Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 18, 1967 J10 VULKÁNTEVÉKENYSÉG ELŐREJELZÉSE? A Costa Rica-i főváros, San Jósé mellett 1963 májusában kitört a 3330 m magas Irazu vulkán, sok ember halálát és súlyos anyagi károkat okozva. A legnagyobb veszélyt nem a tűz, hanem a vulkáni por okozta, amely a trópusi esőkkel keveredve hatalmas iszapfolyamként hömpölygött végig a hegyoldalon, mindent letarolva és betemetve. A kormány kérésére az UNESCO —melynek nemzetközi vulkanológiai kutatószervezete is van — Haroun Tazieff vezetésével szakértő bi- lottságot küldött ki annak megállapítására, lehetne-e előrejelezni egy esetleges újabb kitörést, és annak következményei enyhithetők-e? A tűzhányók kitörésének időpontját, intenzitását és tartamát ma még nem lehet teljes biztonsággal meghatározni, bár a tudomány már e téren is jelentős haladást ért el. Az előrejelzés bizonyos kémiai és fizikai tényezők (főleg a gázok összetételének) vizsgálatán, továbbá a hőméi’sék- let és nyomásviszonyok változásainak, a vulkánikus fészek mélységének, valamint a mikroszeiz- mikuá rengések természetének kutatásán alapszik. A tudósok már kidolgozták a megfigyelési módszereket, amelyek közül az egyik leglényegesebb: a kráter méretváltozásának ellenőrzése. Ez a magma nyomása következtében jön létre kitörés előtt. A tellurméter nevű készülék segítségével ez km-ként 1 mm-es pontossággal meghatároz ható. (A hawaii Kilauea vulkán 4 km átmérőjű krátere 30 cm-el nőtt a kitöréskor.) Az UNESCO-bizottság a legmodernebb felszerelésekkel ütött tábort a kráter peremén, s ott felállította, helyesebben: földbe süllyesztette a világ első “vulkánbiztos” obszervatóriumát. Félhenger keresztmetszetű, vastag falu, különlegesen erős acéllemezekből összeszerelt, földréteggel borított “óvóhelyen” állították fel a műszereket. A szakemberek 6 héten keresztül 18—20 órát dolgoztak. (Csak a szeizmogramok hossza 9600 méter lett!) Az adatokat azonnal kiértékelték. A vizsgálatok azt mutatták, hogy bár J^yfflen kitörés nem fenyeget, de egy — az esős évszakban esetleg bekövetkező — erupció alkalmával az erodált, növényzet nélküli déli lejtőn lehöm- pölygő iszapár elöntené Cattago városát és környékét. Az idő rövidsége miatt csak “passzív védekezésre”: megfigyelő hálózat létesítésére és a lakott területek kiürítésének megszervezésére volt lehetőség. Az “aktiv védekezést”: folyómedrek mélyítését, gátak építését, fásítást csak az esős évszak után kezdhették el. Az UNESCO-bizottság munkájának befejezése titán alig két hónappal ismét megindultak az iszaptömegek, de csak egy emberéletet követeltek áldozatul. A megelőző intézkedések nélkül a veszteségek valószínűleg elérték volna az első kitörés méreteit. (Érdekes ezzel kapcsolatban emlékeztetni arra, hogy a Vezúv Obszervatóriumban a kilencszázas évek táján Kövesligethy Radó, kiváló magyar Bzeizmológos felállított egy Eötvös-féle torziós ingát, és az ezzel végzett észlelések alapján előre jelezte a vulkán kitörését. Az inga- ugyanis érzékenyen reagált a mintegy 5—8 km mélységben levő lávatartályban végbement tömegelmoz- dulásokra, melyek a kitörést megelőzték.-szerk.) I 'W.WAV.V.V.V.V.V.V.VAV.V.V.VV.V/.V.V Ajándék 7—77 éveseknek! £ SZÜLŐFÖLDÜNK I A most megjelent művésziesen illusztrált 560 Ij oldalas könyv a külföldön élő magyarság könyvei ^ Az ABC-töl nyelvtani, nyelvi magyarázatokon át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi «J szemelvények megértéséig! A Szülőföldünk ;| közel hozza Magyarországot, annak népét, ;! tájait, történelmét, zene és népdalkincsét J« Ára: $3.95 j* Megvásárolható minden magyar könyvet I; árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I;-ŐVA-.V.V w.v,\va\v\wa%wav.w.