Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-16 / 7. szám
Thursday, February 16, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Fodor Erna: Látogatás Magyargenesen Téli időben járjuk a veszprémi falvakat, az aprókat, amelyek nincsenek a főútvonalakon. Hát bizony sárosak még azok is, amelyek ki vannak kövezve. Jobbra a Marcal folyótól, amely bizony nem a legjobban viselkedett a tavasszal, fekszik Ador- jánháza. Azt terveztük, hogy úgy futtában benézünk, ha elegendő időnk lesz. Meg is álltunk és be is néztünk. A tanács- és szövetkezeti tagok azonban oda voltak ebédelni. A Bakonyban az évnek ebben a szakában nagyon hamar esteledik. Délután négy órakor az ember nyugodtan elmondhatja, hogy beesteledett. A kérdés az volt, hogy várjuk-e be az ebéden lévőket és mulasszuk el Ma- gyargencset, hol már várnak bennünket dél óta. Egy kis habozás után, miután már nyilvánvaló volt, hogy jó darabig kell majd várnunk, tovább indultunk. Később kiderült, hogy nagyon praktikus elhatározás volt ez, mert a rövidebb, de földes utón nem haladhattunk volna, és igy a hosszabb, de köves utón mentünk tovább. Mersevát, Nemes- szalók és Szergélyen keresztül meg is érkeztünk, de bizony akkor már öreg este volt. A falu gyógyszertárához irányitottak bennünket. Ide azért jöttünk, hogy látogatást tehessünk egy régi jó barátnál, aki Magyargencsen telepedett le. A Mező-házaspár A Mező-házaspárról beszélünk, akik Seattle. Washington államból tértek vissza véglegesen szülőhazájukba. Vagyis inkább csak Mező Sándorról van szó, mert ő született Magyargencsen, mig a felesége Toledo, O.-i születésű. A sors úgy intézte, hogy Detroitban találkoztak 1921-ben. Két leányuk 11 unokájuk él Seattleben. Egyik vejük épitész, a másik gyári munkás. Mező Sándorék három éve élnek Magyarországon, illetve Magyargencsen, tagjai a Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Elég szép kis otthonuk van. Négy szoba és mellékhelyiségekből áll, hatalmas kerttel és szőlőlugassal. “Minden zöldséget megtermelünk itt, amire csak szükségünk van” — mondta büszkén Mezoné. Mező Sándor Magyargencsen született és bár több mint 40 évig élt falujától távol, sokan ráismertek, mikor hazajött. Nővére is itt él, de van kiterjedt rokonsága is. Mező részt vesz a falu tanácsában, Mezoné a helyi Vöröskereszt titkára és a járási nőtanács tagja. Mi hozta haza Mezőéket annyi év után? Mező öntudatos munkás volt az Egyesült Államokban is, emiatt sok üldöztetésben volt része. “Itt nyugodtan élünk, senki sem zavar bennünket. Nagyon jól érezzük magunkat. Nem félünk, hogy bezár a gyár és közsegélyre szorulunk” — mondta Mezoné, az asszonyok praktikusságával, majd hozzátette: “Hévizén nyaraltunk két hétig. Mikor tudtunk mi nyaralni Amerikában?” Arra a kérdésünkre, hogy mit üzen Amerikába, Mező elgondolkozva felelte: “Szívesen gondolunk barátainkra. Harcoljatok a békéért, mert békében A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUG 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este. — Elsőrendű konyhánk választékos ételekkel várja vendégeinket. — Minden vasárnap este műsor. — Cigányzene. — Minden ked- den társasdélután Női Osztályunk rendezésében akarunk élni. Itt mindenki békét óhajt és békében szeretnék építeni hazájukat. Már jó volna, ha lefognák a háborús uszitókat, hogy az emberiség élhessen. 