Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-01 / 22. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 1, 1967 APRÓSÁGOK j ► •< ► _ Kovács Erzsi rovata < Egy hires orvosprofesszor, dr. White, aki az ak­kori elnöknek, Eisenhowernek volt az orvosa, azt hirdette állandóan, hogy a szivbaj elkerülésére, vagy gyógyítására legjobb módszer a biciklizés. Én bizony szeretek az orvosoknak szót fogadni, de bi­ciklizni nem tudok. Még fiatal koromban sem sike­rült megtanulni. Kétszer leestem a bicikliről ta­nulás közben és akkor elhatároztam, hogy soha többé biciklire nem ülök. Na, jött egy másik hires tudós, aki a sétálást ajánlotta. Hát azt szivesen elfogadtam és ha tehe­tem, sétálok. Nem mondom, hogy nagyon sokat, de a subwaytól besétálok a lakásig, aztán a super- marketba is sétálva megyek, sőt néha csak úgy csupa egészségből körülsétálom a blockot. Most aztán kiderült, hogy a biciklinek is. a sétá­nak is fuccs. Nem ér semmit. Szaladni kell. Min­dennap szaladni kell, az a legegészségesebb, mond­ja a legújabb orvosi tanács. Hát én már legalább 25 éve nem szaladok. Nem szaladok autóbusz után, vagy villamos után, inkább elkések. de nem szaladok. Szóval, nekem ennek is fuccs! De most aztán a legnagyobb meglepetésemre — éppen a Magyar Szóban olvasom — a lépcső a leg­jobb az egészségre. Miért éppen a lépcsőjárást találták leközlésre a legalkalmasabbnak? Megmon­dom én, hogy miért. Semmi másért, csak azért, mert a Magyar Szó szép három emelet magasan van. Mire én arra a harmadik emeletre felérek, még azt se tudom kinyögni, hogy jónapot. Hát még azok a szegény emberek, akik ott dolgoznak! Sőt a nyomda a negyedik emeleten van, oda felmászni csak a fiatalja tud. Aztán napközben még le is kell menni vagy luncsolni, vagy a postára, vagy vala­hová, igy aztán kétszer is meg kell járni azokat a lépcsőket. Ne mondja nekem senki, hogy az egészséges. Talán az egész fiataloknak, akik úgy szaladnak fel is, le is. hogy nézni is nehéz, talán azoknak jó. De nekünk, akik már elmúltunk 21 évesek, mar legjobb az egyenes ut. Egy újabb egészségügyi jótanácsot olvasok ugyancsak a mi lapunkban, még pedig azt, hogy szedjük elő a régi vasedényeinket, ha nincs, sze­rezzünk valahonnan, mert a vasedényben főzött étel nagyon egészséges. Hát én ezt el is hiszem, sőt a rézedény még egészségesebb, azért is olyan jó a gulyás a pikni­keken, mert rézüstben fő. Nekem van is még egy vasedényem, nem is olyan nagy,, de olyan nehéz, hogy nem bírom emelni. Már vagy 10—15 éve hasz nálom. Könnyű tanácsokat adni, de ha — mond­juk — a férfiaknak kellene emelgetni mindennap a nehéz vasedényeket, akkor kétszer is meggondol­nák, hogy azokkal bajlódjanak. De ha már jó tanácsokat adnak, mondják meg azt is, hogy az ezüst sokkal egészségesebb a vasnál, vagy a réznél és az ezüst evőeszköz lenne a leg­egészségesebb. De ki engedheti meg magának ezt a luxust? Nem sokan. Szóval próbáljunk olyan ta­nácsokat adni, amiket könnyű megtartani és amit könnyű emelgetni. Richard H. Pearce őrnagy, aki Dél-Vietnamban az amerikai “tanácsadók” között kitüntette ma­gát, 4 és fél éves kisfiával Kubába repült és ott politikai menedéket kért. Azt mondta, hogy lelki­ismerete kényszeríti erre a lépésre. A havannai rádió jelentette, hogy a kubai kormány teljesíteni fogja kérését. KÖZKÍVÁNATRA MÉG MINDIG JÁTSSZAK! ‘‘öröm megnézni— olyan csodálatos, mint a Ballad of a Soldier” — N. Y. Times. ‘‘Kitűnő — rendkívül szórakoztató” — N.Y. Post “Melegség, humor s szeretet” — N.Y. Daily News “THERE WAS AN OLD COUPLE” Extra: “A GAME OF CARDS“ Chechov-tól