Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD • Thursday, May 18, 1967 9 Napfény és egészség A Szovjetunió két különböző területén végzett tudományos megfigyelések azt mutatják, hogy a nap utraviolet sugarai gyógyító hatással vannak a vérkeringésbeli és szívbajokra, a Northern Neighbors kanadai folyóirat áprilisi cikke szerint. A Yalta-i klima-terápiai intézetben Tatevosov, Mikhailov és Akhmejanov orvosok 68 31 és 60 év közti korú betegen végeztek tanulmányokat. Mindegyiküket előbb tüzetesen megvizsgálták és megállapították, hogy 50 betegnek szívbaja volt, mások érelmeszesedésben szenvedtek. Ezekkel a betegségekkel esetenként fájdalom, gyors szívdobogás, légzési nehézség, fejfájás, szédülés és álmatlanság jár. Hogy a napsugár gyógyító erejét legmegfelelőbben kipróbálhassák, minden beteget a hagyományos gyógykezelésben is részesítettek, beleértve diétát, gyógytornát, szabad levegő kúrát, masziro- zást, gyógyfürdőket és megszabott, napi sétát. A kezelésekből kifolyólag is sok javulás állt be, de a betegek 50%-a, akik a rendes gyógykezelésen kívül napfény gyógykezelést is kaptak, gyógyulásukban a többinél sokkal jobb eredményt mutattak. Miből állt ez a különleges gyógykezelés? Reggelenkint, eleinte fokozatosan egyre hosz- szabb ideig, majd egyenlő ideig 25—27 napon át vettek napfürdőt. Mindez orvosi felügyelet alatt történt. Ez a kúra megfelelő eredménnyel járt. — A legmesszebbmenő javulást azoknál a betegeknél tapasztalták, akiknek szivkörüli fájdalmaik, szívdobogásaik voltak, álmatlanságban, kimerültségben szenvedtek. — Jelentős, de nem olyan nagy javulás állt be azoknál, akik fejfájásról, légzési nehézségről és EGÉSZSÉGÜGY vérkeringési zavarokból eredő lábfájdalmakról panaszkodtak. — Meglepő volt, hogy egyes súlyos betegek szimptomái teljesen elmúltak. A gyógykezelések után végzett klinikai vizsgálatokból megállapítást nyert, hogy a napkura határozottan csökkentette a vér koleszterin tartalmát. Az elektro-kardiogram vizsgálatok a legtöbb fajta szívbajnál a szív normálisabb működését mutatták és a szívizom is sokkal egészségesebben működött. A kezelés után a szív vérellátása is gyarapodott. Már sokan tapasztalták saját magukon a mérsékelt napfürdőzés jótékony hatását, de most első alkalommal, gondosan ellenőrzött klinikai tanulmány tudományosan megerősíti a napozás hatásosságát. Kirghiziában nem embereken, hanem kutyákon végeztek tudományos szempontból még nagyobb jelentőségű kísérletet. 100 magas vérnyomásban szenvedő kutyát választottak ki és a magas fekvésű Tien Shan hegységben rendkívül erős napfénynek vetették alá őket. 4-től 6 hétig terjedő időközön belül, mindegyik kutyának normális lett a vérnyomása. A szovjet speciálisták figyelmeztetnek arra, hogy minél lassabban szokik hozzá valaki a napozáshoz, annál jobb eredményre számíthat. A klinikákon használt erős ultraviolet lámpák egyéni használatra, orvosi felügyelet nélkül veszedelmesek. De a házi használatra sokkal biztosabb “sun- lamp”-ok ma már sok helyen, mérsékelt áron kaphatók. Első segély maró vegyszerek ellen Bizonyos háziszerek ártalmasak, ha a szembe spriccelődnek, vagy ha a bőrt érik. Ilyenek egye» tisztítószerek, fertőtlenítők, festékanyagok vagy rovarirtók. Ezek között lehet lúg, mész, karból- vagy másfajta sav, tei-pentin, kreozot, jód. Az ammónia és más fehérítő szerek megtámadhatják a bőrt és többnyire olyan erős oldatban fordulnak elő, hogy megsérthetik a szem nyálkahártyáját. Ha a ráfröccsent anyag a bőrön marad, a nap hatása súlyosbítja az irritációt. Jód és kreozot kivéve, ha a szemet éri, csak később okoz fájdalmat. Figyelmeztessük a gyermekeket, akik vegyészeti játékokkal játszanak, mit csináljanak, ha valamelyik vegyszer kifröcskölődik. Mit kell tenni 1. Mossuk le a bőrre fröcskölt szert sok tiszta vízzel. Ne próbáljuk ellenszerrel semlegesíteni. 