Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-31 / 35. szám
Thursday, August 31, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 rr; * ' ' I ■ ' Ml TorTcWH+z AZ AMERIKAI MAGYARSÁG IRODALMÁNAK TÖRTÉNETE Kovács József, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa az amerikai magyarság irodalmának történetéről irt értekezésével, amelyet a Tudományos Minősítő Bizottság hivatalos bírálói és a szakma felszólaló képviselői egyaránt jelentős munkaként értékeltek, elnyerte az irodalomtudományok kandidátusa címet. A lovasberényi születésű, magyar-angol szakos tanár 400 oldalas tanulmánya az amerikai magyarság irodalmáról az első ilyen jellengü munka. Kovács József egyébként most Ford-ösztöndijjal egy tanulmányi éven át a minnesotai egyetemen folytatja kutatásait, hogy hazai gyűjtését kinti anyagokkal egészitse ki. A következőkben magát a müvet, s egyben az amerikai irodalom vázlatos történetét ismertetjük. A tanulmány első fejezeteiben Kovács József megállapítja, hogy az amerikai magyarság irodalmának története mindeddig a nagy távolság és a kapcsolatok hiánya miatt maradt feltáratlan. Ezután azt a problémát elemezi, hogy mi tekinthető amerikai magyar irodalomnak, ki tekinthető ame- kai magyar írónak. Mások véleményét is ismerteti. azokét is akik az olvasók, azokét is, akik az irók oldaláról közelitik meg a kérdést. Az egyik álláspont szerint az amerikai magyar irodalom azoknak a müveknek az összessége, amely egy sajátos közösség kizárólagos szolgálatára jött létre, a közösségben élő irók tollából. A másik nézet szerint minden magyar iró, aki hosz- szabb-rövidebb ideig személyes kapcsolatban állt az amerikai magyarsággal, vagy az amerikai magyarság között élt, az amerikai magyar irodalomhoz tartozik. Kovács József ezzel szemben azt vallja, hogy amerikai magyar iró az, aki az amerikai magyarság körében egyrészt elegendő időt töltött ahhoz, hogy munkásságával hozzájárulhatott a tengerentúli kulturális élet formálásához, másrészt müveinek témáját elsősorban az amerikai magyar olvasók igényének, érdeklődésének kielégítésére választotta meg. is többé-kevésbé elfogadhatónak azt a statisztikát tartja* amelyet Ince Sándor, a Magyarság mai elhelyezkedése cimü müvében évtizeddel ezelőtt Amerikában publikált, e szerint az amerikai magyarság jelenlegi lélekszáma valamivel meghaladja a 900,000-et, ebből a nem Amerikában születettek száma mintegy 640,000. Végül az első fejezetek egyik legérdekesebb része a századfordulói nagy kivándorlás okait vizsgálja. Feleleveniti a clevelandi Szabadság közvéleménykutatását is, mintegy félezer olvasó válaszát arra, hogy miért vette kezébe a vándorbotot. A tanulmány számos régi amerikás magyar válaszából idéz: Bettes János (Portland Point), Ba- dics János (Saginaw), Horváth Mátyás (Corno- val), Rapács János (Whiteport), Nagy András (South Bethlehem), Solymosi Gábor (Lloydell), Tóth Sándor (Pottstown), Varga István (Shel- burn), Sivó János (Sagamore), Anton Igaz (South Bend), Mihók Mátyás (Chicago), Albert Wenzel (Dunmore), Németh Vince (Albuquerque), Steve Halász (Cheatheaven), Izsa József (New Brunswick), végül két kanadai, Szántó Gáspár (Bender) és Báró János (Yorkion) nevei olvashatók az idézetlek között. A falu jövedelme A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetekben évről évre növekszik az egy családra és az egy dolgozó tagra jutó személyi jövedelem. Az egy .csatádra jutó jövedelem az utolsó hat esztendőben a következők szerint alakult: 1961-ben 17,100, 1962-ben 18,600, 1963-ban 20,100, 1964- ben 21,800 1965-ben 20,900, 1966-ban 22,800 forint. A folyamatos növekedést tehát csak 1965- ben szakította meg némi visszaesés. Ugyanebben a hat esztendőben az