^v> “EMELETEK” az óceánban A “Vityáz” szovjet kutatóhajó 38. öthónapos útja során a Csendes-óceánnak a japán szigetek, Uj-Guinea és a Fülöp-szigetek közötti részén végzett oceanológiai kutatásokat. Az alábbiakban ezek eredményeiből ismertetünk néhányat. A hidrológiai megfigyelések azt mutatták, hogy e terület egyenlítői övezetében több száz méter mélységig néhány azonos hőmérsékletű vizréteg húzódik, s ezeket eltérő hőmérsékletű rétegek választják el egymástól. Az utóbbiakban a hőmérséklet hirtelen változik. Ez a “termikus vizstruk- tura” más óceánokban nem fox*dul elő. A szovjet kutatók Uj-Guinea közelében az egyenlítő mentén 4—6 zónaáramlatot fedeztek fel. Ezek különböző irányúak: a felszíni rétegben az áramlat keleti, az alatta levő rétegekben felváltva nyugati, illetőleg keleti irányú. Megállapították, hogy az egyenlítő mélységi áramlata — a Cromwell-áramlat — a 132. fok keleti szélességnél keletkezik, az óceán mélyéből felszálló hatalmas víztömegek hatására. A Cromwell-áramlat forrása tehát csaknem 2,000 kilométerrel nyugatabbra van, mint eddig feltételezték. A Mindanao-áramlat alatt hatalmas, ellenkező irányú mélységi áramlatot fedeztek fel: ez északi irányba viszi víztömegeit. A Mindanao-áramlat övezetében az óceán felszínén döglött mélytengeri halakat találtak. Ez arra mutat, hogy ebben a térségben egy nagy viz- áramlat tör a mélységből a felszínre. A kutatók megállapították, hogy ez a vidék, az eddigi véleményekkel ellentétben, rendkívül gazdag planktonban. A mikrobiológusok 23 uj világitó baktériumfajt fedeztek fel. FOGAMZÁSGÁTLÓ-SZER GALAMBOKNAK A “galamb-veszedelem” leküzdésére évek óta különféle módszerekkel próbálkoznak. A zajjal való elijesztés nem bizonyult sikeresnek. Mérgek alkalmazása egyrészt felháborodást váltott ki az állatvédők körében, másrészt olyan gyors és tömeges pusztulást okozott, amelynek mértékét nehéz volt szabályozni. Az uj és leghatásosabb megoldást az egyik fogamzásgátló vegyszer alkalmazásában találták meg. Ha ezt a vegyszert, 0,1 százalékos arányban, tíz napon keresztül a galambok eledeléhez keverték, a nősténygalambok peteérése 3—4 hónapon keresztül teljesen szünetelt, és utána hat hónapig a szokásosnak csak kb. 25 százaléka volt. A vegyszer adagolás úgy történik, hogy a galambok eledelét beleáztatják ebbe a vegyszerbe, majd megszáritva rendszeresen ezt adják az állatoknak. E vegyszert sikerrel próbálták ki New Yorkban és környékén. Adagolásával a kívánt szinten tartható a galambok száma. Most további kísérleteket folytatnak annak megállapítására, hogy milyen más kártékony madarakkal szemben lehetne ugyanezt a módszert alkalmazni. Különösen fontos probléma ugyanis ez a nagy repülőterek környékén, ahol a gépek sugárhajtómüvébe becsapódó madarak már nem egy repülőszerencsétlenséget okoztak. " VULKÁNI TEVÉKENYSÉG A VÉNUSZON? Nyikoláj Kozirjev, a pulkovói obszervatórium tudományos főmunkatársa — aki néhány évvel ezelőtt kimutatta a Hold Alphonsus nevű kráterének vulkáni tevékenységét — nemrégiben olyan eredményekhez jutott, amelyek valószínűvé teszik, hogy a Vénusz bolygón is van tüzhányóte- vékenység. A Vénusz és a Föld nagymérvű hasonlóságát tekintve a vénuszbeli vulkanizmus lehetősége nem kizárt. A szovjet tudós véleménye szerint a földi tüzhányókitörések alkalmával végzett helyszíni vizsgálatok — elsősorban a szinképvizsgálatok —t nagy segítséget nyújthatnak abban, hogy a vulkáni tevékenységet más Földtipusu bolygókon is kimutathassuk. Ezért a pulkovói obszervatórium expedíciót indított Kamcsatkába, ahol megvizsgálták az ottani tűzhányók füstjének és lávájának színképét. E vizsgálatok érdekes eredményekhez vezettek. Sikerült pédául kimutatni, hogy a földi vulkánok színképében két olyan vonal látható, amely