Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-18 / 20. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 18, 1967 Áüatidóan csökken a munkások i reálbére Az átlag munkás a munkabéréből ma, 1967-ben Ugyanannyit tud vásárolni, mint 1964-ben. A három év folyamán kivívott béremeléseket felemésztette az árak és az adók emelkedése. Ezzel egy időben a nagy vállalatok profitja rekord méreteket öltött. Az adólevonások után az ipari vállalatok 31 milliárd dollár profitot könyveltek el, ami 12 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. A két adat: a munkások vásárlóképességének stagnálása és a nagy vállalatok egyre emelkedő profitja az oka, hogy egyes közgazdászok ipari pangás, mások ipari válság lehetőségétől tartanak. Mi okozza a félelmet? Az ipari pangástól, vagy az ipari válságtól való félelmet a következő okok idézik elő: 1. A nagy- és kiskereskedők raktárai tömve vannak felhalmozott árukkal. A leltár 1966 utolsó három hónapjában 16.4 milliárd dollár évi növekedést mutat. 2. A trösztök milliárdokat fektettek be uj gyárak épitésébe és uj gépek beállitására, melyek sokkal több árut tudnak termelni, mint amit a munkások képesek megvásárolni. 3. Az amerikai ipar ma csak 88%-os kapacitással dolgozik. 4. Az uj lakóházak épitése válságban van. 5. A munkások ezreit bocsátják el az ország minden részében. A munkában maradottak munkaidejét csökkentik. Megszüntetik a túlórázást; levágják a munkások reálbérét. Sokan nyomorban élnek Az áruraktárak nem azért vannak tömve, mert az amerikai nép jól öltözött, vagy jól táplált és bőségben, jólétben él. A tény az, hogy 33 millió amerikai munkás évi keresete 3,200 dolláron alul van, ami azt jelenti, hogy átlagban negyedmaguk- kal nyomorognak. 52 millió azoknak a száma, akik a kormány által elismert nyomorszinvonal felett élnek, de évente kevesebbet keresnek, mint 7,000 dollárt. A népjóléti hivatal szerint négy tagú családnak minimálisan 7,000 dollárra van szüksége a tisztességes megélhetés biztosításához. A szövetségi kormány hivatalos számadatai szerint a munkások keresete és a munkáltatók profitja közti óriási különbség az oka annak, hogy az árucikkek felhalmozódnak a raktárakban. A Johnson-kormány bér-iránymutatója korlátozza a munkások bérét, A munkások termelékenysége kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a munkabérek 1961 és 1966 között. A termelékenység és a munkabér emelkedése között fennálló többletből a munkáltatók húznak hasznot. Ennek tetejében a gyárosok 7 százalékkal emelték a gyártmányok árát. Tombol a háborús profifolás Azok a gyárosok, akik hadirendeléseken dolgoznak, háromszor akkora hasznot csinálnak, mint azok, akik a közszükségleti cikkeket gyártják. Mig a munkások órabére 39 centtel emelkedett 1961 és 1966 között, addig a munkáltatók minden munkás egy órai munkájából 52 cent profitot húztak. Azt látjuk tehát, hogy mialatt a gyárosok egyik üzemet a másik után építik, hogy egyre többet termeljenek, addig a munkások vásárló képessége állandóan csökken. Ez az, ami a közgazdászokat aggasztja és kétségbe ejti a washingtoni optimistákat. Mit tesz a kormány? A kormány javaslatára a kongresszus ismét törvénybe iktatta a 7 százalékos adóengedményt a munkáltatók részére az uj gyárakba és gépekbe befektetett összegek után. Ugyanakkor a kormány semmit nem tesz, hogy visszaállítsa a munkások vásárló képességét. A helyzet megkívánja, hogy a munkások adóterhét kell megkönnyíteni, nem pedig a nagy vállalatokét, amelyek már úgyis nagy profitot csinálnak. Az ország legelemibb érdeke, hogy uj lakóházak ezreit építsék fel és alacsony bérlettel tegyék lehetővé a nyomortanyákban lakó milliók részére, hogy tisztességes lakáshoz jussanak. Módosítani kell a munkatörvényt. Be kell vezetni szövetségi törvény alapján a 35 órás munkahetet, másfélszeres bért a túlórázásért. Victor Perlő: BEVÁLLJÁ-E A KORMÁNY A VESZTESÉGEKET VIETNAMBAN? Múlt ősszel e sorok Írója bizonyítékot hozott fel arra vonatkozólag, hogy a Pentagon nagymértékben lekicsinyli az amerikai repülőveszteségeket a vietnami háborúban. Megmutattam, hogy a bevallott pilótaveszteségek arra utalnak, hogy 800— 1000 volt az odaveszett repülők száma és nem 500, mint ahogyan jelentették, a helikoptereken és a repülőtereken, vagy balesetek révén elpusztult repülőkön kívül. Most már a Pentagon is beismeri 1,298 repülőgép és 808 helikopter elvesztését és még ennél nagyobb számú repülő elvesztéséről is jelentettek, amely mind megerősíti, hogy erre vonatkozó októberi számadataim csak a minimális akkori veszteségeket tüntették fel. Hogy állnak a katonai halálesetekről szóló hivatalos jelentések? Habár a Pentagon heti jelentései súlyos veszteségeket ismernek be, mindig kevés amerikai halálesetet említenek. Egyes újabb jelentésekben, a sebesültek számához képest, eddig példa nélkül álló alacsony halálozásokról jelentenek; 10 sebesültre 1 haláleset esik. A golyóálló mellények, a helikopteres orvosi szolgálat és egyéb hasonlók valószínűleg csökkentik a halálozások számát, de mégis, a Pentagon adatait általában nem, lehet szavahihetőnek tekinteni. Három különböző forrásból szereztem be ellenőrző adatokat — olyan helyekről, ahol a Vietnamban elesettek statisztikáját összeállítják. Mostanig csak' három ilyen jelentés áll rendelkezésemre. Mind a három jelentés arra utal, hogy a halálozások országos méretekben sokkal nagyobbak, mint amik a Pentagon jelentéseiből kitűnnek. 