Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-11 / 19. szám
Thursday, May 11, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: Hjalmar Schacht tanítványai hírek a szovjet lapokból . Az északi-sark-i Kaulában a bányászok friss virágokat vásárolhatnak, amelyeket a bányák melegházaiban termesztenek. • A Szovjetunió repülő-mentőszolgálata 1966-ban több mint 200 ezer beteget szállított kórházakba. A repülőkön orvos is van. • ^ Párizs és New York hirtelen tudomást vett a szovjet divatról. A Vogue folyóirat a fiatal Slava Zaitsev-et, a világ egyik legkitűnőbb ruhatervezőjének tekinti. A hagyományos népviseleteket “modernizálja”, leegyszerüsiti és igy nagyon eredeti modelleket kreál. Az egész Szovjetuniót beutazza, úgy kutatja fel a népművészeti kincseket. • A világ legnagyobb repülőgépe, a hires “An- téus”, nehéz terheket szállít minden héten Moszkva és Párizs között. A még gyártásban levő hasonló személyrepülőt 720 személy befogadására tervezik. • Sokezer életet mentenek meg a szovjet városok- bán azzal, hogy súlyosan sérült, néha holtnak nyilvánított egyéneknek vérátömlesztést adnak. Elhalálozott személyektől veszik a vért. Ezt a Szovjetunióban már 30 éve sikeresen alkalmazott eljárást most Japánban és Nyugat-Németországban is bevezetik. • Acél erősségű fa-anyagot gyártanak Minskben. A szálfát különböző vegyszerekben áztatják, utána felmelegitik. így rendkívül erős plasztik képződik a fa rostjaiban. • Konkurrencia a U.S. Steel-nek: Az Ukrán Szovjet Köztársaság túlszárnyalta az Egyesült Államokat az egy főre jutó acéltermelésben. Még további növekedés várható. Négyszázezer ember hamarosan becsomagolhat Kelet-Afrikában. Kenya, Tanzania és Uganda, gazdasági önállóságának megszilárdítása végett, kézbe akarja venni a kereskedelmet. A britek ezt a munkakört “a kis kizsákmányolást”, valaha a hindukra bízták. Az afrikanizálódás most őket sújtja. “A hajdani urak háziszolgái most eladnak, csomagolnak és repülőjegyet vesznek, csak azt nem tudják, hová” — írják a nairobi lapok. Cleveland városatyái gyűlést tartottak, amelyen azt határozták, hogy utasítják a rendőrséget, használjon erőszakot a fiatal négerekkel szemben, akikről gyanítják, hogy a nyár folyamán majd a tavalyihoz hasonló zavargásokat okoznak. “Lehet, hogy a rendőrség fejeket is fog beverni”, mondotta Jack A. Bankó városi tanácsnok és csupán abbeli aggodalmát fejezte ki, hogy mit szól majd ehhez a néger lakosság. Ralph S. Locher polgármester már is elrendelte, hogy ha szükséges “a rendőrség Clevelandon minden börtönt töltsön meg.” A rendőrfőnök pedig azt ajánlotta, hogy a városi tűzoltókat is fegyverezzék fel. így akarják elejét venni a több oldalról előre megjósolt kitöréseknek, de sem munkalehetőségről, sem a nyomorenv- hitő központok kiterjesztéséről nem gondoskodnak, sőt a kiutalásokat az egész országban csökkentik és egyik programot a másik után megszüntetik. Bertram E. Gardner, a clevelandi Community Relations Board néger vezetője, interjú keretében igyekezett a négerek pártfogását megnyerni a rendőrakcióhoz. De a polgárjogi mozgalom vezetői, tagjai és a néger közönség általában mélységesen elitéli a városi tanácsnak ezt a provokáló, semmit meg nem oldó határozatát. Csak egy elenyésző kis csoport vesz részt rendszerint a zavargásokban, de a rendőrség kíméletlenül lesújt a néger fiatalokra, ha azok véletlenül a közelben vannak. így fejlődnek a kis rendbontásokból nagy zavargások. Nem csoda, ha a néger nyomortanyák reménytelenségben élő, mindenből kisemmizett lakói nem A Chase Manhattan Bank és a Bank of America nagy meglepetést keltett a világ pénzügyi köreiben azzal az ajánlattal, hogy az Egyesült Államok készüljön fel arra, hogy ne fizessen aranyban a más országok tulajdonában lévő