Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-25 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May, 25, 1967 ■ NNEN-ONNAN A föld belsejében rendkívüli mélységű fúrások­ra alkalmas gépeket dolgoznak ki a Szovjetunió­ban, amellyel 10 mérföldnyire tudnak behatolni a föld mélyébe. Tudományos jelentőségén kívül olaj ■és gáz után is kutatnak olyan mélységben, amely eddig elérhetetlen volt. A hasonló célú, “Project Mohole” nevű kísérletet az Egyesült Államok bi­zonytalan időre felfüggesztette. • • • Clevelandon egy túlnyomóan fehér lakónegyed­en bomba robbant fel J. Newton Hill néger mozi­tulajdonos otthonában. Szerencsére senki sem se­besült meg, de a ház több ezer dolláros sérülést szenvedett. Philip H. Hoff, Vermont állam kormányzója, a középiskolai diákok kongresszusán, Springfield. Mass.ben mondotta, hogy a modern tudomány és : technológia forradalmi vívmányai majdnem meg­szüntették a járványok, az éhínség problémáit, . amelyek az emberiséget évszázadokon át sanyar­gatták, “ de még most sem tudjuk megoldani, hogy saját lakóvidékeinken különböző szinü embe­rek egymás mellett lakhassanak.” • • • Trentonban, New Jersey állam uj közügyi meg­bízottja, Paul N. Ylvisaker azt ajánlja, hogy a Hackensack Meadows nagy mocsárterületén, 300 ezer lakos számára üj, modell várost fejlesszenek ki. Ez a város Manhattannal szemben, a Hudson folyó másik oldalán terűin* el és New York ve- télytársává fejlődhetne ki. • • • Emberi utas nélküli szerkezetet röpített az űrbe a Szovjetunió május 12-én, mely ugyanazt a pá­lyát futja be, mint Vladimir Komarov ezredes űr­hajója, aki a múlt hónapban szerencsétlenség áldo­zata lett. Komarov hajója a Földre visszatéréskor lezuhant. Azóta ez a második szovjet ürszerkezet, amelyet pilóta nélkül bocsátottak fel. • • • A newyorki Mount Sinai kórház orvosai közül sokan bojkottálták a klinikát hétfőn, május 15-én, tiltakozásul az ellen, hogy szolgálati idejük alatt, törvénytelen parkolásért büntetést mértek ki rá­juk. Az orvosok, akik hetenkint kétsz-er ingyen ke­zelik a betegeket, a klinika helyett a forgalmi bíró­ságon jelentek meg, ahol követelték, hogy a kór­ház közelében zavartalanul parkolhassanak. rí • • • ' Moszkvából jelentik, hogy Oeriu professzor, a _ romániai Orvostani Egyetem biokémiai laboratóriu- L mának vezetője, olyan “megfiatalító cocktailt” ál­lított elő, amely megállítja az öregedés egyes ve­gyi folyamatait. A moszkvai tudósok konferenciá­ján nagy volt az érdeklődés Oeriu professzor kí­sérlete iránt. • • • A Naval Research Laboratory tudósai jelentet­ték, hogy egy rakétában kiröpitett műszer segít­ségével bebizonyosodott, hogy a Tejut, sokmilli­árdnyi látható és láthatatlan csillagával sokkal ré­gebbi, mint eddig gondolták, galaxiájában nem születik már több csillag. — Eddig azt vélték, hogy 1 a Tejut a világegyetemnek aránylag fiatal jelen- 1 sége, amelyben még újabb csillagok születhetnek. V. • • • John A. Gardiner professzor, a National Crime Commission előtt jelentést tett, amelyben figyel­meztetett, hogy a Cosa Nostra bűnszövetkezet be­hatolt a törvényes üzletágakba és ez mindenütt a közhivatalnokok korrupciójához vezet. Ez a szindikátus szabványos üzleti szokások sze­rint működik, egyetemet végzett alkalmazottakkal és működése olyan sokféle irányban terjed ki, ami csak a helyi közhivatalnokok bevonásával és közre­működésével lehetséges. • • • A Newsweek című politikai magazin bonni főtu- dósitója körutat tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. Célja a szocialista német állam hely­zetének felmérése volt. Végkövetkeztetése: "Ul­bricht világosan