1. A helyi lap jelentette, hogy 1966-ban Westchester Countyból 34 katona esett el Vietnamban. Mivel Westchesterben van az ország katonaköteles korú férfiainak 0.3420%-a, vagyis minden 292 közül 1, ilyen arányban országosan 9,942 katona esett el, 292-szer annyi, mint Westchesterben. Hivatalosan kb. fele, 5,008 elesett katonáról jelentettek. 2. A Cleveland Plain Dealer szerint 1966-ban 314 ohioi katona esett el. A katonaköteles ifjaknak 4.89%-a clevelandi. Ennek megfelelőleg valószínűbb, hogy országosan 6.418 katona esett el, 28%-kal több a hivatalosan beismert számnál. 3. Hubbard polgármester. Dearborn, Mich.-ben, a háború kezdetétől 1966 októberéig 8 dearborni elesett katona temetésén jelent meg. A legutolsó, 1960-i statisztika szerint a katonaköteles fiatalemberek 0.0630%-a dearborni volt, ennek megfelelően a Vietnamban elesett katonák száma országosan 12,698. A háború elejétől 1966 októberéig terjedő időközben a hivatalosan elismert katonai veszteség 5,737 volt, a fenti .számnak kevesebb, mint a fele. Rendszeres hiba csúszhat be abból, hogy a katonai szolgálat alóli felmentések, a frontra való kiküldések helyenként hogyan oszlanak meg. így lehetséges, hogy Westchesterben, ahol a nagyjövedelműek laknak, az egyetemi felmentések arányszáma magasabb az országos átlagosnál. A példaként felsorolt három helyen valószínűleg kevesebb katona kerül a frontra, mint az országban átlagosan, amelyhez hozzá kell számítani az átlagosnál aluli iskolázottságu s jövedelmű déli államokat is. így semmiképpen sem tételezhető fel, hogy a példa ként felsorolt három helyen több legyen a katonai veszteség, mint másutt az országban. Most még az esehetőség kérdése marad hátra. Lehet-e valami konklúziót levonni abból, hogy 8 katona halt meg Dearbornból, 34 Westchesterből és 314 Ohioból? A matematikailag megállapított, elfogadott statisztikai módszerekkel lehet a bizo- nyitékok teljességéből határozott konklúziót levonni. A tiszta véletlenen múló eshetőség, hogy ha Westchesterből 34 katona halt meg, akkor országosan 5,008 vagy kevesebb amerikai katona hal meg, kevesebb, mint 1 az 500-ból. A tiszta véletlenen múló eshetőség, hogy ha Ohioból 314 katona halt meg, akkor országosan 5.008 vagy kevesebb amerikai katona hal meg, kevesebb mint - a 30 ezerből. A tiszta véletlenen múló eshetőség, hogy ha De'ar- bornból 8 katona halt meg, akkor országosan 5,737 vagy kevesebb amerikai katona hal meg. kevesebb mint 1 a 18-ból. Az első két eset a statisztikai hihetőség elfogadott határain túl van. Az utolsó éppen- hogy a hihetőség határain belül van, de valószínűségét kétségbe lehet vonni. Az eshetőség, hogy mindhárom eltérés, a véletlen folytán egyszerre fordul elő nem több, mint 1,000,000,000-bói 3 (egymilliárdból három). Habár az ohioi adatok mutatják a legkisebb eltérést, a véletlenből eredő hiba esehetősége ott a legkisebb. Ez azért van, mert az ohioi adatok a legterjedelmesebbek. Mégis, miért van az ohioi adatokban a legkisebb eltérés? A Cleveland Plain Dealer adatai kizárólagosan abból eredtek, amit a Pentagon hivatalos napi veszteségei Ohioból felmutatnak. A hírlap igy mentegetőzik: “Ha vannak, akiket nem említettünk meg, ez nem szándékosan történt” — nem szándékosan a hírlap részéről, de nem feltétlenül a Pentagon részéről! A westchesteri hírlap gyakran közöl tudósításokat a vietnami halálesetek körülményeiről és valószínűleg közvetlenül rokonoktól, riporterektől is kap közvetlen híreket, a hivatalos statisztika mellett. Dearborn lakosai valószínűleg nagy súlyt fektetnek arra, hogy a polgár- mester minden ottani katona halálesetéről tudjon, még ha ezek hiányzanak is a Pentagon adataiból. Az is meglehet, hogy a westchesteri és dearborni adatok magukban foglalnak “nem-harcból-eredő” haláleseteket is; ezek nincsenek az ohioi adatokban. A Pentagon beismeri, hogy a nem-harcból- eredő halálozások aránya 1 minden a harcból eredő halálesethez képest. ISMÉT KAPHATÓ \ “LEARN HUNGARIAN” \ S Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve J angolul t/eszélők részére, akik magyarul 2 t akarnak tanulni í < / Gyönyörű, keménykötésben, finom papíron, raj- S £ zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti « Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ara $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KI ADÓHIVATALÁBAN \ 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 \ 2 ___5 Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel küldök megújításra $..................-t. I I Név: . ........................................................................... « Cim: ......................................... j Város: ..........................................Állam:..............■ I Zip Code .............. B : i
