Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Thursday, January 5, 1967 Csoóri Sándor: A HAJ Olvasom nagybetűkkel az újságban, hogy le­vágták Lennon haját. Nem tudom, ki az a Len- nőn, de az első rémület után megnyugszom, hogy nem a fejét vágták le. Szerencsés fickó — gondo­lom róla —, ezúttal megúszta. Beleolvasok a cikkbe s országos szégyen önt el: ismernem kellene az illetőt. Lennon a “négy brit oroszlán” közül az egyik. Mármint a négy Beatles-fiu közül. Hát ez valóban leégés! Egyet­len mentségem van, hogy nemcsak az angolok ügyeit, bajait, de az itthoniakat sem ismerem eléggé. Mindenről elkésve és csak részben érte­sülök. Igaz, van ebben valami jó is. Nem vagyok sem­miért se felelős. Vagy legalábbis nem halálosan. Itt van például ez a hajvágás. Jó, hogy nem tudtam róla semmit, mert ha netalán előre érte­sülök, nehezen tudom eldönteni magamban: he­lyeseljem-e, vagy tiltakozzak-e ellene? Elvégre, az angol fiuk haja már évek óta közügy, nemzeti kincs. Freudi alapon ráfogom az angolokra, hogy a jelképes brit oroszlán sörényét tisztelik a hom­lokot elborító frizurákban. És ha valami burkol­tan is, de nemzeti ügy, a világon mindenütt ko­molyan kell venni. Persze, ennek az ellenkezője is eszembe jutha­tott volna. Ki tudja, nem attól válik-e valami még inkább nemzeti üggyé, ha végeznek vele. Mihelyt elfojtják például a demokráciát s leverik a sza­badságot, a történelem tanúsága szerint, máris megnő az értékük. Miért ne vonatkozhatna ez ar­ra az esetre is, amikor világra szóló hajat nyír­nak le? Gyakran nem is az események lényege a fontos, hanem a villámütésszerü sokkoltatás. Megrendülés közben lobban föl ugyanis minden emberi szenvedély, veszíti vagy nyeri el értelmét az igazság. A haj levágva is lám, közügy lett. És lenyisszan­tása után semmivel se csökkent az értéke, mint amikor még Lennon fejét díszítette. Ha meggondolom, Sámson bibliai sörénye ósze­res zsákjába illő paróka lehetett Lennonéhoz vi­szonyítva. Mert miután Delila lenyisszantotta, a legendás hajnak nem volt többé hatalma. Sámson belerokkant a nyírásba, haját pedig kidobták a ganéjdombra. Lennonét viszont — ahogy a világ­lapok is megírták — máris ereklye gyanánt tisz­telik. Egy nyugatnémet kamaszmagazin rejtvény­pályázatot irt ki és a pályázat nyertes lesz majd az ereklye tulajdonosa. Lehet, hogy kissé elhamarkodott lépés volt ez a rejtvénypályázat. Gyors és boldogtalan ötlet, mert egy múzeumban mégiscsak megfelelőbb helye len­ne a népszerű hajnak, mint egy magánszemély birtokában vagy kiállitó teremben! Hiszen, ha a velencei Biennálén műalkotásként, illetve mű­tárgyként egy tönkre ment, ócska hűtőszekrényt állítottak ki — egy hűtőszekrényt, amiből több millió van a világon —, mért ne állíthatnák ki ugyanilyen alapon Lennon haját is, amiből egy volt. Hogy mennyire csak egy, az újságírók izgatott­• Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul és fájdalommentesen * a legmodernebb felszereléssel IRENE FREMD ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. 0 Hivja fei este 6 óra után 294-6957 számot, szombaton egész nap I Amerikai Magyar Szó I 130 East lóth Street 1 New York, N. Y. 10003 J Tisztelt Kiadóhivatal! j Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* I küldök megújításra $.......-t. * Név:...................................................................... | ! i * Cim: I I | Város: ..........................................Állam:..............j f Zip Code . I I Wem mmmmummmmmwmmmmmmmtmmmmmm­ságából is megérződik. Történelmi esemény egy Hannover melletti kis vendéglőben — Írják az ügyről. Megemlítik a huszonnyolc éves borbélyt is, névszerint Klaus Beruchot, továbbá a Daily Mirror cimü lap londoni tudósítóját, aki nyilván nem véletlenül tévedt be a kisvendéglőbe. Túlzás nélkül mondom: tökéletesen értem én ezt az egész hajcihőt. Nem is olyan egyszerű a dolog. A nyiratkozás óta az emberiség agysejt- jeinek tulajdonképpen át kell rendeződniük. Al­kalmazkodniuk kell az uj körülményhez, hiszen ami négy volt, mára csak három lett. Olyasmi történt, mintha a földön négy pacsirta, négy sár­kánygyík vagy négy postagalamb élt volna és kö­zülük az egyik kipusztul. Vagy olyan, mintha négy atombomba lett volna csak a világon s az egyik váratlanul fölrobbant. A változással ilyen kirívó esetekben mindenkép­pen számolni kell. A változással? Igen ám, csak­hogy van egy közbeeső kérdés: vajon, mi volt az igazi változás: a hajvágás vagy a hajnövesztés. Azt hiszem, az utóbbi. Mert fölfedezni a puska­port és fölfedezni egy sosemvolt frizurát — ez az igazi fordulat és eredetiség. Ami nélkül a század fölismerhetetlenné válna. Lennon és társai már a kezdet kezdetén fölismer­ték, hogy korunkban az életet nem a munka, nem a termelt javak értéke, hanem az eredetiség tart­ja fönn. Ha nem vagy eredeti, nem vagyok kiván­csi rád. Sőt, nem is létezel. Vagy ha létezel is, so­se lesz igazad, mert a hétköznapi igazságokat mindenki ismeri, darálja és. . . bumm! Amikor a valóság elvész, ki kell találni valami valószínűt­lent, hogy ez igazolja az egyént. Például Beatles- hajat kell növeszteni, kiharcolni neki a világhírt, aztán le lehet vágatni. Régóta gyötröm magam, hogy valamiképpen rám is odafigyeljen a világ. Vegye tudomásul, hogy élek, vagyok, gondolkodom, satöbbi. Sajnos, a Beatlesekkel nem tudnék versenyezni. Képes­ségemet nagymértékben befolyásolja a kopaszo­dás. Ó, ha egy csecsemőfej. nagyságú vesekövem volna, absztrakt formájú, szép, likacsos. De saj­nos, ezzel se jutnék messzire, mert nem láthatná senki. Valami más, valami látványos dolog kelle­ne. Tán szárnyaskerék a hátam közepére, vagy rászerelve a jobb lábamra; harmonika hangú eső­kabát vagy lángoló esernyő, amely rögtön gőzzé változtatná a rácsepergő vizet. Föl kellene talál­nom a mozgóverset, mely a költészet ellenfeleit halálra gázolja... Szerencsére, talán még nem vesztem el, még kitalálhatok valamit. Valamit, ami nemcsak fi­gyelemre méltó magánügy, de nemzeti ügy is. • 12345678901234567890123456789012345678901234567890* j A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 I írja: Eörsi Béla g #12345678901234567890123456789012345678901234567890» A jelenkori kapitalizmus A jelenkori kapitalizmusban fontos módosulások következtek be az osztálystrukturában.. Mi, akik kapitalista társadalomban élünk, alig vesszük ész­re ezeket a változásokat, pedig lényegileg ez a II. világháború óta vált igen érezhetővé. E változások lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A proletáriátuson belül a nem-termelő mun­kát végzők száma gyorsabban növekszik, mint a termelő munkát végzőké. 1965-ben 76.4 millió volt a dolgozók száma (ebből 4.2 millió nem talált mun­kát). A gyárakban 27.6 millió, a bányákban 600 ezer, az építkezéseknél 2.7 millió dolgozott, kb. 30 millió, vagyis jóval kevesebb, mint a munka­képesek fele. A mezőgazdaságban még 4 milliót sem alkalmaznak, holott a II. világháború alatt en­nek több mint kétszerese talált munkát ebben az ágazatban (9.1 millió). Tehát a farmerekkel és ag­rár-munkásokkal együtt a dolgozóknak még min­dig kevesebb, mint a fele van termelő munkában. Ennek oka a gépesítés. A gép helyettesíti az em­bert, ami egy nem-kapitalista országban áldásos lehetne. 