dollárokért és kénysze- ritse az arany leszállítását. Ezt az ötletet már 1965-ben Emüe Despres, Keynes elveit követő nagytudásu és tapasztalt stanfordi közgazdász javasolta. Már akkor arra gondoltam, hogy ez a javaslat a nagy bankok próbára kiröppentett ötlete volt, mivel ez a katonai agresz- sziónak “logikus” pénzügyi velejárója. Amint a Journal of Commerce, vezércikke megjegyezte: “a Despres terv megkísérli trónra helyezni az amerikai dollárt, mint világvalutát, az aranyat pedig trónjától akarja megfosztani.” Mindennek hátterében jelenleg a külföldi fizetések mérlegében fennálló deficit növekedése áll. A vietnami háborúnak nagyobb ára van külföldi kereskedelemben, mint amennyire a kormány a deficitet különböző megszigorításokkal korlátozni képes. Ezek révén az U.S. felhagyott a “szabad pénz-konvertálás” és a “szabad tőkevándorlás” hagyományos elveivel. Az év utolsó negyedének deficitje a legmagasabb volt 1965 óta és David Rockefeller azt jósolja, hogy Vietnam miatt 1967- ben a deficit 1 milliárd dollárral fog emelkedni. Az arany állandóan kiszivárog az országból. Vitás kérdést vet fel a hírlapok találgatása, hogy a Chase és a B. of A. a pénzügyminiszter “kérelmére” vagy pedig “függetlenül” szólalt meg. Pontosan ez a két bank — amely fiókokat nyitott Saigonban — a legfőbb pénzügyi központja azoknak az erőknek, amelyek ma az Egyesült Államok politikáját ü'ányitják és egész biztosan a pénzügyminisztérium politikáját is. A valóság az, hogy a kormány az ajánlott politika egyrészét máris kivitelezi. Az Egyesült Államok erős nyomására már Kanada, Anglia, Nyugat-Németország, Japán és Olaszország beleegyezett abba. hogy egyelőre ne váltsa be aranyra dollárfölöslegét. Az amerikai bankárok többsége, az American Bankers Association szócsövén keresztül, azonnal elitélte az arany-ellenes tervet. A hírek szerint az európai bankárok is egyöntetűen és határozottan ellene vannak. tűrik a rendőrség brutalitását. A polgárjogi mozgalom egyik vezetője, a fehér Charles W. Rawlings presbiteriánus pap, aki Cleveland néger gettójának egyik templomában működik, szántszándéku provokációnak nyilvánította azt, hogy a város szabad kezet ad a négerekkel szemben a rendőrségnek. Rev. Rawlings egyéb tevékenységei mellett négerek által vezetett társadalmi központot segített létrehozni, de ez nem tetszett a városi vezetőségnek, a központot lezárták, az épületet lebontották. Mr. Rawlings kijelentette, hogy Cleveland városa arra készül, hogy brutálisan elnyomja a négereket, nemcsak a portyázó csapatokat. Ha a város kivitelezi ezt a tervét, akkor hamarosan koncentrációs táborokat kell építeni a nagy tömegek befogadására. A newyorki Urban League vezetője, Eugene Callender, úgyszintén dr. Martin Luther King, sőt még Kennedy szenátor is iigyelmeztetett arra hogy a nagy városokban minden bizonnyal faji zendülések lesznek, mivel a gettók problémáinak megoldására a hatóságok semmit nem tettek. Dr. Callender mondotta, hogy New Yorkban a nyári munkanélküliség, amellett a Powell ügy iránt érzett méltatlankodás és a vietnami háború, mind hozzájárul ahhoz, hogy az érzelmek könnyen faji kitöréseket okozzanak. Ha egyik városban történik valami, annak a másik városban is hatása lesz. A néger nép türelme fogytán van, de a hatóságok a számtalan megoldatlan problémára csak rendőrbotokkal tudnak válaszolni. Azelőtt az U.S. szószólói elismerték, hogy a nemzetközi kereskedelemben egyensúlyt kell fenntartani, hogy a dollár vezető szerepe megmaradhasson. De most a Chase és a Bank of America védi az Egyesült Államok “előjogát” ahhoz, hogy beláthatatlan ideig többet kapjon az egész világon, mint amennyit ad, hogy állandó deficitje legyen, amelyet más országok finanszíroznak. A Chase azzal érvel, hogy az