egy dolgozó tagra jutó személyi jövedelem igy alakult: 1961-ben 8,776, 1962-ben 10,114, 1963-ban 11,232, 1964-ben 12,140, 1965-ben 12,456, 1966-ban 14,541 forint. A továbbiakban a szerző az amerikai magyar irodalom előtörténetét vázolja fel, műfajonként veszi sorra az elsőket. Az első amerikai magyar költő Kerényi Frigyes volt, aki 1854-ben tragikus körülmények között halt meg. Az első amerikai magyar újságot, a Magyar Számüzöttek Lapját a Kossuth-emigráció jelentette meg 1853-ban. Ezt követte az első kétnyelvű folyóirat. William Loew és Mogyoróssy Árpád Magyar Amerikája. Az amerikai magyar irodalom első rendszeres tol- mácsolói két New York-i újság, az Amerikai Magyar Népszava és az Uj Előre voltak, ezek hetente irodalmi mellékletet jelentettek még. Az első magyar nyelvű színházak New Yorkban, Clevelandiban, Chicagóban alakultak meg, évtizedeken át csaknem hetente tartottak előadást. Első Ízben magyar nyelven Amerikában jelent meg John Reed Tiz nap cimü, ma már klasszikusként szá- montartott riportkönyve. A tanulmány ezután azt a kérdést elemzi, hogy az amerikai magyar irodalom milyen nagy olvasótáborhoz szólt. A szerző napjaink vonatkozásában ISMÉT KAPHATÓ^®sssssssssss?s5r| rLEARN HUNGARIAN” ( Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve | angolul beszélők részére, akik magyarul fj akarnak tanulni »: Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj- $ » zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti 4; Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ara $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a fi MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN | 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 (f) SZOLNOK Szolnok, az egykori mezőgazdasági város, ma egyike az ország nehézipari központjainak. Munkavállalóinak 62 százaléka dolgozik a nehéziparban. A város ipari fejlődésére jellemző, hogy vegyiműve gyártja az ország kénsav termelésének 74, és porított szuperfoszfát termelésének 68 százalékát. Jelenleg is újabb vegyigyárak épülnek a városban. Vasútállomásán naponta 19 gyors- és 65 személyvonat fut keresztül. Az állomást most korszerűsítik és igy az ország egyik legmodernebb közlekedési csomópontja lesz. Szolnokon az elmúlt tizenöt év alatt 5,500 lakás épült,, a város legmagasabb lakóháza jelenleg tízemeletes, ez a ház a felújított Szigligeti Színház mellett magasodik. A Tisza balpart.ján üdülőközpont alakult ki. Itt az úgynevezett Tiszaligeten épült fel az Úttörő-város, tavaly avatták fel az uttörővasuttat és itt nyílt meg az elsőosztálvu kemping is. Szolnok zagyvaparti patinás müvésztelepét, amely már több mint száz éve ad otthont a képzőművészeknek, felújították és a város központjában a Kossuth-téren állandó képzőművészeti kiállítást nyitottak. A szolnoki Galériában elsősorban a müvésztelep, de ezen túlmenően az egész vidék képzőművészeinek alkotásait láthatja a közönség. A város legmodernebb iskolája a Tisza-parton felépült uj, tizenkéttantermes gimnázium. I960 óta egyébként 53 uj tanterem épült Szolnokon, a város középiskoláiban 2,300 diák tanul. A jelentősebb ipari üzemek folyamatosan igénylik a szakmunkásokat. Az utóbbi néhány esztendőben évente átlag 2,200 tanuló kapott szakmunká.sbizonyit- ványt, közülük kétezer a nehéziparban, illetve az építőiparban helyezkedett el. Szolnok sportközpont is. Kiváló atléták, vívók kerültek ki a szolnoki fiatalok közül. A Kazi családból például három lány is a legjobbak közé küzdötte fel magát, közülük a két idősebb (Aranka és Olga) világviszonylatban is ismertté vált. Mindkettő hosszú időn át tartotta a 800 méteres női síkfutás magyar csúcsát és nemsokkal maradtak el a világcsúcstól sem. A legkisebb (Vali) még