40 év után hazajöttünk, valóban mindenki tisztelettel és szeretettel fogadott bennünket. Egyek vagyunk a faluval és a falu egy velünk.” A falu Tanácsa Aztán érdeklődtünk a falu viszonyairól és találkoztunk többek között a tanács tagjaival is. Fehér István, a tanács végrehajtó bizottságának titkára 16 éve él Magyargencsen, de jól ismeri azt már élőbbről is. Magyargencs 6,000 holdas község, ahol 1945 előtt több nagybirtokos volt, Barcza Zoltán, Hertelendi Béla 700—700 holdat mondhatott magáénak, Nunkovics Dénes 300 holdat, Cséby Gyula pedig 1,200 holdat bérelt a Szűcs birtokból. Volt néhány középbirtokos is, de 120 cseléd család föld nélkül ezeknek dolgozott. 1946-ban földosztás volt. A régi birtokosok megtarthattak 100—100 holdat. 120 házhelyet és 100 család részére, a családtagok száma szerint, kisebb- nagyobb földet osztottak szét. A régi bú-tokosok közül ma is életben van dr. Szűcs, Unkovics és Barcáné. Ezek nyugdijat kapnak. Dr. Szűcs Vas megye főispánja volt, ma is van szőlője, amelynek jövedelmét is élvezheti. Itt is raboltak, gyújtogattak a németek, a gyógyszertárból semmi sem maradt. Most építenek uj, korszerű gyógyszertárt. A juttatott házhelyeken 52 uj ház épült. Igen sokan modernizálták a régi házukat. Miután itt igen sok a belvíz, a kutak vize nem jó. Az 50-es évek elején 100,000 forintba kerülő mélyfúrású vizet kaptak. Már a második is megvan. 1970-re törpe vizierőmüvet terveznék, amely vízvezetékkel látja el az egész falut. Most ártézi kutjaik vannak. Már 5 éve, hogy van népfürdőjük. A költségek 60%-át az állam adta hozzá, a többit a falu. Nyob’ zuhanyozó van a kádfürdők mellett és szépen parkosítva is van a fürdőház. Teljes közvilágítási hálózat épült a volt Hertelendi tanyára is kivezették a villanyt, ami félmillió forintba került. A falu csak 30,000-rel járult hozzá, a többit az állam adta. Épül a járda is a faluban. 4,800 méter már elkészült, még 4,000 méter épülőben van. Egy orvos van a faluban, akinek egy ápolónő is segédkezik. Van külön védőnő a gyermekek részére, aki tanácsokkal látja el az uj mamákat és Sabin-oltást ad a gyermekeknek. Állatorvosa is van a falunak, aki Kemenes-Hőgyészt és Kemenes- Szentpétert is ellátja. Van kulturotthona, klubhelyiséggel, sportlehetőség az ifjúság részére, televízió, 1,300 kötetes könyvtár, kétszer hetenként mozielőadás. 400 család, 1,300 lélekkel lakik a faluban. Rádiója egynél több is van mindegyiknek. 84 tv-ké- szülék is van, 50 motorbicikli és 5 magánautó. 200 családnak van mosógépe, 100-nak porszívója. Gáztűzhely csak azért nincs mindenkinek, mert még nem lehet eleget kapni belőle. Öt tanító tanít a faluban. A nyár folyamán napközi otthon van a gyermekek részére, ahol teljes ellátásban részesülnek. Ez 45,000 forintba kerül, de a szülők csak 12,000-rel járulnak hozzá, a többit az állam adja. Még vitaminokkal is ellátják a gyermekeket. Most épül a falu fogorvosi rendelője, lakással együtt és uj postahivatal 1968-ra vendéglátót is terveznek. A falu gyermekei közül egyre többen járnak közép- és felsőiskolákba, amellett, hogy a falu el volt zárva, mert 9 km-re volt a legközelebbi vasútállomás. Ma már autóbuszjárat van mindenfelé. Pápára, Győrbe járnak tanulni és rendszerint kollégiumokban laknak, nagyon kevés tandijjal. A termelőszövetkezet egy diákot küld a gödöllői agráregyetemre. Zsedényi Imre, a Hazafias Népfront elnöke mondta: “A falu fele katolikus, fele evangélikus. A gyermekek 60%-a jár hittanra.” 1959 máre. 4-én alakult meg a Rákóczi Tsz. 270 családdal. 