Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 4. szám

Thursday, January 26, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Levelet kaptunk Ferenczy Lajos munkástár­sunktól, amelyben arra kér, hogy látogassuk meg szülőfaluját, a Veszprém megyei Csöglét. Feren­czy barátunk óhaját teljesítve bejártuk egyúttal Veszprém megye jórészét, hogy a megye fejlődé­séről is beszámolhassunk. Veszprém megye a Dunántúl középső részén te­rül el. Felszíne igen változatos. Középső részén a Dunántúli középhegység erdős hegyvidéke emel­kedik. Délnyugaton a Zala völgye és a Tapolcai­medence között emelkedő Keszthelyi-hegység északkelet felé a Bakonyban folytatódik. Lakosai főképpen mezőgazdasággal foglalkoztak. Ma az ország harmadik ipari megyéjévé fejlődött. 1950- 1960 között 8,973.2 millió foi’int volt az állam ál­tal beruházott összeg. Barnakőszén, — bauxit — és mangánérc-bányái vannak. Veszprém megyéből származik Magyarország barnakőszén- és elektro­mos áram termelésének 20%-a, a huta-alumini- um 80'í-a és a timföld 30%-a. Vezető iparága a vegyipar . Van papír-, hajó és kőedénygyára. Itt készül a világhírű Herendi porcelán is. Az első . megye, ahol a szántóterület szocialista szektora 1961-ben elérte a 7%-kot. Lovászpatonán nö- vénvnemesitő állomást létesítettek. Állattenyész­tési mintatelepe van Kerteskőn. Jelentős a bala­toni halászat, mesterséges haltenyésztéssel. A Ba- - latoni-felvidéken sok jó gyümölcs és bor terem. *• Hazai és külföldi vendégek ezrei keresik fel a 1 Balaton-part üdülőhelyeit és gyógyfürdőit, a ' hegyvidék csodálatos kirándulóhelyeit, turistahá- * zait, festői várromjait (Csesznek, Somló, Sőmeg, 1 Rezi, Nagyvázsony, Várpalota, Szigliget), a ta­polcai Tavas-barlangot. Műemlékekben is rendkí­vül gazdag a megye. Az újkortól már lakott te- ; rület volt. Sok a római kortól visszamaradt em­lék is. A honfoglaló magyarok által itt talált ala­kokon felépített Veszprém, királyi-város, I. István által alapított püspöki székhely központtal alakult ki a királyi vármegye. 1552-ben, részben tartó­san, török uralom alá került és ez erősen vissza­vetette fejlődését, miután másfél évszázadon át folyt a harc. A Bakonytól nyugatra eső területe­ken korán elterjedt a reformáció. Pápa, a 18-ik században a reformáció székhelye volt a Dunán­túlon. A nagy egyházi birtokok, a veszprémi püs­pökség, a zirci apátság, a bakonybéli ciszterciták ^elfojtották a parasztgazdaságok fejlődését és ‘meggátolták az ipar fejlődését is. Még a 20. szá- ,zad elején is a kézmüvészipar dominált. ■Hatalmas ipartelepülések a Bakonyban Régen, ha a Bakonvról beszéltünk, önkénytele- níil is a Savanyu Jóska, Patkó Bandi, Sobri Jóska, meg a többi szegénylegény bandái jutottak eszünk be. Nem is csoda, hiszen gyermekkorunkban, majdnem az anyatejjel szívtuk magunkba e nép- * meséket. Nem is voltak ezek igazán zsiványok, -utonállók. Legtöbben közülök nem akartak a csá­szári seregekben katonáskodni, hát megszöktek -és a Bakony rengetegeiben találtak menedéket. Ha kirabolták is a gazdagokat, segitették a szegé­nyeket. A Bakony félelmetes, rossz hirét is a csá­száriaktól kapta, akiknek valóban nem igen volt tanácsos átmenni rajta. Ma azonban már a Bakony képe is megválto­zott. Erdőségeit részben termőföldekké változtat­ták át. A megmaradt részt széles müut szeli ketté. Hatalmas ipartelepek létesültek mellette. A 110 km hosszú 30—50 km széles, hatalmas terjedelmű Bakony ma már az elején ipari telepeivel mutat­kozik be a látogatónak. Bár most is nagyon szép, természeti szépségben, kincsekben gazdag, való­ban jelentősek ipartelepei. Várpalota, Pét, Fűzfő, *Peremartonr.Papkeszi ipartelepei, Inota Ajka erő­müvei, a sok-sok szén-, mangán- és bauxit-bánya igen fontos ipari tájegységgé avatja ezt a vidéket. A füstölgő gyárkémények, az aknatornyok erdeje _uj vérkeringést hozott falvainak, városainak éle­tébe. Várpalota 1951 szept. 