ifjúsági versenyző, de eddigi eredményei alapján nővérei nyomdokába léphet. A helyi MÁV labdarugó csapat tavaly majdnem felkerült az NB I-B- be (hosszú időn át 5—7 ponttal vezetett a bajnokságban), de a hajrában egyre-másra szenvedte el a legmeglepőbb vereségeket és végülis csak a negyedik helyen végzett. Ugyanakkor a másik jó- nevü szolnoki csapat, az MTE felkerült az NB II- be és igy most mindkettő egy osztályban játszik. A rajt az MTE-nek sikerült jobban, de őszig a MÁV is az élre kerülhet. Változatlanul az élcsoportban van a város vízilabda csapata, amely már országos bajnokságot is nyert és a játékosok egész sorát adta a magyar válogatottnak. Készül az uj magyar bibliafordítás “Kapoccsá válhat közöttünk és a külföldön élő protestáns gyülekezetek között” Dr. Bartha Tibor püspök nyilatkozata a nagyjelentőségű munkáról Debrecenben dr. Bartha Tibor, tiszántúli református püspök, a magyarországi református egyház zsinatának elnöke nyilatkozatot adott a Hazai Tudósítások részére a magyar bibliafordításról. A püspök a következőket mondotta: — A magyarországi r e f o rmátus egyház 400 éves jubileumi esztendejének egyik legkiemelkedőbb emléke lesz az uj magyar bibliafordítás. Sokan felteszik a kérdést miért van szükség uj magyar bibliafordításra? Szeretném hangsúlyozni, hogy semmiképpen sem jelenti ez a vállalkozás azt, hogy a szép, magyar nyelvet is formáló Ká- roli-forditás értékét lebecsülnénk, vagy el akarnánk felejteni. Ha akarnánk sem tehetnénk meg ezt, hiszen néhány esetben csak olyan fogalmaink vannak, amelyeket a Károli fordítás után kialakult magyar nyelv magáévá tett. Azonban a tudomány és a technika haladása, sőt a bibliai tudományok előhaladása is sok uj kérdést vetett fel, sok uj eredményt hozott, amelynek fényében sürgetően szükségessé vált a biblia megszólaltatása mai magyar nyelven. — A magyar protestáns egyházaknak a bibliafordítás már a második világháború előtt aktuális feladatukká vált. Tudásaink egész serege dolgozik a második v i 1 á g h áboru óta egy modern magyar bibliafordítás kialakításán. Évtizedek óta dolgoznak az Ószövetség fordításán. Ez befejezés előtt áll. Az Újszövetség fordítása elkészült, azonban a feladat nagysága és nehézségei miatt követelő szükséggé lett újból való lefordítása. Reméljük, hogy az újszövetségi fordítás — immár végleges szövege — próbakiadás formájában ebben a jubileumi esztendőben megjelenik. — Szeretném elmondani, hogy magyarországi protestáns egyházaink legjobb tudósai dolgoznak a bibliafordításon. Figyelembe veszik a legfrissebb nyugati bibliafordítások eredményeit, a modern, tudományos kutatásra épülő ős-szövegeket. Ez a néhány utalás is mutatja, milyen hatalmas feladat a magyar bibliafordítás munkája. Ha megvalósul — mint ahogy reméljük, hogy el tudjuk végezni — méltó és maradandó emléke lesz a reformáció 450. és benne a magyarországi reformáció 400. évfordulójának.-— Van azonban a bibliafordításnak egy további jelentős vonatkozása is. Ismeretes, hogy nemzeti életünk hányódásai és a történelmi viszontagságok következtében több millió magyar él az országhatárokon kívül. Közöttük sokszázezer református is. Szeretnők, ha a bibliafordítás nagy és nemes feladatának betöltésében osztoznának velünk. Erre megvan a készség a külföldön élő magyar református egyházakban. Olyan munka folyik tehát, amely nemcsak a magyarországi egyházak legszentebb feladata, hanem összefogó erő is lehet, kapoccsá válhat a magyarországi egyházak és a külföldön élő protestáns gyülekezetek között. így a magyar bibliafordítás közvetett utón is szolgálni akar a nemzetnek — fejezte be nyilatkozatát dr. Bartha Tibor püspök. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táboráhozi