megalkotta Kelet-Németország lé­nyegi különállóságát. A nyugatnémet hivatalos tényezők pedig vagy egyszer s mindenkorra elűzik az újraegyesítés álmát, vagy tárgyalni kezdenek KERESZTÉNYEK ÉS MARXISTÁK ESZMECSERÉJE CSEHSZLOVÁKIÁBAN (Befejező közlemény) ■ -* « Marienbad, egykor a gazdagon üdiilőhélye újabb nevezetességre tett szert. A keresztények és marxisták első találkozója volt itt régen rebesge­tett eszmecserére, hogy egységes álláspontra he­lyezkedjenek több életbevágó kérdésben anélkül, hogy bármelyik fél a legkisebb változtatást is esz­közölné alapfelfogásában. A három napos eszmecserének fő célja koexisz- tenciát teremtsen az egész világra kiterjedő két eszmeáramlat között. Koexistenciát sürget mindkét fél, mert kölcsönösen belátták, hogy az egymás elleni harcban energiát pa­zarolnak anélkül, hogy egymásnak lényegében árt­hatnának — amit pozitív irányban, vagyis eszme- áramlatuk épitőmunkájában használhatnának fel. Mindkét fél képviselői, úgy a keresztény elő­adók és szónokok, mint a marxista előadók kihang­súlyozták, hogy mindkét irányzatnak számolnia kell a technikai haladás által létrejött újabb tár­sadalmi viszonyokkal. Mindkét irányzatnak el kell ismernie, hogy a társadalom újabb és újabb prob­lémáit az egymás elleni harccal megoldani kevésbé lehet, mint az elkerülhetetlen kölcsönös megértés­sel, amely alapul szolgálhat olyan társadalmi prob­lémák megoldásához, amelyeket egyik fél sem tud a másik nélkül biztonsággal vállalni. Ezt a merész, látszatra megalkuvó, de a válóság- ban igazi szellemi forradalmi álláspontot legért­hetőbben Roger Garaudy, francia egyetemi tanár, a francia kommunista párt központi vezetőségének tagja képviselte, aki előző cikkünkben említett Pierre Teilhard de Chardin jezsuita vezető tudós majd minden tudományos tételével megegyezik, kivéve a hitével. Prof. Roger Garaudy főleg azzal indokolta meg a két, eddig ellenséges irány közötti közeledés szükségességét, hogy az atom- és hidrogénbombá­val egyesek elhatározására az emberiség elpusztít­ható. Mindkét fél részéről elismerték, hogy egyelőre csupán a megértést kívánják egyengetni, amely legalább is enyhíti vagy amennyire csak lehet, az egymás elleni harcot elkerüli. A keresztények részéről dr. Erich Kellner, a nyugat-németországi Paulus szervezet képviselője (amely szervezet kezdeményezte az eszmecserét és a csehszlovák tudományos akadémiával együtt meg valósította), igy foglalta össze a keresztény állás­pontot: “Megbékülést keresünk a kommunistákkal, köl­csönös közeledést a közös problémák megoldására. Kiinduló pontunk az, hogy az emberiség jövőbeni tudományos kifejlődése uj keresztény teológiát követel. Ugyanezt állapíthatjuk meg a marxizmus­ról is.” A csheszlovák marxista Robert Kalidova nem habozott megállapítani, hogy a kommunisták fel­fedezték, hogy a kereszténységgel sok közös örök­ségük van. A kommunisták más álláspontra helyezkedtek a vallással szemben Néhány marxista felszólaló eilsmerte, hogy a kommunizmusban is felfedezhetők az eredeti zsidó­keresztény vallás nyomai és ahogy a mai egyház nem kerülheti el az átalakulást, éppen úgy a kom­munizmusnak is meg kell hajolnia a fejlődés való­ságából következő alkalmazkodás törvénye előtt. Úgy a vallás, mint a kommunista ideológia or­thodox (vaskalapos) álláspontját és magatartását uj hitté, uj állásponttá kell formálni. E helyeselt be­ismerés során néhány kommunista azt is elismerte, hogy nem lehet többé általánosságban a vallást a népek kábító szerének nevezni, ahogy art Marx a maga idejében tette. A szabadságért való harc A szabadság biztosítása mindkét fél szerint nagy- fontosságú