Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 3. szám
Thursday, January 19, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Rácz László: A győzelem évfordulójára A Luna 13. befejezte programját Tudományos szempontból fontos adatokat szolgáltatott A Lima 13. szovjet űrállomás, amely december 24-én ért a Holdra, befejezte kutatási programját. A holdszonda a tudomány szempontjából páratlan adatokat közölt a Hold talajfelszínének fizikai és mechanikai tulajdonságairól. Az állomás térségéből a Hold-felület tájairól televíziós képeket továbbított a Földre. Jelenleg folyik a beérkezett tudományos adatok feldolgozása. A Luna 13. berendezései és műszerei jól és kifogástalanul működtek. Előzetes adatok szerint a Hold felső talajrétegének mechanikai tulajdonságai — 20—30 méteres mélységig — megközelítik a közepes tömörségű földi talajréteg tulajdonságait. A Hold talajának tömörsége a leszállás helyén, jelentékenyen kisebb, mint a'földi talajé. Beigazolódott az a Luna 9. űrállomás adataiból levont következtetés, hogy a Hold felszínén csekély a radioaktivitás. A Hold talajának felszíne a Luna 13. űrállomás leszállásának helyén erősen üreges, az üregek felszínét több milliméteres szemcsék borítják. A holdszondán talajmérő berendezést helyeztek el, amellyel az égitest anyaga külső rétegének tulajdonságait mérik. A műszert reaktiv hajtóberendezés működteti, amely másodpercenként hétkilogrammos nyomással mélyeszti a talajba, a “tapogató ujjakat”. A dinamográf megörökítette a leszálláskor keletkező gyorsulási impulzus időtartamát és nagyságát. A Luna 13. holdszondán elhelyezett sűrűségmérő a gammakvantumok segítségével elvégezte a felszín első közvetlen térfogatméi’éseit. A kozmikus korpuszkuláris sugárzás regisztrálására szolgáló műszer mérte az elektromossággal töltött részecskéket és lehetővé tette annak megállapítását, hogy mekkora a Hold-felszin visz- szaverődési képessége. Kiderült, hogy a Hold felszíne a kozmoszból származó részecskék mintegy 25 százalékát ‘visszaveri’. Ugyanez a műszer mutatta ki, hogy a Hold felületén csekély a radioaktivitás. A Luna 13. űrállomáson elhelyezett televízió- berendezés szerkezetileg hasonló az ipari televízió- és képtáviró-készülékekhez. A hordozórakéta, amely december 21-én indult, Föld körüli pályára vitte a Luna 13-at. Miután az űrállomás megkapta a Holdhoz vezető pálya megtételéhez szükséges sebességet, december 22-én helyesbítették az űrállomás pályaelemeit. A leszállás előtt két órával elvégezték az űrállomás tájolását, két perccel leszállás előtt pedig bekapcsolták a fékezőberendezést. A Luna 13-at négy perccel a leszállás után müködésképes helyzetbe hozták és sor került az első rádió-összeköttetésre. Mohufu ultimátuma az Union Misrére-hez A kongói (Kinshasa) parlamentben Mobutu elnök beszédet mondott. Bejelentette, hogy január elsejétől kezdve Kongónak csak nyolc tartománya lesz a tartományi kormányzók állami tisztviselőkké válnak, akiket a központi kormány nevez majd ki. Feloszlatják a tartományi kormányokat, s a helvi szervek a belügyminisztérium ellenőrzése alá kerülnek. Mobutu bírálta az Union Miniére belga vállalat vezetőit, mert azok nem akarják áthelyezni a vállalat székhelyét Brüsszelből Kinshasába, majd figyelmeztette a társaság vezetőit, óvakodjanak katangai termelésük szabotálásától. Mobutu követelte, hogy az Union Miniére fizesse meg Kongónak négymiUiárd belga frankra rugó adósságát január közepéig. Ha ez nem történik meg, akkor a kongói kormány a rendelkezésére álló törvényes eszközökhöz folyamodik. tVWVWVWMMWS/WWWWWWWWWWm/VWWW ** Ha a tényekedet tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! Ez év első napján Havannában