23-án belügyminiszteri rendelettel -Inotát, Várpalotát, és Pétfürdőt, Várpalota névéh uj várossá egyesítették. Várpalotának mindössze A Péti Nitrogénművek 11,000 lakosa volt, ma 25,000 felé közeledik. Az ötéves terv idején a nagyszabású lakás és más építkezések uj arculatot adtak a hajdani szegé­nyes külsejű kis falunak. 1945-ben Várpalota felszabadításáért 88 szovjet katona adta életét. A község 70oc-ra romokban hevert. A nyolc órás utcai harcban a középületek 90°o-a lángok martaléka lett. A bányák, gyárak kifosztva, üresen álltak. Három évig tartott, amig a fasiszta pusztítás nyomait eltüntették. Az első ötéves terv építette a hires erőmüvet, mely bar­naszén villanyáramot ad 1951 november 7 óta. Ma már olyan nagy, hogy szinte1 külön kis városnak is beillene. Inota másik büszkesége az erőmű szomszédságában épült aluminiumkohó. Fél kilo­méter hosszú öntőcsarnoka, az ország legnagyobb épületei közé tartozik. Belső tere háromnegyed­millió légköbméter. A legmagasabb épülettömb az egyenirányító berendezés otthona. Hűtéséhez annyi viz kell, amennyi Miskolc, Magyarország második legnagyobb városának szükséglete. A ré­gi Várpalota ma bányászváros. A vasútállomás felett elhúzódó drótkötélpálya éjjel-nappal moz­Az Inota! Alumíniumkohó gásban levő csilléi, emlékeztetnek a föld alatt fo­lyó munkára. E drótkötélpályán jut el a szén a péti nitrogénmüvekhez. Az uj kötélpálya naponta többszáz vagon szenet szállít az erőmű kazánjai­hoz is. Várpalotán már 1876-ban kezdték meg a bányászatot, 1907-ben részvénytársaság lett. Ez azonban teljesen eltörpült a mai mellett. Ma már a három legkorszerűbb technikát alkalmazzák a bányászatban. Az uj városrészből betonút vezet Pétfiirdő felé. Valaha itt készült a hires bakonyi cifraszür, az a hasznos ruhadarab, mely elkísérte gazdáját a sírig. Itt is megváltozott a régi kép. Vaskos hűtőtornyok, karcsú kémények, óriás mű­helyépületek, feneketlen gyomra kemencék emel­kednek a magasba, bonyolult csőrendszerek ka­nyarognak közöttük, hófehér füstfelhők és na­rancssárga füstök bodorodnak a kémények és tor­nyok nyílásai felett. Várpalotáról megállás nélkül érkeznek a szénnel megrakott csillék. Itt van a magyar nehézvegyipari gócpont, a Bakony legmo­dernebb gyártelepe: a Péti Nitrogénmüvek. A reggel érkezett szénből estére már pétisó (mtitrá- ■gya) lesz. A melléktermékül kapott kátrányt és ként a gyár külön értékesíti. A gyár körül telje­sen modern, városias jellegű lakótelep, forgalmas Hizletekkel, parkokkal és elragadóan festői háttér­rel, a Barát Völgy csodálatos tájával. *-7 Veszprém a megye székhelye Budapestről Veszprém illetve a Balaton felé re­mek, világviszonylatban is nagyszerű müut vezet egészen Martonvásárig. Itt van a hires Brunswick kastély, ahol Beethoven muzeum is van és a Beethoven koncerteket tartják, a nagy zenész ha­lálának évfordulóján. Az ut további részét széle­sítik, de Székesfehérvárig is nagyszerű utón men­tünk. Veszprém hepehupás, 5 dombon épült, egészen különleges ősrégi város. A Bakonyból lezúduló friss szél állandóan tisztítja a várost. A szép köz­épületek, a régi lakóház-műemlékek, emléktáblák, szobrok, díszes