2. Ha hólyagok vagy más súlyosabb sérülések jelentkeznek, tegyünk rá steril gézt. 3. A jódot a bőrről alkohollal lehet lemosni. Az alkoholt sohasem használjuk a szemre, vagy a nyálkahártya tisztítására. 4. Ha a szemet éri valamilyen vegyszer, azonnal menjünk orvoshoz és rögtön, bő vízzel öblögessük, mert a szem maradandóan megsérülhet. Az amerikai nők közül ma 15 százalékkal több a munkavállaló, mint a háborút követő években. A statisztikai adatok szerint az olyan családok, melyekben a háziasszony dolgozó nő, kevesebbet adnak ki étkezésre és gyógyszerre, viszont többet költenek italra és lakberendezésre. Magasak e körökben a kozmetikai kiadások is. ka a világkészletnek. Külön cikkbe kívánkoznék a tájtól nevet kölcsönző vállalat (Bakonyi Bauxitbánya) gondjainak, eredményeinek leírása, az évi 1 millió tonna bauxitot termelő kétezer bányász életének ismertetése. A feszítőerő óriási, a magyar—szavjet timföld- és aluminiumegyezmény teljesítése jobbára e tájék munkásain, bányászain, mérnökein múlik. A számok is ezt mutatják. A bakonyi táj adja a hazai bauxittermelés 70 százalékát, a timföldtermelés harmadát és a fémaluminium majd 80 százalékát. A gócpontok bauxitnál: Nyirád— Halimba—Fenyő, timföldnél: Ajka, alumíniumnál: Ajka és Várpalota—Inota. A jövő még ennél is kecsektetőbb, s csak egyetlen példát erre: az egyezmény végrehajtására 1972-ig Ajkán építik fel Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb timföldgyárát. (Különös és szerencsétlen véletlen, a leendő uj gyár területén is találtak bauxitot a talajvizsgálatok során.) Az évente félmillió tonna timföldet gyártó üzem közel háromszor akkora lesz, mint a most legnagyobb hazai gyár. Az 1787-ben készített statisztika még igy so- ■olta fel a lakosságot: 270 pap, 9,410 nemes, 2,626 jolgár, 6,966 paraszt, 16,616 zselér. A mai sorrendet mindenképp igy kellene kezdeni: 20 ezer >ányász. Létszámban messze a szénbányászat ve- et (16 ezer), de hasznosságban, fontosságban ko- ántsem — ha egyáltalán helytálló bármilyen ef- íjta összehasonlítás. Az ajkai barnaszén, s a vár- alotai lignit nem különösen értékes tüzelőanyag, e e két szénmedence hazai jelentősége mégis vi- athatatlan. Ebből termeli ez a táj a hazai villa- ios energia 18 százalékát, s szénbányák nélkül számos vegyi-, műtrágya-, timföldgyár, alumi- iumkohó nem települt volna ide. (Péti Nitro- énmüvek, Ipari Robbanóaynaggyár, vagy egy igujabb: VTRGY Ajkai Gyáregysége). Mangánércet hazánkban egyedül a Bakonyban ányásznak Urkuton és Eplényben. A vagyon épp yan tekintélyes, mint a bauxit-kincs, mindkettőül tizenharmadik helven állunk a “világranglis- .n”. ab-hegy ‘A legmagasabban levő emberi lakás a Bakony- n a jó forrású Kab-hegyi erdészlak, amely 330 íterre fekszik a tenger színe felett” — Írja a éves és sajnos máig egyetlen valamirevaló utilauz. Szinte jelképes, hogy ez a kicsi ház, ahon- n az erdész gyermekei a derékig érő hóban is aennek az iskolába lóháton, a második helyre rul. A Kab-hegyi televízió-állomás lakásai majd tven méterrel feljebb vannak, s a 213 méteres antennatorony egész Dunántúl legmagasabb pontja. Az emberi sorsok változásait is ezek az arányok jellemzik. 1912-ben, a veszprémi alispán, Koller Sándor ezt jelenti: “Hivatalos adataim szerint jelenleg vármegyénkből Amerikában van 7954 férfi és 5258 nő, összesen 13,212 egyén, mivel azonban tudomásom van arról, hogy a korábbi években útlevél nélkül is nagy számban vándoroltak ki Amerikába, a kintlevők száma 14,000—15,000- re tehető.” S hogy az itthon maradók is megéljenek valamiből, évenkint több mint egymillió koronát küldtek haza. A Bakony nem jó mezőgazdasági terület. Az a 30—40 község, ahol nincs a közelben bánya, vagy gyár, lassan elfogy és elöregszik. A kettős jövedelmű családok bevételei 6—800 forinttal haladják meg az országos átlagot, amit a jól fizető bányászkodás, nehézipar magyaráz. A legéletképesebb szövetkezetek földjei ott vannak, ahol lankává szelídülnek a nem túl magas dombok. (Hat szövetkezet viseli a