a Vénusz Nap által megvilágított félgömbjének színképében is fellelhető. Ennek alapján Kozirjev feltételezi, hogy az a fénytünemény, amely a Vénusz éjszakai félgömbjén 1964-ben látható volt, egy rendkívül heves vulkánkitörésből származott, amelynek viszont a fénye elég erős volt ahhoz, hogy a bolygó sürü légkörén is áthatoljon. Kozirjev számításai szerint a szóban forgó fényjelenség erőssége akkora volt, mint egy nukleáris robbanásé. Más alkalmakkor is sikerült megfigyelni bizonyos halvány izzást a Vénusz árnyékba borult félgömbjén. Ezt, mondja Kozirjev, lumineszcenciával magyarázhatjuk. 1967 őszén, amikor a Vénusz megfigyelésére a körülmények kedvezőek lesznek, remélhetőleg újabb adatokat kapunk a Vénusz vulkánosságát illetően. MALÁRIAELLENES HADJÁRAT ÉSZAK-VIETNAMBAN A trópüsi vizekben gazdag Vietnam, egy-két évtizede még a föld egyik leginkább malária sújtotta vidéke volt. Húsz évvel ezelőtt a malária Vietnam területének 75 százalékán előfordult, egyes tartományokban a lakosság 90 százaléka volt maláriával fertőzött. Az 1945. évi augusztusi forradalom kezdte el a szervezett küzdelmet e súlyos népbetegség ellen. 1954-től az akkor különváló Észak-Vietnamban indult meg az Anopheles minimus nevű szúnyog nagyméretű irtása; ezen a vidéken ugyanis ez a szunyogfajta terjeszti a maláriát. A küzdelem méreteire jellemző, hogy egyetlen esztendőben, 1964-ben mintegy 2,000 orvost, 7,000 ápolónőt és 100,000 egészség- ügyi megbízottat képeztek ki maláriaellenes munkára (a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakosságának száma 16 millió), és 50 mozgó alakulat kereste fel a kb. 3,000 malária sújtotta falut. Minden évben DDT-vel szórják be a fertőzésgya- nus vizeket, minden házat ellátnak moszkitóháló- val, a maláriagyanus személyeknél vérvizsgálatot végeznek (a múlt évben 800,000 emberen!), a, fertőzötteket gyógykezelik. Az eredmények önmagukért beszélnek: Thai Ngujen tartományban, ahol 1954 előtt 90 százalékos maláriafertőzés suj-^ tóttá a lakosságot, 1958-ban már 2,8 százalékra csökkent a fertőzöttek száma. A maláriaellenes hadjáratot az 1961-ben megalakult Maláriaellenes Mozgalom Központi Bizottsága vezeti az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt, külön e célra alapított tudományos kutatóintézettel. Zöldségtárolás nedves levegőben Az egyik kanadai kutatóintézetben (National Research Council of Canada, division biosciences) kísérleteket folytattak a zöldségfélék frissen tartásával kapcsolatban. Nagy meglepetésre az derült ki, hogy a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a zöldségféléket nedves, de hideg raktárban tárolják. Ez tökéletesen ellentétes az eddig helyesnek tartott gyakorlattal, amely a zöldségek tárolására száraz levegőjű raktárhelyiséget ajánlott. Megállapitották ugyanis, hogy a levegő nedvességtartalma nem okoz romlást, sőt meghosz- szabbitja a tárolási időt, mégpedig súly veszteség nélkül. Az uj elvek alapján kialakított raktárhelyiségnek kettős falai vannak, közöttük levegő áramlik. így a levegő hűthető anélkül, hogy a páratartalom csökkenne. A páratartalmat a raktárhelyiségben 95—100 százalék között tartják. Kiderült, hogy minden zöldségféle más-más környezetet kiván; ez a felismerés például a zeller tárolási idejét 50 százalékkal hosszabbította meg. A sárgarépa 0—1 Celsius-fokos hőmérsékleten, csaknem 100 százalékos nedvességtartalmu levegőben áll el a leghosszabb ideig. ÚJBÓL KAPHATÓ! 1 ORSZÁGH LÁSZLÓ: I ; Angol-magyar és magyar angol | i ZSEBSZÓTÁR ! két kötetben Ára kötetenként $2.50 1 és 25 cent posta- és csomagolási költség ! Megrendelhető ! a Magyar szó Kiadóhivatalában, ! í 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ! címen ! AMMMVVMAAMAAAAMWUimnnaVVVAAMA^
