Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-23 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February zo, A minimum bér és a mississippi-i ültetvények munkásai Február elsején léptek életbe a minimum bér­törvény módosításai. Az egyik módosítás értelmé­ben mindazon ültetvényesek, akik évente 500 (man-days) munkanapot dolgoztatnak kell, hogy munkásaiknak óránként egy dollár bért fizesse­nek. Az ültetvényeken dolgozók eddig 8—10 órai munkanapért 3—4 dollár bért kaptak. A gyapot ültetvényesek minden lehetőt elkö­vetnek, hogy a gyapot termelés ne kerüljön tob­te most, mint az elmúlt esztendőben. Ahelyett, hogy egydolláros órabérü emberi munkaerőt alkal­maznának a gvomlálásra, majd nagyobb mennyi­ségű vegyi gazirtót használnak. Úgyszintén a gya­pot szedést is 100 százalékban géppel és nem em­beri munkával szándékoznak elvégeztetni. Ez azt jelenti, hogy egyedül Mississippi állam deltájá­ban több ezer munkás veszti el munkáját, ami 100,000 férfit, nőt, s gyermeket foszt meg a min­dennapi kenyerétől. Az ültetvényesek eddig nem számítottak lakbért a fakunyhókért, amelyekben a munkások családjaikkal laknak. Most, hogy a törvény kötelezi őket, hogy óránként egy dolláil bért fizessenek a munkásoknak, elhatározták, hogy ezentúl lakbért számítanak a fakunyhókért. A minimum bártörvény módósitása tehát sem­mit sem javított a mississippi-i ültetvényeken dolgozók helyzetén. Sőt, helyzetük még rosszabb­ra változott. Százak kényszerülnek szülőfaluju­kat elhagyni és elvándorolni az északi nagyváro­sok gettóiba, ahol újabb szörnyű nélkülözés és nyomor vár rájuk. A minimum bértörvény módósitása nem oldot­ta meg az ültetvény munkások problémáját. A mezőgazdasági munkások helyzete ismétel­ten bizonyítja; kell hogy a szövetségi kormány törvényben biztosítson minimális 3,000 dollár jö­vedelmet minden (négy tagú) családnak a nyo­mét megszüntetésére. Egyre több közgazdász és szociológus támogat­ja e javaslatot. Most azon kell szoi'goskodni, hogy a képviselőház és a szenátus politikusaira olyan nyomást gyakoroljunk, mely “meggyőzi” őket az ilyen szövetségi törvény szükségességéről. Hatalmas profitot harácsoltak az acéltrösztök a múlt évben Az ország 27 nagy acélvállalata a múlt év e’ső három hónapjában 239,6 millió, második há­rem hónapjában 300.9 millió és harmadik negye­dében 213.1 millió dollár profitot könyvelt el. Noha a harmadik negyedévi profit kevesebb volt a második negyedévinél, mégis 48 százalékkal ha­ladta túl a múlt év hasonló időszakában elért pro­fitot. “Minden jel arra mutat — mondotta Otis Bruba­ker. a szervezett acélmunkások kutató hivatalának A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUB 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasár­nap este. — Elsőrendű konyhánk választékos ételekkel várja vendégeinket. — Minden vasár­nap este műsor. — Cigányzene. — Minden ked­den társasdélután Női Osztályunk rendezésében elnöke —, hogy az acéltrösztök profitja emelkedni fog a következő hónapokban.” A múlt év első kilenc hónapjában 101,241,093 tonna acélt termelt az ipar, 2.1 százalékkal keve­sebbet, mint az előző év ugyanazon időszakában és 9.5%-kal többet, mint 1964 első kilenc hónap­jában. A múlt év első 9 hónapjában 455,000 munkás dolgozott az acéliparban. Ez 4.8%-os létszámcsök­kenést jelent a múlt évihez viszonyítva. Az acéltermelés a munkások létszámához viszo­nyítva, állandóan emelkedik. A múlt év első 9 hó­napjában egy-egy munkás évi termelése 296.7 ton­na acél volt. A munkások termelékenységét az elmúlt eszten­dőben bizonyltja az, hogy 101.2 millió tonna acél termeléséhez 679,530,215 munkaórára volt szük­ség. A szervezett munkások ellenzik Reagan javaslatait Thomas L. Pitts, a kaliforniai szervezett mun­kások nevében levelet intézett Ronald Reagan re­publikánus kormányzóhoz, melyben a leghatározot­tabban állást foglalt az adó és az állami egyetem tandijának felemelése ellen. “A kormányzó javaslata lehetetlenné tenné sze­gény szülők gyermekeinek, hogy egyetemi kikép­zést kapjanak. Egy évi tandij, élelmezés és egyéb költségek 1.850 dolláros kiadást jelentenek. Ha ezt felemelnék évi 300 dollárral, amint azt a kor­mányzó ajánlja, az kizárná az egyetemről a sze­gény szülők gyermekeit. Ezért a leghatározottab­ban állást foglalunk a javaslat ellen.” Az adókérdésben Pitts azt ajánlotta, hogy a nagy jövedelemmel rendelkezőkre kell az adóterhet há­rítani. A szegények fizetik a legmagasabb kamatot Az engedélyezett kis hitelintézetek kölcsöne! után kell a legmagasabb kamatot fizetni. A szegé­nyek nagy része, akik már nyakig vannak adósság­ban, rendszerint ilyen intézethez fordulnak kölcsön ért. Ezek az intézmények a törvény keretein belül működnek, amikor havi 2—3.5 százalék kamatot számítanak, ami egyenlő évi 24—42 százalékkal. Legáltalánosabb a 3 százalékos kamat. Illinois- ban például a kölcsönvevő 3 százalékot kénytelen fizetni az első 150, 2%-ot a következő 150 és 1%- ot a további 300 és 800 dollár kölcsön után. Kölcsön, aláírás ellenében? Számos hitelintézet azt hirdeti: “kölcsönt folyó­sítunk aláírás ellenében.” Amikor azonban a köl­csönkérő folyamodik a kölcsön felvételére, a válla­lat biztosítékot követel: autót, vagy bútort. E hitelvállalatok kijárói állandóan megközelítik az állami törvényhozókat és oly javaslatok elfoga­dásán szorgoskodnak, mely még magasabb kamat számítását is megengedné. Alacsonyabb a kamat Kanadában Az amerikai hitelintézeteknek jólmenő kanadai fiókjaik vannak mindannak ellenére, hogy a kana­dai törvények sokkal alacsonyabbak kölcsön kama­tot szabnak meg. Az első 300 dollár után csak leg­feljebb 2%-ot szabad számítani, a következő 700 dollár után csak 1%-ot és azon felül csupán egy fél százalékot. Természetesen a két százalékos havi kamat szintén évi 24 százalékot jelent. E kölcsönző vállalatok kijárói minden tőlük telhe­tőt megtesznek, hogy befolyásolják a törvényhozó­kat s elgáncsolják a ‘Truth in Lending’ javaslat tör vényre emelését. Ezek a hitelvállalatok igyekeznek rábeszélni az adósságokkal terhelteket, hogy vegyenek fel tőlük egy kölcsönt, mellyel fizessék ki az összes adós­ságaikat és igy csak egy kölcsönt kell visszafizet­ni. . de milyen kamattal? Vannak vállalatok,' melyek posta utján toboroz­zák a klienseket, akik a hirdetésekre “bedőlnek”, nem tudják, hogy a kölcsönszerződésben az áll, hogy az összeg folyósítását annak az államnak a törvénye szabályozza, melyben a vállalat működik Tehát, ha bármi okból perre kerül a sor, a kölcsön- vevőnek oda kell utaznia, ahol a hitel-vállalat mű­ködik. Mindezeket azok számára Írjuk, akik kölcsön felvevésére gondolnak. A “másik” Mr. Powell Kivonat az acélmunkások hivatalos lapja« a "Steel Labor" vezércikkéből. Könnyű volna csatlakozni ahhoz a kórushoz, mely azokból a képviselőkből áll, akik az erkölcsi- ség leple alatt Adam Clayton Powell képviselőre vadásznak és a képviselőház megtisztításáról pré­dikálnak. Csupán azt mondani, hogy elitéljük azt a dinom- dánomot, amit Powell magánéletében folytatott, egyet jelentene a mérgezett levegő iránti ellen­szenvünk bejelentésével. Messze, messze állunk egy erkölcsös kongresz- szustól mindaddig, amig a képviselöház egyik bi­zottsága (House Un-American Activities Commit­tee. Amerika-ellenes Bizottság) pénzt, fizetést ad a bizottság előtt megjelenő tanuknak és egy másik bizottsága (Rules Committee) előnyben részesíti az alkotmány megsértésével megválasztott képvi­selőket. Ahelyett, hogy csatlakoznánk azokhoz, kik Adam Clayton Powellt rugdossák megnézzük Powell kép­viselő másik oldalát is: azt, hogy Powrell képviselő, mint a Munkaügyi és Közoktatásügyi Bizottság el­nöke 15 hónap alatt 15 munkásvédelmi és az or­szág szegényeire előnyös javaslatot segített tör­vényre emelni. Az ország munkásainak nem szabad elfelejteni­ük, hogy Powell képviselő a munkások egyik leg- odaadóbb barátja a képviselőházban. JAMAICA ........“ REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. áilomás, Színes televíziók légszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil­lanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia A 10 iHn FIZETÉSI FELTÉTELEK! ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, 130 East lóth Street, New York, N. Y. 10003 cimen •\\\X\W\\\\V\\\V\\\WVVWV\VVW\WCSSS) ISMÉT KAPHATÓ \ “LEARN HUNGARIAN” f B \ k Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve S 2 4 angolul beszélők részére, akik magyarul á akarnak tanulni £ Gyönyörű, keménykötésben, finom papíron, raj- S £ zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti j Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a ' MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN L 130 East lóth Street, New York, N. Y. 10003 íjj *^VVXV*VVVVVVVV*%VVVV*V»kVVVVVVV*'XV^S*sí

Next

/
Thumbnails
Contents