Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-11 / 19. szám

Thursday, May 11, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: Hjalmar Schacht tanítványai hírek a szovjet lapokból . Az északi-sark-i Kaulában a bányászok friss vi­rágokat vásárolhatnak, amelyeket a bányák meleg­házaiban termesztenek. • A Szovjetunió repülő-mentőszolgálata 1966-ban több mint 200 ezer beteget szállított kórházakba. A repülőkön orvos is van. • ^ Párizs és New York hirtelen tudomást vett a szovjet divatról. A Vogue folyóirat a fiatal Slava Zaitsev-et, a világ egyik legkitűnőbb ruhaterve­zőjének tekinti. A hagyományos népviseleteket “modernizálja”, leegyszerüsiti és igy nagyon ere­deti modelleket kreál. Az egész Szovjetuniót be­utazza, úgy kutatja fel a népművészeti kincseket. • A világ legnagyobb repülőgépe, a hires “An- téus”, nehéz terheket szállít minden héten Moszkva és Párizs között. A még gyártásban levő hasonló személyrepülőt 720 személy befogadására tervezik. • Sokezer életet mentenek meg a szovjet városok- bán azzal, hogy súlyosan sérült, néha holtnak nyil­vánított egyéneknek vérátömlesztést adnak. Elha­lálozott személyektől veszik a vért. Ezt a Szovjet­unióban már 30 éve sikeresen alkalmazott eljárást most Japánban és Nyugat-Németországban is be­vezetik. • Acél erősségű fa-anyagot gyártanak Minskben. A szálfát különböző vegyszerekben áztatják, utána felmelegitik. így rendkívül erős plasztik képződik a fa rostjaiban. • Konkurrencia a U.S. Steel-nek: Az Ukrán Szov­jet Köztársaság túlszárnyalta az Egyesült Államo­kat az egy főre jutó acéltermelésben. Még további növekedés várható. Négyszázezer ember hamarosan becsomagolhat Kelet-Afrikában. Kenya, Tanzania és Uganda, gaz­dasági önállóságának megszilárdítása végett, kézbe akarja venni a kereskedelmet. A britek ezt a mun­kakört “a kis kizsákmányolást”, valaha a hindukra bízták. Az afrikanizálódás most őket sújtja. “A haj­dani urak háziszolgái most eladnak, csomagolnak és repülőjegyet vesznek, csak azt nem tudják, ho­vá” — írják a nairobi lapok. Cleveland városatyái gyűlést tartottak, amelyen azt határozták, hogy utasítják a rendőrséget, hasz­náljon erőszakot a fiatal négerekkel szemben, akik­ről gyanítják, hogy a nyár folyamán majd a tava­lyihoz hasonló zavargásokat okoznak. “Lehet, hogy a rendőrség fejeket is fog beverni”, mondotta Jack A. Bankó városi tanácsnok és csupán abbeli aggo­dalmát fejezte ki, hogy mit szól majd ehhez a né­ger lakosság. Ralph S. Locher polgármester már is elrendelte, hogy ha szükséges “a rendőrség Clevelandon minden börtönt töltsön meg.” A rendőrfőnök pedig azt ajánlotta, hogy a városi tűzoltókat is fegyverezzék fel. így akarják elejét venni a több oldalról előre megjósolt kitörések­nek, de sem munkalehetőségről, sem a nyomorenv- hitő központok kiterjesztéséről nem gondoskodnak, sőt a kiutalásokat az egész országban csökkentik és egyik programot a másik után megszüntetik. Bertram E. Gardner, a clevelandi Community Relations Board néger vezetője, interjú keretében igyekezett a négerek pártfogását megnyerni a rendőrakcióhoz. De a polgárjogi mozgalom vezetői, tagjai és a néger közönség általában mélységesen elitéli a városi tanácsnak ezt a provokáló, semmit meg nem oldó határozatát. Csak egy elenyésző kis csoport vesz részt rendszerint a zavargásokban, de a rendőrség kíméletlenül lesújt a néger fiatalok­ra, ha azok véletlenül a közelben vannak. így fej­lődnek a kis rendbontásokból nagy zavargások. Nem csoda, ha a néger nyomortanyák reményte­lenségben élő, mindenből kisemmizett lakói nem A Chase Manhattan Bank és a Bank of America nagy meglepetést keltett a világ pénzügyi köreiben azzal az ajánlattal, hogy az Egyesült Államok ké­szüljön fel arra, hogy ne fizessen aranyban a más országok tulajdonában lévő dollárokért