Bakonyalja nevet.) Az állat- tenyésztés, főként a sertés- és juhtartás nagy hagyományokat mutathat fel, de ebből nem lehet megélni. Száz-százötven éves leiratokban meglepve olvassa az ember, hogy 50—70, sőt Fényes Elek szerint volt olyan év, amikor 150 ezer sertést teleltettek ki a Bakonyban. Ma ez a vidék körülbelül 40 ezer sertést hizlal fel évente, de gyorsan, s az akkorinál sokkal gazdaságosabban. Az országos átlagtól elmaradó jövedelmű tsz-ek az utóbbi két-három évben kezdik feltalálni magukat. Talán az öregek szava nyomán, vagy a táj diktálta parancsra egyre több a biztató, sőt a meghökkentő kezdeményezés is. Elsősorban a burgonyatermesztés szolgáltat évről évre meglepetéseket Zirc környékén: termésátlagaik nemcsak az országos, de a Szabolcs megyei átlagot is verik, s mindennek tetejébe egy lassan országos hirre emelkedő igen egyszerű, s jól hasznosítható bur- gonyavető-gépet is konstruáltak. Jól fizet ezen a vidéken a káposzta, a zöldpaprika, a borsó, sőt a rostkender is — azok a növények, amelyeknek rövid a tenyészidejűk. Az országban minden valamirevaló szakember tudja, hogy a Bakonyban a szőlő nem érik be. Lassacskán ez a nézet is igazi- tásra szorul, mert Romándon 50, Csetényben 35 holdon fordul hamarosan termőre a csemegeszőlő. A bakonynánai szövetkezet meg az idén például félmillió forint hasznot vitt haza 60 hold köménymag termésért. Az ilyen “huszárcsinyek” után szokták itt azt mondani: “Ne, Pizse pásztor megint nem ugrik le!” (Vajkai Aurél gyűjtése szerint: “A Fehér kőre fel szoktak menni a kecskék. Az öreg Pizse pásztor már csak nehezen tudott utánuk menni, megunta az életet. Felmászott hát a sziklára, hogy megöli magát. Büdös kutya élet, most végzek veled! — Lenézett, de akkor már nem mert leugrani, hát ledobta a tarisznyáját: — Na, te kutya élet, most az egyszer megkegyelmezek neked!”) Turista hinterland A Bakony “közhasználatú szálláshelyein” az idén körülbelül 60 ezren fordulnak meg, s ezeknek majd a fele a községekben. A szám jóval nagyobb is lehetne, csak a vidék igazi jelentőségére késve jöttünk rá. (Bartha Lászlóné, a Bakonyi Intéző Bizottság titkára egy évvel ezelőtt még ezt mondta: “Talán felfigyelnek ránk, mert ennek a területnek az elkerülésével nem lehet az északi Balaton-partra jutni.”) Ma viszont egyre többen fogalmaznak úgy, hogy a Bakony a Balaton hinterland ja, itt kell néhány napra megfogni a vendégeket; amellett borusabb napokon kellemes túrákat kell biztosítani; vagy esetleg a nagyobb csendet, nyugalmat óhajtók számára a tóval együtt kellene “kombinált” üdülést szervezni. De ez csak az egyik szempont, a másik az előbbivel együtt jár: otthont kell itt teremteni a hazai turisztikának és üdülésnek. (1700 kilométernyi turistaút várja a kirándulókat.) A táj adott, állja az összehasonlítást a Mátrával, annak melegforrásait itt a Balaton helyettesíti. De ez a hegyvidék a leggazdagabb természeti kincsekben, itt található a védett természeti értékek egyötöde (a Balaton-parttal együtt egyhar- mada!), s műemlékeink 15—20 százaléka. (A cseszneki romvárat KISZ-esek segítségével renoválják!) És ma már elképzelés is van e nagy értékek hasznosítására: a Városépítési Tervező Vállalat által elkészitett “Bakonyi üdülőterület regionális tervtanulmánya”, amit a közeljövőben terjesztenek a Minisztertanács elé. (Amikor a Bakonyi Intéző Bizottság — rövidítése a furcsa BAKIB, hogy ne téveszthessék össze a balatoni BIB-bel — tárgyalta a tervet, valaki azt mondta róla “kitünően megfelel a munkához, de az álmodozáshoz is”.) A régió határidővel meg nem jelölt, de sejthetően 1,990—2,000-ig terjedő fejlesztésének irányvonala van lefektetve ebben a kötetnyi műben. „ Csak egy kis összefoglaló a tervből (zárójelben a ma meglevő férőhely): szálloda 900 (205), üdülő 8,600 (269), gyógylétesitmény 1,000 (200), turistaház 1,400 (213), campimg 2,400 (300) személynek. Pizse pásztor nem ugrik le... Pünkösti Árpád