hatalmas néptömegek ünnepelték a győzelem kilencedik születésnapját. Nyolc éve múlt, hogy a véres kezű katonai diktátor: Batista repülőgépen elmenekült a forradalmi csapatok elől, melyek Fidel Castróval az élükön bevonultak a felszabadult kubai fővárosba. Nyolc év igen rövid idő egy nép, egy ország életében. De a forradalmi évek sokszorosan számítódnak, és feljogosítanak máris következtetések levonására. A fiatal forradalmi Kuba — mely csodálatraméltó erővel építi a szocializmust — már e rövid nyolc év leforgása alatt is, puszta létezésével felvillanyozta az eleddig gyarmati tespedésben senyvedő latin-amerikai országok dolgozóit. Mert példájával szemlélteti, hogy az otthoni diktatúrák megdöntésével egyidejűleg le lehet rázni a külföldi: amerikai imperializmus gyarmati elnyomását is. De egyben azt is, hogy a világ leghatalmasabb kapitalista rendszere — alig 145 kilométer távolságnyira a kis szigetországtól —, ha fogcsikorgatva is, — kénytelen belenyugodni abba, hogy tőszomszédságában épül a gyűlölt szocializmus. Mert ha elképzelhető nehézségek közepette is, Kubában a lefolyt nyolc év alatt látható szocialista épitő-munka folyik. Annak utána, hogy a földet, cukornád-ültetvényeket, gyárakat, bányákat, háztömböket és szállodákat visszavették a belföldi- és külföldi tőkések kezéből, Kuba olyan jelentős változásokat mutat fel, melyeket még a kapitalista ellenséges sajtó is kénytelen elismerni. A N.Y. Times ez év január 2-i számában H. L. Mathews elismerte, hogy a népoktatás és közegészségügy nagy fejlődést ért el a nyolc év alatt Kubában. Hasonlóképpen megállapította, a lakás-kérdés és közlekedés: országutak javulását is. Abban a mérlegben, amit Kuba nyolc éves szocialista épitőmunkájárói vont meg, kiemelte, hogy “a falusi és a legszegényebb és visszamaradottabb városi rétegek életnívója emelkedett.” Hozzáadva, hogy: "most először érték el a kubai négerek, hogy úgy gazdaságilag, mint társadalmilag teljes egyenlőséget élveznek a fehérekkel." Ha egy nagy kapitalista sajtó-orgánum kénytelen elismerni a pozitív eredményeit a kubai szocialista épitőmunkának, akkor igazán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kubai dolgozók már a rövid nyolc év alatt is igyekeztek eleget tenni történelmi feladatuknak ezen a földrészen. Pedig a N. Y. Times emlitett cikke hallgatással mellőzte azt a nagyon is latbavágó tényt, hogy a forradalmi Kuba a maga építő munkáját, az imperialista ellenfél: az Egyesült Államok diplomáciája és az ezer- kezű amerikai kémszervezet: a CIA állandó támadásai és provokációi közepette kellett, hogy végezze. Még élénken emlékezünk arra a fegyveres invázióra 1961-ben, melyet a washingtoni diplomácia és a Pentagon védnöksége alatt állig felfegyverzett kubai ellenforradalmárok: “a férgek” szerveztek meg Kuba ellen. Ez a próbálkozás azonban éppen úgy dugába dőlt a kubai szegény parasztok és felfegyverzett munkások ellenállása folytán, mint annyi sok más az elmúlt évek során. Hatástalan maradt az a diplomáciai aknamunka is. melyet ugyancsak Washington szellemi vezérlete alatt, a latin-amerikai államok lakáj-szövetsége (rövidítve OAS) kezdeményezett a fiatal szocialista ország, az egyetlen szabad föld ellen ezen a földtekén. Megszakítva összes diplomáciai és gazdasági összeköttetésüket Kubával. Azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy “Amerikában nincs létjogosultsága a marxizmus-leninizmusnak.” (Ennek a lakáji határozatnak egyedül Mexikó kormánya nem tett eleget.) De az Egyesült Államok kormánya — nyíltan ellentmondva a békés egymás mellett élés: koexiszteneia mindjobban elismert elvének — évek óta szigorú blokád — elszigeteltség — alatt tartja a szocialista