és kénysze- ritse az arany leszállítását. Ezt az ötletet már 1965-ben Emüe Despres, Keynes elveit követő nagytudásu és tapasztalt stanfordi közgazdász javasolta. Már akkor arra gon­doltam, hogy ez a javaslat a nagy bankok próbára kiröppentett ötlete volt, mivel ez a katonai agresz- sziónak “logikus” pénzügyi velejárója. Amint a Journal of Commerce, vezércikke megjegyezte: “a Despres terv megkísérli trónra helyezni az ameri­kai dollárt, mint világvalutát, az aranyat pedig trónjától akarja megfosztani.” Mindennek hátterében jelenleg a külföldi fize­tések mérlegében fennálló deficit növekedése áll. A vietnami háborúnak nagyobb ára van külföldi kereskedelemben, mint amennyire a kormány a deficitet különböző megszigorításokkal korlátozni képes. Ezek révén az U.S. felhagyott a “szabad pénz-konvertálás” és a “szabad tőkevándorlás” hagyományos elveivel. Az év utolsó negyedének deficitje a legmagasabb volt 1965 óta és David Rockefeller azt jósolja, hogy Vietnam miatt 1967- ben a deficit 1 milliárd dollárral fog emelkedni. Az arany állandóan kiszivárog az országból. Vitás kérdést vet fel a hírlapok találgatása, hogy a Chase és a B. of A. a pénzügyminiszter “kérelmé­re” vagy pedig “függetlenül” szólalt meg. Ponto­san ez a két bank — amely fiókokat nyitott Saigon­ban — a legfőbb pénzügyi központja azoknak az erőknek, amelyek ma az Egyesült Államok politi­káját ü'ányitják és egész biztosan a pénzügyminisz­térium politikáját is. A valóság az, hogy a kormány az ajánlott politika egyrészét máris kivitelezi. Az Egyesült Államok erős nyomására már Kanada, Anglia, Nyugat-Németország, Japán és Olaszország beleegyezett abba. hogy egyelőre ne váltsa be aranyra dollárfölöslegét. Az amerikai bankárok többsége, az American Bankers Association szócsövén keresztül, azonnal elitélte az arany-ellenes tervet. A hírek szerint az európai bankárok is egyöntetűen és határozottan ellene vannak. tűrik a rendőrség brutalitását. A polgárjogi mozgalom egyik vezetője, a fehér Charles W. Rawlings presbiteriánus pap, aki Cleve­land néger gettójának egyik templomában műkö­dik, szántszándéku provokációnak nyilvánította azt, hogy a város szabad kezet ad a négerekkel szemben a rendőrségnek. Rev. Rawlings egyéb te­vékenységei mellett négerek által vezetett társa­dalmi központot segített létrehozni, de ez nem tet­szett a városi vezetőségnek, a központot lezárták, az épületet lebontották. Mr. Rawlings kijelentette, hogy Cleveland városa arra készül, hogy brutálisan elnyomja a négereket, nemcsak a portyázó csapa­tokat. Ha a város kivitelezi ezt a tervét, akkor ha­marosan koncentrációs táborokat kell építeni a nagy tömegek befogadására. A newyorki Urban League vezetője, Eugene Callender, úgyszintén dr. Martin Luther King, sőt még Kennedy szenátor is iigyelmeztetett arra hogy a nagy városokban minden bizonnyal faji zendülé­sek lesznek, mivel a gettók problémáinak megol­dására a hatóságok semmit nem tettek. Dr. Cal­lender mondotta, hogy New Yorkban a nyári mun­kanélküliség, amellett a Powell ügy iránt érzett méltatlankodás és a vietnami háború, mind hozzá­járul ahhoz, hogy az érzelmek könnyen faji kitö­réseket okozzanak. Ha egyik városban történik valami, annak a másik városban is hatása lesz. A néger nép türelme fogytán van, de a hatóságok a számtalan megoldatlan problémára csak rendőr­botokkal tudnak válaszolni. Azelőtt az U.S. szószólói elismerték, hogy a nem­zetközi kereskedelemben egyensúlyt kell fenntar­tani, hogy a dollár vezető szerepe megmaradhas­son. De most a Chase és a Bank of America védi az Egyesült Államok “előjogát” ahhoz, hogy belát­hatatlan ideig többet kapjon az egész világon, mint amennyit ad, hogy állandó deficitje legyen, ame­lyet más országok finanszíroznak. A Chase azzal érvel, hogy az U.S. nemzetközi vagyona, 125 milliárd dollár, kétszer annyi, mint 62 milliárd dollárt kitevő nemzetközi kötelezettsé­ge és az amerikai vállalatok hosszúlejáratú, köz­vetlen befektetései az amerikai bankokban elhelye­zett külföldi betét-követelményeknek “biztosíté­kul” szolgálnak. De a külföldieket nem lehet be­csapni. Ők nagyon jól tudják, hogy az amerikai imperializmus nem egykönnyen adja fel a Standard Oil, a General Motors és a többiek közvetlen be­fektetéseit, azokét a vállalatokét, amelyeknek tu­lajdonosai egyúttal a legnagyobb bankok tulajdono­sai, akik bárhova hajlandók csapatokat küldeni, ahol befektetéseik veszélyeztetve vannak. Azzal is érvel a Chase, hogy “az arany valódi értéke sokkal kevesebb, mint a dollár vásárló ér­téke.” Ez valótlanság! Az arany előállításának munkaköltsége, az érték meghatározója, sokkal magasabb, mint a jelenlegi ára és ezt a legtöbb országban hanyatló termelése is bizonyítja. De az arany-kereslet egyre emelkedik, a kereskedelem és fontos uj ipari alkalmazásának kielégítésére. Amerika részben azért kívánja lejjebb nyomni az arany árát, hogy a Szovjetuniót, a világ második legnagyobb aranytermelőjét, meggyengitse. A szovjetellenes gazdasági háború nélkül, Amerika már régen felemelte volna az arany árát, mert ez a lépés bizonyos amerikai ipari érdekeltségeknek nagyon előnyös lenne. Manapság azonban, az arany-ellenes politika- legfőbb mozgató ereje az, hogy Amerika más kapi­talista országokat arra akar kényszeriteni, hogy megfizessék a vietnami háborút és még más, ter­vezett hóditó háborúkat is. Egy japán kereskedel­mi személyiség igy magyarázta meg, hogy miért teljesiti országa az amerikai pénzügyminisztérium követeléseit: “így járulunk hozzá a védelem költ­ségeihez” a Földközi-tenger környékén. A háborús bűnös Hjalmar Schacht, Hitler pénz­ügyi “zsonglőré”, más országok kizsákmányolását “radikális” módszerekkel szervezte meg. Amerikai és angol bankárok bűntársaivá váltak, abban a re­ményben, hogy Németország elpusztítja majd a kommunizmust. De végül, Schacht csalásai járul­tak hozzá Németország elszigeteléséhez és végső, csúfos vereségéhez. Az Egyesült Államok, a Bretton Woods-i egyez­mény helybenhagyásával kötelezte magát arra, hogy pénzét szabadon aranyra váltja be és hQgy nem változtatja az arany paritását, kivéve bizonyos ellenőrzött keretek között. De Hitler barátjához, Iljalmar Schachthoz hasonlóan, az amerikai ban­károk is készek arra, hogy a pénzügyi kötelezett­ségeket egyszerűen csak “darab papírnak” tekint­sék. amint azt a Genfi Egyezmény és más politi­kai-gazdasági egyezményekkel teszik. A Chase fittyet hány a külföldiekre, akiknek 30 milliárd dollárját akarja lekötve tartani: “. ...a kül­földi központi bankok nem egykönnyen tudnák megszabadulni a dollárjuktól... a dollártulajdopo- sok most semmit sem tehetnek.” A Chase Bank David Rockefellerje, a Bank of America Petersonja és Johnson Fowlerje a. mai amerikai Sehachtok. A külföldi bankárok, akik ve­lük közreműködnek, elárulják saját országuk pénz­ügyi érdekét és függetlenségét, azzal a reményte­len csalétekkel áltatva magukat, hogy az amerikai imperializmus elpusztítja a kommunizmust és visszaállítja a volt gyarmati birodalmakat. De a kezdeti ellenállás a Chase és a B. of A. terveivel szemben mélyremenő irányzatot mutat. Más ut is nyitva áll a dollártulajdonosok előtt. Az amerikai imperializmus pénzügyi csalárdsága, viet­nami atrocitásaival együtt, hozzájárul teljes elszi­geteltségéhez, sőt még a bankok közötti szakadást is előidézi. is* Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! M\AAAAAM«nAAAAA/VVUWUVUV\AAAnAna/\AAAAAM\nAaAAaAMVMA/\MMAAnAAMAA/VVWVVUVVVVIVVVVW1 CLEVELANDON RENDŐRBOTOKKAL AKARJÁK ELCSiTITANI A NÉGEREK HARAGJÁT A pénzt megvonják, a központokat bezárják

Next

/
Thumbnails
Contents