Cinema Village Theatre Tel " A 4-3363 22 East 12th Street N.Y.C. (közel a 5th Ave-hoz) Schalk Gyula: ARIZONAI JEGYZETEK 8. A Barringer-kráterről festett kép még némi ki­egészítésre szorul. Joggal merül fel az olvasóban a kérdés: vajon miért áldoz ma a tudomány ennyi energiát és ennyi pénzt a kráter körüli problémák megoldására? Sokáig Földünk legnagyobb meteor ütötte seb­helyének tartották az arizonai krátert. Később azonban kiderült: még számos hasonló, sőt a Bar- ringer-kráternél sokkal nagyobb képződmény is ta­lálható bolygónk felszínén. Dr. F. C. Leornad, a California Egyetem munkatársa például 13 olyan nagy kráterképződményt sorol fel egyik munkájá­ban, amelynek meteorikus eredete ma már kétség­telen bizonyítást nyert. A felsorolt kráterek né­melyike tízszer nagyobb átmérőjű, mint a Barrin- ger-kráter. Ausztrália, Kanada, Afrika, Európa, mind mind hordoz néhány nagy meteor krátert. Az Afrikában levő Bavaria-kráter például 20 km átmérőjű, Kanadában vízzel telve ugyan, de egy 32 kilométer átmérőjű meteorkráterre is bukkan­tak. Számos kisebb 10—100 méter átmérőjű kráter is található Földünkön. Ezeknek a vizsgálata azon­ban lényegesen nehezebb, mert sehol sem marad­tak fenn olyan épségben a kráterek és környeze­teik, mint Arizonában, ahol legkevésbé érvénye­sült a szél és viz pusztító hatása. Van azonban egy másik jelentős gondolat is. A Hold krátereinek nagyobb részét ma meteorikus eredetűnek tartjuk. Csak az elmúlt két esztendő során derült fény arra, hogy a Mars felszínét is a Holdéhoz hasonló kráterképződmények tarkítják. Úgy látszik tehát, hogy Naprendszerünk bolygói­nak felszínformálásában a korai időkben sokkal nagyobb szerepük volt a meteoroknak, mintsem azt gondolnánk. Nyilvánvaló, hogy a Földi és az ide­gen égitestek krátereinek tanulmányozása, az ered­mények egybevetése nyomán a bolygórendszer fej­lődéstörténetének vizsgálatához is hasznos adato­kat nyerhetünk. Ezért került előtérbe a földi krá­terek tanulmányozása is. A Földön lényegesen ke­vesebb a kráterek száma, mint a Holdon, ahol a légkör hiánya miatt valamennyi a Hold közelébe érkező meteor szabadon becsapódott a hodfelszin- be, mig a Földön a légkörben jelentős részük fel­izzott, megsemmisült és csak por alakban került a szárazföldekre, illetve a tengerek vizébe. Ma is mintegy öt tonnányü’a tehető a napi meteorpor mennyisége, mely Földünket gyarapítja. A viszonylag kevésszámú földi kráter között is rendkívüli értékkel bir a Barringer-kráter, mely­nek viztelen- tölcsére a meteorkráterek klasszikus példája és amellyel valamennyi meteorgyanus föl­di kráterképződményt mind a mai napig összeha­sonlítanak a kutatók. Napjainkban már meglehe­tősen ritka az olyan meteorbecsapódás, amely az arizonai óriás krátert, vagy a század eleji tunguz meteort jellemezte. így is helytálló azonban az a megállapítás, hogy a Földfelszín kialakításához hozzájárultak a nagytömegű meteorok becsapódá­sai is. Bolygónk fejlődéstörténetét kutatva tehát e tekintetben is érdekes adattal szolgál Arizona. (Folytatjuk) Kerüljük el a füvágógép-baleseteket Itt a tavasz és sokmillió kis háztulajdonos lát hozzá, az idén először, a füvágáshoz — de mielőtt az őszi levelek lehullanak, ez a művelet sokezerre menő balesetet fog előidézni. A U. S. Public Health Service megjósolta, hogy kb, 100,000-en sérülnek meg mechanikus füvágógépek használatával a nyár folyamán és halálos balesetek is lesznek. Az ilyen gépet csak a legnagyobb elővigyáza­tossággal szabad használni és azt sem szabad el­felejteni, hogy gyakran nem is a gép kezelője, ha­nem