Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-16 / 7. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 16, 1967 A SVÁJCI BANKTITOK ÉS AMI MÖGÖTTE LAPUL A svájci bankokat előszeretettel nevezik Európa és az egész világ páncélszekrényének s joggal, mert a külföldi tőke és vagyon hihetetlen mértékben áramlik már évszázadok óta a svájci pénzintézetekbe. Nem egy genfi és zürichi bankban — bármilyen fantasztikusan hangzik is — még a francia forradalom idején “átmentett” arisztokrata vagyonokat kezelnek, de akad ilyen “átmentett” vagyon a napóleoni háborúk, az 1830-as és 1848-as forradalom idejéből, az első világháborúból és nem egy svájci bankban a cári Oroszország arisztokráciájának és bojárjainak az Októberi Forradalom idején kicsempészett vagyonát is őrzik; a tulajdonosok és örökösök elvesztek a történelem süllyesztőjében, és azóta nem jelentkeztek. Akadnak azonban ujabbkori “ügyfelek” is, fasiszta politikusok, bukott diktátorok, elűzött uralkodók, sejkek széles és tarka változatban a megbújt náciktól egészen Peronig, Truj illőig és Battistáig. Mentik a menthetőt A 30-as években Hitlerék hatalomra jutása rután a második világháború előtt és alatta is a politikai és a faji üldözöttek vagyona áramlott Svájcba először Németországból, majd később a kelet-európai országokból. Jelentős összegek — készpénz, devizák, ékszerek, értékpapírok — vándoroltak a svájci bankok páncélszekrényeibe, vagy a titkos széfekbe, mert az oi'szág semlegessége, gazdasági szilárdsága és a rejtőzés, a titkosság lehetősége vonzotta az embereket, nemcsak a nagy vagyonnal rendelkezőket, hanem a kisebbeket is, akik a háborús vihar utáni időkre akarták menteni a menthetőt. Titok, hogy ki a számla tulajdonosa A rejtőzködést biztositották a svájci bankok: rejtjeles, fedőneves, számjeles folyószámlákat nyithattak a rejtőzni vágyók, és csak egyikét vezető banktisztviselő tudta, ki bújik meg a fedőnevek és a jelek mögött, kj a számla tulajdonosa. A háború, a gettó, a koncentrációs táborok és gázkamrák elmúltak, de a pusztulás nagy káoszában a svájci bankokhoz vezető szálak összekuszálód- tak, megszakadtak. A tulajdonosok nagy része eltűnt a háború viszontagságai során, vagy elpusztult a koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, a gázkamarákban; a svájci bankokba rejtett javaikat — félve, hogy üldözőik nyomukra jutnak — sok esetben még hozzátartozóik előtt is titkolták, az örökösök sem tudtak róla, a vagyonok kezelői pedig — bankok, biztositó társaságok, közjegyzők, ügyvédek, esetleg magánszemélyek — mélyen hallgattak, annak ellenére, hogy a háború után megszűnt az üldözés és megszűntek azok a kényszerítő körülmények, amelyek az akkori tulajdonost arra késztették, hogy vagyonát ily módon a háború utánra átmentse. Nyilvánosságot követelnek A háború után, de különösen az elmúlt évtizedben hivatalos nemzetközi érdekképviseleti szervek, érdekelt magánszemélyek és egyes kormányok részéről annak érdekében, hogy a törvényes örökösök hozzájuthassanak az őket megillető, de a svájci bankokban ma még rejtőzködő letétekhez, mozgalom indult meg, amelynek során követelték, hogy a svájci bankok hozzák nyilvánosságra a “menekült” vagyonok eddig nem jelentkezett tulajdonosainak névsorát. ÚJBÓL KAPHATÓ! j ORSZÁGH LÁSZLÓ: !j Angol-magyar és magyar angol j ZSEBSZÓTÁR I j* két kötetben Ára kötetenként $2.50 s és 25 cent posta- és csomagolási költség ! j* Megrendelhető ] | a Magyar szó Kiadóhivatalában, \ jí 130 East 16fh Street, New York, N. Y. 10003 ! Ji címen / | 1946-ban a