Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-13 / 15. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 13, 1P67 SPORTHÍREK Esélyesek nehéz napja Váratlanul nehéz perceket szereztek az ellenfe­lek a vasárnapi labdarugóbajnoki mérkőzéseken az esélyes csapatoknak, főként a Ferencvárosnak és a Vasasnak, A zöld-fehérek csak az utolsó ne­gyedórában mentették meg eddigi 100 százalékos teljesitményüket, a Vasas pontot adott le, s a Bp. Honvédőt is ez a veszély fenyegette a második félidőig. Ferencváros-Tatabánya 2;1 (0:1) Aligha gondolták volna a Ferencváros játéko­sai a Tatabánya elleni mérkőzés első félórája után, hogy végül is mennyit kell majd küzdeniük a szerény, 2:1 arányú győzelemért. A találkozó — 30 ezer néző előtt, hűvös időben, Aranyosi játékvezetésével — ugyanis úgy kezdő­dött, hogy a zöld-fehérek több góllal megterhelve küldik haza ellenfelüket. Albert, Varga és a töb­biek egyik támadást vezették a másik után, és úgy látszott, hogy a bányászcsapat csak amolyan sparringpartner ezen a találkozón. Géléi kapuja szüntelenül veszélyben forgott, de hogy, hogy nem, a labda vágj" a kapu mellett, vagy fölött hagyta el a játékteret, és egy nagyon szépen sike­rült akció után, amikor őrizetlen volt a kapu, Al­bert csak a kapufát találta el. A sok-sok meddő támadás azután a 29. percben váratlanul azzal járt, hogy egy közvetlen szabadrúgásból Kovács I. Menczelhez továbbított, ő fejjel Szuromi elé tet­te a labdát és az összekötő megszerezte csapatá­nak a vezetést (0:1). A fordulat megzavarta a Ferencvárost, most már kevesebb helyzetet dolgozott ki, a Tatabánya pedig önbizalmat szerzett, és a félidő hátralevő részében már kevésbé játszott alárendelt szere­pet. A szünet után kellemetlen esőben folyt tovább az érdekesen alakult mérkőzés. A Ferencváros küzdött, hogy megfordítsa az eredményt, mig a Tatabányának a védekezés mellett időnként egy- egy támadásra is futott az erejéből. A 65. perc­ben újabb váratlan esemény következett: Pán- csics és Sas küzdött a 16-oson belül a labdáért, a tatabányai csatár elesett, és a játékvezető kis jóindulattal 11-est Ítélt. A Tatabánya már a 2:0- ról álmodott, de Menczel rossz lövése, Géczi bra­vúrja szétfoszlatta a reményeket. Természetesen a Ferencváros még elkeseredettebb támadásokba kezdett, a Tatabánya viszont még jobban tömö­rült a kapuja elé. A szinte szünet nélküli nj’omás- nak azonban végül is nem tudott ellenállni: a 75. percben Szőkének csaknem az alapvonalról berú­gott lövéséhez Kovács I. hozzáért és a labda a hátvéd lábáról a hálóba került. Az 1:1 után a Ta­tabányának szinte örökkévalóság volt a hátralevő negyedóra, s hiába harcolt minden elismerést megérdemlő küzdőszellemben, Novák távoli lövé­se nyomán újra utat talált a kapuba a labda. A Ferencváros ugyan megérdemelten győzött 2:l-re, de már-már kilátástalan helyzetből lábalt ki, nagyon is kockán forgott eddigi veretlensége. A Tatabánya védelme az első félidőben nem állt hadilábon a szerencsével, a második félidőbelj tel­jesítményéért — bár ekkor kapta a két gólt — talán még Herrera, a védekezés világhirü tanító­mestere is megdicsérné. Vasas-MTK 1:1 (1:0) Alaposan megizzasztotta esélyes ellenfelét az MTK, s ha a labdarúgást nem gólra, hanem pon­tozásra játszanák, ezen a találkozón a bajnokcsa­pat maradt volna alul. Már az első percekben kitűnt, hogy az MTK nem szeppen meg a bajnokcsapattól. Nagy I. bom­bája kerülgette veszélyesen Kenderesi kapuját, aztán Bakos majdnem öngólt vétett. A Vasasban a szélsők hiába várták társaiktól a labdákat, s az első lövés is (Farkas) csak negyedóra végén szállt Lanczkor kapujára. Később sem lankadt a kék­fehérek lendülete, ám a megérdemelt előny meg­szerzése helyett a Vasas jutott vezetéshez. A 36. percben Ihász vérbeli szélső módjára nyargalt el, beadása Dunai elé került, a hátvéd azonban této­vázott, de nem igy Farkas, aki hirtelen közbelé­pett, s a pillanat töredéke alatt bal lábbal a bal sarokba rúgta a labdát (1:0). Már-már úgy látszott, hogy a gyenge napot ki­fogó Vasasnak sikerül kihúznia a hátralevő időt, a 83. perc azonban meghozta az MTK számára az egyenlítést. Baloldali szabadrúgásból szállt maga­san a labda, és Takács szép fejessel továbbított a hálóba (1:1). Ezután rákapcsolt a Vasas, de változatlanul csak a középen próbálkozott gólhely­zetet teremteni, ezt az igyekezetét azonban már csirájában elfojtották az MTK-hátvédek. Washington által támogatott újabb erőszakos akciók Latin-Amerikában A' bolíviai kormány rendkívüli állapotot hirde­tett ki az ország délkeleti területein és a hadse­reg a napokban a légierő támogatásával megkezdte a népfelszabaditó erők vélt rejtekhelyeinek beke­rítését. A bolíviai belügyminisztérium bejelentet­te 41 baloldali érzelmű személy letartóztatását, Kolumbiában szintén meg-megujuló harcok} folynak a hadsereg és a gerillaerők között. A hír­ügynökségek beszámolói szerint Cartago közelé­ben folyt harc, amelyben 7 katona és egy tiszt vesztette életét. Venezuelában a belügyminisztérium a “geril­lamozgalom szempontjából fontos személyek” le­tartóztatásáról adott ki közleményt. Huszonnégy személy letartóztatását és különböző okmányok elkobzását jelentették be. Sajtóközlemények számtalanszor céloznak arra, hogy a venezuelai, guatemalai kolumbiai parti­zánmozgalmak mögött Havanna áll. Egyes kor­mány személyiségek is ilyen szellemben nyi­latkoznak. Az Egyesült Államok nem első Íz­ben hivatkozik a “kommunista veszélyre.” 1965- ben ilyen ürüggyel tettünk partra tengerészgya logosokat a Dominikai Köztársaságban. 1954-ben Guatemalában Arbenz demokratikus rendszerét döntöttük meg erre hivatkozva. A “külföldi ügynökökre” való utalás most ösz- szeftigg Washingtonnak azzal a törekvésével, hogy rábeszélje a még vonakodó latinamerikai kormányokat az úgynevezett pánamerikai fegy­veres erők létrehozására. 31—1 JUHI1....Ill WM5MWWWII III......... LEGÚJABB SPORTEREDMÉNYEK MTK—Pécs 1:0 Vasas—Szombathely 2:1 Újpesti Dózsa—Dunaújváros 4:1 Diósgyőr—Honvéd 4:1 Komló—Tatabánya 1:1 Eger—Győr 2:1 Szeged—Salgótarján 6:3 Ferencváros—Csepel 2:0 A BAJNOKSÁG ÁLLASA: 1. Ferencváros 12 pont 2. Újpesti Dózsa 10 pont 3. Vasas és Diósgyőr 9—9 ponttal. Dr. King szembehelyezkedett a vietnami háborúval (Folytatás a 3-ik oldalról) Együvé tartozik a polgárjog és a béke kérdése Mivel dr. King egyik segédje, Rév. James Bevel most minden idejét a békemozgalomnak szenteli, a riporter megkérdezte, gondolja-e dr. King, hogy a polgárjogi mozgalom aktiv részvevői ezentúl egyre nagyobb számban sorakoznak fel a békemoz­galom zászlaja alá. Dr. King kifejtette ama meg­győződését, hogy senki sem fogja elhagyni a pol­gárjogi mozgalmat, hanem egyre többen vesznek részt mindkét mozgalomban. “A négerek között sokan úgy érzik, hogy a két kérdés szorosan együ­vé tartozik, hogy nem lehet szabadság igazság nél­kül, hogy jiem lehet béke igazság nélkül és nem lehet igazság béke nélkül. Egyre többen veszik tu­domásul a fajgyűlölet és a militarizmus kölcsönös vonatkozását és a mindkettő elleni küzdelem szük­ségességét, az egyik vagy a másik táborban való küzdelem helyett... Mindkét területen fogunk te­vékenykedni. Úgy érzem és sokan mások is úgy érzik, hogy csak egyhelyben topogunk a polgárjo­gi mozgalomban, ha nem foglalunk állást a hábo­rúval szemben... A pénz is arra megy, amit szív­ügynek tekintenek. A kormány szívügye a vietna­mi háború, ugyanigy a kongresszusé, azért elsősor­ban arra forditják a pénzt. Ezért nagy szükség van arra, hogy újra meghatározzuk, hol legyen az el­sőbbség.” A törvénnyel szemben való ellenállásra vonatko­zó kérdésre dr. King igy felelt: “Egyelőre nem ajánlom, de nem mondom, hogy végül nem lesz erre szükség. Ez a következő hónapok fejleményei­től függ. Véleményem szerint az Egyesült Államok­nak kell az első lépést megtennie, kezdeményeznie kell olyan légkör megteremtését, amelyben lehet­ségesek legyenek a tárgyalások... be kell szün­tetnünk a bombázásokat és egyebeket. Ha azon­ban az országunk minden áron ki akarja terjeszte­ni a háborút és semmi változás sem áll be, akkor szükséges lesz a törvénnyel szembeni ellenállás.” Dr. King azt is kifejtette, hogy mindenki, aki el­lenáll a háborúnak, honszeretetből teszi, mert sze­retné, ha hazája erkölcsi mintaképe lenne a világ­nak. “A tény az, hogy erkölcsileg és politikailag teljesen elkülönültünk a világtól a vietnami hábo­rúban való szerepünk következtében.” Kulcskérdés a politikai és gazdasági hatalom megszerzése Dr. King beszámolt arról is, hogy jelenleg köny­vet ir a polgárjogi mozgalomból levont tanulságok­ról. Ebben kifejti, hogy a mozgalom kezdetén fő­leg a törvényes szegregáció megbélyegző, lealázó valósága és a négerek elleni szélsőséges, fajgyű­lölő magatartás ellen harcoltak. Most a küzdelem sokkal nehezebb szakaszába lépnek, mert gazda­sági kérdésekről van szó és ezeknek a megoldása pénzbe kerül. “Az országnak semmibe sem került az étkezdék, nyilvános intézmények integrálása, vagy a szavazati jog kivivása. Most az a kérdés ke­rült napirendre, hogy meg kell szüntetni a nége­rek hosszantartó nyomorát és gazdasági bizonyta­lanságát — és erre sok milliárd dollár kell. A nyo­mortanyák megszüntetésére, az alacsonyrendü is­koláztatás felszámolására, mely az egész oktatási rendszer feljavítását jelenti, szintén milliárdokra van szükség. Ez sokkal nehezebb küzdelem lesz, mint az előző volt. Sokkal nagyobb lesz az ellen­állás, mert ez azt jelenti, hogy a kiváltságos hely­zetben levőknek kell feláldozniuk vagyonuk egy részét... Szükséges, hogy a néger lakosság és a polgárjogi mozgalom igazi politikai és gazdasági hatalom megszerzésére szervezkedjen. . . Ennek érdekében kell a lakók, a közsegélyen élők, a mun­kanélküliek megszervezésének nehéz munkájára összpontosítani erőnket.” Johnson elnök polgárjogi törvényét fontosnak, de nem kielégítőnek tekintette dr. King. Legna­gyobb hibája az, hogy nem mondja ki azonnali ki­vitelezését. A lakásintegrálási törvényt például csak három év múlva lehet országszerte foganato­sítani. Legyenek a négerek lelkiismereti ellenállók Április 4-én, dr. King fontos beszédet mondott New Yorkban, a Riverside Church-ben, a Clergy and Laymen Concerned About the War in Viet­nam, háboruellenes papok szervezete nagygyűlé­sén. Ebben a beszédben dr. King felhívta a négere­ket, hogy legyenek lelkiismeretbeli ellenállók (conscientious objectors) a vietnami háborúval szemben, mert ez a háború nem az ő érdeküket képviseli, sőt megfosztja őket a reménytől, hogy egyenjogúságukat valóra válthassák. A háború költségei emésztik fel azokat a milliárdokat, me­lyek máskülönben erre a célra mennének.

Next

/
Thumbnails
Contents