3,000 holdon és az Uj Világ Tsz. 600 holdon. 1961 tavaszán egyesültek. Cukorrépát, cikóriát, búzát, kukoricát, árpát,rozsot és burgonyát termelnek. Marhaállományuk 375. ebből 110 fejős tehén, 120 hizómarha és tenyészüsző. 7—800 a sertések száma, 650 eladásra. 12,000 csirkéjük van, de jövőre 50—60,000-ret tenyésztenek. 4,000 new-hamp- shhe-i a törzsállományuk. Nem gazdag a termelő- szövetkezet. A munkaegység 22 forint, de a háztáji sokat segít. 18 traktorjuk, egy teherautójuk van. A cukorrépa 195 mázsát hozott holdanként. Faüzemük is van, amely 8 forint munkaegységet hoz, 850 juh van a tsz-ben. Almássy Vince már öt éve elnök, 16 holddal ment a közösbe. Gombás Imre szerint a falu ma jobban él, mint az egyéni gazdálkodás idején, ha van is még sok kívánni való. Igen sokat jelentenek a társadalmi juttatások is. Ahol két gyermek van, külön családi pótlékot kapnak, amig a gyermek a 14-ik évét betölti. A kongresszus határozata szerint a tsz-tagok nyugdiját is rendezik az év elejétől fogva és az ipai'i munkásokhoz hasonlóan kapnak most már nyugdijat. Az Amerikai Magyar Szó olvasói, ahogy olvassák ezeknek a magyar falvaknak a történetét, talán azt is mondhatják, hogy egyik olyan, mint a másik, vagy nagyon hasonlitanak egymásra. Hát ez nagyjában igaz is. Az érdekes ebben csak az, hogy a változás, a magasabb életszínvonal, a művelődés és a kényelmesebb és emberibb élet nemcsak itt- vagy-ott bukkan fel, hanem általános. Ez az, amit szeretnék az amerikai magyarsággal érzékeltetni. A magyar föld, a magyar ugar 1050 esztendő után került azokhoz, akik megművelik. Az elmúlt 21 esztendő nagyon rövid idő a történelemben, de ez alatt a rövid idő alatt is milyen messze jutottak. “Igen — fejezte be Mező Sándor — csak béke legyen ezen a földön” • (Folytatjuk) Uj gyümölcs: A kökényszilva A Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán uj gyümölcsfajtát nemesítettek ki. Az uj gyümölcs a kökényszilva, amelyet az erózió pusztította kopár domboldalakra, terméketlen talajokra telepítenek. A kökényszilva a kökény, a zöldringló és a kékszilva keveréke és egyesíti magában a szülők jó. tulajdonságait, tehát a kökény szívósságát, valamint a ringló és a szilva zamatát. Kiállítás Kossuth Lajos növénygyűjteményéből A Természettudományi Muzeum növénytárában kiállítás nyílt Kossuth Lajos növénygyűjteményéből. A tudományos és kultúrtörténeti szempontból egyaránt értékes anyag zömét Kossuth torinói emigrációja idején gyűjtötte, a növényeket maga préselte és ragasztotta. A 4,300 herbá- riumi lapból álló gyűjteményt eredeti szekrényeivel és dobozaival együtt Kossuth Ferenc adományozta 70 évvel ezelőtt a múzeumnak, de nyilvánosság elé most került első ízben. A lapok egy részét Kossuth saját kezű feljegyzéseivel is ellátta, s ezek a nagy politikus botanikai szakismereteiről tanúskodnak. A kiállításon bemutatják Kossuth növénytani szakkönyveit, a növények meghatározásánál használt nagyitólen- cséjét és fényképeken, illetve festményen torinói otthonát, környezetét. | Amerikai Magyar Szó I 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 | Kérem, küldjék meg az Emlékkönyvet a kö- I vetkező' címekre: I I ............................................................ [ Mellékelek érte$ ............................ ' Beküldő neve: ................................ I Címe: ........................................................ | Város: ..................................Állam: Zip No: ...