feladat. Bár a két irányzat nem jutott megegyezésre a közösen elfogadott szabadság meg­teremtésének módozatai felett, mégis eredmény­nek tekinthető, hogy abban megegyeztek, miként teljes szabadságra van szükség az egyéni tehetsé­mWV»WiWVWV>WHVWMVWWVWWWWMV Ulbricht államával, amelyet szuverén és azonos állású országként kell majd elismerniük." gek kibontakozási lehetőségeihez. Prof. Garaudy, a francia egyetemi tanár, ragasz­kodott ahhoz, hogy az egyén csakis a szocialista társadalomban juthat teljes szabadsághoz, mert a kapitalista rendszer a munkásokat megszorítja még képességük kifejtésében is. Nagy sikert váltott ki Milan Machovec, csehszlovák marxista Szó esett az eszmecsere folyamán arról a terjedő pesszimizmusról is, mely az embereket mindentől elidegeníti és olyan vallomásra bírja, hogy az em­beri életnek nincsen értelme, célja. E közös kisértet mindkét irányt nyomon követi, fittől a kisértettől megtisztítani az ember lelkivi­lágát csakis azzal lehet, ha az uj világ megvalósu­lását valószínűbbé teszik, ha a megoldatlan emberi problémák megvalósítását lehetővé teszik. Milan Machovec, csehszlovák marxista legmes­szebb ment a kereszténység értékelésével. A 2000 éves kereszténységet nem lehet lebecsülni —- mon­dotta — és szemrehányást tett az ateistáknak, akik hosszú időn át figyelmen kívül hagyták a keresz­ténység történeti érdemeit és jelenlegi átformáló­dását. A baj az, hogy a marxisták kizárólag a gaz­dasági és politikai kérdésekre szentelték tehetsé­güket és elhanyagolták az emberi lelki, élet többi megnyilvánulását. Ezen a hiányosságon csak úgy lehet változtatni, ha a humanista marxizmust fo­gadjuk el irányelvül. Nagyon fontos, hogy a ke­resztényekkel megtaláljuk a közös útvonalat az ehi- beri sors, az emberi élet javításához. Egy jezsuita pap kételyét fejezte ki és azzal ki­csinyítette le az eszmecserét, hogy a keresztények abban vannak: érdekelve, hogy a kommunista or­szágokban jobb bánásmódot nyerjenek egyházaik részére, míg a kommunistákat az a cél kecsegteti az eszmecserére^ hogy á katolikus országokban könnyebben terjeszkedhessenek. E kétellyel szemben bizakodók is Voltak, akik hi­szik, hogy az eszmecserének gyakorlati eredménye is lesz. HELYREIGAZÍTÁS A múlt héeti cikk végétől számított harmadik sza­ka szbasaj tóhiba csúszott és itt adjuk a helyes szőve­A marxista társadalmi elmélet minden idők társa­dalmi életére érvényes, de a marxista ideológia mó­dosul az egyre változó társadalmi rendszerrel. Maga Marx is változtatott bizonyos ideológián. Az unitáriusok védik a különvélemény jogát Az Unitarian Universalist Association Denver- ben tartott egyhetes konvencióján erős hangú ha­tározatban védte meg a különvélemény jogát. A hozzászólók kifejtették, hogy “külpolitikai és pol­gárjogi kérdésekben szidalmat és fizikai erőszakos­ságot szenvednek el azok, akik különvéleményt fejeznek ki.” A határozat kimondta, hogy “ellen- véleményt nyilvánító szónokoknak gyakran megta­gadják, hogy nyilvános helyen beszélhessenek. Akik nem szólalnak fel az erőszakosságba bántal­mazás ellen, azokra hárul a felelősség, ha legbe­csesebb nemzeti hagyományunk, a lelkiismeret szabad nyilvánítása odavész.” A határozat dicsérte azokat, akik megvédték az ellenvélemény nyilvános kifejtésének jogát és fel­hívták országos és helyi vezetőiket, hogy kövessék ezeknek példáját. 2___-j, A/WGR1KA1 ^ . t-kirk-kirk ★★★★★★•* *★★★★★★★★★★★*★★★★★★*★★★* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: Neur York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 55^84 ba égy évre 12 dollár, félévre $6.50 ^

Next

/
Thumbnails
Contents