Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 1. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 5, 1967 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA ! > II. 7. Valljuk, hdgy korunkban a háború nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére és az ellen harcolva, továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küz­delmet a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződé­sünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőz­zük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerű háború nélküli állapot legyen. Hívei va­gyunk a különböző rendszerű államok kölcsönö­sen előnyös gazdasági és tudományos együttmű­ködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egy­más mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden tér­ségében. II. Belpolitika és a társadalmi viszonyok 8. Pártunk VIII. kongresszusa 1962-ben teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely kihatott egész politikai, tár­sadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dol­goztunk. A munka eredményeként szocialista vív­mányaink megszilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a mun­kásosztály társadalmi és politikai befolyása, meg­kezdődött az egységes paraszti osztály kialakulá­sa. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializ­mus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövet­ség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk egységének leg­főbb politikai alapja. 9. Társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és politikailag legöntüdatosabb osztálya a mun­kásosztály. Társadalmi életünk minden fontos te­rületén érvényesül a munkásosztály vezető szere­pe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosz­tály forradalmi, marxista— leninista pártja ve­zeti és. irányítja egész társadalmi életünket, erő­södik a munkásosztály hatalmát gyakorló és meg­testesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei szereznek ma­gasabb szakmai és politikai képzettséget. Elsajá­títják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra ma­gaslatait. A munkásosztály egyre nagyobb töme­gei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért; élenjárnak az épitőmunkában, cselek­vőén részt vesznek a közéletben, példát mutatnak fegyelmezettségben, áldozatkészségben. A szocia­lista brigádmozgalom szép eredményei a munkás- osztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. A munkásosztály fokozatosan a ma­ga képére formálja a társadalom más rétegeit is. 10. A magyar faluban végbement fejlődés gyö- ikeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szö­vetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került. A parasztság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik «íiy-egy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érdeket. A gépek, a vegy­szerek elterjedése a mezőgazdaságban, a közép-és felsőfokú iskolákban végzett agrárszakemberek, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társadalom­biztosítás kiterjesztése a falura, a villany, a korszerű házak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a mun­kásokéhoz, a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. A koráb­bi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alap­jai megszűntek. A falu mai ellentmondásai kö­zött a régi osztályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztály jellegűek: ilyenek a tagok és az alkal­mazottak, a jobb és rosszabb természeti körülmé­nyek között dolgozó gazdaságok közötti jövede­lemeltérések, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése a föld öröklése és a faluról elvándor­lás következtében, a munkaerő egyenlőtlen meg­oszlása. A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 között a. városok lakossága 235,000-rel nőtt, a községeké viszont 124,000-rel csökkent, A csökkenés elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adó­dik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősor­ban az ország iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az in­dokoltnál nagyobb méreteket öltött és különbö­ző nehézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a falusi fiatalo­kat a kívánatosnál jobban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűn­jön a különbség a munkásosztály és a szövetkeze­ti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jelenté­keny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszinvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződ­nek a földtulajdon olyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és föld- tulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetősé­geit annak, hogy a termelőszövetkezetek haszná­latában levő földek megfelelő megváltási ár elle­nében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhesse­nek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosszabb fo­lyamat eredménye lesz, ennek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a földtu­lajdonos termelőszövetkezeti tagok közös elhatá­rozása. Cél: a nemzeti egység erősítése 11. Az MSZMP VIII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység erősítését tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása és a nemzet összes alkotó­erőit mozgósítsa a szocialista épitőmunka felada­taira. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei — szorgalmas mun­kával vették ki részüket a szocializmus építésé­ből. A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türel­mes és humánus politikája társadalmunk egysé­gének erősödését, a szocializmus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kí­vül minden funkciót pártonkivüli is betölthet, he­lyesnek bizonyult , hogy az emberek megitélésé- nak alapvető mércéjévé a társadalom érdekében végzett munkát és a magatartást tettük, s az is­kolai felvételeknél eltöröltük a származási meg­különböztetéseket. Megtalálta helyét a társada­lomban, bekapcsolódott az épitőmunkába a volt uralkodó osztályok sok tagja és gyermekeik több­sége. Szövetségi politikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektiv és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejezésre jutnak. A párt gondosan tanulmányozza és a politika kiala­kításában figyelembe veszi ezeket. A közgondolkodásra hat a szocializmus és a ka­pitalizmus, az imperializmus és az antiimperializ- mus közötti világméretekben folyó harc és a nem­zetközi kommunista mozgalomban folyó vita is, 12. A szocialista nemzeti egység kiszélesedése tovább erősítette és szilárdította a szocialista ál­lamhatalmat. Hazánkban felszámoltuk a kapita­lizmust, nincsenek a szocializmussal szemben álló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gaz­dasági és kulturális épitőmunka szervezése és irá­nyítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osz­tályharc ma elsősorban a gazdasági építés felada­tainak megoldásáért, az emberek tudatának fo­kozatos átalakításáért, az imperializmus behato­lási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, szocialistává váló nemzetünk ügyét. Népi államunk a társadalom valamennyi becsü­letes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédel­met, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialis­ta vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restaurációs törekvést. Szocialis­ta vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törek­vések elnyomása szocialista államunk két egymás­hoz szorosan kapcsolódó feladata; a külső és a belső ellenség eleni harc leghatásosabb fegy­vere, a szocializmus erősödése. A kisajátítók kisajátításával, a szocialista tár­sadalom alapjainak lerakásával a hatalomért fo­lyó harc hazánkban eldőlt, a nagy osztály-össze­ütközések korszaka lezárult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvé­nyesen és politikailag lezárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különbö­ző okokból szembekerültek a haladással, a szo­cializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlá­sa az osztályharcban alkalmazott szocialista hu­manista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytattunk mindazok ellen, akik a szocializmus ellen támadtak s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegy­vert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsü­letes munkával beilleszkedjenek a társadalomba. 13. A legutóbbi években tovább erősödött a szo­cialista demokrácia , megélénkült a közélet. A ko­rábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók ak­tivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős ré­tegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat. E viták segítséget nyújtottak a fejlődés sorén felmerülő uj kérdések marxista kidolgozásához, ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erő­sítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, társadalmi, helyi ügyek intézésében mégsem fej­lődött kielégítően. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesí­tése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önál­ló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommuná­lis fejlesztés területén és a kulturális és szociál­politikai igények kielégítésében. Szükséges a ta­nácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meg­határozása egy uj tanácstörvényben. Demokrácia az üzemekben Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével na­gyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésé­re az üzemekben. A kérdések többségében a vál­lalatok, az üzemek vezetői maguk döntenek és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi ér­dekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté vál­nak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában. (Folytatjuk) Raul Leoni venezuelai elnök ideiglenesen fel­függesztette az ország alkotmányát. Az intézke­dés a növekvő partizánharc elfojtására irányul. Ürügyként azt használták fel, hogy merényletet követtek el Roberto Morean tábornok, vezérkari főnök és Francisco Astudillo Suarez hadbiró tiszt éllen.

Next

/
Thumbnails
Contents