyan fontos megbízatásban, amelyben ő simította el a diplomáciai ellentéteket és ezzel biztosította e két fontos náci minisztérium zavartalan működését. Mindkét miniszter a legkeresettebb háborús bűnösök közé tartozott. Kiesinger mai szerepe A Keresztény Demokratikus Unió vezetőségében Kiesinger 1949 óta gyors lépésben jutott kiemelkedő szerepre, mint a Bundestag külpolitikai bizottságának elnöke és 1958-ban, mint külügyminiszter. Kiesinger mindig amellett volt. hogy a Szovjetunióval szemben az “erőpolitika” módszerét kell alkalmazni. Eszerint Nyugat-Németországnak nukleáris fegyverekhez kell jutnia, ragaszkodnia kell az “elveszett keleti területek” visszajuttatásáhoí (ez alatt Kelet-Németországot, Lengyelország és Csehszlovákia részeit értik) és ki kell terjeszteni külföldön a nyugatnémet neo-imperialista ambíciókat. Strauss szemelte ki Azon látszólagos politikája ellenére, hogy “nyitva kell tartani az ajtót Kelet felé” (Kelet-Német- ország kivételével, amely a Kiesinger-kormány számára nem létezik), sohasem adta fel a bonni kormánynak a szomszédos államok területeire vonatkozó nyilvánosan kijelentett követeléseit. Azonkívül ismert tény, hogy Kiesingert Franz Joseph Strauss, a nyugatnémet politika “erőskezü” embere személyesen választotta ki, ő emelte ki és ő semmisítheti meg Kiesingert. 1966 junius 17-én, kevesebb, mint négy hónappal azelőtt, hogy Kiesinger kancellár-jelölt lett, a nyíltan náci National Zeitung ezt irta: “Dr. Kiesinger ... szövetségi megyéjén belül és kívül, párton kívüli nagy tekintélynek örvend. Ez az államférfi, akiről úgy beszélnek, hogy ő lesz a legközelebbi állami kancellár, csak nemrégen tett újabb tanúbizonyságot megbizhatóságáról: a megyei sajtókonferencián, Stuttgartban, arra a kérdésre, hogy ajánlja-e az NDP (náci párt) betiltását, úgy válaszolt, hogy nem sokat tart arról, hogy államilag betiltsanak uj fejlődő pártokat, amelyek nacionalista irányzatúak.” Harciasság az egység jegyében a chicagói konferencián A hét végén zajlott le a National Conference on, New Politics chicagói konferenciája, több mint 3,200 delegátus részvételével. A polgárjogi és békemozgalom küldötteinek nagyjelentőségű összejövetele fontos politikai fejlemény kezdeményezője az Egyesült Államokban. Részletes jelentésünk még nincs a konferenciáról, de lapzártakor érkezett hirek szerint a néger mozgalom fontosságára való tekintettel a néger csoportok képviselői minden bizottságban a tagság felét képezték és össz-szavazatuk a teljes szavazat 50 százalékának számított. A konferencia elfogadott egy “Melyik oldalon vagyunk?” cimü határozati javaslatot, amely követeli az amerikai csapatok azonnali kivonását Vietnamból, a sorozás, az ROTC és az iskolákban való katonai toborzás megszüntetését. A konferencia tagjai kötelezik magukat, hogy segítik mindazokat, akik a sorozásnak ellentállnak. Bővebb jelentést legközelebbi lapszámunkban közlünk. j Polgármesterekből, üzletemberekből, egyházi vezetőkből és más közemberekből álló 800 tagú tanácskozó testület ült össze Washingtonban, azzal a kimondott céllal, hogy a kormányt a nagyvárosok problémáinak megoldására sürgesse. Az Urban Coalition elnevezésű testület, amelyben szakszervezeti és néger mozgalmi vezetők is vannak, azt ajánlotta, hogy a kormány sürgősen teremtsen munkaalkalmat, lásson utána, hogy a képzetlenek az iparban kiképzést nyerhessenek és nagy ház- épitkezési programot indítsanak, különösen az ala- csonyjövedelmüek részére. Sikerrel éri végei ’ a detroiti lapkonferencia (Folytatás az első oldalról) hogy részt vegyenek az ünnepi banketten. Miklósi György bemutatta Szőke Pált, a Petőfi Kör elnökét, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Galambos József, a Magyar Népköztársaság washingtoni konzula mindenki szivéhez és eszéhez beszélt, amikor rámutatott a magyar népgazdaság fejlődésére és arra, hogy miként oldja meg a népi kormány a népszaporodási és egyéb problémákat. Beszédét nagy taps fogadta. Fodor Nagy Árpád ünnepi szónoklatában ékesen ecsetelte az Amerikai Magyar Szó szerepét. Félórás tömör beszédében tiszta képet nyújtott a jelenlevőknek az emberiség válságos helyzetéről. Majd sajtónk támogatására hívta fel a megjelenteket. Beszéde sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megjelentek 3,060 dollárt adományoztak a lap támogatására. gpSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSábSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSí | MINDEN UT AZ AMERIKAI MAGVAR SZÓ SZÜRETI MULATSÁGÁRA VEZET! SZEPTEMBER 24-ÉN, VASÁRNAP egész nap a Castle Harbour Casinoban, 1118 Havemayer Ave., Bronx, N. Y.-ban. • Szép árnyas kert, esős idő esetén kellemes zárt helyiség • Finom ételek, ita- ^ lók, sütemények • "Forog a Kerék" • Bazársátor • Door Prize • Szép nyereménytárgyak • Beléje pó'dij előreváltva 75 cent, az ajtónál 90 cent • Gyermekeknek dijtalan. »MAGYAR ZENE “»SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf^ÄSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSaeS&äSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS
