Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 4. szám
v Thursday, January 26, 1967 Megérkezett Amerikából a “Hortobágyi körkép” A debreceni Déri Múzeumban nemrégiben csomagolták ki azt a küldeményt, amely Los Angelesből érkezett a tiszántúli városba. A “Hortobágyi körkép” hosszú távoliét után tért vissza Debrecenbe. A 38 méter hosszú, 19 darabból álló festmény a negyven évvel ezelőtti hortobágyi hangulatot tükrözi. Liener Béla alkotása a harmincas években bemutatásra került Debrecenben és Budapesten, majd többek között Bécsben, Kairóban, Brazíliában és az Egyesült Államok több városában. Egyelőre a Déri Múzeumban helyezik el a körképet, s a tervek szerint végső otthona a hortobágyi pásztormuzeum lesz. Ülést tartott a magyarországi evangélikus egyház zsinata A magyarországi evangélikus egyház törvényhozó gyűlése, a zsinat, befejezte munkáját. Alakuló ülésén ünnepélyes elvi nyilatkozatban deklarálta .a szocializmust építő Magyar Népköztársasághoz való jó viszonyát, s a világ békéjéért és haladásáért érzett felelősségét. Határozatot hozott a vietnami béke ügyében is, s felhívta az egyházakat, az egyházi világszervezeteket és minden ke- • resztyént, hogy még határozottabban foglaljanak . állást Amerika vietnami háborúja ellen és a vi- . etnami nép békéje érdekében. A zsinatot köszöntötte Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. KSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSISSSSSSSSSÍSSSSSSSSS?«' Hol volt az őshaza? Uj nyomokon a magyar őstörténet-kutatás A magyar őstörténet alapja az a nyelvtudományi megállapítás, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjának ugor ágából származik. Ebből következően a magyar nép leg- közelebbi rokonaiként a ma az Uraí-hegység keleti oldalán élő obiugorokat: a manysikat és hantikat- (korábbi nevükön vogulokat és osztjákokat) tart ják számon. A történészek többségének véleménye szerint a magyar őshaza kb. az időszámítás előtti első évezred közepétől az Ural hegység nyugati oldalán, a Közép-Volga, a Káma és a Bjelája folyók vidékén, a mai Baskiria helyén terült el. Erősen vitatott, hogy mikor mentek a magyarok innen tovább nyugatra, a kutatók egy része az V., ’más része a VIII. század mellett foglal állást. A kérdés azonban — ugylátszik — még nem lezárt. 1964—65-ben dr. Tóth Tibor antropológus, a Természettudományi Muzeum embertani tárának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Szovjetunióban járt, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar nép származásának vizsgálatához összehasonlító embertani adatokat gyűjtsön. Adatainak és egy váratlan etnikai felfedezése tapasztalatainak birtokában most uj hipotézist állított fel mind a magyar nép eredetére, mind őshazájának helyére vonatkozóan. 42,000 kilométeres útja során ugyanis nemcsak az ősmagyarok feltételezett lakóhelyein ma élő türk népek körében, hanem egy magát ma is magyarnak nevező csoport tagjain is végzett antropológiai vizsgálatokat. A magyar csoport a Káspi tengertől északkeletre, Kazahsztán északnyugati részén, a kusztanáji területen él. Az előző századokban a kazah nép egyik törzsszövetségéhez, az argün-ökhöz tartozott, mint törzs, hat nemzetséggel. Jelenleg 171 argün-magyar családot tartanak számon, 900— 950 taggal; ezeknek körülbelül a fele egy helyen, a Száriikopató mentén lakik. A hajdani magyar törzs egyébként kazah nyelvű leszármazottait saját maguk is és más törzsbeliek is “magvar”-nak, pontosabb átírással “madiar”-nak nevezik. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a X. századtól kezdve több irodalmi adat is említi a Kazahsztán területén élő madzsarokat, illetve magyarokat, az utóbbi néven a XII. századbeli al-Marwazi nyugat-türkesztáni orvos és a múlt század második felében egy Kazancev nevű orosz szerző. A kusztanáji területen dr. Tóth Tibor 400 felnőtt, közöttük 112 magyar személyen végzett 47 féle antropológiai jellegre vonatkozó részletes Budapestről eltűnnek a lovas jármüvek A második világháború előtti években Budapes-. ten még 70,000 lovat tartottak számon, a legutóbbi állatszámlálás alkalmával már csak 4,242 volt a számuk, beleértve a sportlovakat is. A város belterületéről már évekkel ezelőtt eltűntek a lovas jármüvek, öt éven belül pedig Nagy-Budapest egész területén, tehát a peremvárosokban is motorizálnak minden szállítást. A jövőben csak a Budapesthez tartozó termelő- szövetkezetekben tartanak továbbra is lovakat, s természetesen megmaradnak a sportlovak, s megmarad a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet lóállománya, ahol a lovak vérét különböző gyógyszerek és szérumok készítéséhez használják. Jemeni köztársasági erők fegyveres akciója Jemeni hivatalos közlés szerint a Jemeni Köztársaság csapatai egyiptomi egységek támogatásával Észak-Jemenben támadást intézték egy király- párti törzs ellen, és nagyobb mennyiségű amerikai gyártmányú lőszert zsákmányoltak. Jemeni források szerint a fegyvereket Szaud- Arábia szállította a törzsnek, hogy újabb felforgató akciót robbantson ki a Jemeni Köztársaság ellen. Másfél év óta ez volt az első hivatalos bejelentés Jemen területén folyó fegyveres összetűzésről. méréseket. A fej különböző méterei és más adatok tanúsága szerint az argün-magyarok ember- tanilag sokkal közelebb állnak a többi argünök- höz és a környékbeli többi kazahokhoz, mint akár a Bjelájavidék — a feltételezett őshaza — mai lakóihoz, akár az ugor eredetű hantikhoz. Az előző két csoporttal viszont olyan nagyfokú a hasonlóság, ami csak igen hosszantartó együttélés folyamán alakulhatott ki. Ezekkel a tényekkel egybevágnak és hasonló következtetésekre vezetnek a régészeti leletként előkerült koponyákon végzett mérések. A magyar- országi, honfoglaláskori leleteket dr. Tóth Tibor az őshazaként szóbajöhető és más területekről, a népvándorlás korának különböző periódusaiból származó hét féle leletcsoporttal vetette egybe. Eszerint a IX.—X. század fordulóján élt honfoglaló magyarok valamennyi vizsgált tulajdonság szempontjából erősen különböztek mind a hantiktól, mint a Bjelája-vidék hajdani lakóitól, s leginkább az Azov-mellék és Nyugat-Kazahsztán szarmata-kori embereire hasonlítottak. A magyar őstörténet-kutatásban eddig kevéssé alkalmazott antropológia uj tényei alapján dr. Tóth Tibor most uj hipotéziseket állított fel. Eszerint a magyar nép származásának problémái, legalábbis embertani vonatkozásban, túllépik a finnugor népek etnikai történetének kereteit. Ezek szerint a finnugor rokonság, az együttélés a finnugor csoportokkal jóval korábban megszakadt, mint ahogy ezt mostanáig feltételezik, mivel a honfoglaló magyarság antropológiai kialakulásának folyamata eltérő az Ural melléki ugor népekétől. Igen hasonló viszont ez a folyamat a kazahokra és részben a kirgizekre jellemző úgynevezett délszibériai rassz mintegy ezer éven át tartott kialakulásához. Ebből következik dr. Tóth Tibor másik hipotézise, amely szerint a honfoglaló magyarok embertani kialakulásának helye, tehát a tulajdonképpeni magyar őshaza a szarmata korban, az időszámítás utáni legelső századoktól az Észak-Káspi mellékén, a mai Nyugat-Kazahsztán területén volt. Feltételezhető, hogy később, amikor a magyarok többsége nyugatra, végső soron a Kárpát-medence felé indult, egy kis csoport ottmaradt az őshazában, — s igy a mai argün- magyarok tulajdonképpen a népvándorláskori magyarok relictumát képezik. A Magyar Tudományos Akadémia most azt tervezi, hogy a közeljövőben antropológusból, történészből, nyelvészből és etnográfusból álló négy tagú expedíciót küld Nyugat-Kazahsztánba, az argün-magyarok alaposabb és többoldalú meg- ismerésére. 