közelálló személy — legtöbbször gyermek — sérül meg, ha vigyázatlanul kezelik a gépet. A mechanikus füvágógépek könnyen és gyorsan vágják a füvet, ezért sokan vásárolják és már több mint 26 millió van használatban. A legtöbb ilyen baleset kora tavasszal történik. Ez azt mutatja, hogy egyrészt a hosszú tél után az emberek elszoktak a gép használatától, más­részt, ak-i először használ ilyen gépet, vagy újfaj­tát vesz, még nem tanulta meg, hogyan kell azt kezelni. Gyakrabban is vágnak ilyenkor füvet és tavasszal többnyire nedves a fü, ami mind hozzá­járul ahhoz, hogy tavasszal több baleset legyen. A régebbi gépeken nincsen semmiféle biztonsági felszerelés, de az 1965-ben és azután gyártott gé­pek 95 rt. -a megfelelő. Általában, minél olcsóbb a gép, annál kevesebb biztonsági felszerelés van rajta. A következő óvatosságokat kell szem előtt tar­tani azoknak, akik mechanikus füvágógépet hasz­nálnak : Előzőleg alaposan meg kell tanulni a gép hasz­nálatát és gondosan követni kell a. használati uta­sítást. Használat előtt kell megtölteni a benzin- tartályt, sohasem szabad a mozgó, átmelegedett szerkezetet tölteni. A füvágáshoz ne legyenek mások, különösen gyermekek a közelben. Füvágás előtt fel kell szedni a köveket, vagy más tárgya­kat a penge utjából. Csak biztos talajon állva in­dítsuk meg a gépet és ne vágjuk a füvet, ha ned­ves. Vezessük a lábtól távol a gépet és ne huzzuk magunk felé, hanem toljuk. Arra is vigyázzunk, hogy a gép által feldobott tárgyak ne ütödhesse- nek házfalhoz, ahonnan visszacsapódhatnak. A pengét állítsuk le, amikor sétányon, gáz vagy víz­csapon vagy csövön keresztül toljuk és keiuiljük el a lyukakat a földben, melyekben a penge meg­akadhat. Ne m'óbáljuk igazítani a gépet működé­se alatt, anélkül hogy leállítanánk és sohase en­gedjük meg, hogy gyermekek használják a füvá­gógépet. Ha ezeket az óvintézkedéseket mindenki betart­ja, talán nem lesz igaza a Public Health Servicé­nek és mégsem lesz annyi baleset, mint amennyit megjósoltak. Gyürődésmentes lepedők Az újfajta, gyürődésmentes lepedők és párna­huzatok a háziasszonynak sok munkát takaríta­nak meg, azonkívül tartósak is. Ezeket mosás után akár a száritógépből, akár a ruhaszárító kö­télről, vasalás nélkül lehet használni és éppen olyan simák lesznek, mint a vasaltak. Egyedül a szegélyüknél mutatkozik valami kevés gyűrődés. Lepedőnél ez úgysem látszik, párnahuzatnál — ha szükséges, — a szegélyt könnyen lehet levasalni. Ezek az u. n. “durable press” ágyhuzatok azon­ban drágábbak, mint a régi perkál, vagy muslin anyagból készültek, de végeredményben kifize­tődnek, mert a munkamegtakarítás mellett sok­kal tartósabbak a hagyományos ágyhuzatoknál. A tartósságot a kelme polyester tartalma adja. A jobb minőségűeket 65'i polyester, 35'/< gya­pot (cotton) szálból szövik, másokat mindkétféle szálból egyenlő arányban. A Consumer Reports májusi száma tesz ezek­ről jelentést. A.72x 108 incs nagyságúak ára kb. 4—5 dollár, a közönséges perkál lepedőké több­nyire nem több, mint 3.50, de állandó használat­ban az újfajta lepedők mégis gazdaságosabbak, A legjobb minőségű lepedők a következő sorrend­ben: Lady Pepperell Miralux, $4.99, Cannon Ro­yal Family Grand Manner, $4.95. Majdnem ilyen minőségűek és tartósak: Sears Perma Prést $3.15 (és a postaköltség), Dan River Tranquale $3.98. A több polyestert tartalmazó lepedők tartósab­bak, de egyesek ezeket nyáron fapadosnak talál­ják. A több gyapot anyagot tartalmazók hama­rabb kopnak el, de meleg időben sem találják eze­ket fapadosnak.

Next

/
Thumbnails
Contents