Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
Thursday, May 18, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A külföldre távozottak vagyonáról Mint ismeretes, tiz évvel ezelőtt nagy számú magyar állampolgár hagyta el az ország területét. Közülük sokan ma is külföldön élnek, megszerezve a befogadó ország állampolgárságát. Az ily módon eltávozottak után visszamaradt vagyon, tehát ingó és ingatlan vagyontárgyak sorsáról egy 1957. évi törvényerejü rendelet intézkedett és kimondta, hogy a vagyon a disszidált személy hozzátartozóira száll át abban az esetben, ha azok az illetékes államigazgatási szervnél kérelmet terjesztenek elő és ez a szerv a hozzátartozók igény jogosultságát megállapítja. A törvényerejű rendeletben kitűzött időpontig sokan éltek ezzel a lehetőséggel és ezekben az esetekben a hátrahagyott vagyon sorsa rendeződött. Ha hozzátartozó nem volt, vagy volt ugyan, de jogos kérelmet nem terjesztett elő, a külföldre távozott személy vagyona a magyar államra szállt át. Az időközben megjelent amnesztia- rendeletre tekintettel 1964-ben újból szabályozták a jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonjogi helyzetét. Egy 1964-ben kibocsátott rendelet többek között kimondta hogy az 1957. évi törvényerejű rendelet alapján 1964 augusztus 8-át követően az állam tulajdonjogának megállapítása érdekében uj államigazgatási eljárást indítani nem lehet. Azok a külföldre távozott személyek tehát, akik után eddig az időpontig (1964 augusztus 8.) az 1957. évi törvényerejű rendelet szerinti eljárást nem folytatták le, a vagyontárgyak tulajdonában megmaradtak és vagyonukkal a devizagazdálkodással kapcsolatos törvény keretei között szabadon rendelkezhetnek. Ez alól, az idevonatkozó jogszabályok értelmében, kivételt képeznek a mezőgazdasági rendeltetésű földek és az ezekkel egy kategóriába eső minden olyan belterületen fekvő telek, amely nincsen beépítve és amelynek területe a 3,000 négyzetmétert, vagyis a 834 négyszögölet eléri, vagy meghaladja és mezőgazdaságilag hasznosítható. Ezeket a területeket a tulajdonosok ugyanis kötelesek megművelni és amennyiben műveletlenül hagyják, az ingatlant a magyar állam kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette és veszi ma is. A disszidált személy tulajdonában maradt 3,000 négyzetméteren aluli telkek, ha azokkal senki nem törődik, tehát ha azok gazdátlannak, elhagyottnak minősülnek és beépítésre alkalmasak, a fővárosban és általában más helységekben is a vonatkozó jogszabály alapján kisajátíthatok. Természetesen közérdekű célokra kisajátításra kerülhetnek egyéb ingatlanok is. Ha a tulajdonos személye és közelebbi tartózkodási helye az államigazgatási szerv előtt ismeretes, a kisajátítási eljárásról az államigazgatási szerv a tulajdonost éi'tesiti, és igy a tulajdonosnak módjában áll jogérdekének védelméről esetleg személyesen vagy ügyvéd utján gondoskodni. Ha a tulajdonos lakcíme az államigazgatási szerv előtt ismeretlen, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Az eljárás során a kisajátítást szenvedőt ez az ügygondnok képviseli és él a jogorvoslati lehetőségekkel is. A kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár. Ezt az értéket — a város (község) kisajátítással érintett területének rendezésétől függően — irányárak alapján kell megállapítani, figyelembevéve a település jelentőségét, a közművesítés fokát és az értéket befolyásoló egyéb tényezőket. Ha a tulajdonos a kisajátításra felajánlott összeggel elégedetlen, további követelését birói utón érvényesitheti. A bírói Ítélet, ha az ellen fellebbezéssel nem