Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-23 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Thursday, February 23, 1967 Vidor Perlő: A hat százalékos pótadó Az egyik szaklap közli egy fő iparág véleményét Johnson adótervéről: “A tervezett 6%-os pótadót, mely júniusban lépne életbe, helyes adópolitikának és az elektronika ipar részére nagyobb üzleti lehetőség forrásának tekintik. . . Abraham Lazar, a Frequency Electronics, Inc. egyik vezető embere mondotta, hogy az adóemelés nagy része visszakerülne az elektronika iparba a vietnami költekezések révén.” Johnson azt állitja, hogy a pótadó “5 dollárnál jelentősen kevesebb megterhelést jelentene” a legtöbb adófizetőre és “ez megadná a harcoló katonáknak azt, amire szükségük van.” VÉGE A “MEDICARE” MÉZESHETEINEK Jól benne vagyunk a télben. A betegek száma ez évszakban magasabb, mint az év többi hónapjaiban. Különoösen áll ez idősebb embertársainkra. Minden jel arra mutat, hogy a kórházak befogadó képessége elégtelen lesz a kórházi kezelésre szorulók elhelyezésére. Az is nyilvánvaló, hogy azok a “szerencsések”, akik kapnak helyet a kórházakban, nem részesülhetnek kellő ápolásban, mivel a kórházaknak kevesebb személyzetük van, mint amit a minimális szükséglet megkövetelne. Éhbéreket kapnak a kórházi alkalmazottak Nincs elég ápolónő, helyettes ápolónő, takaritó, technikus. Hiány van minden kórházi munka-kategóriában, mégpedig azért, mert az alkalmazottak éhbéreket kapnak. Ha az orvosok annyit törődnének a kórházi alkalmazottak fizetésével, mint sa- ;at joveiíeliiiükkcl, akkor nem yolnp. válság a korNeu York vnrosi komazáman ä ’ néhány hete kiharcolt bérjavitás előtt, okleveles ápolónő $1.57 et, a nem végzett ápólonő $1.27-et, a segéd ápolónő egy dollár órabért kapott. Az Amerikai Ápolónők Szervezete nyilvánosságra hozta, hogy 1964- ben az általános beosztású ápolónő évi fizetése $4,700 dollár volt. Ezzel szemben a tanítóknak $6,235, az irodai alkalmazottaknak $5,170, az ipari munkásoknak 5,075 dollár volt az évi jövedelmük. A szakszervezetek segítségével, a newyorki kórházi alkalmazottak 600 dollár évi bérjavitást kaptak. Ez nagy összegnek látszik, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen éhbérért dolgoznak, akkor belátjuk, hogy az évi 600 dolláros béremelés még mindig a legalacsonyabb bérskálába helyezi a kórházi alkalmazottakat. Csak a mezőgazdasági munkások kapnak alacsonyabb munkabért John Gardner egészségügyi miniszter kijelentette, hogy az ország egészségügyi programjának megvalósitását elsősorban az egészségügyi alkalmazottak hiánya veszélyezteti. Aggódnak a lábadozó otthonok minősége miatt Gardner miniszter és a minisztérium lábadozó otthonokkal foglalkozó osztályának vezetői, azon ággodalmuknak adtak kifejezést, hogy sok ilyen intézmény nem üti meg még a minimális mértéket sem. Gombamódra szaporodtak el ezek az “otthonok”, a Medicare érvénybelépte óta. A tulajdonosok ezeket haszon harácsolása céljából létesítették, nem látták el kellő felszereléssel és nem alkalmaznak képzett személyzetet. Hány betegnek keli szenvednie megfelelő ápolás hiányában, mielőtt orvosolják a lábadozó otthonokban fennálló tűrhetetlen helyzetet? • Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul * és fájdalommentesen J a legmodernebb felszereléssel J IRENEFREMD : ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN S 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. 