2. Az ipari munkások egy része jóval többet ke­res, mint az irodai alkalmazottak, a kiskereskede­lemben dolgozók (heti $70.85), a szállodai alkalma­zottak (heti $49.39). Tehát 1965-ben rosszabbak voltak a kereseti viszonyaik, mint a munkásoknak. De a munkások között is van nagy jövedelem- különbség. A legmagasabb a jövedelem az autó­iparban (heti $149.28). Magas jövedelemmel ren­delkeznek a fémiparban, a petroleumfinomitók- ban dolgozók. A legrosszabbul fizetik a textil- (he­ti $76.91) és a ruhaiparban (heti $66.25) dolgo­zókat, valamint az északi államokból a déli álla­mokba áthelyezett iparok munkásait (bőr, textü és dohány). 3. A munkások szakmai összetételének alakulá­sában az uralkodó irányzat a jól képzett szakmun­kások számának növekedése. Ez a tény mindenki előtt ismeretes. Nincs elegendő szakmunkás, szak­képzetlen munkás pedig nem tud munkát kapni. Ez bizonyos fokig vonatkozik az alkalmazottakra is. A gyors technikai fejlődés következtében gyak­ran felmerül az átképzés szükségessége is, ami mind a társadalomnak, mind az érintett személyek­nek egyre növekvő gondot jelent. 4. A kispolgárság létszáma erősen csökken, fő­leg a kisbirtokosok és az önálló kisiparosok tönk- remenése miatt. Ezzel szemben a kereskedelem és szolgáltatások terén az önálló keresők száma nö­vekszik (de csak ott, ahol nagy kezdő tőkére nincs szükség). A kispolgárság összetétele tehát ma más, mint a monopolkapitalizmus korábbi fejlődése sza­kaszában. Az Egyesült Államokban és Nvugat­Európában a II. világháború utáni korszakban je­lentkeztek ezek a változások. 5. Végül a műszaki fejlődés erős differenciáló­dást idéz elő a burzsoázián belül is. A középbur­zsoázia erősen háttérbe szorul a monopóliumokkal szemben. A II. világháború a hatalmas vállalatok­nak kedvezett főként és az utána következő béke­időre átalakított termelés idején a középvállalatok legtöbbször kudarcot vallottak. Ki tud versenyezni a 11 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Gen­eral Motors-al, a 12 és fél milliárd dolláros Stand­ard of N. J., a Ford Motor Co. (6 és fél milliárd) a U.S. Steel (5 és fél milliárd) mammut vállalatok­kal? Ez áll minden téren, nemcsak az iparban, ha­nem a biztositó társaságoknál (21 milliárd) és az American Telephone Co.-nál (30 milliárd) befek­teti tőkével. A fejlett tőkés országok társadalmi struktúrájá­ban erősödött a proletáriátus, gyengül a kispolgár­ság. A burzsoázia vezető körei látják, hogy szükül társadalmi bázisuk. Ez megfigyelhető a középosz­tály rohamos általakulása terén. A régi középosz­tály szilárd támasza volt a tőkének, mert tagjai­nak nagy termelési eszközök voltak birtokában, vagy családi kapcsolatai folytán érdekükben volt a termelési eszközök magántulajdoni védelme. Az uj középosztálynak (az értelmiség, a hivatalnoki és műszaki középkáder) azonban csak kis része ren­delkezik termelési eszközökkel. Ma az amerikai prosperitás alatt a jövendő nagy ellentétei még nem láthatók, de ha gazdasági vál­ság állna elő (amely minden bizonnyal az egész kapitalista világot megrendítené), az az uj középos* tály érdekeit közelebb vinné a proletáriátus érde­keihez. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország j minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva i ISMÉT KAPHATÓ I “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve * angolul beszélők részére, akik magyarul v akarnak tanulni I Gyönyörű, kemény kötésben, finom papíron, raj- jj zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti í Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a f MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN < 130 East lóth Street, New York, N. Y. 10003 í %x imwvwvwvvvvvwvvvwvwvvwwvvi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents