Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-04 / 18. szám
g__________________________________________AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD_____________________Thursday, May 4, 1967 Schalk Gyula: ARIZONAI JEGYZETEK ! 4. A megkövesült, vagy kövesedett erdő hallatára magam is kisértésbe estem, és magam elé képzeltem a hatalmas kővédermedt, szálegyenesen az égnek tartó oszlopok egész sorát; — hirtelen a bibliai sóbálvány képzete tárult elém. A geológusok és tudósok azonban tudatában vannak annak, hogy aligha találnak ezen a vidéken jelentősebb számú élő fát. Még kiszáradtat is alig. A kővé dermedt fák százmillió évekkel kifejezhető távolságból intenek felénk. Megszólaltatásukhoz azonban hallatlan türelem, és alapos tudás szükséges. Egyes részletei már világosan állnak a tudomány előtt a múlt itt lezajló gigászi eseményeinek, mások azonban még most is szinte teljesen ismeretlenek. Vajon miféle erő és miféle kényszer lett úrrá a kolosszális méretű fákon, hogy feladva eredeti tulajdonságaikat, uj és számukra idegen szinezetet öltsenek? A hosz- szantartó kutatások nyomán lassan összeállt a kép egy-egy részlete: Közel 200 millió évvel ezelőtt Arizona területét hatalmas folyamok szabdalták részekre. Végig a partokon duslombu, óriás erdők virultak. A Föld belső erői azonban még nyugtalanok voltak, és számos vulkán is működött ezen a vidéken. A ma is működő vulkánok azonban csak gyenge utánzatai azoknak a hatalmas vulkáni tevékenységeknek, amelyek azokban az időkben Arizona vulkáni kitöréseit jellemezték. Hömpölygő lávafolyásaik rendre pusztították az utjukba került erdőségeket is. A kidőlt fatörzsek mérföldek százain át sodródtak a kiáradó óriás folyók vizével és a lávával kevert kékesszürke gigantikus iszaptengereiben. A talaj egyenetlenségei következtében azonban nem jutottak egyforma távolságra. Jórészük megrekedt egy-egy alacsonyabb területen és elmaradt a továbbsodródó könnyebb rönköktől. A különböző távolságra vetődött rönkcsoportok a jelenlegi park öt nagy szekciója mentén helyezkedtek el. A megállapodott rönkökre egyre több hordalék rakódott. Néhányszáz esztendő múltán mintegy kétszáz méterre növekedett a rájukboruló iszappaplan. Itt kezdték meg évmilliós álmukat az egykori erdők büszke óriásai. Az iszappaplan igen sok szilikátot tartalmazott. Ezt a kiöntött folyamok az ártedületen szedték össze, és ezt tartalmazott a vulkáni anyag is. Nagyon fontos szerepet játszott a továbbiakban a sziliciumoxid, ez a Föld kérgének mintegy 28%-át kitevő nem fémes elem, melynek kristályos formája a kvarc a leggyakoribb az összes ásványok között. Az iszapárral történő tovamozgást ma is őrzik a rönkök: elnyűtt, sérült külsejükkel. Hogy sorsuk teljes legyen a kontinensnek ez a része lassan süllyedni kezdett, és a millió éveken át tartó süly- lyedés. végén a földtörténeti kréta korban az egész medencét elöntötte a tenger. A tengeri üledék immár közel kilométer vastagságú hordalékkal takarta be a hullámsir mélyén nyugvó ősi fákat. Azt még ma sem sikerült kideríteni, hogy mi történt ott lenn a tenger mélyén. Tanácstalanul állnak a kutatók a jelenség előtt, mert ismeretlen az a kémiai folyamat, mely ily nagymértékű elváltó zást képes okozni a fák szerkezetében. Ilyen jellegű folyamatot eddig még közvetlenül seholsem sikerült megfigyelni. A folyamat valószínűleg a víznek a fák finom szöveteibe való besziirődése révén indult meg és mindaddig folytatódott, mig a parányi pórusokon ót fel nem töltődött ásványi anyaggal a fatörzsek milliárdnyi kis ürege. Ma mindössze két százaléknyi eredeti faanyag, és 98 százalék ásványi anyag alkotja a rönköket. Az évgyűrűk és egyéb más a fákra jellemző külső tulajdonság megtartása mellett a szó szoros értelmében kővé dermedtek az ősi fák. Leginkább az achát szerepel, mint kövesitő anyag, de gyakori a barna sárgászöld és átlátszatlan jáspis is. A nagyobb repedésekben pedig tekintélyes mennyiségű ametisztkristály foglalt helyett. A szilikátok természetes színe ásványi szeny- nyeződés nélkül fehér, vagy szürke, minthogy azonban a megkövesült fákban az évmilliók során egyéb ásványok is megtelepedtek, a kismennyisé- gü másodlagos lerakodások nagyban befolyásolják a farönkök színgazdagságát. A páratlanul látványos vörös, barna és sárga színárnyalatokat például a meglehetősen kis meny- nyiségü vasoxid adja. A fekete színeket a mangán- oxid és a szén. Sokáig ismeretlen volt, vajon hogyan kerültek felszínre a rönkök? Ma már errevonatkozóan vannak adataink: közvetlenül a földtörténeti kréta kor után mintegy hatvanmillió esztendővel ezelőtt a Sziklás-hegység kialakulásának kezdetén mozdult meg először az akkor már közel kétszázmillió év óta a tenger mélyén pihenő ősi erdőrészlet. Ekkor kezdett emelkedni a lesüllyedt medence. Ez az emelkedés jelenleg is tart. A felemelkedés során felszínre került a kilométer vastagságnyi iszappaplan is, melyből a gyakori földrengések során fokozatosan kerültek felszínre az ősi farönkök, helyesebben kőrönkök is. Gondolkodás közben... Cassius Clay, világbajnok megtagadja a katonai szolgálatot Kezdődnek a bajok itthon, az Egyesült Államokban is a vietnami háborúval kapcsolatban. A baj abból ered, hogy a katonakötelezettek gondolkodnak és nem ismerik el a vietnami háború jogosságát. Nem fogadják el Johnson elnök ürügyeit a háborúskodáshoz tényleges oknak. Ezren Kanadába menekültek, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot, nap-nap után jelentkeznek olyan bevonulásra kötelezettek, akik vallásukkal vagy emberi lelkiismeretükkel összeegyeztethetetlennek tartják a háborút, különösen pedig emberi mivoltunkat megszégyenítő égbekiáltó kegyetlenségeit. Nagy port vert fel, hogy Cassius Clay, az U.S. nehézsúlyú boxoló világbajnoka bejelentette: nem fogja letenni a katonai esküt és nem hajlandó magára ölteni a katonai egyenruhát. Cassius Clay törvénykezéssel próbált megszabadulni a katonai szolgálattól, fellebbezése szolgálata ügyében a Felső Bíróság előtt volt, mely a hét elején visszautasította azt. Nem várta be a döntést, mert április 28-ra behívót kapott és erre nyilatkozott. Mit mondott Clay? “Miért akarják, hogy én, egy másik néger magamra öltsem az egyenruhát és 10,000 mérföldnyi- re otthontól (Louisville, Ky.) bombákat és lövege- ket szórjak Vietnamban a barna népre, amikor Louisville-ben a négerekkel úgy bánnak, mint a kutyákkal és a legelemibb emberi jogokat is megtagadják tőlük? “Nem hozok szégyent a vallásomra (mohamedán miniszternek vallja magát), népemre vagy önmagámra azzal, hogy eszközévé legyek azoknak, akik leigázzák azokat, akik az igazságukért, egyenlőségükért és szabadságukért harcolnak.” Cassius Clayt fenyegetik, hogy a katonai szolgálat megtagadásáért öt évi börtönbüntetést kaphat és diszkvalifikálják, mint világbajnokot. Ennek tudatában is Clay azt hangoztatja, hogy megtagadja a katonai szolgálatot. Valószínű, hogy Cassius Clay kemény magatartása aggodalommal tölti el a katonai vezetőket, mert sok követője támadhat úgy a négerek, mint a fehérek között, ha betartja fogadalmát. • A New York Times figyelmeztetése: Észak-Viet- nam bombázása sikertelen és a háború további felfokozása súlyos kockázattal jár. A N. Y. Times április 23-i számában vezércikket irt “Hurting Hanoi” címmel. A vezércikk nemcsak a lap olvasóinak tárja fel alapos meggondolással és tömör írással a vietnami helyzetet, de — hozzátehetjük, bár a lap nem nevezi meg az elnököt — figyelmezteti Johnson elnököt s a katonai vezetőséget is, hogy Észak-Vietnam bombázása nagymérvű pusztításaival sem törte meg az észak-viet-. A felemelkedés során a kőrönkök feldarabolód- tak elsősorban a rengéshullámok ritmikus erőhatásai következtében. A számítások azt mutatják, hogy a látható rönkök csupán egynegyedét képezik a teljes leletnek, a többi még mélyen, vagy részben a föld felszíne alatt rejtőzik és csak elkövetkezendő tulajdonságok során fog a felszínre bukkanni. Ezt igazolják a félig földből kiálló nagy s megmozdíthatatlan kőrönkök is. Általános vélemény, hogy a rönkök végső szétdarabolását a törések meglepően sima síkját a felemelkedés során elszenvedett vibráció okozta. A rengéshullámok ritmikus hatása évezredeken keresztül mindig ugyanazt a helyet érte. Tovább tördelte a rönköket a szél és viz hatása is, mely lassan kimosta alóluk a talajt és önsúlyúktól széttörtek. Alkalmam volt látni a Rainbow Múzeumban kiállított mesterségesen széttört és csiszolt darabokat is. Ezeket gyémánttal vágták szeletekre, majd csiszolókorongon kezelték pontosan úgy, ahogy az üvegkorongokat munkálják a távcsőtükör készítése során. Az efféle művelet azonban roppant költséges, mert egyetlen négyzetcentiméter megmunkálására több mint egy óra szükséges. namiak elszánt harciassággal és a háború további fokozása a háború erkölcsi, politikai és katonai kockázatát is növeli. A fontos vezércikkből néhány jellegzetes mondatot szó szerint is közlünk, hogy olvasóink olyanokkal is elolvastassák, akik a háborút támogató magyar lapok befolyása alatt állnak. “Több mint két év alatt a légi háborút Észak- Vietnam ellen egyre felfokozták.” “De semmi bizonyíték nincs arra, hogy a jobbára mezőgazdaságban élő Észak-Vietnamot a támadások megbomlasztották. Semmi alapja sincs annak, hogy elhigyjük, miként ez lehetséges lesz azon önhitegetés ellenére, amelyet a Pentagon néhány légi hatalmassága helyesel.” “Észak-Vietnam bombázását egyre növelték. De azért mégsem tudták csökkenteni a Dél-Vietnamba való beszivárgást ” “Ahogy eddig a felfokozás minden lépése kudarcot vallott, azzal a reménnyel kecsegtettek, hogy majd a következő sikeres lesz. És a következő? Még nem történt meg; de minden ilyen lépés növeli az erkölcsi, politikai és katonai kockázatot.” A New York Times vezércikkének ezen utolsó mondata arra figyelmeztet, hogy Oroszországgal vagy Kínával vagy mindkettővel háborúba keverhet benőnket a további háboru-felfokozás. Ha ez következik be, az Egyesült Államok — egész biztosra vehetjük — használatba veszi készenlétben lévő atombombáit. És mi lesz akkor? Világpusztulás az oktalan és bűnös vietnami háborúért. • Az amerikai zászló égetése a newyorki béketüntetésen Napokon át foglalkoztak a lapok azzal az amerikai zászló-égetéssel, amely teljes bizonysággal a rendezők, a részvevő csoportok tudta nélkül, utólagos helytelenítésével, a béketüntetés gyülekezése folyamán, a Central Parkban történt. Nagy ügyet szerettek volna belőle kovácsolni, hogy Amerika- ellenes szinezetet süthessenek a hatalmas béketüntetésre, amely semmiképpen sem volt Ínyükre. Alattomos szándékukkal felsültek, mert a béketüntetés nem Amerika ellen irányult, hanem csakis egy kisebbség ellen; a béke jelszavaival megválasztott, de a háborut-fokozóvá fajult Johnson elnök és imperialista támogatói elleni hatalmas tiltakozás volt. Az a néhány meggondolatlan diák, aki a zászlót elégette, szégyent hozott önmagára, de nem a tüntető százezrekre. Ezek elismerik az amerika zászlót az Egyesült Államok forradalmi megszületése,, az alkotmány, a Bill of Rights (a közjog és közszabád- ság okirata), Jefferson demokráciája, Lincoln rab- szolgafelszabaditása, Wilson elnök történelmi jelentőségű nyilatkozata a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról, Roosevelt szociális törvényhozása jelképének. Nem lehetetlen, hogy a zászló-égetők meggondolatlan és ostoba cselekedetüket provokációnak tervezték a béketüntetés megzavarására, vagy disz- kreditálására. Akármi is volt a szándékuk, felsültek, de nemcsak ők, hanem mindazok, akik a tüntetés sikerét ezzel gyengíteni próbálták. . • . . . • .... . • ''