5 .Hívja fej este 6 óra után 294-6957 számot, • * szombaton jgész nap 2 Az első valótlanság: nemcsak a havi 5 dollár többlet, hanem a bevett adóknak a nagyobb része katonai költekezésre megy, amelynek jórészét a vietnami háború emészti fel. A második valótlanság: a pénzt nem a katonák segítségére költik, hanem arra, hogy megtömjék a hadianyagokon nyerészkedők kasszáját. Erre célzott a fent idézett vezérigazgató és ezt lesik azok. akik a tengerentúli országba fektetik pénzüket és akik érdekében a háború folyik. Katonáinkat csak egy módon lehet segiteni: hogy véget vetünk a piszkos háborúnak. Johnson azt állitja, hogy a 6%-os pótadó csak egy negyedrészét venné vissza annak az adóengedménynek, amelyben az amerikaiak az ő adminisztrációja alatt részesültek. Ez az állitás igaz, Johnson milliomos barátaira vonatkozólag, de valótlanság az amerikai munkásokat illetőleg. Vegyünk például egy házas embert, aki feleségével közös adónyilatkozatot nyújt be és akinek adóalapul szolgáló jövedelme 400,000 dollár. A valóságos jövedelme lehet egymillió dollár is, vagy még annál is több, ha tekintetbe vesszük a tőkenövekedést és a kibúvókat, de a számitás leegyszerűsítéséért csak a 400.000 dollárt vesszük tekintetbe. 1963-ban $313,640 szövetségi jövedelmi adót fizetett. Az 1966-os évre csak 250,980 dollárt fog fizetni, azaz 62,660 dollárral kevesebbet. A pótadóval együtt 266,039 dollárt fog fizetni. A 15,- 059 dolláros adóemelkedés valamivel kevesebb, mint negyedrésze az előző adómegtakarításnak. Még ha jövedelme fel is megy 500,00 v. 600,000 dollárrá, ami nagyon valószínű, az adó rátája sokkal alacsonyabb lesz az 1963. évinél. A pénzügyminisztérium máris adott adókedvezményt 1967-re a nagyfizetésü üzemi vezetőknek, mely már előre kiegyenlíti számukra a pótadót. A több mint 25 ezer dollár jövedelműeknek több mint a fele jogosult még külön adókedvezményekre, melyeknek révén az év folyamán (de nem az év végén) kevesebb adót kell befizetniök. A nagyvállalatok adórátája 1963-ban 52%-ról, 1986-ban 48%-ra esett és most a pótadóval 50.9%- ra menne fel, de még mindig alacsonyabb lenne, mint a Johnson-adminisztráció előtti skála. Most vegyünk például egy gyári munkást, aki saját magát tartja el és 1967-ben várható átlag- jövedelme heti 116 dollár lesz. Ilyen összeg után 1963-ban a szövetségi adó és a társadalombiztosítási levonás $21.85-t tett ki. Ez most $21.97. A pótadóval és a társadalombiztosítási hazzájárulás várható 10%-os emelkedésével, a közeljövőben $23.74-re emelkedik, vagyis 2 dollárral lesz több, mint Tohnson ideje előtt. 1963-ban a munkás átlagjövedelme heti $99.63 volt és $18.85-t tett ki a levonás. Az idén várható $23.74 levonás az akkorinál kb. 5 dollárral több lesz, mely a fizetésemelés 30%-át érvényteleniti. így tehát Johnson már most többet vett vissza, mint amennyiben a munkások az 1964—65-ös adó- leszállitásból részesültek — 1966-ban a meggyorsított adólevonásokkal, a redukált adókedvezmények kel és a társadalombiztosítási adók emelkedésével. Most olyan további adókat javasol, amelyek az átlag munkás számára súlyosabb adóztatást jelentenek, mint ami Johnson elnöksége előtt volt, a munkás adójának heti 5 dolláros, havi 22 dolláros emelkedésével. Az adóztatás osztályjellege még jobban kitűnik, ha az ember tekintetbe veszi, hogy 1963 óta a nagyüzemek profitja, valamint a vezetőségi fizetések sokkal gyorsabb mértékben emelkednek, mint a munkások fizetése. A nagyvállalati haszon és a vezérigazgatók fizetésének emelkedése, adólevonás előtt, 1963-ban 39% volt, a gyári munkás fizetésének adólevonás előtti emelkedése, ugyanabban az évben kevesebb, mint 13 százalék. A benyújtott javaslatok, amelyek nem látszanak megkülönböztetést tenni osztály és vagyoni állapot között, a valóságban a gazdagoknak és a kapitalistáknak kedveznek, a szegények és a munkások rovására. Miért van ez? Azért, mert a javaslatok furfangos pontokat tartalmaznak: mert a kongresszus a kapitalistáknak kedvező módosításokat hoz és mert az adótörvényt a kapitalistáknak kedvezően hajtják végre. A második világháború óta az adóterhet a kapitalisták fokozatosan, egyre jobban a munkásságra hárították és sohasem tették ezt olyan gyors iramban, mint az utóbbi néhány évben. Hogyan tudja a munkásság mindezt megváltoztatni? Nem úgy, ahogy a szakszervezeti kijárók ajánlják. A munkásság valamilyen formában megnyilvánuló tömeges mobilizálása szükséges ennek az áradatnak a megfordítására. Kell, hogy az ilyen tömeg-mobilizáció minimális követelései a következőket tartalmazzák:-1. A meg nem adóztatható személyes jövedelem határát egy személyre, a jelen 600 dollárról 2,000 dollárra emeljék és minden eltartottért 1,200 dollárra; a határ a megélhetés drágulásával automatikusan emelkedjen. 2. Minden jövőbeli társadalombiztosítási kedvezmény kiterjesztésének finanszírozására a részvénytársaságok adóját emeljék, ne a fizetéseket adóztassák meg. 3. Szüntessék meg a személyi és a vállalati adó- kibuvókat. 4. A személyes jövedelmet csak 25 ezer dolláron felül adóztassák. Jónéhány liberális képviselő és szenátor, az AFL-CIO és más szervezetek, ezeket a pontokat már részben vagy egészben javasolják. De a sok millió dolgozó együttes erejétől függ, hogy mindezek valósággá váljanak. Ha a kapitalistáknak maguknak kellene megfizetniök a külföldi háborúkat és a hadi bázisokat, akkor egyszerre nem lennének olyan háború-barátok. Befejeződött a Varsói Szerződésben részt vevő országok külügyminisztereinek tanácskozása A Varsói Szerződésben részt vevő országok külügyminiszterei 1967 feb. 8-tól 10-ig Varsóban tanácskozást tartottak. A találkozón részt vettek: Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyrni- nisztere, Václav David, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Adáth RapackiV a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Mircea Malita, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettese és Andrej Gromiko, á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A tanácskozáson baráti eszmecsere folyt a szocialista országok azon erőfeszítéseiről, amelyeknek célja a nemzetközi feszültség enyhítése, az európai béke, biztonság és együttműködés megszilárdítása. Eszmecsere folyt továbbá az európai földrész helyzetének alakulásáról azt követően, hogy 1966 júliusában Bukarestben nyilatkozatot tettek közzé az európai béke és biztonság megszilárdításáról. A tanácskozás az együttműködés és a teljes kölcsönös egyetértés légkörében folyt le. Az indiai légierő Punjab állam területén lelőtt egy pakisztáni repülőgépet. Indiai rádióközlemény szerint a gép 30 kilométerre hatolt be India légiterébe. Mellékelek érte$ ........................... Beküldő neve: . . . .......................... Címe: ....................................... Város: ..................................Állam: Zip No: . . . I | Amerikai Magyar Szó I 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 1 - I | Kérem, küldjék meg az Emlékkönyvet a kö- * I vetkező címekre: , !...............................................:
