Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 3. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 19, 1967 /. Andranov utijegyzetei Kínai Amikor októberben visszaérkeztem Pekingbe, nem ismertem rá a városra, amelyet alig három hónapja hagytam el. Mintha álarcosbálra készültek volna: házfalakon, oszlopokon, úttesteken színes feliratok éltették Mao Ce-tungot, a kulturális forradalmat, átkoztak, fenyegettek sok párt- és állami vezetőt. Kiskorúak a nyeregben Kétmillió kiskorú “vörösgárdista” céltalanul ődöngött az utcákon. Elárasztották a piacokat, az üzleteket, a közlekedési eszközöket, elállták az állami hivatalokba vezető utakat. Arcuk csak úgy ragyogott az elégedettségtől: hogyisne, sutba dob hatták az iskolatáskát, államköltségen élhettek és felsőbb parancsra garázdálkodhattak a pártbizottságokon és a minisztériumokban. Tízmillió “vörösgárdista” utazott egyik városból a másikba; lefoglalták a közlekedési eszközök egy- harmadát, pedig ugyanakkor szállítási eszközök hiányában a lakosság kénytelen volt nélkülözni a dél-kinai élelmiszereket. A tél is beköszöntött a maga viszontagságaival, és senkit sem lepett meg az a hivatalosan is megerősített hir, hogy mintegy százezer “vörösgárdista” megbetegedett. Az utcákon sűrűn létesítettek latrinákat, amelyeket alacsony válaszfal takar el a járókelők elől — persze ezen is Maót éltető feliratok ékeskednek. "Iskola” Mindenütt Mao neve. A nyilvános WC-ken vörös betűkkel pingálták a kéztörlőre: ‘Tekinget Mao Ce-tung tanainak nagy iskolájává változtatjuk.” Persze nemcsak Pekinget, hanem más nagyvárosokat, Nankingot, Sanghait stb. is “iskolavárossá” teszik. A nankingi állatkertben például a barnamedve ketrecén az állat neve és adatai helyett ilyesmire oktatja a tábla a látogatókat: “Bármenynyi az ellenség, harcolni kell. Nem szabad lebecsülni. Bárhogyan is álcázza magát, le kell leplezni, és harcolni kell ellene.” Hangcsouban az idegenforgalmi iroda munkatársa elvezetett minket egy szigetre, ahol megmutatták nekünk a “csodapapagájt”. Az őr egy darab húst adott neki, s meg kérdezte: “No, mondd el szépen, mit tanultál”, mire a papagáj rikácsolni kezdett: “Mao Ce-tung van szüi”. Azaz, “Éljen Mao Ce-tung!” "Orkán" Az Uj-Kina sajtóiroda egyszer jelentésében a “nagy proletár kulturális forradalom orkánjáról” tett említést. Az orkán jó hasonlat, mert a “kulturális forradalom orkánja” is mérhetetlen pusztítást vitt véghez. Peking egyik negyedében eltűnt egy közismert aktikvárium, ahol rendkívül értékes kínai és európai kiadványhoz juthatott az ember. A könyveket elégették, mert “nem a nagy Mao gondolatait tükrözték.” Hasonló sors érte más könyvkereskedések becses müveit is abban az országban, ahol a világon először gyártottak papirt és nyomtattak könyvet. Klasszikusokat már nem fordítanak, s a pekingi könyvüzletekben csak Mao Ce-tung müveit árulják. Az értékes képzőművészeti alkotások is eltűntek. Láttuk az orkán pusztítását a világhírű Ihe- füan Múzeumban is. Nem tudjuk, hová tűntek a műkincsek, de a becses falfestményeket “feudális tartalmuk” miatt bemeszelték. A termeket “vörösgárdisták” lakják, illemhelynek is használják; a palota néhány helyiségét meg sem lehet közelíteni. A Kukung-palotába, a kínai művészet másik kincsestárába sem jutottunk be, mert “éppen cserélték a kiállítási tárgyakat.” A gyűjtemény zöme hétezer éves múltra tekint vissza. Mi lesz a mü kincsekkel? E kérdésre a feliratok válaszolnak: “Minden régit megsemmisítünk! Éljen Mao Ce- tung!” A több ezer éves kínai kultúrát halálra Ítélték! Barbarizmus A “kulturális forradalom” nemcsak a legnagyobb kulturális értékeket, hanem a kultúra művelőit is érintette. A sanghaji utcákon röplapok adták tudtul több művész öngyilkosságának hírét, öngyilkos lett Lao Se, a Riksa cimü regény Írója, Csou Szing-fang operaénekes és Fu Liu irodalomKomputerek kora és a jövő Ha senki nem követ el valami égbekiáltó ostobaságot egy atombomba lepottyantásával, akkor a jövő történetírója a 20. század második felét a computerek korának fogja nevezni. A computer és computing machine (magyarul számológép) között a különbség az, hogy az egyszerű, vágj' akár komplikált és nagyteljesítményű számológép bár a lekomplikáltabb matematikai feladatokat is megoldja, nem képes az adatokat tárolni, nem rendelkezik elektromos aggyal, “emlékező tehetséggel”, amely a gép különleges nyelvén a “coding” utján tárolt és magnetikus szalagra felvett adatokat bármikor, fantasztikus gyorsasággal, mindenféle variációban, változatban, akár számokban, akár képernyőn (screen) produkálja. Azt, hogy a computer az elhelyezett többmillió karaktert (jelképet) hányféle változatban tudja feldolgozni, igazán csak az tudja megérteni, aki tisztában van a matematikai kombináció, variáció és permutáció folyamataival. Az adatok birtokában, a computer a különböző variánsok felhasználásá val a legmesszebbmenő következtetéseket és mutatókat képes produkálni. Óriási jelentősége van gazdasági, tudományos és oktatási vonalon és biztos, hogy a szocialista államok népgazdasági terveinek kidolgozásánál is óriási szerephez jut. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy a népgazdaság különböző ágainak összehangolása, a távlati tervek elkészítése, milyen hatalmas, sokrétű feladat. A helytelen tervezés is bizony sok esetben okozott társadalmi és gazdasági zökkenőket. A komputer felhasználásával ezek mind elkerülhetők lesznek. A computerek használatának ma még korlátozó tényezői vannak. Az első, hogy az adatokat csak különleges nyelven, a computer által megemészthető matematikai képletek utján tudjuk tárolni. Az adatokat tehát előbb különleges gyakorlattal rendelkező egyének a “programmer” jelképek, “coding” utján, matematikai képletekké változtatják. A másik korlátozó tényező a computerek magas bérleti dija és végül a computerek termelésének üteme. Gazdasági szakértők szerint azonban a termelés üteme rendkívül meggyorsult. 1956-ban az Egyesült Államokban 1000 computer volt használatban, jelenlegi számuk 30,000 és a századfordulóra az RCA, amely gyártja a computereket, 220,000-re jósolja számukat. De a számarányon felül is óriási változások várhatók a közeljövőben computerek használata és kezelése terén is. Komoly kísérletek folynak az irányban, hogy olyan készülékeket produkáljanak, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki “beszélni” tudjon a computerrel, vagyis egy közbeiktatott irógépszerü szerkezet alakítsa át a mindennapi beszédet, információt a computer nyelvére. Sőt nyomógépes telefonkészülékről is beszélnek, amely az egyszerű telefonbeszélgetést is tárolni tudja a computerben. kritikus, Balzac és Romain Rolland müveinek for- ditója. A “kulturális forradalom” a holtakat sem kíméli. Egyetemi hallgatók a pekingi temetőben ledöntöt- ték Csi Pai-si Hires kínai festő síremlékét és teleragasztották gyalázkodó szöveggel. “Maradi müvek alkotásával” vádolták az 1957-ben elhunyt művészt, akit a kínai falu ihletett, aki végtelenül szerettg az egyszerű embereket, virágokat, fákat és állatokat örökített meg, s haláláig szerény körülmények között élt. Mi köze a proletáriátusnak ehhez a “kulturális forradalomhoz”? Az alkotó és építő dolgozótól idegen az általános rombolás őrülete, a kulturális nihilizmus, mert a kultúra értékeit mindenkor a dolgozók teremtették meg. A szocialista forradalom nem semmisiti meg, hanem ellenkezőleg, mindenki számára hozzáférhetővé teszi a műkincseket, mint ahogy ez 1917- ben Oroszországban történt. A kínai proletáriátus ma sem támogatja a “vö rösgárdisták kulturális forradalmát”. Az egyik pekingi textilgyárban például a munkások sztrájkkal tiltakoztak a garázdálkodó kiskorúak ellen, és sok városban méltó választ adtak a pártbizottságokat feldúló “vörösgárdistáknak.” A kínai proletáriátus építeni, és nem rombolni akar! De megváltozik a computerek külső formája is. A régebbi gépegységek hatalmas méretűek voltak, kisebb méretű szoba nagyságának feleltek meg. A mai modellek ugyanezzel a kapacitással egy íróasztal tetején is elhelyezhetők. Az a kapacitás, amely 1950-ben 153 köbláb űrtartalmat követelt, 1980- ban 1 köblábra lesz redukálva. A bérleti dij is egyre csökken. 1957-ben egy 1 millió jelkép tárolására szükséges gépegység bérleti dija havi $130 volt, jelenleg havi $8.75 és szakértők becslése szerint 1980-ban 10 centbe fog kerülni. Ezek a tényezők természetesen lehetővé .teszik a computerek széleskörű használatát a közeljövőben. A tervek azonban még merészebbek s messzebb- menőek! Az elképzelések szerint computer hálózat kiépítéséről van szó, amely a villany, vagy telefon hálózathoz hasonlóan, egy bizonyos központ körül — havi előfizetési dij ellenében — Írógéphez, vagy képernyőhöz kapcsolva szolgáltatja a kívánt adatokat irodák, gyárak, sőt otthonok részére is. A fogyasztók a kívánt tudományos, technikai, oktatási, vagy könyvelési adatokat azonnal, minden várakozás nélkül kapják meg, mert a computer fantasztikus sebességgel működik. A computerek alkalmazásának korlátlan lehetőségei vannak. Lehetőség nyílik arra, hogy computerek az elhelyezett termelési utasítások alapján automatikus gépegységek sorozatát irányíthassák, vagyis szükségtelenné tegyék az emberi agy irányitó funkcióját. Teljesen átformálja és meggyorsítja a jelenlegi hitel és csekkrendszert az úgynevezett azonnali hitel, “instant credit” lebonyolításával. A hálózathoz kapcsolt üzletek, irodák különleges kártyákkal vannak ellátva, amelyeken egy készülék ki- lj'ukasztja a szükséges számokat. A készülék a computer hálózatba van kapcsolva, amely azonnal megterheli a vevőt és elismeri az eladó számláját. A lehetőségek olyan sokféle változata várható, amelyre csak a computer tudna válaszolni. Nincs határ és ma még nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen változások várhatók a computerek széleskörű alkalmazásával a gazdaság különböző ágaiban. Egy bizonyosnak látszik! Hatalmas társadalmi és gazdasági kihatásai lesznek, amelynek méretei félelmetes arányúak. E sorok írója olyan munkaterületen dolgozik, ahol a computereket jelenleg könyvelési és statisztikai célokra használják. Az eljárás itt még aránylag egyszerű. Az adatokat a szükséges információhoz szabott, úgynevezett lyukkártyára vetítik egy elektromos geruza segítségével. A lyukasztó gép a ceruza nyomán a számokat kilyukasztja és a kártyák adatai kerülnek a computer “adattárába.” A computerek teljes mértékben átvették az úgynevezett, analitikus könyvelés feladatait. Nincsenek könyvelők, csak néhány ember, aki a nap folyamán lebonyolított gazdasági műveleteket a gép nyelvére átülteti. Egyetlen gépegység tehát irodai munkások seregét takarítja meg. Elképzelhető, hogy a computerek még tökéletesebb formájukban, amikor már ipari vonalon is használni fogják, sőt computer-hálózatot építenek ki, milyen tömeg munkáját fogják megtakarítani! A termelés hatalmas mértékben fog nőni, a termelési költségek nagy mértékben csökkennek. Milyen arányú munkabér megtakarítást eredményezhet 200,000 computer beállítása? Erre a kérdésre csak a computer tudna válaszolni. De a computer sem tudná megmondani, hogy a kenyerétvesztett tömeg a gazdaság melyik ágában talál megélhetést. Azt sem tudja megmondani, (Folytatás a 16-ik oldalon) Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^ssS*pSS^g^84 be egy évre U dollár, félévre $6.50.O^^^^^^O