kapualjak között megcsodálhatjuk a zegzugos utcácskák szeszélyes összetorlódásá­ból harmonikusan kialakult városkép egy-egy jel­legzetes részletét. A várps szivében a Kossuth Lajos utca hirtelen háromfelé ágazik. Az egyik ágnál, ahova igyekszünk, áll a Bakony szálló. Pe­tőfi Sándor is itt szállt meg 1848 márc. 5—6-án. Ha régi is a szálloda, szép, uj korszerű éttermé­ben a 20. századba érkezik a látogató. Első utunk Veszprémben a várba vezet. Vesz­prém üzleti negyedén megyünk keresztül, a fiatal­ság is erre korzózik. Az elején áll a Városi Ta­nács székhelye, a hajdani Kapuváry-ház, 1793- ban épült manzárdtetős, erkélves épület, főhom­lokzatán a Kapuváry-ak címere, amelyet két szo­bor őriz. A vár a tatárjárás után épült. AxXV. századbeli várkapu helyére a régi kövekből épi- ■ tették az u. n. Hősök Kapuját, amely igen látvá­nyos. A kapu mellett a régi körbástya maradvá­nyai. A bástya épületében van a vármúzeum, ér­- dekes helytörténeti anyaggal. Teraszáról csodá­latos kilátás nyílik a városra és környékére. Ugyancsak csodálatos a kilátás a tűztorony erké­lyéről is. A vár 30 méter magas sziklabércte . épült. A szép barokk püspöki palota szomszédsá­- gában találjuk Veszprém legrégibb építészeti em­- lékét, a Gizella-kápolnát. Nem Gizella királynő -építtette, bár általában az a hit terjedt el" róla. 1 Legnagyobb értéke az északi falán látható két­két apostol freskó, a XIII. századból A fór a román stílusban épült székesegyház. A várfalon áll István király és Gizella királynő szobra. A szé­kesegyház és szeminárium között megkezdett • ásatások 1956-ban csodálatos gazdag eredménnyel jártak. Megtalálták a 900 éves Szent György ká- -polna falait. A mai Veszprém,kultur központ Bár Veszprém a Bakony központja volt, telje­sen hanyatlásnak indult, miután még fővonalu vasútállomása sem volt, csak szárnyvonal ment át a közelében. A felszabadulás Veszprémet isko- -la-várossá tette. Kóka László, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsági tagjával beszélgettünk: “1945 előtt 17,318-ra tehető Veszprém lakosainak száma, ma 30 ezer. 22 iskolánk van. Vegyipari, ásványolaj­földgáz kísérleti kutató intézetekkel rendelkezünk. Itt van a megyei kereskedelem központja. A fel- szabadulás előtt is volt 2 középiskolánk és egy kereskedelmink. Vegyipari egyetemünk van közel 1,000 tanulóval, 2 gimnázium, két technikum, 1 esti középiskola a dolgozók részére. Ide 800-an járnak, vagyis kétszerannyian, mint régen a kö­zépiskolákba. A középiskolai tanulók száma 2,000, 120 tanárral. 7 általános iskolánk van 120 tan­teremmel,4,800 tanuló végzi itt a 8 osztályt,-180 oktatóval. 1,400 gyermek részére van napközi ott­hon, 37 gondozóval. 70 óvónő vigyáz 1,020 ovo- dásra. Van bölcsődénk is. Most épül egy 16 ter­mes gimnázium, diákszállóval, 250 benntlakó ré­szére. A városnak van két kulturháza, egy a vá­ros, másik a szakszervezetek vezetése alatt. Egy még nagyobb már építés alatt van. Van városi és megyei könyvtárunk, külön könyvtárral a gyer­mekek részére, az iskolai könyvtárakon kívül. A városnak van rendes színháza, a Petőfi Színház. .Előadásait a városban a múlt évben 54,000-ren látogatták, de vidékre is kimegy és tavaly 815,341 ember előtt játszott a megyében.” Van zeneiskola 600 tanuló részére. Amatör kó­rusa Arezzoban (Olaszország) három aranyérmet nyert. “Zámbó István vezeti szinfónikus zeneka­runkat és ő kórusunk karnagya is.’ (Folytatás a 16-ik oldalon) . j Fodor Erna: Látogatás a Bakonyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents