Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-11 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 11, 1967 _2____ Válságban az INNEN-ONNAN Flemington, N. J.-ben az Eastman Kodak Co. néger részvényesei, tiltakozó demonstrációban követelték a rochesteri cég évi közgyűlésén, hogy tartsák be abbeli ígéretüket, hogy néger alkalmazottakat vesznek fel és 600 néger munkanélküli .részére kiképző tanfolyamot létesítenek. A társulat ezt szerződésben Ígérte meg a múlt decemberben, de .ígéretét nem tartotta be. • • • Jugoszlávia, valenviht 45 afrikai és ázsiai ország, az Egyesült Nemzetekben közös határozatban javasolta, hogy a világszervezet erőszakkal kénysze- ritsa Dé!k°let-Afrikát az ENSZ határozatainak betartására. • • • De Gaulle francia elnök kérte az országgyűléstől, hogy 6 hónapra rendkívüli hatalommal ruházza fel belpolitikai kérdésekben. Az egységes baloldal ezt határozottan ellenzi és számítani lehet arra, hogy ezt sztrájkokban, demonstrációkban juttatja kifejezésre. • • • Dr. Martin Luther King jr., aki már előzőleg mondotta, hogy nem pályázik az elnöki jelöltségre, kijelentette, hogy a polgárjogi mozgalom szempontjából a legközelebbi elnökválasztáson Robert F. Kennedy lenne a legjobb demokrata és Charles H. Percy a legjobb republikánus jelölt. • • • Saudi Arábia trónfosztott királya, Szaud, Kairóból rádión keresztül felhívta volt alattvalóit, hogy készüljenek el döntő eseményekre, döntsék meg féltestvérének, Faiszálnak uralmát, mert még most is ő a törvényes király. • • • Az alabamai Montgomeryben bombatámadás érte Frank M. Johnson U. S. körzeti biró házát. Nemrégen ő rendelte el az államban az iskolák integrálását és több Ízben a négerek mellott döntött. • • • A háború óta eltelt években több mint 5.8 millió olasz emigrált rövidebb-hosszabb időre külföldre, hogy munkát és kenyeret találjon családjának. Ehhez hozzá kell számítani a belső emigrációt is: 1952-től 62-ig több mint 15 millió olasz változtatta meg lakóhelyét, délről északra, a mezőgazdasági területekről a városokba vándoroltak. A bankok jó üzleteket csinálnak az emigránsok átutalásaival. De az államnak is 50 milliárd adóbevételt biztosítanak, holott az emigránsok családjának juttatott állami támogatás nem éri el a 3 milliárd lírát sem. • • • Hetvenperces, De Gaulte-val folytatott eszmecseréjének egyik konzekvenciájaként Robert Kennedy szenátor azt említette kollégái előtt, hogy a tábornoknak pillanatnyilag nem is olyan sürgős a vietnami béke. Két okból. Az >3gyik: hadd csökkenjen tovább az amerikaiak nemzetközi tekintélye, ettől az övé csak nőhet. A másik: a vietnami béke közvetítésével majd saját hosszú politikai pályafutására teszi fel a koronát. • • • Mao Ce-tung csoportja, amely a szovjetellenes hisztéria szitásával vélte könnyebbnek a leszámolást ellenfeleivel és próbálta megerősíteni megingott pozícióit, voltaképpen nagy ugrást hajtott végre — a külpolitikai kalandorságban. • • • A kínai külkereskedelem struktúrája teljesen át-, alakult annak következtében, hogy a pekingi vezetők gyakorlatilag szakítottak a szocialista közösség országaival. A múlt évben Kina legfontosabb kereskedelmi partnere Japán volt, második helyen Hongkong állt, és harmadik helyre nyomult fel Nyugat-Néipetország, amely több mint 200 millió dolláros forgalmat bonyolított le s elsőrendű ipari létesítmények tervein dolgozik a Kinai Népköztársaságban. A bonni kormány most hagyott jóvá egy 87 millió dolláros hitelkeretet. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! Amerikai Magyar Szövetség AZ AMERIKAI MAGYAROK PROBLÉMÁI (Befejező közlemény) Az amerikai magyarság nagy többsége a második világháború előtt vándorolt ki az Egyesült Államokba. Ez azt jelenti, hogy a 750,000 főnyi amerikai magyarság zöme idős ember, nyugdíjas, vagy közeledik a nyugdíj korhatárhoz. Tehát az amerikai magyarság legnagyobb, legégetőbb problémája az, hogyan lehetne a nyugdíjasok részére, vagyis azoknak, akik egész életükben nehéz munkával keresték meg kenyerüket, életük alkonyán tisztességes, gondmentes életet biztosítani. Tény az, hogy a nyugdíjas amerikai magyarok a saját tapasztalatuk árán jutottak arra a meggyőződésre, hogy a jelenlegi szövetségi nyugdíjból nem lehet megélni. A szövetségi kormány által nyújtott átlag nyugdíj havi 89 dollár. Ez az összeg még lakbérre sem elegendő. Hol van még a táplálkozás, ruházkodás, szórakozás, orvosi és gyógyszerköltség, stb.? A szövetségi kormány, Johnson elnök és a kongresszus tisztán látja ezeket a problémákat, mégis idejüket és a rendelkezésükre álló pénz legnagyobb részét a háború továbbvitelére fordítják. Az elnök ugyan már hónapokkal ezelőtt javasolta a szövetségi nyugdíj átlagban 20 százalékos emelését, de eddig még sem ő, sem a kongresszus nem cselekedett; habár a javasolt 20%-os emelés egyáltalán nem kielégítő, mégis jobb a semminél. Ez a véleménye Kennedy szenátornak is, aki 50 százalékos nyugdíjemelést javasolt. Ugyancsak ezt ajánlotta Walter Reuther, az autómunkások szak- szervezetének országos elnöke. Az Amerikai Magyar Szó úgy látja, hogy a szövetségi nyugdijat száz százalékkal kellene felemelni. Ez a lépés, a társadalombiztosítási törvény üyen módosítása nemcsak szükséges, de lehetséges is. A nyugdíjasok életkörülményei, a lakbérek és élelmiszerek, valamint minden életszükségleti cikk árának emelkedése teszi szükségessé. Lehetséges pedig azért, mert az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, mely fejlett technikájával, gazdag nyersanyag forrásaival és képzett munkaerejével évente 780 milliárd dollár értéket és szolgálatot teremt elő. Ez azonban egymagában nem oldja meg az idős polgárok problémáit. Ezen felül a következő lépésekre van szükség: 1. Szállítsák le a nyugdíjkorhatárt férfiaknál 60, nőknél 55 évre, a nyugdíj teljes összegének kifizetésével. 2. Minden nyugdíjast, akinek nincs külön jövedelme, fel kell menteni minden fajta adófizetés alól. 3. Módosítani kell a Medicare törvényt olyan módon, hogy a nyugdíjasnak egyetlen centet se kelljen fizetnie orvosi, kórházi, vagy üdülési költségekre. 4. Módosítani kell a társadalombiztosítási törvényt, hogy a nyugdíjas magkapja nyugdiját, tekintet nélkül arra, hogy hol, melyik országban él. A fent jelzett javaslatokat az özvegyekre és rokkantakra is ki kell terjeszteni. A dolgozó amerikai magyarok problémái Azok az amerikai magyarok, akik gyárakban, üzemekben, irodákban stb. tevékenykednek, ugyanolyan problémákkal küszködnek mint az átlag amerikai. Mik ezek a problémák? 1. RÖvidebb munkaidő. 2. Magasabb bér. 3. Több fizetett ünnepnap. 4. Hosszabb fizetett szabadság. 5. A munka biztosítása. 6. Magasabb munkanélküli biztosítás. 7. A vállalat által fizetett magasabb nyugdij. 8. A munkáltató által fizetett orvosi és kórházi biztosítás. ' ' ■ ^ A magyar kultúra terjesztése Minden amerikai magyar érdeke — életkorra való tekintet nélkül — az anyanyelv istápolása, a magyar kultúra terjesztése. Ezért közös erővel és harmonikus együttműködéssel énekkarokat, műkedvelő köröket, tánc- és sportcsoportokat alakíthatnak a különböző szervezetek, a második és harmadik generáció bevonásával. Ezek a csoportok édes anyanyelvűnk istá- polását és a magyar kultúra terjesztését tűznék zászlajukra. Minden magyar érdeke a béke biztosítása A fent jelzett programot csak abban az esetben lehet életbeléptetni, ha fogadott hazánk, az Egyesült Államok letér a háború ösvényéről. Mi VI. Pál pápa, Fulbright, Kennedy, Clark, McGovern, Church és Hatfield szenátorok, valamint U Thant, az Egyesült Nemietek főtitkára, De Gaulle, Franciaország elnöke, dr. Rév. Martin Luther King, Jr. táborában vagyunk. Velük és az amerikai nép többségével harcolunk a vietnami háború tárgyalások utján való felszámolásáért, a béke helyreállításáért. Tudjuk, hogy az emberiség élete, fennmaradása forog kockán. Tudjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerekben élő népeknek a békés egymás mellett élés politikáját kell elfogadniok és alkalmaznak, ha az emberiség e földön életben akar maradni. Ezért minden amerikai magyar érdeke a békéért folytatott harc. Minél előbb helyreállítjuk a békét, annál hamarabb juthat megvalósításra a fent vázolt program. Amerikai-magyar barátság A legtöbb amerikai magyarnak van apja, anyja, testvére, veje, sógora vagy más közeli rokona az óhazában. Jó és szép a családi kapcsolatot fenntartani levél vagy látogatás utján. Az amerikai magyarok nemcsak az óhazai rokonaik sorsát, de a magyar nép jelenét és jövőjét is szivükön viselik. Az amerikai magyarság és az óhazai testvéreink közti kapocs soha nem szűnt meg. Ez a kapocs az utóbbi években még szorosabbá vált, mint valaha. Az amerikai magyarok örömmel tapasztalják hazalátogatásuk alkalmával, hogy a magyar nép (Folytatás a 12-ik oldalon) ^Járóaclct (ombiztoóitáó Határozat a munkaképtelenségi járulék korlátozása ellen Az Egyesült Államok fellebbezési bírósága Richmond, Va.-ban olyan határozatot hozott, amely érvényteleníti a havi kereset 100 dollárra való korlátozását, hogy valaki munkaképtelenségi járulékot kaphasson. Egy 52 éves, west-virginiai bányász, John J. Leftwich, aki munka közben szerzett sérülésből kifolyólag lett munkaképtelen, abból tartja el magát, feleségét és 9 gyermekét, hogy egy szanatóriumban az edénymosogató gépet kezeli, havi 150 dollár fizetéssel. A határozatban a bíróság kifejtette, hogy a kongresszusnak nem az volt a szándéka, hogy megvonja a munkaképtelenségi járulékot olyanoktól, kik "je-l iemüknél és felelősség érzetüknél fogva" kenyeret akarnak keresni. A bíróság rrogfeddte a társadalombiztosítási hivatalnokokat és figyelmeztette őket a határozat betartására. Ez a határozat elvi jelentőséggel bírhat más esetekben is. ; • ; " , AmCRlKAI F 'jßfptt/ifczr* Published every week by Hungarian Word, .Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003, . Telephone: AL 4-0397 En-t. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50