Kubát. Még csak szükséges gyógyszerek kivitelét sem engedélyezik ebbe a kis szocialista országba. Legutóbb kísérletet tett — sikertelenül — abban az irányban is, hogy megakadályozza egy angol vállalatnak tárgyalás alatt levő üzletét. hogyr a földművelés céljaira egy műtrágya gyárat exportáljon teljes berendezéssel Kuba számára. Az Egyesült Államok kormánya abban a szerepben tetszeleg, hogy “szabadságot és uj hazát biztosit” a szocialista Kubából kiszökött, vagy álnok propagandával onnan kicsalt százezernyi kubai herének és más ellenforradalmi elemeknek. (Akárcsak 1956-ban a szülőhazánkból kiszökött “szabadságharcosoknak.”) De ugyanekkor az álszenteskedő — hipokrita — amerikai imperializmus hidegvérrel éhhalálra, elnyomorodásra akarta volna Ítélni a szomszéd kis szigetország lakosainak millióit. Akárcsak, mint Vietnamban — a demokrácia védelmezőjének hazug köntösében — egyidejűleg napalm-al, százmázsás gyujtóbombákkal és mérges gázokkal irtja egy kis ország jobb sorsra érdemes lakosságát. De csakúgy mint Vietnamban, úgy a szocialista Kubát illetőleg is gazda nélkül számoltak. A kubai dolgozók védelmében felsorakozott az egész szocia: lista világ. A nemzetközi proletár szolidaritás áttörte az amerikai imperialisták és latin-amerikai lakájországaik részéről szorosra vont gazdasági blokádot. Ennek köszönhető, hogy a kubai dolgozók kezükbe vették a szocialista tervgazdálkodás alapján országuk iparosítását, a földművelés belterjesebbé tételét. Ha nyolc év alatt az érthető kezdeti nehézségeket még nem is győzhették le teljesen, de az eddig elért eredményeket még az imperialista ellenfél sem becsülheti le. Amikor e sorokat irom, a polgári sajtó újabb fegyveres provokáció meghiúsításáról tudósit Kuba ellen. Ugyanekkor egy “véletlenül Kuba irányában eltévedt” robbanó rakétáról is, melyet a szomszédos Miamiból lőttek ki De a győzelem évfordulójakor a kubai munkás- és paraszttömegek tudva-tudják, hogy a világ pro- letáriátusa “nagy szivébe zárta” ifjú testvérét és féltve őrködik biztonsága és előrehaladása fölött. SZÖUL, Dél-Korea. — Kim Sung Eun honvédelmi miniszter kijelentette, hogy Dél-Korea nem teljesíti Nguyen Cao Ky, dél-vietnami miniszterelnök abbeli kérését, hogy koreai pilótákat küldjön harcolni Dél-Vietnamba. LEGÚJABB WASHINGTON, D. C. — A Pentagon nyilvánosságra hozta, hogy újabb 10,000 "Gl"-t küldenek Vietnamba. Ez több, mint 400,000-re emeli az amerikai agresszorok számát. • SAIGON. — Amerikai repülők ismét bombázták Hanoi lakóvidékeit, azzal a magyarázattal, hogy a váróitól 15 mérföldre északra eső olajtartályokat akarták felrobbantani. • HONG-KONG. — Ho Csi Min, Észak-Vietnam elnöke interjút adott William C. Baggs, a Miami News képviselőjének, melyben kihangsúlyozta, hogy a vietnami nép szereti a békét, de a béka nem jelent semmit függetlenség nélkül és ezért folytatják a harcot, amig az ország függetlenségét kivívják. • NEW YORK, N. Y. — A Közjóléti Hivatal 7,500 alkalmazottja sztrájkba lépett. Évi $l,UOU dollár fizetésemelést követelnek. A város 675 dollár fizetésemelést ajánlott a szerződés első évében és ugyanannyit a második évben, de a sztrájkolok elvetették ezt az ajánlatot. • PHILADELPHIA, Pa. — A város közlekedési munkásai egynapos sztrájk után győzelemmel tértek vissza a munkába. A munkabért felemelték 15 centtel óránként. Újabb 15 centes órabér javítást kapnak 1968 januárjában és 12 centet 1968 júliusában. A vállalat, mely bérli a közlekedési jármüveket a várostól, kérvényezi a viteldij felemelését. e NEW YORK, N. Y. — Szíria és Izrael jóváhagyta azt az indítványt, hogy a két ország képviselői tárgyalásba bocsátkozzanak, hogy elejét vegyék a h»* tárvillongások elfajulásának.
