Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-11 / 19. szám
AíWGRIKAI Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Voi. XXI. No. 19. Tuhrsday, May 11, 1967. ME VEGYÉK EL A MUNKÁSOK SZRÁJKJOGÁT! 137,000 munkás dolgozik a vasúttársaságok üzemeiben. Ez azt jelenti, hogy félmillió felnó'tt és gyermek megélhetése függ attól, hogy milyen munkabérek mellett dolgoznak ezek a munkások. Az utolsó három esztendó'ben a megélhetés megdrágult; a közszükségleti cikkek ára emelkedett, az adókat emelték és mindez csökkentette a munkások életszínvonalát. A vasúti munkások szerződése hónapokkal ezelőtt lejárt. A dolgozók 6.5%-os béremelést követeltek az .első évben, 5 százalékosat a második évben, ezen felül 12 és fél centes óra- bérjavitást a szakképzett munkások részére. A társaságok 6 százalékos béremelést ajánlottak és ezen felül 5 centes óra- bénemelést a szakképzett munkások részére. Ha figyelembe vesszük, hogy a vasúti üzemekben dolgozó szakmunkások átlag órabére $3.05, ezzel szemben az autó-, acél-, épitő-iparokban dolgozó szakmunkásoké átlagban $4, akkor láthatjuk, hogy a vasutbárók mennyire méltánytalanok munkásaikkal szemben. A szakképzett vasúti munkás az adólevonások után heti 100 dollárt visz haza, amiből a mai árak mellett nem lehet a családot tisztességesen eltartani. Tehát a munkások követelése jogos és mégha meg is kapják, amit követelnek, akkor sem emelkedne bérük egy szintre a más iparokban dolgozó szakmunkások béreivel. Mivel a vasutbárók megtagadták a munkások jogos követelését, a vasúti műhelyek dolgozói már a múlt év októberében felhatalmazták a szakszervezeteket, hogy sztrájkot hívjanak. A Vasúti Munkás Törvény (Railway Labor Act) előírja, hogy a munkások milyen körülmények között vehetik igénybe a sztrájkot. A törvény mindenegyes szakaszának betartásával, a 137,000 munkás ápr. 24-én készen állt a sztrájkra. A kongresszus 24 órán belül megvonta a munkások sztrájkjogát. A szakszervezetek ekkor május 3-ra tűzték ki a sztrájkot. Amikor ez a dátum is elérkezett, a kongresszus ismét törvénytelennek minősítette a sztrájkot és eltiltotta azt, ezúttal 47 napra. A 97 napos sztrájktilalom után Johnson elnök azt javasolta, hogy a kongresszus tiltsa meg a vasúti dolgozók sztrájkját 1969 január 1-ig. A javaslat azt is előirja, hogy ha a munkások és a vasutbárók nem tudnak az uj szerződés részleteiben megegyezni, akkor "Pártatlan Bizottság" határozatát kell a két félnek elfogadnia. A kongresszus és Johnson elnök eme sztrájktörése veszélyezteti az egész amerikai munkásság sztrájkjogát, mert ha ma megvonhatják ezt a jogot a vasúti munkásoktól, akkor holnap ugyanezt tehetik az acél-, az autó-, az épitő-piarban, vagy bármely más szakmában dolgozó munkásokkal. Ezt már George Meany ur sem hagyhatta szó nélkül. Kijelentette, hogy a szervezett munkásság minden erejével harcolni fog Johnson javaslata ellen. “Ml ÉHEZÉSRőTBESZÉLÜNK” Véres harcok dúlnak Dél-Vietnam északi részén Több mint 1,000 amerikai ifjú halott, vagy sebesült. — A szabadságharcosok lelőttek négy helikoptert LANG VEI. — Dél-Vietnam északnyugati részén, a demili- tarizált zónától közvetlen délre fekvő 861-es és Laos közelében a 881-es déli és 881-es északi dombokért véres harc folyt az utolsó három héten, a Nemzeti Felszabaditó Front szabadságharcosai és az amerikai tengerész gyalogság között. A harcokban közel 200 amerikai fiatal áldozta életét és 800 súlyos sebesülést szén-, vedett. Lewis W. Walt altábor- nok azzal indokolta a nagy ál-; dozat ellenére folytatott ütkö-l zeteket, hogy szükséges e dombokat elfoglalni, hogy a dombokhoz közeli támaszpontokat biztosítsák. Westmoreland tábornok a helyszínre sietett és szemle után-kijelentette, -hogy a harcok nem értek véget a dombok elfoglalásával. SAIGON. — A szabadság- harcosok lelőttek négy CH-47 helikoptert a Kontum-felvidék területén, 300 mérföldre északi irányban a délvietnami fővárostól. 12 amerikai és 44 délvietnami katona lelte halálát. Atomfegyverekkel fenyeget Mr. Findley WASHINGTON, D. C. — Findley, Illinois állam republikánus képviselője javasolta Rusk k ü 1 ü gyminiszternek, hogy ultimátumot küldjön Észak-Vietnam kormányának, melyben az atombomba használatával fenyegesse meg, ha nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni. "Függesszük fel az alkotmányt" WASHINGTON, D. C. — Az amerikai demokrácia egy másik dicső lovagja, L. Mendel Rivers, Mississippi állam képviselője azt javasolta, hogy “függesszük fel az alkotmány első módosítását és bírósági i eljárást indítsunk mindazok ! ellen, akik megtagadják a be- j sorozást.” WASHINGTON, D. C. — Edward Kennedy, Massachusetts állam szenátora kinyilvánította, hogy a rendelkezésére álló adatok azt bizonyítják, hogy évente legalább 100,000, * ártatlan lakos sebesült meg Dél-Vietnamban az ott dúló harcok következtében. A sebesültek 50 százaléka nem kap kórházi kezelést. SAN FRANCISCO, Cal. — Richard N. Goodwin, a John- son-kormány volt tanácsadója azt a vádat emelte Johnson elnök ellen, hogy katonai győzelemre törekszik Vietnamban, ebből kifolyólag a harmadik világháború kitörésének lehetősége egyre növekszik. Halállal büntetik a jelszó felirókat ATHÉN. — A görög katonai diktátorok kinyilvánították, hogy mindazokat, akiket tetten érnek azon, hogy a ka tonai diktatúra ellenes jelszavakat imák a falakra — a helyszínen azonnal agyonlövik. Walter Reuther, a szervezett autómunkások országos elnöke, kongresszusi vizsgálatot követel annak megállapítására, hogy milyen szerepet játszott az amerikai kormány a görög katonai puccs sikerében? MEGSZŰNT A WORLD JOURNAL TRIBUNE NEW YORK. N. Y. — Múlt pénteken a World Journal Tribune napilap igazgatója Matt Meyer, minden teketória nélkül tudomására adta a 2,600 alkalmazottnak, hogy a lap kiadását megszüntetik. E napilap kimúlásával csak három angolnyelvü napilap maradt New Yorkban: a Daily News, a New York Times és a New York Post. Meyer a szakszervezetekre próbálta hárítani a felelősséget a napilap megszün tetéséért. Azt állította, hogy az ujságvállalat havonta 700 ezer dollár veszteséget szenvedett az utolsó nyolc hónapban. Bertram Powers, a nyomdászok szakszervezetének elnöke viszont a vállalat vezetőségét okolta az újság lezárásáért. A munkanélkülivé vált 2,600 alkalmazottnak nincs kilátása uj munkalehetőséget szerezni. A szenátus vizsgáló bizottságának egyik albizottsága helyszíni szemlét tartott Mississippi állam nyomortanyáin. Megrendítő kép tárult a szenátorok elé. Férfiak, asszonyok és gyermekek az emberi élet fenntartásához szükséges élelmet is nélkülözik. A vizsgálat lefolytatása után kilenc szenátor aláírásával leve’.et intéztek Johnson elnökhöz, kérve, hogy a földművelésügyi minisztérium utján utaljanak ki élelmiszert az éhezők részére. Johnson elnök a szenátorok levelét átutalta a Gazdasági Lehetőségek Hivatalához (Office of Economic Opportunities). E hivatal nyilatkozatot bocsátott ki, melyben beismeri: "a nyomor válságot hozott Mississippiben és másutt, de a földművelésügyi minisztérium nem adhat élelmiszer-jegyet senkinek pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül." Joseph P. Clark Pennsylvania állam demokrata szenátora felháborodással olvasta a szövetségi kormányközegek jelentését és igy nyilatkozott: "Az OEO teljesen félreérti a helyzetet. Mi nem nyomorról, hanem éhezésről beszélünk." NEW YORK REFORM-DEMOKRATÁI KÖVETELIK ÉSZAK-VIETNAM BOMBÁZÁSÁNAK BESZÜNTETÉSÉT NEW YORK, N. Y. A város 48 reform-demokrata klubjának vezetősége 61 szavazattal 14 ellenében határozati javaslatot fogadott el, melyben követelik Johnson elnöktől, hogy azonnal és minden feltétel nélkül függessze fel Észak- Vietnam bombázását, ismerje el a Nemzeti Felszabaditó Front képviselőit és kezdjen tárgyalásokat a háború felszámolására. Az elfogadott dokumentum Igen, itt az Egyesült Államokban, a világ leggazdagabb országában, milliók élnek nyomorban és százezrek éheznek. Johnson elnöknek nincs ideje ezzel a problémával foglalkozni. A kormány illetékes közegei sem találnak módot az éhezők táplálására. Johnson elnököt és a kormányközegeket lefoglalja a vietnami nép mészárlásának kérdése. Ezt a népirtást kell felszámolni. Az öldöklésre költött milliárdokat a nyomor elleni harcra kell fordítani. Csupán ez segít az éhezőkön. Csupán ez mentheti meg nemzetünk becsületét. kinyilvánítja, hogy a Johnson- kormány háborús politikája “elidegeníti a demokrata szavazókat és ilyen körülmények között, a helyi, állami és szövetségi demokrata jelöltek a biztos vereséggel néznek szembe 1968-ban.” Lindsay megválasztása bebizonyította azt, hogy a reformdemokraták támogatása nélkül a Demokrata Párt nem tud győzelmet aratni New Yorkban. Ez emeli ki a reform-demokraták határozatának jelentőségét.