éltek, a közléstől számított 15 nap alatt emelkedik jogerőre. A külföldit illető kártalanítási összeget a Magyar Külkereskedelmi Bank Részvénytársaságnál nyitandó zárolt belfödi forint-számlára fizetik be. Erről a számláról a tulajdonosnak — kérésére — átutalást, felhasználást a Magyar Nemzeti Bank mint devizahatóság engedélyezhet. Érdekes kísérletek a magyar meiogazdaságban — Szántás nélkül vetett búza — . .A magyar és az angol növényvédelmi kutató intézet együttműködésének eredményeképpen' az elmúlt év őszén érdekes buzavetési kísérletek kezdődtek Magyarországon. Hajdu-Biharban 23, Sza- bolcs-Szatmárban pedig 30 holdon vetettek őszi búzát szántás nélkül. A vetésre kijelölt táblák tarlóit gramoxone nevű vegyszerrel permetezték, ami hatásosnak bizonyult: elpusztította a gyomokat. A magot olyan különleges angol géppel juttatták a talajba, amely keskeny magágyat is húzott. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A vetések jól telelnek, s fejlődésükben nem maradtak el a hagyományos módszerrel vetett táblák mögött. A kísérletet a módszer olcsósága és egyszerűsége indokolja. A gépi módszerrel egyszerűbb, könnyebb és olcsóbb a magot a földbe juttatni, s kevesebb munkaerő is kell hozzá. A tapasztalatok alapján ebben az évben Pest, Heves, Fejér és Szolnok megye földjein is kipróbálják az uj módszert, s ezekkel összesen már csaknem ezer holdon terem majd a szántás nélkül vetett búza. A gyékényszövő háziipar A Szegedtől kissé észak-nyugatra fekvő Tápé a legrégibb magyar falvak egyike. Régi tréfás szólás-mondás szerint itt van a világ közepe. A Tisza mellett elterülő község történetét évszázadok óta végigkísérte a gyékényszövő háziipari munka. Már a század elején kísérleteztek a szövetkezéssel is. Egykori jegyzőköny bizonyítja, hogy a községben már 1905-ben kimondták egy önálló háziipari szövetkezet megalakulását. Igazán közösségi érdekeken alapuló szövetkezésre azonban csak 1951 augusztusában került sor. Ennek már tizenöt éve. A szövetkezeti tagok létszáma még az alakulás évében 341-re emelkedett, manapság pedig mintegy 800-an foglalkoznak ezzel az ősi iparral a faluban. A szövetkezet 15 év alatt csaknem 86 millió forint értékű készterméket termelt. A gyékényesek nagy gondot fordítanak az exportra is. Tiz évvel ezelőtt, az első export-esztendőben 550,000 forint értékű külföldre szánt árut gyártottak. 1966-ban pedig 6 millió forintos exporttervet teljesítettek. A szövetkezetnek ma 1.660,000 forint a saját vagyona és mindezt az Európa-szerte ismert valutájának, a gyékénynek köszönheti. Az igaz, hogy valamikor a tápéi szatyor volt a legkeresettebb cikk, néhány éve azonban már a tápéi asszonyok és lányok túlnyomórészt bútor- kárpitot, strandfülkévé alakítható szövetet és divatos női táskákat állítanak elő a vízinövényből. Idős Terhes Illésné, aki nemcsak régi szövő, hanem régóta tag is, ezt mondja: — Amióta az eszemet tudom, gyékénnyel baj- lódok. Kilenc éves koromban már “szüttem”. A gyékénnyel bizony sok baj van, de megéri. A szövetkezet mindent biztosit: az árut átveszi és azonnal fizet. Sajnos, az én családomból már egy sem csinálja. Bejárnak Szegedre dolgozni, a gyárba. Egyre újabb “cikkekkel” hívják fel magukra a figyelmet itthon és külföldön egyaránt a háziipari szövetkezet tagjai. A belga megrendelők 50,000 flamand szék kárpitját csináltatják gyékényből és ez 4 millió forint értékű megrendelést jelent a szövetkezetnek. A tápéi gyékényesek munkája világszerte ismert. Nem csoda, hiszen az áru “a világ közepén” készül. u* Hétezer gyermekruhát, ezer pár norvég kesztyűt és többszáz beregi keresztszemes kézimunkát exportál Svájcba és más nyugat-európai országokba a Szabolcs-Szatmár megyei Népművészeti Háziipari Szövetkezet. 