U.S. nemzetközi vagyona, 125 milliárd dollár, kétszer annyi, mint 62 milliárd dollárt kitevő nemzetközi kötelezettsége és az amerikai vállalatok hosszúlejáratú, közvetlen befektetései az amerikai bankokban elhelyezett külföldi betét-követelményeknek “biztosítékul” szolgálnak. De a külföldieket nem lehet becsapni. Ők nagyon jól tudják, hogy az amerikai imperializmus nem egykönnyen adja fel a Standard Oil, a General Motors és a többiek közvetlen befektetéseit, azokét a vállalatokét, amelyeknek tulajdonosai egyúttal a legnagyobb bankok tulajdonosai, akik bárhova hajlandók csapatokat küldeni, ahol befektetéseik veszélyeztetve vannak. Azzal is érvel a Chase, hogy “az arany valódi értéke sokkal kevesebb, mint a dollár vásárló értéke.” Ez valótlanság! Az arany előállításának munkaköltsége, az érték meghatározója, sokkal magasabb, mint a jelenlegi ára és ezt a legtöbb országban hanyatló termelése is bizonyítja. De az arany-kereslet egyre emelkedik, a kereskedelem és fontos uj ipari alkalmazásának kielégítésére. Amerika részben azért kívánja lejjebb nyomni az arany árát, hogy a Szovjetuniót, a világ második legnagyobb aranytermelőjét, meggyengitse. A szovjetellenes gazdasági háború nélkül, Amerika már régen felemelte volna az arany árát, mert ez a lépés bizonyos amerikai ipari érdekeltségeknek nagyon előnyös lenne. Manapság azonban, az arany-ellenes politika- legfőbb mozgató ereje az, hogy Amerika más kapitalista országokat arra akar kényszeriteni, hogy megfizessék a vietnami háborút és még más, tervezett hóditó háborúkat is. Egy japán kereskedelmi személyiség igy magyarázta meg, hogy miért teljesiti országa az amerikai pénzügyminisztérium követeléseit: “így járulunk hozzá a védelem költségeihez” a Földközi-tenger környékén. A háborús bűnös Hjalmar Schacht, Hitler pénzügyi “zsonglőré”, más országok kizsákmányolását “radikális” módszerekkel szervezte meg. Amerikai és angol bankárok bűntársaivá váltak, abban a reményben, hogy Németország elpusztítja majd a kommunizmust. De végül, Schacht csalásai járultak hozzá Németország elszigeteléséhez és végső, csúfos vereségéhez. Az Egyesült Államok, a Bretton Woods-i egyezmény helybenhagyásával kötelezte magát arra, hogy pénzét szabadon aranyra váltja be és hQgy nem változtatja az arany paritását, kivéve bizonyos ellenőrzött keretek között. De Hitler barátjához, Iljalmar Schachthoz hasonlóan, az amerikai bankárok is készek arra, hogy a pénzügyi kötelezettségeket egyszerűen csak “darab papírnak” tekintsék. amint azt a Genfi Egyezmény és más politikai-gazdasági egyezményekkel teszik. A Chase fittyet hány a külföldiekre, akiknek 30 milliárd dollárját akarja lekötve tartani: “. ...a külföldi központi bankok nem egykönnyen tudnák megszabadulni a dollárjuktól... a dollártulajdopo- sok most semmit sem tehetnek.” A Chase Bank David Rockefellerje, a Bank of America Petersonja és Johnson Fowlerje a. mai amerikai Sehachtok. A külföldi bankárok, akik velük közreműködnek, elárulják saját országuk pénzügyi érdekét és függetlenségét, azzal a reménytelen csalétekkel áltatva magukat, hogy az amerikai imperializmus elpusztítja a kommunizmust és visszaállítja a volt gyarmati birodalmakat. De a kezdeti ellenállás a Chase és a B. of A. terveivel szemben mélyremenő irányzatot mutat. Más ut is nyitva áll a dollártulajdonosok előtt. Az amerikai imperializmus pénzügyi csalárdsága, vietnami atrocitásaival együtt, hozzájárul teljes elszigeteltségéhez, sőt még a bankok közötti szakadást is előidézi. is* Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! M\AAAAAM«nAAAAA/VVUWUVUV\AAAnAna/\AAAAAM\nAaAAaAMVMA/\MMAAnAAMAA/VVWVVUVVVVIVVVVW1 CLEVELANDON RENDŐRBOTOKKAL AKARJÁK ELCSiTITANI A NÉGEREK HARAGJÁT A pénzt megvonják, a központokat bezárják