svájci kormány megegyezést kötött az Egyesült Államokkal a Svájcban rejtőzködő német vagyon kiszolgáltatásáról. (Mintegy 60 millió dollárt ki is fizettek az — állítólag — 750 millió dollárt is meghaladó, Svájcban bujkáló német vagyonból.) Nagyon érdekes a svájci kormánynak a megegyezésről szóló s a parlament elé terjesztett jelentésének egyik elvi megállapítása, amely kijelenti, hogy “...a kormány gondoskodik arról, nehogy Svájcot felhasználják orgazdák rablott javakkal űzött manipulációkra és mindent megtesz, hogy a megrabolt tulajdonos esetleg Svájcban meglelt javainak ismét birtokába jusson.. Hiányos a törvény Nem történt azonban semmi. 17 esztendő múlva tekintélyes nemzetközi szervezetek különböző kormányok és különösen az egész világon megmozduló közvélemény arra kény szer itette a svájci kormányt, hogy 1962 decemberében törvényt hozzon, amely kötelezi a vagyonkezelőket, az összes bankekat, biztositó társaságokat, közjegyzőket, ügyvédeket és magánszemélyeket, hogy 1964 február végéig tegyenek jelentést azokról a vagyo- nokról, amelyeknek tulajdonosairól (faji, vallási, politikai üldözöttek) 1945. május 9. óta nincsen értesülésük vagy igazolható, hogy a tulajdonosok a háborús eseményeknek áldozatul estek. Hiányos azonban a törvény, mert nem intézkedik azokról a vagyonokról, amelyek ezen a kategórián kívül esnek. A bejelentések megindultak és az üldözöttek több száz millió svájci frankra becsült Svájcban rejtőzködő vagyonából mindössze 9,47 millió svájci frankot jelentettek be. Miért? Miért ilyen vérszegény az eredmény? A Zürcher Woche cimü lap szerint “egy jól összehangolt obstrukció akadályozta meg a maradéktalan végrehajtást”. T. R. Fehrenbach amerikai szerző (volt amerikai hírszerző tiszt) “The Swiss Banks”, “A svájci bánkok” cimü könyvében nyíltan megvádolja a svájci pénzintézeteket, hogy nem jelentették be az üldözöttek náluk elhelyezett vagyonát s azokat saját céljaikra használták fel. “Nincs gazdátlan vagyon” A rejtjeles, fedőneves, szám jeles svájci folyószámlák ügyének hátterében a birhatnámságon kívül még egy másik — politikai — ok is meghúzódik, amelyet az antikommunizmus érveivel akarnak elfogadtatni. A svájci bankárszövetség érvelésének egyik igen figyelemre méltó részlete szerint: “A népjog értelmében nincs gazdátlan vagyon. A tulajdonjogok sohasem évülnek el és ha nem marad vér szerinti örökös, akkor végső fokon az örökségre az az állam jogosult, amelynek állampolgára volt a külföldi vagyon tulajdonosa.” megállapításból kiindulva a bankárszövetség arra a következtetésre j ütött, hogy a háborúban, koncentrációs táborban vagy gázkamrában elpusztult és örökösök nélkül maradt zsidó tulajdonosok vagyonát Budapestre, Prágába és Varsóba kellene átutalni a szocialista állomoknak. Ugyanez a helyzet más népi demokratikus országokban élő örökösökkel is. Ha a névsort nyilvánosságra hozzák — érvel a svájci bankárszövétség —, miután Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról nagy összegek kerültek a háború előtt Svájcba, az örökösök igényt támasztanának arra és ezeket a vagyonokat át kellene utalni a szocialista országokba. Nem jelent ez mást, a szövetség szerint, mint a “kommu-, nisták” erősítését, tehát kézenfekvő a végkövetkeztetés: várni kell a nevek nyilvánosságra hozatalával. Hogy ebben a megállapításban nincs egy szemernyi túlzás sem, bizonyítja a svájci bankok elfogultsága, diszkriminációja és gyakorlata. Furcsa választ kaptak Néhány svájci bankban, a háború alatt elpusztult, magyar tulajdonos által elhelyezett