1 Csehszlovákia vezet Magyarország idegenforgalmában Az elmúlt évben 1,6 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, köztük legnagyobb számban a csehszlovákok. A statisztikai adatok szerint a Magyarországra látogató csehszlovák turisták száma 613,000 volt. Második helyen a lengyelek következnek 191,000, majd a Német Demokratikus Köztársaság turistái 131,000 fővel. Jugoszláviából és Ausztriából egyaránt 116,000-en, a Német Szövetségi Köztársaságból pedig 86,000- en látogattak Magyarországra. Ezek az adatok kizárólag a turistaforgalmat jelentik, nem tartalmazzák a tranzit-forgalmat, amely az elmúlt évben 1.4 millió volt. EGYHÁZI KRÓNIKA Magyar előadója volt a Vatikáni Rádiónak: dr. Bagi István, a Pápai Magyar Intézet tagja számolt be a Lateráni Egyetem mellett működő Szent Alfonz Akadémián végzett tanulmányairól. Dr. Rákos Raymund minorita atya, a római Szent Péter Bazilika magyar gyóntatója Népima- könvv cimmel imádságos és énekes könyvet irt, amely elnyerte az amerikai Clevelandben hirdetett magyar irodalmi pályázat első diját, az Árpádaranyérmet. A Szegedi Székesegyházban megemlékeztek Szent Gellértről, a csanádi egyházmegye első püspökéről, dr. Ijjas József püspök szentmiséje előtt Szent Gellért ereklyéjét körmenetben mutatták! be a templomban. Dr. Csanádi Béla, a budapesti központi katolikus szeminárium prefektusa a Holland Pasztorá- lis Intézet meghívására tanulmányúton volt. Résztvett a holland nemzeti zsinat előkészítő jellegű megbeszélésén is. A Budapesti Katolikus Papnevelő Intézetben. Tóth József karnagy előadásban méltatta Kodály; Zoltán egyházzenei munkásságát. Garonne érsek, a szemináriumok és egyetemek kongregációjának proprefektusa és Marchisano a kongregáció főelőadója meglátogatta a római Pápai Magyar Intézetet, ahol Zemplén György; rektor fogadta a vendégeket. Kiszely Gyula zeneszerző, aki XXIII. János pápa emlékére misét komponált, a Vatikán állam- titkárságától művészi kivitelű János pápa-emlék- énnet kapott. Az Egri Főegyházmegyében Végh Ferenc ny. miskolci plébános és Keller László egri c. prépost ebben az évben mutatja be gyémántmiséjét. A főegyházmegyében heten érkeztek el arany-, tizen- ketten pedig eztistmiséjükhöz. Dr. Brezanóczy Pál püsüök, apostoli kormányzó megáldotta az egri főszékesegyház újjáépített orgonáját, amely 102 játékával, korszerű elektromos szerkezetével és modern hangszerelésével az ország legszebb hangú, s a szegedivel vetekedő legnagyobb orgonája. A Reformátusok Lapja tiz esztendeje,-!957 ápri lisában indult meg Szamosközi István püspök —> akkor budapesti esperes — szerkesztésében. A magyar reformátusok népszerű lapja ünnepi1 számmal köszöntötte jubileumát. A Borsod Megyei Pácin uj református lelkészévé Keresztessy László vitányi lelkipásztort hívták meg. Berecz Gábor ny. nemeskéri (Győr megye)’ evangélikus lelkészt 90. születésnapja alkalmával meleg szeretettel ünnepelték hívei. Buthy Sándor nagyváradi református püspök; püspöki vizitáció közben autószerencsétlenség áldozata lett. Dr. Finta István, a Reformátusok Lapja szerkesztőjét választották meg a dunamelléki református egyházkerület lelkész! főjegyzőjévé. !-------------------------------------------------------------------I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA i 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. I (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. j Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
