Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 4. szám

8 Thursday, January 26, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Mi TohTéNIK,** ÓHfaA'BAN Árvizi emléktábla Máriagyiidön A dunai árvizektől oly gyakran fenyegetett Mo­hácsi-sziget katolikus lakossága körében igen ele­ven Mária-kultusz él; nagy veszedelmek idején mindig a máriagyüdi — csodatevőnek tartott — Szüzanyához fordulnak segítségért. A tavalyi nagy árvíz napjaiban fogadalmat is tettek a szi­geten élő hívők, hogy ha megmenekülnek a ka­tasztrófától, zarándoklatot tesznek Máriagyüdre és ott emléktáblát ajánlanak fel Szűz Mária tisz­teletére. Fogadalmukat beváltották: a hires kegy­templom mellett álló Mária-szobor talapzatán he­lyezték el a márványtáblát, amelyen ez a szöveg áll: “Gyüdi Szüzanyánknak köszönetét mondunk, hogy megvédett bennünket a Duna áradásától.” E tábla felett egyébként van egy másik, amelyet ugyancsak a Mohácsi-sziget zarándokai helyeztek el 1953-ban, a Mária-szobor felállításának száza­dik évfordulóján. Korszerűsítik a fogaskerekűt 1873-ban építették Budapest egyik legnép­szerűbb közlekedési eszközét, a fogaskerekű va­sutat, amely fennnállásának századik évforduló­jára teljesen újjászületik. A nagyszabású rekon­strukció előkészületei már megkezdődtek. Felújít­ják a vasúti pályát, hézagmentes síneket fektet­nek le s ezzzel az utazást zajtalanitják. A kocsi parkot kicserélik, modern szerelvényeket állíta­nak szolgálatba. Az utazás menetidejét felére csökkentik a városmajori és a Széchenyi-hegyi végállomások között. A negyedórás járatok he­lyett folyamatos közlekedést vezetnek be. A vá­rosmajori végállomás épületét modern váróte­remmel látják el. A tervek szerint a rekonstruk­ció még jóval a centenárium előtt — 1970 végére elkészül. j2X*?z.X2*~-~r'y T ■■ iT Ti U.&*0** A magyar vadállomány A második világháborúban elpusztult a magyar vadállomány jó része, s a tenyésztést élőiről kel­lett kezdeni. Azóta a legtöbb vadféleségnél, min­denekelőtt a nagyvadaknál már elérték a kívána­tos mennyiségi szintet, úgyhogy a figyelmet a minőségre fordíthatták. S hogy ez milyen ered­ménnyel járt, arra elég egy példa: az utóbbi há­rom évben egyetlen őszi vadászidényben sem lőt­tek a magyar erdőkben húsznál kevesebb arany­érmes agancsu szarvasbikát. Ha a magyar vadállományt érték szerint rang­soroljuk, első helyre 31,000-es létszámmal a szar­vasállományt kell helyezni. A gímszarvasok nagy­szerű életfeltételeket találnak a Dráva és az Al- duna tájékán, továbbá Zala megye szelíd lankáin és az Északi hegyvidéken. Évek hosszú során ki­váló törzsek nemsedtek ki ezeken a tájakon, erő­teljes, súlyos agancsu bikák örvendeztetik meg minden ősszel a magyar és a külföldi vadászokat. A dámszarvasok világhírű erdeje a dunántúli Gyulaj. Az Állami Vadgazdaság 32,000 holdas területén körülbelül 700 dámvad él, s fejlődésük­nek nagyszerűen megfelel a dús növényzetű erdő, a kövér legelőket nyújtó erdei tisztások sora. In­nen kerülnek ki minden évben az aranyérmes dámlapátok, köztük világrekordokat döntő trófe­ák. Szépen gyarapodik az őzállomány: számuk körülbelül 89,000, s ezen kívül évről-évre szebb trófeák kerülnek a vadászok birtokába. Az őzek egyébként az ország egész területén megtalálha­tók, a legkiválóbb példányok a mezőgazdasági, úgynevezett apróvadas területeken, ahol igen jók a táplálkozási lehetőségek. Az értékrangsorban egy betelepített vad, a muflon következik. Meg­honosítása nem várt eredménnyel járt, néhány évtizede ez a kecses, szép formájú állat állandó la­kója a Bükknek, a Mátrának és a Pilisnek. Szá­muk hozzávetőleg 1,200. A vaddisznó a legtöbb erdőben megtalálható, de a legjobb disznós területnek a Börzsöny, a Ba­kony és a somogyi dombvidék számit. Mezőgaz­dasági kártétele miatt évente átlag 3,000 vaddisz­nót lőnek ki, de az állomány igy is szépen gyara­podik, jelenleg körülbelül 9,400-ra tehető. A nagyvadak sorában kell megemlítenünk egy érde­kes szárnyast a “magyar struccot”. A túzok ki­veszőben volt Magyarországon, de az utóbbi évek gondoskodása és védelme következtében - dacára a mezőgazdaság belterjességének — ismét 3,500— 4,000 túzok bogarászik az alföldi legelőkön, min­denekelőtt Békés, Hajdú, Csongrád és Bács-Kis- kun megyék területén. A nagyvadakkal ellentétben a nyúlnál, fácán­nál, fogolynál még nem érték el a kívánatos szin­tet. A legutóbbi vadszámlálás adatai szerint kö­rülbelül 1.200,000 nyúl, 730,000 fácán, hozzávető­leg ugyanennyi fogoly képezi az apróvadállo­mányt. Ezer holdra számítva 79 nyúl, 50 fácán és 51 fogoly él a mezőkön, ligetekben, elsősorban az alföldi sik területeken. Az első csikó-árverés Bábolnán Húsz év óta első Ízben rendeztek csikó-árverést Magyarországon a Bábolnai Állami Gazdaságban. Az árverésre svájci, NSZK-beli, osztrák, brazil és holland vásárlók is érkeztek. Tiz nemes angol telivér talált gazdára. Közöttük van az “Illatszer” nevű szürke mén, amelynek apja a hires “Imi”. Magas áron kelt el a“Novicius” nevű pejmén, amely közvetlen rokona az idei háromszoros der- by-győztesnek, a “Nem igaz”-nak. A megvásárolt lovak tavasszal már külföldi versenypályákon futnak. “A kint élő magyarokat össze kellene hozni.. Kodály Zoltán nyilatkozata amerikai útjáról Kodály Zoltán háromhónapos tengerentúli út­járól hazatérve, a Hazai Tudósítások munkatár­sának nyilatkozott kinti tapasztalatairól. Az emi- grációs magyarság problémáival összefüggésben a többi között ezeket mondotta: —- Nem tudom pontosan, hogy honfitársaink ismerik-e a magyar népdalkincset. Elég kevéssel találkoztam közülük. Torontóban van egy magyar énekkar, az még ugy-amugy ismeri a magyar népdalt. De a többi magyarok, s ez a legnagyobb baj, szanaszét élnek, nincsen semmi összekötő kapcsuk, egymásról nem is igen tudnak. Köztük mindenki azt tartja magyar népdalnak, amit vagy ő, vagy a szülei, vagy a nagyszülei, akik kimen­tek innén, még magukkal vittek. Az pedig még nagyon a fölületen van. Úgy, hogy itt tennivaló volna több irányban. Először a kint élő magyaro­kat össze kellene hozni közös érdeklődésre. Nem­csak a zenét illetőleg, hanem általában Magyar- országot illetőleg. — Egy különös dolog jut eszembe. Ha majd az amerikai iskolák átveszik a mi zeneoktatási mód­szerünket, óhatatlan, hogy abba ne kerüljön bele néhány magyar népdal. Például láttunk egy kana­dai tankönyvet, kanadai francia nyelvű iskolák számára, abban máris van egy féltucat magyar dal. Úgy hogy nem volna különös, ha az emigrált magyarok vagy azoknak a harmadik-negyedik ge­nerációja, angol tankönyvből is megismerné az eredeti magyar népdalt. Ez nem lehetetlen elgon­dolás. — Remélhető, hogy a kint élők a magyar nyel­vet nem fogják egészen elfelejteni. A második generáció után, amely igyekezett minél hamarabb megtanulni angolul, a harmadik generáció mint­ha jobban kezdene érdeklődni az ország és a nyelv iránt is. Ezt kellene táplálni. Persze, ehhez ma­gyar iskola kéne és ilyen nagyon kevés van kint. — Lenne még egy orvosság is, a fokozott olvas- tatás. Panaszkodnak a kintiek, hogy drága a ma­gyar könyv. Ezt itthon már szóvá is tettem és megígérték: gondolkodnak rajta, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a könyveket, hogy többen olvashas­sák. Kint — fejezte be nyilatkozatát Kodály Zol­tán — felnőttek is, gyerekek is nagyon sokan vannak, érdemes velük foglalkozni, rájuk gon­dolni. Százéves az első magyar közművelődési könyv­tár, amely a nyomdaipari dolgozók önképző egy­letében kezdte meg működését. December 17-én, az évforduló alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt a magyar nyomdászok munkásságáról a nyomdaipari szakszervezet központjában. ötven év a templomi szószéken Meghatóan szép ünnepség színhelye volt nem* régiben a Szabolcs megyei kis Kállósemj én gö­rögkatolikus temploma. Kriskó Elek püspöki ta­nácsos ezen a napon mutatta be arany miséj ét. Félszázados papi tevékenységéből negyvennyolc éve a kállósemj éni hívek szeretett és megbecsült lelkipásztora. A negyvennyolc esztendő alatt 2,895 alkalommal szolgáltatta ki a keresztelés szentségét, 936 ifjú pár házasságát áldotta meg és 1,214 halottat ki­sért ki a temetőbe. Az aranymisés lelkipásztort az ünnepségen dr. Dudás Miklós hajdudorogi püspök és dr. Hudáky Aladár nyírbátori parochus köszöntötte. A jubiláló lelkipásztor, aki nagy érdemeket szerzett a hajdudorogi görögkatolikus egyházme­gye levéltárának megalapításában, tanúja volt egy tragikus történelmi eseménynek is. 1912 feb­ruár 23-án pokolgépes merényletet követtek el Miklósy István görögkatolikus püspök ellen. A merényletnek, ami Debrecenben történt, három halálos áldozata volt, a pokolgéprobbantásnál Kriskó Elek is megsebesült. írásos emlék a kőszegi harangszóról Mind ez ideig csak szájhagyomány volt, hogy Kőszegen a Szolimán feletti győzelem emlékére szólalnak meg délelőtt 11 órakor a harangok. Most, a fennállásának 100. évfordulója megünneplésére készülő kőszegi tüzoltótestület történetének do­kumentumait kutatva érdekes feljegyzésre buk­kant Szövényi István, a kőszegi vármúzeum igaz­gatója. A városi magisztrátus jegyzőkönyvében ugyanis az szerepel, hogy ezentúl nemcsak az; 1532-ben “elverettetett” Szolimán szultán felett aratott győzelem tiszteletére — “mint eddig 1532 óta szokásban volt” — hanem az 1778. évi tűzvész leküzdésének emlékére is megszólalnak délelőtt 11 órakor a harangok. — Tudomásom szerint — mondotta a muzeum igazgatója — ez az első írásos bizonyítéka hazánk­ban a mindeddig szájhagyományként fennmaradt történelmi emléknek. Világsztár: a kamilla Kétszázötven féle gyógynövényt termesztenek Magyarországon Magyarországon jelenleg 20,000 hektáron 250 féle gyógynövényt termesztenek. Az 1,000-11, 200 vagon gyógynövény egyharmadát exportálják. A fontosabb piacok: az NSZK, Olaszország, Ausz­tria, az USA, Kanada, India és Izrael. A gyógynövények közül mind belföldön, mind külföldön a sztár a kamilla. A kamillát korábban csak gyűjtötték, napjainkban, minthogy egyre kisebb az a terület, amelyről “vadon” gyűjthető, termesztik is. A külföldön Hungarokamilla néven ismert gyógynövény különleges minőséget is je­lent, ennek a New York-i és a hamburgi tőzsdén külön árfolyama van. A kamillát követően a kereslet szempontjából a rangsorban a csipkebogyó, a borsmenta, a ma­joránna, a csalánlevél, a digitális és az anyarozs következik. Egyes régóta ismert gyógynövények iránt pedig mostanság kezd érdeklődést tanúsíta­ni a tudomány: a madárcsucsorból például hor­monképző anyagot állítanak elő, a cserszömörcét sikerrel alkalmazzák a foginy-gyulladás ellensze­réül, a vadgesztenyéből pedig vérnyomáscsökken­tő hatóanyagot vonnak ki. Változatlanul a gyűj­tött gyógynövények közé tartozik a bodzavirág, az akácvirág, a hárs, az utóbbiból a világpiaci kereslet ki sem tudják elégíteni. Személyszállító kötélpálya a Badacsonyra A Balaton egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Badacsony hegy, bár a turisták a csúcsra nem igen érnek fel. Nemcsak a hegyalján lévő borkós­tolók miatt, hanem mert meglehetősen fáradsá­gos ut vezet a tetőre. Pedig onnan festői a kilá­tás. A közelmúltban elhatározták, hogy felépítik Badacsonyban az ország első személyszállító kö­télpályáját. Már kijelölték a nyomvonalat és ha­marosan megkezdődik az építkezés. A pálya első szakasza a népszerű, vendéglőnek berendezett Kis­faludy házig visz fel, majd onnan egy további pá­lyaszakasz a sziklák vonalában vezet fel a hegy­tetőre.

Next

/
Thumbnails
Contents