vagyonról tudomást szerzett örökösök követelték igényjogosultságuk bizonyítása mellett az őket megillető örökség kifizetését. Furcsa választ kaptak. Az egyik hagyaték ügyében pl. az örökösöknek irt válaszában a zürichi Schweizerische Kreditanstalt értesíti, “anélkül, hogy vizsgálta volna, üzleti összeköttetésben álltak-e az örökhagyóval, az ügyben csak Zürichben, személyesen hajlandók tárgyalni. Ezt a gyakorlatot a legfelsőbb svájci szövetségi bíróság elvi döntésével összhangban s annak alapján vezették be, mert a bíróság döntése kimondja, hogy egy személynek a vasfüggönyön túli országban tett nyilatkozata nem tekinthető szabad akarata megnyilvánulásának. Vonatkozik ez egy svájci ügyvédnek Magyarországon adott meghatalmazására is, amely éppen úgy nem vehető figyelembe Svájcban...” A svájci rejtjeles folyószámlák titkait feszegetik már és a világ közvéleménye döngeti a páncélszekrényeket, trezorokat, amelyekben — ez az igazság — egymás mellett fekszik az üldözők rablott és az üldözöttek átmentett vagyona. Mikor szereznek végre érvényt a jognak és igazságnak? Morális kérdés A svájci bankok a banktitok fegyverével harcolnak, annak kifürkészhetetlen bástyái mögé bújnak. De vajon a banktitok eszköze lehet-e a törvényes örökösök, hátramaradottak kifosztásának? Győzhet-e az erkölcs és a jog felett ? A probléma nemcsak vagyonjogi, hanem morális kérdés is. Az emberek — kisebb vagy nagyobb — vagyonukat az üldöztetés és kirablás elől azért vitték teljes bizalommal Svájcba, mert azt hitték, történjék bármi, Svájc megtartja nekik, vagy hát- ramaradottainak, örökeseinek azt, amit bizalommal rábíztak megőrzésre. A kérdést sok huzavona láttán ma már igy kell feltenni: megfelelt-e Svájc ennek a bizalomnak, vajon a törvényes örökösöké legyen, vagy a bankok jogtalan hasznát gyara- pitsa-e ez a vagyon ? A probléma megoldását a svájci kormány már 1946-ban megmutatta az- Egyesült Államokkal kötött megállapodásról szóló jelentésben. Ezt kell csak megvalósítani. Gondoskodjon arról: orgazdák ne használják fel Svájcot rablott javaikkal űzött manipulációkra és a megrabolt tulajdonos esetleg Svájcban meglelt javainak jusson birtokába . .. K. L. Paraszkevopulosz kormánya Görögországban a parlament elé terjesztette az uj választási törvényjavaslatot. Ez az eddigi rendszerrel szemben az egyszerű arányos képviseleten alapszik. A képviselőház vitája előreláthatólag hetekig tart. • Marguerite Oswald, a Kennedy-gyilkossággal gyanúsított Oswald anyja, New Yorkban kijelentette, hogy be akarja perelni az “Egy elnök halála” cimü könyv Íróját, William Manchestert. Oswald bűnösségét ugyanis biróság előtt sohasem bizonyi tották be, Manchester mégis következetesen, mint Kennedy gyilkosát említi Oswaldot. ij'.V.VAV.VAV.V.V.V.V.V.VVA'.V.V.’.VAW; I Ajándék 7—77 éveseknek! SZÜLŐFÖLDÜNK A most megjelent művésziesen illusztrált 560 «| oldalas könyv a külföldön élő jl magyarság könyve! j| 5 Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon í át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi j| í szemelvények megértéséig! í A Szülőföldünk !; V közel hozza Magyarországot, annak népét, ;■ í tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Jj Í Ára: $3.95 ;! Megvásárolható minden magyar könyvet >; árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál «J WV.WiSWWVW.W/.W.W.WV.V.W.WlA I fVVVVVWVVnn/kVVVVWVVVVAn^VMAW^WVVU RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi. Bar- j Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva f MVVWVWVVVWVMVbVVIfVVWtf'^VVVUVVVVW
