Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-01 / 22. szám
Thursday, June 1, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Négyszáz éves a magyarországi református egyház A magyarországi református egyház ez év május 19-én tartott debreceni egyetemes zsinatán, és az ehhez kapcsolódó ünnepségeken emlékezett meg négy századik évfordulójáról. Az ünnepi alkalom egyszerre szólt a jelennek és a múltnak. A jelennek azzal, hogy a magyarországi református egyház a szocialista állammal kialakult jó viszonyának jegyében tesz tanúságot a szocialista haza épitésében és a béke védelmében vállalt szolgálatáról. A múltnak pedig azzal, hogy a figyelmet a reformációnak, különösen pedig a Kálvin nevével fémjelzett svájci reformációnak a magyar nép történetében játszott szerepére fordítja. A reformáció különböző irányzatai közül a kál- vinizmus “az akkori polgárok legmerészebbjeire volt szabva.” “Kálvin egyházalkotmánya mindenestül demokratikus és köztársasági volt, s ahol Isten országa köztársasággá lett, maradhattak-e ennek a világnak országai királyok, püspökök és feudális urak alattvalói?” A hollandi, majd az angol polgári forradalmakat az akkori haladó polgári politikai gondolkodás vallásos köntösében, a kálvini reformáció zászlója alatt vívták meg. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ugyanaz a kálvi- nizmus szolgált eszmei fegyverül a központi hatalom ellen lázadó feudális anarchiának Franciaországban és Skóciában. A kálvini reformációnak ez a kétarcúsága abból a történelmi helyzetből fakad, amelyben kialakult. A német parasztháború és a münsteri anabaptista felkelés egyrészről, az ellen- reformáció támadásai másrészről arra indították a jómódú polgárságot, hogy elhatárolja magát mind az osztálytársadalmat megdönteni akaró népi reformációtól, mind a feudális rendet változatlanul fenntartani akaró katolicizmustól, sőt a fejedelmi hatalom előtt meghajtó lutheri reformációtól is. A feudális hatalom alól felszabadult, nagypolgári vezetés alatt álló Svájc volt az egyetlen ország Európában, ahol a reformáció feudális beavatkozás nélkül bontakozhatott ki, s ahol a polgárság úgy nyomhatta el az uralmát fenyegető népi forradalmat, hogy nem kellett cserébe engedményeket tennie a feudalizmusnak. Ezért válhatott a kálvini reformáció a polgári demokrácia előiskolájává, s egyben Európa minden országában azoknak a társadalmi rétegeknek az eszményévé, amelyek a feudális államhatalomtól — természetesen a maguk és nem a dolgozó nép számára — a lehető legtöbb szabadságot követelték. A Mohács utáni Magyarországon a reformáció először lutheri formájában terjedt el. Fő bázisai a német lakosságú szabad királyi városok voltak, de befogadásra talált a nagybirtokos arisztokratáknál is. Ezek a reformáció címén rátehették kezüket az egyházi vagyon nagy részére, és a lutheri egyházalkotmány alapján, mint kis fejedelmek uralkodhattak az egyház felett. Mivel a magyar lakosságú szabad királyi városok (Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Szeged) török uralom alá kerültek, a magyar polgárságot egyedül a földesúri hatalom alá vetett mezővárosok képviselték. A magyar földesurak és a török hódítók elnyomását kétszeresen szenvedő mezővárosi “cívisek” soraiban termékeny talajra talált a svájci reformációnak 1550 körül meginduló propagandája. Az uj irányzat a marha- és borkereskedő vezető réteg számára a zselléAjándék 7—77 éveseknek! SZÜLŐFÖLDÜNK f A most megjelent művésziesen illusztrált 560 5| oldalas könyv a külföldön élő '* magyarság könyvei jl Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi ■! szemelvények megértéséig! jl A Szülőföldünk :■ közel hozza Magyarországot, annak népét, Jj tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Jj Ára: $3.95 ■: Megvásárolható minden magyar könyvet j| árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál j! ^V.WM\V.W^VVW.