9 1 Kennedy emlékplakett készül Herenden j A herendi porcelángyár különleges, rendkívül ritkán gyártott porcelánféle elkészítésére kapott külföldi megbízatást. Az amerikai megrendelő az ÁRTEX-en keresztül olyan porcelántárgyat készíttet, amely Kennedynek, az Egyesült Államok tragikus sorsú elnökének állít emléket. A 15 cm átmérőjű, tányérformáju emlékplakettet Horváth László fiatal iparművész tervezte. A porcelán érdekessége, hogy a gyártásnál nem festéssel, hanem speciális dombormű kiképzéssel rajzolták meg az elnök arcképét és születése, valamint halála évszámait: 1917—1963. Ez a gyártási eljárás a külföldi porcelániparban is ritka. Arról van szó ugyanis, hogy az arckép egyes í'észein csak fél milliméter vastag, máshol 1—3 milliméteres a porcelán falvastagsága és az ilyen áru elkészítése nagy ügyességet kíván. Ha a tárgyat hátulról megvilágítják, a fény a vékonyabb rétegen erősebben, a vastagabb porcelánfalon pedig kevésbé szűrődik át és ez a fényhatás adja meg az arckép vonásait. A Kennedy emlékplaketthez szükséges fényképet az amerikai követség bocsátotta a gyár rendelkezésére. A megrendelésnek megfelelően Herenden hozzáláttak a sorozatgyártáshoz: egyelőre ’ havonta 200—250 plakett kerül ki az üzemből. Milyen magasak voltak a honfoglaló magyarok? Magyarországon a Janus Pannonius Muzeum a Kárpát-medence legnagyobb Árpád-korabeli temetőjét tárta fel Majs község határában. A dr. Kis» Attila régész irányításával 1962-ben elkezdett ásatások eddig ezer sirt hoztak felszínre. Az előzetes tanulmányok során annyit már megállapítottak, hogy az Árpád-korban Majs környékén élt lakosság 160—170 centiméter közötti átlagtermettel, erős csontozattal, nagy testi erővel rendelkezett, és állattenyésztéssel foglalkozott. Az átlagos életkor 27—1,30 év volt. A sírokból ezüst- és bronzékszerek, valamint gyöngyök, edények és pénzek kerültek elő. Az újabb leletek közé tartozik az a harminc — juh sarokcsontjából készült és néhány ólommal kiöntött — játékkocka, amelyek egy fiatal férfi sírjából kerültek elő. Készül a magyar életrajzi lexikon A Magyar Tudományos Akadémia publikálásában Magyar Életrajzi Lexikon jelenik meg a közeljövőben. A kétkötetes mű háromezerötszáz oldalnyi terjedelemben az államalapitástól napjainkig mintegy 23,000, már nem élő neves személyiség életrajzát és portréját tartalmazza majd. A válogatás elvi alapja, hogy a lexikonban mindenki szerepeljen, aki a maga idejében híresnek számított. Akkor is, ha negativ értelemben volt hires, akkor is, ha külföldön élt. A lexikon a kiadó szerkesztőség és száznál több külső szerző együttműködésével készül. Az adatfelkutatás keretében a szerkesztőség eddig mintegy kétezer levelet váltott külföldön élt honfitársak hozzátartozóival, rokonaival. Amerikából, a nyugateurópai országokból és Ausztráliából eddig minden adatkérésre megérkezett a kért felvilágosítás. Százezren dolgoznak a magán-kisiparban Magyarországon a magán-kisiparosok száma jelenleg 71,200. Csaknem 15,000 alkalmazottat foglalkoztatnak, 3,800-zal kevesebbet, mint egy esztendővel ezelőtt. A magán-kisiparosok műhelyeiben jelenleg 15,000 fiatal tanul szakmát, 1,800-zal több a tanuló, mint egy évvel korábban, így együttesen a magán-kisiparban több mint százezren termelnek. Az elmúlt két esztendőben az országban 16,000 uj kisipari műhely nyílt, zömmel a falvakban, ahol 12,400 uj ipar jogosítvánnyal rendelkező mester kezdte meg a munkát. Növekszik a kisiparosok részvétele az export-termelésben is: az idei év első kilenc hónapjában a kisipari export értéke 80 millió forint volt, tiz millió forinttal több, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában. ^. AMERIKÁI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD
