Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-04 / 18. szám

Olvasóink komoly kötelessége Johnson elnök és Dean Rusk külügyi állam­titkár és propagandistáik nem tudnak meg­birkózni az egyre hatalmasodó háboru-elle- nességgel, mely a bűnös és kegyetlen, felhábo­rítóan embertelen, gyermekeket nyomorító és gyilkoló vietnami háború ellen megnyilvánul. William C. Westmorelandot, a vietnami há­ború amerikai hadvezérét is befogták a propa­gandába, New Yorkban az újságíróknak tar­tott beszédet, hogy azoknak a segítségével el­némíthassa a háború ellen egyre növekvő til­takozást. Feleletül a propagandára lealacsonyított tá­bornok beszédére azzal válaszolunk, hogy közöljük két elterjedt tekintélyes amerikai lap­ban, John S. Knight szerkesztő-tulajdonos két lapjában, az Akroni Beacon Journalban és a Miami Héráidban megjelent levelet egy. Viet­namban harcoló katonától, aki levelét az édes apjához intézte Akronba. Ezenkívül közöljük Frederick L. Schuman egyetemi tanárnak a New York Times április 23-iki számában megjelent levelét, amelyben pellengérre állítja a U. S. vezetőinek a hamis­kodásait, a szavakkal való visszaéléseit. Közöl­jük továbbá Mrs. Cyrus Eaton levelét a new- yorki béketüntetésről. NEM ELÉGEDHETÜNK MEG AZZAL, hogy lapunk olvasói önmaguk elolvassák e köz­leményeket. Arra kell kérnünk minden olva­sónkat — szabad legyen a'zt mondanunk — azt követeljük az IGAZSÁG, a TISZTESSÉG, és mindannyiunk biztonsága érdekében, hogy ki­vétel nélkül mindenki, aki tanúságot kíván ten­ni arról, hogy az emberi lelkiismeret nem ve­szett ki belőle, ADJA LAPUNK E SZÁMÁT kézről kézre, hogy ezren és ezren olvashassák és megtudják, mire és hogyan használják fel a szülői házban és az iskolában tisztességre ne­velt amerikai ifjakat. A New York Times “Az olvasók levelei” ro­vatában jelent meg FREDERICK L. SCHUMAN, á Williams College Woodrow Wilson alapítványi hires tanára levele április 23-án. A levél súlyos váddal illeti a U. S. vezetőit, azzal a váddal, hogy a. U. S. vezetői nem mondanak igazat a vietna­mi háború ügyében. A jeles professzor megálla­pítja és szemére veti a U. S. vezetőinek, hogy a tényekkkel ellenkező, jogtalanul használt szavakkal akarja igazolni s elhitetni, hogy a cél­talan vietnami háborúra szükség van. “Ami céltalan — mondja a kiváló professzor — az nem válik nemes üggyé a szavakkal való visszaélés révén. A hamisság nem válik igazsággá azáltal, hogy magas helyről állandóan hangoztat­ják.” “Dél-Vietnam .függetlensége’ koholmány, az 1954-es genfi egyezmény megsértése. ‘Szabad­ságot és demokráciát’ nem lehet B-52. bombázó gépekkel, vegyiszer háborúval és napalmmal be­vezetni.” “A polgárháború South Vietnamban nem az Északról való támadás eredménye, hanem az EUTUSOLT ÁLLAMUK BEAVATKOZÁSÁ­NAK A ROMLOTT ÉS ÖSSZEESKÜVŐ GENE­RÁLISOK ÉS FÖLDESURAK TÁMOGATÁSÁ­NAK EREDMÉNYE.” “A kommunista-ellenesség az 1960-as évek vi­lágának jelentéktelensége. A Johnson adminisz­tráció nem akar békét megegyezés alapján, ha­nem folytonos fokozásával a háborúnak kénysze­ríteni akarja azokat a meghódolásra, akik ellent- álljiak az Egyesült Államok támadásának.” .... “A tények világosak mindazok előtt, akik ve­szik a fáradságot, hogy' megismerjék a helyzetet. Érdeklődő polgároknak ennélfogva egyre jobban le kell leplezniük a hivatalos magyarázgatást, köve telniök kell, hogy az irányadók kövessék U Thant és de Gaulle, Pál pápa és sok más, a kritizáló sze­nátorok és kongressmanek növekvő számának kö­veteléseit: SZÜNTESSÉK BE A BOMBÁZÁST! LEGYEN BÉKE-TÁRGYALÁS! HOZZÁK HAZA FIAINKAT! “Ha nem így cselekszünk — mondja a nagy­tekintélyű egyetemi tanár — súlyosabb borzal­makat és szerencsétlenséget támogatunk.” — Az “Akron Beacon Journal” vezércikke — Sokkal meggyőzőbb, sokkal jellemzőbb a há­borúról írott minden eddigi vezércikkünknél az a levél, amelyet ma ugyanezen az oldalon köz­lünk. Egy Akron körzeti fiú véleménye, aki önként öltötte magára az egyenruhát, hogy hazáját szol­gálhassa. Szinte beteg és háborog a lelkiismerete attól a pusztítástól, amelyet parancsra végeznie kell. íme, itt van egy atya, aki tépelődik a hazá­jához való hűség és meghiúsult haragja között, hogy fiát ilyen kinos helyzetbe sodorták. És a 16 éves nővér, aki nem tudja elhinni, hogy bátyja ÁRTATLAN embereket gyilkol. így akarja az Egyesült Államok “megvédeni” a világot? Olvassa el a levelet — és sírjon! EGY VIETNAMI KATONA LEVELE A A HARCOKBÓL Itt van a levélnek néhány részlete, amely le­velet fiamtól kaptam, aki jelenleg Vietnamban állomásozik. Fiam önként jelentkezett szolgálatra, azt kérte, hogy Vietnamba küldjék és helyeselte a kormány erélyes politikáját a vietnami, háború­ban, legalább is akkor, amikor novemberben el­hagyta az országot. Úgy vélem, hogy úgy önt, mint olvasóit érdekli, ami mondanivalója van. Kedves anyám és apám! Ma harci beosztásban voltam és nem vagyok nagyon büszke magamra, barátaimra vágj- a ha­zámra. Minden látható kunyhót felégettünk. Falucskák kis csoportja volt és a nép hihetet­lenül szegény. Szakaszom felégette és kifosztotta szűkös hol­mijukat. Hadd magyarázzam meg a helyzetet! A kunyhókat itt pálma levelek fedik. Mind­egyiken belül van egy megszáradt sár fedezék. Ezek a fedezékek védik a családot. Olyanok ezek mint a légitámadás elleni fedezékek. A szakasz parancsnokaink mégis azt hiszik, hogy ezek a fedezékek támadásra készültek. Minden kunyhó­ban találunk ilyen fedezéket. Azt a parancsot kaptuk, hogy porig le kell égetnünk. AMIKOR 10 helikopter ma reggel leszállt e kunyhók között és minden repülő gépből hat em­ber ugrott ki, abban a pillanatban tüzelni kezd­tünk, ahogy a földet értük. Aztán sorba álltunk és átkutattuk a vidéket. Amikor a kunyhókat felperzseltük, az összes fegyverviselésre képes embert összefogtuk és a • repülő gépek felvették őket s a néhány mérföld- nyire lévő gyűjtőhelyre szállították, hogy Val­lassák őket. A család nem érti meg ezt, mert a Viet Gongok az agyukat megtöltik azzal a mesével, hogy a GI- ok megölik az összes embéreiket. Ezért mindenki sir, könyörög és imádkozik, hogy ne szakítsuk el őket egymástól és ne hur­coljuk el férjüket, az apjukat, fiaikat és a nagy­apjukat. A nők siránkoznak és zokognak. Aztán rémülten figyelik, ahogy felperesei-' jiik otthonukat, személyes javaikat és élelmüket, Igen, elégetjük az összes rizst és megöljük az összes élő állatot. NÉMELYEK a fiuk közül túl gondatlanok. Ma egy pajtásom bekiáltotta: “La Dai” (Gyéré csak ide!) a kunyhóba és egy aggastyán jött ki a bomba elleni óvóhelyről. Pajtásom azt mondotta az aggastyánnak, távolodjék a kunyhótól és mivel gyorsan kell mozognunk a pusztítással) égy' kézi gránátot hajított a kunyhóba. Ahogy kihúzta a szeget, az öreg ember izgar tott&n csacsogott valamit és a pajtásomhoz roy hant a kunyhó felé. A GI. nem értette meg az ör reget és egy labda ütőfával állította meg, éppen akkor, amikor a pajtásom a gránátot az óvhely- re hajította (négy percnyi késése van a kézi grá­nátnak). Pajtásom, ahogy elhajította a gránátot, meney dék alá rohant (a négy perc alatt) és mindannyi­an hallottuk, hogy egy csecsemő siránkozott az óvóhelven belüL NEM TEHETTÜNK SEMMIT SEM! A robbanás után megtaláltuk az anyát, kél Thursday, May 4, 1967 gyermekét(6 és 12 évest) és a csaknem ujszülöt csecsemőt. Az öreg ember ezekre akarta felhivn a figyelmünket. A védelmi hely kicsi és szűk volt. Úgy kupi rogtak össze benne. Hárman huztuk ki a hol4 testeket a kunyhó padlózatára. RETTENETES VOLT! A gyermekek gyenge teste darabokra szakadt a szó szoros értelmében meg voltak csonkitv: EGYMÁSRA NÉZTÜNK ÉS FELPERZSELTÜ1 A KUNYHÓT! Az aggasztány az égő kunyhón kívül pityerget kétségbeesésében. Mi eltávoztunk és magár hagytuk. Az utolsó megfigyelésem itt egy öreg, nagyo öreg ember volt, aki rongyos szakadt piszkos rt hában az égő kunyhón kívül térdelve imádkozol Buddha-hoz. ősz haja lobogott a szélben és könj nyei csepegtek ... TOVÁBB GYALOGOLTUNK, aztán mi, hát man elváltunk. Kunyhó volt egy kis távolságnyira és osztagor parancsnoka mondotta, hogy menjek oda s puss tilsam el. Egy öreges ember bujt ki a kunyhób Átvizsgáltam, hogy biztos lehessek, senki sinc benne. Elővettem gyufámat. Ekkor az embe hozzám lépett és egyre hajladozott kezeivel ke nyörgő mozdulatban. Olyan szomorúnak látszott. Nem szólt semmi sem, csak hajladozott, könyörgött, hogy ne égés sem el otthonát. Ketten voltunk egyedül, ö a te korodbeli. Éde ápám, fájó szívvel dobtam a gyufát a szalmák és eltávoztam onnan. Édes apám, olyan nehéz volt visszaforduln és szemébe nézni, de megtettem. Vajha simi tudtam volna, de már nem tue Ledobtam a fegyverem és az égő kunyh rohantam és mindent kimentettem, amit t csak lehetett — élelmet és ruhát. Ezután az ember megfogta a kezem, de r, szólt semmit sem és lehajolva a kezemet a hót. lokához tette. v A Gépfegyver tüzelést várunk a falunkban ( i tartózkodásunk színhelyén). Megtámadtak ben nünket, ahogy most irok. Mennem kell. Következő nap: minden rendben van. Csak za varó tüzelés volt. Az éjjel nagyobb részét ébrei töltötttem el. Édes apám, tudni akartad, hogy mi is van itt Ez fogalmat nyújt számodra. Bocsásd meg gyenge Írásom, dé nagyon fe Voltam izgulva, sőt kissé remegtem is. FIAI A fiam levelének többi része leírja, milyen a? élet rendje Vietnamban. Leírja egy eseménydus csapda harcát, amelyben részt vett és izgatott volt az uj fegyvertől, amelyet használt. Ezer felül személyes ügyek vannak benne, amelyekei felsorol. Felesleges mondanom, hogy nagyon megzavart e levél olvasása. 16 éves leányom elolvasta, mi előtt én olvastam volna és amikor a szobájába mentem, hogy megkérdezzem, vajon olvasha­tom-e a levelet, sírva találtam. Kérdeztem, mi aa oka sírásának és azt felelte átnyújtva a levelet: Nem voltam békebarát a vietnami háborút il­letően, bár nem voltam erősen háborús párti sem. De úgy vélem, az amerikai népnek meg kel lene értenie, mit akar elérni, amikor a háború folytatását, sőt fokozását kívánja. Meg kellene értenie, a háború nemcsak abbar. áll, hogy két hadsereg egyenruhás ifjai felfegy- verezve egymásra tüzelnek, szabad területet trombita fuvásra és zászló lengetésre. Az ameri­kai népnek meg kellene értenie, hogy az ilyen fajta háború mit tesz fiatalságunkkal, akiket tengeren túlra küldünk, hogy kormányunk kül­politikáját hajtsák végre. Amikor ezeket mondom, arra gondolok, hogy az amerikai közvélemény támaszkodjék a té­nyek ismeretére és megértésére, nem pedig illú­ziókra. EGY GI. APJA KIOLVASTAD A LAPOT? ADÓ TOVÁBBI MAS tS TANULHAT BELŐLE! AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN- WORD 12

Next

/
Thumbnails
Contents