%V.VAVA%VV.V! rek és napszámosok között hóditó anabaptista agitáció leküzdését a földesúri hatalommal szemben pedig a mezővárosi önkormányzat megerősödését ígérte. A mezővárosok Az első svájci hatások nem közvetlenül Kálvintól, hanem annak zürichi barátjától, a mérsékeltebb Buliinger Henriktől érkeztek Magyarországra. Az ő szellemében tanító magyar prédikátorok nem a főúri udvarokban' kezdték működésűket, mint lutheránus elődeik, hanem a mezővárosokban. Az ®lső közülük Kálmáncsai Sánta Márton mezőtúri és sátoraljaújhelyi prédikátorság után 1551-ben Debrecenbe került, és ettől kezdve ez a legnagyobb magyar mezőváros lett a kálvini reformáció magyarországi fellegvára. Az oltárokat leromboló, a szertartásokat leegyszerűsítő, a szentségeket puszta jelképeknek tekintő, szegényes öltözékkel és eledellel beérő “szentségtagadó” reformátort a lutheránusok eretnekké nyilvánították, a földesur el akarta kergetni, de a város melléje állt. Nemsokára méltó társa akadt a nagy tudásu, mind magyar, mind török részről sok üldöztetést szenvedő Szegedi Kis Istvánban, aki Csanád, Gyula, Cegléd, Makó, Temesvár, Mezőtúr, Békés, Tolna, Laskó, Kálmán- csa és Ráckeve prédikátoraként, a török hódoltság egyik végétől a másikig terjesztette a mezővárosokban a svájci reformációt. Eszméit azután tanítványa, Méliusz Juhász Péter, 1558-tól Debrecen prédikátora, majd püspöke vezette győzelemre. Méliusz fanatikus meggyőződéssel és kivételes szervezőképességgel megnyerte ügyének az erdélyi és Felső-Tisza vidéki magyar lutheránusok szellemi vezéreit, Dávid Ferencet, Heltai Gáspárt, Kopácsi Istvánt, s igy a hatvanas évek elején a Balatontól délre és a Dunától nyugatra az ország magyar lakossága a svájci reformációhoz csatlakozott. Az uj egyház első, Méliusz által fogalmazott deb- recen-egervölgyi hitvallása (1561) még világosan tükrözi a kálvini reformáció polgári vonásait. Az a tanítása, hogy a (feudális) hatóságoknak nem kell engedelmeskedni, ha az a természeti törvénynek és az isteni rendelésnek ellentmondó parancsot ad, antifeudális törekvésekről tanúskodik; a középkori kamattilalmat elvető tétele pedig közvetlenül szolgálja a kereskedő polgárok érdekeit, akik tudatos képviselőjének vallotta magát Méliusz. A hatvanas években azonban a katolicizmus és lutheranizmus elleni harc helyett a népi reformáció anabaptista áramlatai elleni küzdelem került előtérbe, és Méliusz s vele együtt az alakulófélben levő református egyház megtorpant a társadalmi haladás utján. Arany Tamás anabaptista propagandája Debrecenben, Dávid Ferenc unitárius egy- házalapitása Erdélyben, majd 1570-ben Karácsony György anabaptista ihletésű Debrecen környéki parasztfelkelése a mezővárosi tőzserpatriciusokat s prédikátoraikat arra késztette, hogy mérsékeljék demokratizmusukat és kompromisszumot keressenek a szegények lázadásait fékentartó feudális hatalmasságokkal. A reformáció főúri pártfogói viszont, akik eleinte minden erővel védelmezték a lutheri irányzatot és elűzték, elzavarták a “szentségtagadókat”, majd lassanként rájöttek arra, hogy nem tudják útját állni a kálvini reformáció terjedésének, s okosabb, ha a népi reformáció veszedelme ellen összefognak vele. így fogadták be sorra a keleti Magyarország főurai s velük együtt a nemesség is a kálvini hitelveket. A debreceni zsinat Ilyen körülmények között ment végbe a magyar- országi református egyház végleges megszervezése az 1567 februárjában összeült debreceni zsinaton, amely elfogadta a tiszántúli és Felső-Tisza vidéki egyházak nevében a Bullinger-féle, un. második helvét hitvallást. Ez a kálvini elveket mérsékelt hangon megfogalmazó, különösen pedig a világi hatóság iránt feltétlen engedelmességet hirdető hitvallás vált idők folyamán a világ reformátussá- gát összekapcsoló, közös hitelvi alapokmánnyá. Általa a magyar reformátusság, a kálvini reformáció belépett abba a nemzetközi szellemi együttműködésbe, amelynek később is ismételten jelentkező demokratikus irányú hatásait gyümölcsöztette a magyar művelődés a puritán demokratizmusban, a anyanyelvű irodalomban majd az oktatásban, a természettudományos gondolkodás első hajtásaiban, Károli Gáspár, Tolnai Dali Já*. nos, Apáczai Csere János és mások életművében, A nép számára is nyitott református iskolák év i századokon át jelentős értékeket adtak a magyar művelődésnek. A mezővárosi parasztpolgárok szabadságtörekvéseinek kifejezéséből a nemesi rendi önkormányzat, de ezen túlmenően a magyar állami önállóság védelmében is folytatott Habsburg-ellenes, később pedig a német hódítók elleni küzdelem eszmei fegyverei alakultak ki. A református fejedelmek alatt vü’ágzó erdélyi fejedelemség egy időre a széthullott ország újraegyesítésének kohójává vált, $ a Habsburgokkal folytatott küzdelem során Magyar országban elsőnek harcolta ki a jobbágyok vallás- szabadságát. Az, hogy a magyar református egyház, a feudalizmussal kötött kényszerű kompromisszuma ellenére, nyitott maradt a haladó gondolatok számára is, annak a szabadságra vágyó társadalmi rétegnek, a mezővárosi parasztpolgárságnak az öröksége, amely először ismerte fel és tette magáévá a kálvini reformáció demokratikus tartalmát. De vitt magával a századok során egy másik, terhes örökséget is: az egyházat saját politikájának eszközéül felhasználó nemesi, majd dzsentri vezetést, mely szembeszállt a plebejues-demokratikus hagyományokkal. Ez utóbbi, haladó hagyományokat folytatják ma is a szocialista Magyarországot magukénak vallój annak építését segítő magyar református hívők és egyházi vezetők. A szocializmust építő Magyarország, amely baráti kezet nyújt mindazoknak a hívőknek — tartozzanak akármelyik egyház kötelékébe —, akik támogatják nagy munkájában, ebben az értelemben köszönti a magyar reformátusok történelmi megemlékezését. M. L. ; Széchényi Zsigmond Nemzetközi körökben is jól ismerték és becsülték a Budapesten április 25-én, 69 éves korában elhunyt Széchényi Zsigmoudot, a kiváló magyar vadász és világutazót, a vadász-irodalom népszerű művelőjét. Széchényi Ferenc (1754-1820) grófnak, a magyar művelődés nagy mecénásának, a legnagyobb magyar könyvtár és a Nemzeti Muzeum (1802) megalapítójának volt a dédunokája. Tanulmányait Münchenben és Cambridgeben végezte. 1926-ban vezette első vadász- és állatgyüjtő expedícióját Afrikában, s azóta kilenc alkalommal járt a fekete földrészen, utoljára 1964-ben. Közben egy nagyszabású alaszkai és indiai expedícióban is résztvett. Vadászzsákmányát a budapesti Nemzeti Muzeum állattárának rendelkezésére bocsátotta. Utazásait, vadászkalandjait színes leírásokban — több mint 10 könyvben — örökítette meg. Müvei közül a Csui!, az Elefánt- ország, az Alaszkában vadásztam és a Nahar emelkedik ki. f eeeoeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeoeeeeeeeeeeee^; Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul ! I és fájdalommentesen ] I a legmodernebb felszereléssel \ [ IRENE FREMD ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. # 5 Hívja fel este 6 óra után 294-6957 számot, # szombaton egész nap «••••••••HtMMHtSSSUMSttSMSMHW--------------------------------------------------Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel küldök megújításra $..................-t. Név:.......................................................................| Cim: .......................................................................................a Város:................................... .. . Állam:..........■ Zip Code ......... I —........................................-J
